Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-22 / 274. szám

J PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1994. NOVEMBER 22., KEDD 7 A „bó'rszobrász” munkáin élőnek tűnnek a tájak 117 éve született Ady Endre Váci műhelylátogatóban Belányi Lászlónál „A mívesség feléledésének szemtanúja lehettem. Csak pár centiméter bőrön élőnek tűnnek a tájak” — olvashatjuk az elragadtatott hangú bejegyzéseket Belányi László iparmű­vész vendégkönyvében, mely 1978 óta elkíséri kiállításaira Váctól Budapesten át Bonnig, az olaszországi Udinéig, majd Finnországba és persze több hazai városba is. A ven­dégkönyv természetesen gyönyörű bőrkötést kapott, fedelé­re a művész szülővárosa, Vác középkori látképét mintázta. son kívül sehol sem találtam. A bőrművészet eredetét Kelet­re vezetik vissza. A gótiká­ban, a kódexek korában könyvkötések formájában vi­rágzott, s a 19. század végén újra felelevenítette a szecesz- szió. A bőrdomborítást a fran­A szerző felvételei ciák művelték ekkor, és ná­lunk is voltak jeles képvise­lői, pl. Nagy Sándor és Bel­monte Leo. Magam nyolcévi kísérletezés után jöttem rá e különös művészet nyitjára. — Több nemzetközi elisme­résben, díjban volt része, s tagja az UNESCO Művészeti Alapjának. Hol találhatók mű­vei a nagyvilágban, és melyik alkotását emelne ki közülük? — Látható képem a Gellért Szállóban, a Tihanyi Apátság székhelyén, a váci püspöki pa­lotában, németországi, ameri­kai és hazai magángyűjtők­nél, és két olyan neves szemé­lyiség tulajdonában is aján­dékként, mint Kohl kancellár és Gustav Wabro, Baden­württemberg államtitkára. Szí­vesen állítok ki, de nehezen válók meg munkáimtól, in­kább megrendelést vállalok egy-egy témára. Képeim kö­zül szülővárosomról, Vácról mintázottak állnak hozzám legközelebb, szívesen foglal­kozom a város nagy korszaka­ival. A barokk Vác legszebb épületeiről már van egy soro­zatom, most a város középko­ri arcát szeretném bőrbe for­málni és együtt, egy külön tár­lat keretében bemutatni. Érdeklődéssel váijuk ezt a valóban nem mindennapi be­mutatót! Muth Ágota Krisztus a kereszten Vajon milyen művészeti ágba sorolhatók Belányi Lász­ló alkotásai? Besorolhatók-e egyáltalán, és mi a titka, hogy mindenütt egyöntetű csodál­kozást és elismerést vált ki, ahol munkáival megjelenik? Bőrdomborítás, rajz vagy bőrplasztika, esetleg bőrfara­gás, talán mindez együtt, bár ő maga egyszerűen csak bőr­képeknek nevezi. Losonci Miklós művészettörténész sze­rint: „... egyszemélyes műfaj Belányi, aki nemcsak gyako­rolja, hanem felderíti a bőr ajánlatait.” Örömmel tettem eleget a művész meghívásának, aki váci otthonában fogadott, mely egyben „házi műhelye és kiállítóterme” is. A nappali szoba egyik falát saját alkotá­sai borítják: Vác legszebb mű­emlékei bőrdomborításban (a Diadalív, templomok, a Gom­bás-patak hídja és a főtér), hí­res zeneszerzők portréi (Liszt, Bartók, Mozart, Beethoven), csodalatos fájdal­mas Krisztus-fej, Krisztus a kereszten, egy érdekes török pajzs, pipatórium. Egyes ké­pek szépen megmunkált bőr­keretet kaptak, másoknál a bőr a maga természetességé­ben maradt. A „nevető em- ber”-(fej) különös bőrplaszti­kába hajlítva maga a formába öntött komikum. A szobában szinte minden dísztárgy bőr­ből való: a kétágú gyertyatar­tó olyan, mint egy nemes fafa­ragás, a dohánytartó nyújtás- technikával készült, a külön­böző formájú és díszítésű apró dobozkák kiapadhatat­lan művészi fantázia remekei. Belányi László még inkább fokozza csodálkozásomat, amikor elmondja, hogy most éppen bőr kottatartón dolgo­zik. — Hogyan talált rá a bőr­domborítás egyedi technikájá­ra egy villamosmérnök-tanár —- kérdezem —■, és mi ennek a különös ipaművészetnek a titka, melynek ma Magyaror- ' szágon ön az egyetlen képvise­lője? — A bőrdomborítás techni­kája előttem is sokáig titok A váci városháza volt, ezt ugyanis minden elő­döm magával vitte a sírba. Nincs részletes leírás, nem ta­nítják, meg kell szenvedni ér­te. Az alkotás vágya gyerek­koromtól élt bennem, fafara­gással kezdtem, csak hobbi­ként. Sokat rajzoltam, ma is minden munkámat rajzban tervezem meg először. A váci Gépipari Techni­kumban elektronikát tanítot­tam, s közben fémdomborítás­sal foglalkoztam. Nyaranta le­jártam a ’70-es években né­hány művészet iránt érdeklő­dő tanítványommal Zebe- génybe, Dániel Kornél sza­badiskolájába, ahol magától a festőművésztől is sokat tanul­tam, majd ifj. Koffán Károly ismertetett meg a tűzzománc­technikával. Hálás vagyok még Dercsényi Dezső művé­szettörténésznek is, akihez mindig fordulhattam műértő tanácsért. — Végül mégis a bőrdom­borítást választotta, miért? — Több művészeti ágban kipróbáltam magam, amíg rá­találtam a bőrre, amely él, lé­legzik, csodálatosan alakítha­tó, és úgy éreztem, hogy ez az én világom. Nem eléged­tem meg azzal, hogy nyújtot­tam, színeztem, faragtam, el­kezdtem kutatni a további megmunkálás lehetőségeit. Véletlen szerencse folytán az Egri Érseki Könyvtárban lel­tem rá bőrdomborításokra, régi bőrkötésű könyvek fede­lén. Technikai leírást azon­ban néhány szűkszavú utalá­A történelem napirendjén A Muszáj-Herkules Bardócz Lajos grafikája Rajongtak érte és gyűlöl­ték. Úgy bántak vele, mi­ként az a legnagyobbakhoz illik. Állt oltármagasan a hó­dolat és imádat dobogóján, akárcsak szigorú ítészek előtt, kik — miként azt Kosztolányi is tette — meg­tizedelték verseit. Hinné az ember, könnyű megemlékezni egy 117 éve született, s már 75 éve ha­lott költőről. Kiváltképp, ha nagy emberről van szó. Hisz az efféléket már annyi­szor szétszedték és össze­rakták szorgos műítészek, hogy titkuk semmi nem ma­radt, újat mondani róluk aligha lehet. Nem, hiszen csak sejtése­ink vannak a magasságról, a nagy, fényt és biztonságot adó égitestek és szellem­bolygók természetéről. Tud­juk róluk, hogy egyeteme­sek, s miként a Napot, épp­úgy a géniuszokat sem le­het csak felületesen leírni csupán fényességük színké­péből, amely a teljesség, vá­lasztja ki az ember azt, me­lyikkel megvilágítja szívét és elméjét. Én az önérzetes Adyt sze­retem, azt amelyik szid és dorgál, fedd és fényit rossz természetünk és elmulasz­tott lehetőségeink miatt. Azt, amelyik imigyen szól: Nekünk Mohács kell. Mert tudom, hogy eközben mire gondol ez a sajátos mód­szerrel, az elrettentő példa felmutatásával a követendő jó irányt is megjelölő peda­gógus. Mert ez, a fajtáját mindennél jobban szerető ember, igencsak azt szeret­te volna, ha fajtája nem örö­kösen a Mohácsok útján vergődik a fényre. Szeretem el nem évülő, el nem avuló kérdéseit, ame­lyek a választ is magukban hordják. Sajátomnak ér­zem, mert ezek közössé­gem és egyéni sorsom kér­dései is. Ezek a kérdések kellemet­lenül, már-már kínosan egyenesek. Talán ezért volt az, hogy a válaszadás elől annyiszor kitértünk. De ezt most már végképp nem te­hetjük. Nem, mert e kérdést most — sürgősséggel — a történelem tűzte napirendjé­re: Mit ér az ember, ha ma­gyar? Paizs Tibor Ünnep a Prado Múzeumban Győri egyetem a régióért Gödöllői rendezvények Szerény külsőségek közt ün­nepelték meg szombaton Madridban Spanyolország legrangosabb múzeuma, a Prado fennállásának 175. évfordulóját. A jubileum al­kalmából nyitották meg Fe­derico de Madrazo (1815— 1894) spanyol festő, a Pra­do egykori igazgatója alko­tásaiból rendezett, 145 fest­ményt, rajzot és litográfiát bemutató kiállítást. A mad­ridi képtár építését (Museo del Prado) III. Károly ki­rály megbízásából Juan de Villanueva tervei szerint kezdték el 1785-ben klasszi­cista stílusban. A nyilvános­ság számára 1819. novem­ber 19-én nyílt meg — a mostani jubileumi megemlé­kezéshez hasonlóan sze­rény keretek közt. Nem je­lent meg a megnyitáson VII. Ferdinánd király és nem képviseltette magát a spanyol nemesség sem. Az épület eredetileg természet­rajzi múzeumnak épült. Német nyelvű közlekedés- építő egyetemi képzést indít jövőre a győri Széchenyi Ist­ván Főiskola a Pozsonyi Mű­szaki Egyetemmel együttmű­ködve. Az oktatási progra­mot a két intézmény közö­sen dolgozta ki. Eszerint a hallgatók a szorgalmi idő­ben részint Győrött, részint Pozsonyban tanulnak. Né­met nyelvterületen tanul­mányutakon vehetnek részt, osztrák és német vállalatok­nál szakmai gyakorlatot foly­tathatnak, s diplomamunká­jukat is elkészíthetik német vagy osztrák egyetemeken, hiszen Ausztriából és Né­metországból is több egye­tem, valamint főiskola vesz részt a programban. Az újfaj­ta képzést — amely a szak­mai ismeretek megszerzésén túl, idegen nyelv magas szín­tű elsajátítását tűzi céljául — jövőre 15 szlovák és ugyanennyi magyar fiatallal tervezik megindítani. Az egyetemi diplomát a pozso­nyi egyetem állítja majd ki a végzetteknek. Erkel Ferenc születésének 184. évfordulója tiszteleté­re ma délután hangver­senyt rendez a gödöllői, Er­kelről elnevezett általános iskola az agrártudományi egyetem aulájában. Közre­működik a város szimfoni­kus zenekara, valamint az iskola ének-zene tagozatá­nak énekkara Farkas Pál vezényletével. Az ünnepi hangversenyen köszöntőt mond Gödöllő polgármes­tere, dr. Gémesi György. Ezen a rendezvényen kerül sor a 40 év iskolánk törté­netéből című kiadvány be­mutatására is. * Lapunk tegnapi számában, a Bemutatkozott a Pátria Kör című írásunk kapcsán Gödöllőről telefonon értesí­tettek: objektív okok miatt a Kossuth-kiállítás nem a városházán, hanem a Petőfi Sándor Általános Iskolában tekinthető meg december 2-áig; ide várják mind az egyéni, mind pedig a cso­portos látogatókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom