Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-23 / 275. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 23., SZERDA 3 Arcátlanság A címben rögzített minősítés a lehető legenyhébb, amely megfogalmazható a tévéhíradó tegnapelőtt esti — egyik — riportja után, miszerint: az emlékezetes mi­niszterelnöki félretájékoztatást követőleg Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter arra kapacitálta ál­lamtitkárát, Jánosi Györgyöt, hogy mondjon le, majd a miniszterelnöknél, illetve a parlamentben kérni fogja, hogy ne fogadják el a lemondást. Úgy tűnik, hogy Fodor Gábor a „kései beérésűek”ka- tegóriájába tartozik. Természetesen nem kellett különö­sebb jóstehetség vagy előrelátás althoz, hogy a művelő­dési és közoktatási miniszteri poszt betöltésére, illetve el­látására Fodor Gábor még olyan éretlen, mint a májusi szőlőbogyó. Persze azok sem álltak a feladatuk magaslatán, akik annak idején a kinevezési (megbízatási) javaslatot meg­tették és elfogadták, de mentségükre szolgáljon, hogy nem ez volt az első és legnagyobb baklövésük. Azzal nyilván számoltak, hogy siheder támogatottjuk hibákat is elkövethet, de azzal aligha, hogy alattomos társasjá­tékba kezd, „cinkelt” kártyákkal, a balekoknak nézett gyanútlan kibicek „szórakoztatására”. Mert az, amit (a tévé tájékoztatása szerint) Fodor Gábor elkövetett, nem más, mint arcátlanság, részben Jánosi irányában, rész­ben pedig (és főleg!) a közvélemény felé. Ha nem figye­lünk oda, akkor még sokra viheti, hacsak — ezek után — nem mond le! Merthogy a közvéleményt ugyanúgy nem lehet lemondatni, mint ahogy a népet sem lehet le­váltani. Ha Fodor Gábor nem mond le, akkor „segíteni”kell neki, hogy távozzon posztjáról, például egy megfelelő javaslattétellel. Elsőként megteszem ezt a javaslatot Fodor Gábor­nak, hátha nem igényel több jelentkezőt, és követi Jáno­si György példáját! Feltéve, hogy van annyi „tartása”, mint helyettesének volt. Bokor Imre A miniszterelnök félelme A Magyar Igazság és Élet Pártja több mint 200 képvi­selő-, illetve polgármester­jelöltet indít a decemberi önkormányzati választáso­kon. A MIÉP Budapesten a Független Kisgazdapárttal lépett szövetségre. A szá­mos vidéki településen is koalíciót alkottak a kisgaz­dákkal. Ahol nincsenek MI- ÉP-es jelöltek, ott az FKGP támogatására buzdítják szimpatizánsaikat —t mond­ta el Csurka István pártel­nök tegnap budapesti sajtó- tájékoztatóján. Kijelentette: pártjukat foglalkoztatják az elmúlt időszakban kirobbant botrá­nyok, így például az Agro­bank ügye. Álláspontjuk szerint a pénzintézet veze­tői ellen indult eljárás mö­gött politikai érdekellenté­tek feszülnek. Nyilvánvaló­an szerepet játszanak azok az erők, akik Békési László pénzügyminiszter meneszté­sét szeretnék elérni. Emel­lett Horn Gyula miniszterel­nök is fél Németh Miklós esetleges visszatérésétől. Ennek tükrében pedig figye­lemre méltó, hogy a bank­ban történt visszaélések még a Németh-kormány idejére nyúlnak vissza —je­lentette ki Csurka. Hozzátet­te: nem sajnálnák, ha levál­tanák a pénzügyminisztert. Egyébként nem hisznek ab­ban, hogy a két bankveze­tőt valóban el fogják ítélni. Elhunyt Péli Tamás Az Országgyűlés plenáris ülését megszakítva Kóródi Mária, a Ház alelnöke bejelentette, hogy tegnap dél­ben meghalt Péli Tamás, az MSZP országgyűlési kép­viselője. A Ház egyperces néma felállással adózott Péli Tamás emlékének. Társultak a kisgazdák A Független Kisgazdapárt szegedi szervezetének pol­gármesterjelöltje — miután leadta az ajánlóíveket — tegnap visszalépett a Fi­desz—KDNP—MDF szege­di polgármesterjelöltjének javára. A kisgazda Sári Géza politikai megfontolás­ból és a tagság javaslatára hozta meg döntését. A kisgazdapárt társult a három párt helyi választási szövetségéhez. Azokban a körzetekben, ahol nincs sa­ját képviselőjelöltje, a há­rom párt közös jelöltjeit tá­mogatja. Növekvő minimálbért! A szakszervezetek szerint a kötelező minimálbért 10 500 forintról 13 200 forintra kell felemelni január l-jétől. A munkaadói oldal és a kor­mány egyaránt túlzottnak tar­totta a követelést az Érdek­egyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának teg­napi ülésén. A munkaadói oldal a vitá­ban konkrét számot nem kö­zölt az általa elfogadható mini­málbér-emelés mértékéről. A kormányoldal a partnerek ál­láspontjának közeledését kö­vetően alakítja ki javaslatát a minimálbér-emelésre. A szak- szervezetek továbbra is fenn­tartják igényüket arra, hogy az országosan elfogadott álta­lános minimálbéren kívül ha­tározzák meg a szakmunká­sok és a kezdő felsőfokú vég­zettségűek minimálbérét is. A napirendi felszólalások után folytatódott a költségve­tési vita. Pető Iván (SZDSZ) szerint ez a költségvetés megpróbáltatásokat ígér, jo­gos követeléseket nem tud kielégíteni, sok tekintetben feltételezésre épít és önmagá­ban egyetlen feszítő problé­mára sem ad megoldást. En­nek oka, hogy a költségvetés­nek mind a bevételi, mind a kiadási oldal tekintetében korlátot szabnak az adottsá­gok. A kormány a nemzetkö­zi pénzügyi szervezetekkel nem tud az előre kívánt meg­állapodásra jutni, főként azért, mert az előző kormá­nyok nem teljesítették ígére­teiket. Az SZDSZ vezérszó­noka kiállt az összkereslet korlátozását célzó gazdaság- politika mellett, amely sze­rinte szükséges a holnapi gazdasági katasztrófa meg­előzése érdekében. Kádár Béla (MDF) első­sorban a költségvetés gazda­ságpolitikai alapelveit bírál­ta. A büdzsé szerinte nem számol a gazdaságban megje­lenő konjunkturális folyama­tokkal, mint a GDP 3 száza­lékos, a beruházások 8—15 százalékos és a nettó megta­karítások mintegy 50 százalé­kos emelkedése. — Nem tu­dom értelmezni a torz növe­kedés fogalmát — hangsú­lyozta az MDF vezérszóno­ka. A magyar GDP 60 száza­lékát már a mezőgazdaság adja, amely a piaci szükség­letek szerint működik. Ká­dár Béla szerint a magyar gazdaság a posztszocialista Parlamenti napló — Kemény ellenzéki bírálatok A kormány becsapta a választókat Pofosz-vélemény Közzétette a Magyar Politi­kai Foglyok Szövetsége IV. kongresszusának zárónyilat­kozatát. Ebben a többi között hangoztatják, hogy a szövet­ség változatlanul vallja a for­radalmi és szabadságharcos szellemiséget, ennek mind a hazai, mind a nemzetközi hir­detését és ébrentartását, ápo­lását. A mindenkori kormányzat anyagi és erkölcsi támogatá­sát remélve és elvárva öröm­mel fogadnak minden olyan kezdeményezést, mint példá­ul a kárpótlási jegyek értékál­lóságának megőrzését, ame­lyek valóban sorsüldözött baj­társaik megkésett, és részbeni anyagi-erkölcsi rehabilitálá­sát szolgálják. Ezt a szövet­ség is egységesen és minden­kor kiemelten szorgalmazza, változatlanul kiállva bajtársa­ik igaz érdekei mellett. Az Országgyűlés által jó­váhagyott úgynevezett „ügy­nöktörvényt”, továbbá az 1956-os sortüzek elrendelésé­ért felelős személyekkel kap­csolatos eljárások lefolytatá­sát, illetve a törvény végrehaj­tását a kongresszus határozot­tan követelte. Ennek esetle­ges elmaradását üzenetértékű­nek minősíti az államhatalom részéről a Pofosz. Környezetvédők a vasút pártján A MÁV racionalizálása kere­tében tervezett vasúti mellék­és szárnyvonalak leépítése el­len tiltakozik a Levegő Mun­kacsoport, a Magyar Közleke­dési Klub és a Reflex Környe­zetvédő Egyesület. A termé­szet- és környezetvédelmi szervezetek szerint a költség- vetés számára így megtakarít­ható — mai áron számított — évi 6,4 milliárd forint, egy- tizede annak az összegnek, amelyet a költségvetésnek a növekedő közúti forgalom ál­tal okozott károk elhárítására kellene költenie. , gazdaságok sajátos egyensú­lyi problémáival küzd, amelynek fő jellemzője, hogy a kínálat problémái okozzák. Tehát nem a keres­let korlátozása az, amit a gaz­daságpolitikának el kellene érnie — hangoztatta az MDF-frakció vezérszónoka. Kádár Béla szerint hiba a gazdaság hibemálása akkor, amikor az európai országok a gazdasági növekedés perió­dusába léptek, és így az im­portjuk is nő. A GDP-hez arányítva nem nőnek a fel­halmozási kiadások, és nincs jelentős változás a hiány mértékében sem. Ebből az MDF vezérszónoka azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy a költségvetésben nincs kon­cepcionális fordulat. A frak­ció nem fogja támogatni a költségvetési törvényt —je­lentette ki Kádár Béla. — Keskeny az út, de kike­rülhető, hogy az országot mélybe húzza az adósságtör­vény — hangsúlyozta a szo­cialista frakció vezérszóno­ka, Szekeres Imre, leszögez­ve, hogy a költségvetés fő feladata a stabilizáció elérése. Rótt Nándor (FKGP) szin­te minden tekintetben vitatta a törvényjavaslat gazdaság- politikai feltételezéseit. A struktúraváltás, az export- és a beruházásnövekedés szerin­te nem feltételezi a belső fel- használás szűkítését, főként ott, ahol nem teljes a gazda­ság kapacitásának kihaszná­lása. — A koalíció a költségve­tési javaslattal mutatja meg, hogy mennyire teljesíti vá­lasztási ígéreteit — hangoz­tatta Csépe Béla, a KDNP frakciójának nevében. A ke­reszténydemokrata frakció­szónok szerint téves az a fel­fogás, amely csak az egyen­súly szerepét hangoztatja. A magyar gazdaság fő problé­mája jelenleg az adósságszol­gálat, és ezt egyedül a gazda­sági növekedés teheti elvisel­hetővé. Szájer József (Fidesz) első­sorban a szocialista választá­si ígéretekkel vetette össze a költségvetés tartalmát. — Be­csapta a választókat a Hom- kormány — mondta a fiatal- demokrata képviselő —, hi­szen a választási kampány­ban elfogadhatatlannak ne­vezte a reálbérek társadalmi méretű csökkenését, miköz­ben a jövő évben a költségve­tés a reálbérek 5 százalékos csökkenésével számol. A leg­főbb ellenvetését a költségve­téssel szemben abban jelölte meg, hogy az eddigi gazda­ságpolitikához hasonlóan a jövő létalapjainak felélését folytatja a kormányzat. Hi­ányzik a gazdaságpolitikai koncepció, az egyes részterü­letek külön-külön próbálják érdekeiket érvényesíteni. — A Fidesz frakciója nemmel fog szavazni a költségvetésre. Zwack Péter (független), akinek az MSZP juttatott ti­zenöt percet a párt időkereté­ből, rámutatott, hogy ha sú­lyos egyensúlyzavar van a gazdaságban, akkor szükség- szerű a restrikciós gazdaság- politika. A kisgazdák nevében G. Nagyné Maczó Ágnes helyezett el koszorút az Andrássy út 29. számú ház homlokzatán elhelyezett emléktáblára, mely Bajcsy-Zsilinszky Endre és har­costársai utolsó tartózkodási helye volt Budapesten Erdősi Ágnes felvétele Lehetett volna összefogás Közeledik az úgynevezett romániai forradalom ötödik év­fordulója. Ez most arról jut eszembe, hogy akkor a magyar nemzet — tapasztaltam Nagyváradon és Aradon — pillana­tok alatt forrt egységbe, egyik óráról a másikra megérezte, baj van odaát, az embereknek segítségre van szükségük. És megindultak a szállítmányok, vitték a kenyeret, a gyógy­szert, a vért Mentették ami menthető', s közben az említett két városban is magyarok, románok, cigányok szorongat­ták egymás kezét, s úsztak örömmámorban — menekült a diktátor, megbukott a diktatúra. A nagy dolgok a nemzetet mindig egységbe forrasztják. Ilyen nagy dolog lehetne az a világkiállítás is, amelyet 1996-ra tervezünk. Arra az évre, amelyben itt-tartózkodásunk 1100 éves évfordulóját is ün­nepelnénk, nem sokkal azután, hogy felbomlott a Varsói Szerződés és elhagyták hazánkat a megszálló szovjet csapa­tok. Magyarország megkísérelt talpra állni, s megkísérelte, hogy 1996-ban jó értelemben vonja magára az emberiség fi­gyelmét Ám e tervet követte az elmúlt négy esztendő ellen­zékének éles támadása, amelyet sajnos a legutóbbi választá­sokon fölényes győzelmet arató Magyar Szocialista Párt is felvállalt. Ezt a heves ellenállást tapasztalva kezdődött meg az az aláírás-gyűjtési akció, mely eredményeként a népsza­vazás kiírását próbáltuk meg elérni. Úgy tűnik, nem sike­rült Mi ennek ellenére sem adjuk fel, tovább gyűjtjük az aláírásokat, vagyis a szent cél, a nemzet összefogása érdeké­ben egyszál karddal, de az utolsó csepp vérünkig kitartva is ragaszkodunk hozzá, méltóképpen ünnepeljünk 1996-ban. Sokan azt mondják nekünk, hogy ez botorság, nem fog sike­rülni. Nem baj. Már az Ls siker, ha tudhatjuk, van egy ma­roknyi társaság, amelyik szinte megszállottan ragaszkodik hozzá, szembe tud szállni mindenféle egzisztenciális fenyege­tést félredobva azokkal a visszahúzó erőkkel, amelyek sok­kal jobban kívánják a hatalmat mint Magyarország méltó felemelkedését Lehet hogy botorság folytatni az aláírás- gyűjtést ám botorság ide, botorság oda, lelkiismeretünket ez a tevékenység megnyugtatja, s ez komoly eredmény egy olyan közegben, ahol az ország vezetőinek is jócskán lehet (expóügyben is) lelkiismeret-furdalásuk. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom