Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-01 / 256. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. NOVEMBER /., KEDD Megkérdeztük Kinek jár a kedvezmény? A jogosultak hamarosan már új, megemelt összegű szo­ciálpolitikai kedvezményt vehetnek igénybe. Az első gyermek után 200 ezer, két gyermek után 1 millió 200 ezer, három gyermek után pedig 2 millió 200 ezer fo­rint kedvezményben részesül az, aki új lakást vásárol vagy épít. A negyedik és minden további gyermek 200-200 ezer forinttal növeli ennek összegét. — Kik ve­hetik igénybe ezt a segítséget? — kérdeztük Remport Katalintól, a Pénzügyminisztérium lakáspolitikai főosz­tályának osztályvezetőjétől. — Aki már igénybe vet­te a mostani építkezéséhez, mégegyszer nem teheti azt. A korábban megkötött szer­ződéseket nem érinti a vál­tozás. Aki most kezd épít­kezni, de egy előző építke­zéséhez vagy lakásvásárlás­hoz már kapott szociálpoli­tikai kedvezményt, most is igényelheti, de a korábban kapott támogatás összegét levonják a mostaniból, s csak a különbözeiét kaphat­ja meg. A változás az áfa­visszaigénylést is érinti, ugyanis mindenkinek el kell döntenie, hogy szociál­politikai kedvezményre, vagy áfa-visszatérítésre tart igényt. Aki már eddig igé­nyelt vissza áfát, az folytat­hatja, de akkor elveszíti a szociálpolitikai kedvez­ményhez való jogát. Most folynak a tárgyalások arról, hogy esetleg módot lehetne adni az eddig felvett áfa visz­szafizetésére, a többgyer­mekesek számára ugyanis biztosan kedvezőbb, ha az áfa-visszaigénylés helyett inkább a támogatást választ­hatnák. Fontos még, hogy a szociálpolitikai kedvez­mény a teljes bekerülési ösz- szeg hatvanöt százalékát te­heti ki. Csak a meglévő gyermekek után jár, gyer­mekek vállalására nincs le­hetőség, ellenben, ha a ké­sőbbiekben születik gyer­mek vagy születnek gyer­mekek, a hitel összegét a tá­mogatás összegével csök­kenteni fogják. Arra vonat­kozóan nincs megkötés, hogy az igénylőnek ne le­gyen lakása, a fontos, hogy építkezzen vagy új lakást vegyen, s ennek nagysága ne haladja meg a méltányol­ható lakásigényt. A támoga­tást attól a pénzintézettől kell kérni, amely a hitelt is folyósítja. P. M. Mankó a mezőgazdaságnak A kormány kiemelten kezeli a mezőgazdaságot, ezt jelzi az ágazat növekvő pénzügyi támogatottsága, valamint az agrárágazattal kapcsolatos tör­vény-előkészítő munka fel- gyorsulása is. Ezt tegnap a parlamentben, a nyitott tárcák sorozat keretében tartott sajtó- tájékoztatón hangsúlyozták. Az agrárágazat támogatása a jövő évben több mint hat- milliárd forinttal növekszik — jelentette ki Simóka Kál­mánná, a Pénzügyminisztéri­um helyettes államtitkára. Az ez évre eredetileg tervezett 57 milliárd forintos támogatással szemben a pótköltségvetés to­vábbi 12 milliárd forintot jut­tatott az agrárágazatnak, amely jövőre is további több mint hatmilliárd forintra szá­míthat. Ezen belül nem kell visszafizetnie 1995-ben, csak egy évvel később a Távközlé­si Alapból igénybe kell venni hárommilliárd forintot. A he­lyettes államtitkár részletezte a jövő évi költségvetés terve­zetében szereplő agrártámoga­tásokat is. Eszerint: termelési szubvencióra 15 milliárd fo­rint, az exporttámogatásra 35 milliárd forint, intervenciós tá­mogatásra 7 milliárd forint, re­organizációra 6 milliárd fo­rint, az Egységesített Mező- gazdasági Fejlesztési Alap tá­mogatására 9 milliárd forint, míg infrastruktúrára, meliorá­cióra és az öntözés támogatá­sára 2,8 milliárd forint jut majd. Lakossági fórum a körgyűrűről Előnyökkel és hátrányokkal jár ygtóljV Ennek az éremnek is két oldala van. Jó dolog, lia egy települést gyorsabban lehet megközelíteni az autópálya-gyűrűn, ha északról délre tartva nem kell átutazni egy kétmilliós nagyvároson. A hát­rány pedig, hogy a nagy átmenő'forgalom miatt megnő a zajszínt, szennyezettebbé válik a levegő. Jól tudják mind­ezt Budakalászon is. Ezért az MO-ás autópálya építéséről rendezett minapi lakossági fórumot élénk érdeklődés kí­sérte. Körösi Gábor mérnök, az Uniterv munkatársa Bu­dapest térképén mutatta be a gyűrű nyomvonalát. Az M3-as autópálya és — je­len pillanatban — a 11-es főút között húzódik az észa­ki szektor, melyben Budaka­lász is található. A szektor természetes határa a 10-es útnál van, de az úgyneve­zett engedélyezési terv csak a 11-esig szól; ahhoz, hogy a régi Bécsi útig elkészül­hessen, az ottani önkor­mányzatok hozzájárulását várják a tervezők. Ezután az MO-ás jelentő­ségéről szólt Körösi Gábor. A térségben tranzitútvona­lak keresztezik egymást — mondotta —, és a forgalom átvezetése a fővároson már most túlterheltséget eredmé­nyez. Ezért a nem budapes­ti célú forgalmat a főváro­son kívülre kell terelni. Ha a gyűrű megépül, az agglo­merációs települések egy- < más között is Budapest elke­rülésével kapcsolódhatnak. A Budakalász és öröm kö­zötti összekötő út nem alkal­mas a megnövekedő forga­lom lebonyolítására. Ezért is látszik célszerűnek a 10-es útig tartó építés. Megtudtuk azt is, hogy a tervezett budakalászi cso­mópont nem érinti közvetle­nül a falut, a Lupa-sziget vonalában lesz úgy, mint a Budakalászra bevezető út is. Az északi szakaszt 1998 és 2000 között kívánják át­adni. Hunyadi Mátyás hídépítő mérnök arról beszélt, hogy a Szentendrei-sziget fölött — amely a főváros legfon­tosabb vízbázisa — egy 1800 méter hosszú híd épül, hogy a forgalom a szi­getet ne zavarja. Ide csak kerékpárral lehet majd be­hajtani. A szigetmonostori­ak kértek ugyan egy bekötő­utat a gépkocsiforgalom szá­mára is, de a környezetvé­delmi, a vízügyi hatóságok és a főváros ehhez nem já­rul hozzá. A híd egyébként idegenforgalmi látványos­ság is lesz, Budapest északi kapuja, turistacentrum, kilá­tóval, vendéglővel. Kovács Sándor, a telepü­lésfejlesztési bizottság elnö­ke is megerősítette, hogy a 11-es és a 10-es út összekap­csolása elengedhetetlen, enélkül nem lesz tehermen­tesítve a 11 -es út. Hangsú­lyozta, hogy az egyeztetési terv készítésébe be kell von­ni a 10-es út mentén lévő te­lepüléseket is. Bizonyos, hogy a gyűrű megépülésével a budapesti Szentendrei út Árpád hídig terjedő szakaszának forgal­ma csökkeni fog. „Mi szíve­sen segítünk az Árpád híd tehermentesítésében, ha a forgalmát nem mi kapjuk” — mondta egy hozzászóló. A környezetvédelmi kér­désekről közmeghallgatást rendeznek majd. Természe­tes, hogy az erre vonatkozó előírásokat is be kell tartani­uk az építőknek. Ezért is szerepel a tervekben erdő­sáv-telepítés, zajvédő fal építése az üdülőövezetben. De mi lesz a faluval a kör­nyezetvédelem terén? A szakember véleménye és az előzetes mérések szerint a zajszínt és a légszennyezett­ség a határérték alatt marad. Kopasz János Száz éve feladott képeslapok Nekünk szól az üzenet Műhely a polgárokért Megalakult a Keresztényde­mokrata Néppárt Keresz­tényszociális Műhelye. A műhelynek az a célja, hogy a KDNP méltó folytatója le­gyen az évszázados múltra visszatekintő magyar keresz­tényszociális hagyományok­nak, és hogy a keresztény­szociális értékek megfelelő hangsúlyt kapjanak a párt programjában. A műhely a keresztény vi­lágnézeten alapuló elveknek megfelelő szociális szemlé­let érvényesítésére, a szoci­ális piacgazdaság és a gazda­sági demokrácia megvalósí­tására, valamint a társadal­mi javak igazságos elosztá­sára törekszik a magyar köz­életben. Célja — többek kö­zött — a szellemi és anyagi gyarapodásnak, valamint a tulajdonszerzés és az egzisz­tenciális függetlenség tényle­ges lehetőségének biztosítá­sa a polgárok legszélesebb rétegei számára. OS Az Árpád nyomában — tér­ben és időben — Vereckétől Budáig című kiállítássorozat második részét tegnap dél­után nyitották meg a Belg­rad rakparti Vetés-galériá­ban. Tamáska Péter megnyi­tóbeszédében köszönetét mondott a budai Magán Mú­zeum kuratóriuma elnöké­nek, Gyökér Istvánnak, hogy az 1960-as évekből származó képeslapgyűjtemé­nyével hozzájárult a tárlat­hoz. — Kultúrtörténeti szem­pontból felbecsülhetetlen ér­ték, ami itt látható — mond­ta Tamáska Péter. — Ezek­kel a képeslapokkal visszare­pülhetünk a múltba, dédszü- leink örökre elsüllyedt vilá­gába. Eszünkbe jut Trianon gőgje, a nagyhatalmak meg­bocsáthatatlan cselekedete. Olyan világ lenyomatai ezek, melyben még hittek a békében, de megjelennek már a huszadik század elejét jelző baljós történeti árnyak. A kiállítás legrégebbi da­rabja egy 1894-ben kiadott képeslap, száz éve tehát, hogy valaki megcímezte s feladta. Ennek már csak azért is rendkívüli a jelentő­sége, mert közel száz éve Erdősi Agnes reprodukciója kezdődött 1886-ban a ma­gyarországi képes levelező­lapok tömeges kiadása.-— Valamikor megírták és feladták ezeket a képesla­pokat, s a címzettek most mi vagyunk, nekünk szól az üzenet — fejezte be beszé­dét a neves történész. V. Cs. Tizenöt éves a kerepestarcsai kórház Szántanak a ceglédi határban A jövő évi termés ágyát készítik elő az őszi mélyszántással és boronálással a ceglédi határban Erdősi Ágnes felvétele Az eredményes gyógyítás esztendőt (Folytatás az 1. oldalról) Emiatt tartotta fontosnak az intézmény vezetése s a me­gyei önkormányzat, hogy ezt a tartalmas másfél évtizedet egy kétnapos jubileumi tudo­mányos ülésen idézze fel. A megyeháza dísztermében tar­tott rendezvényt nemcsak az említett kórház népes kollektí­vája, de más megyei, sőt or­szágos társintézmények veze­tői, illetve a vonzáskörzetbe tartozó települések közigazga­tási tisztségviselői is megtisz­telték. Megnyitó előadásában Sza­badfalvi András ovos-igazga- tó egyértelműen sikeresnek, eredményesnek minősítette a kórház életében eddig eltelt másfél évtizedet. Ezt az állítá­sát támasztotta alá azzal a fel­sorolással, mely időrendben tekintette át az intézmény tár­gyi, személyi felszereltségé­nek gazdagodását. A Flór Fe­renc Kórház igazgatója külön is kiemelte, hogy az elmúlt ti­zenöt évben jelentősen fejlő­dött a hazai orvostudomány, s ennek az előrehaladásával pár­huzamosan képezték tovább magukat a mára. egyes terüle­ten, országos gyógyító hatás­körrel is dolgozó egészség- ügyi intézmény szakemberei. Ennek a folyamatos szellemi gyarapodásnak is köszönhető, hogy a Flór Ferenc Kórház ok­tatókórházzá válhatott. Meghívott előadóként Kö­kény Mihály, a Népjóléti Mi­nisztérium államtitkára érté­kelte az új kormány által át­vett egészségügyi örökséget, s az általuk megfogalmazott szakmai elvárásokat vázolta fel, a jövőbeni fejlesztések fontossági sorrendjével egye­temben. — Várhatóan a mostani kormány nem hoz annyi szak­irányú törvényt, intézkedést, mint amennyit megtett a meg­előző kapbinet 1992— 1993-ban — részletezte a vál­toztatás irányát az államtit­kár. — Minket inkább a fon­tolva haladás fog jellemezni a szakmai döntések meghoza­talánál. A jubileumi tudományos ülés ma folytatódik: a Flór Fe­renc Kórház szakmailag ki­emelkedő ténykedését elem­ző előadások mellett videofil­meket is megtekinthetnek az érdeklődők. M. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom