Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-19 / 272. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1994. NOVEMBER 19., SZOMBAT J3 Egy igazságkereső tévéfilm á Legyőzetve győz Al címmel nagypénteki; ki, modern passió- 1 — filmet mutatott be a televízió Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, prímás szenvedéstörténetét. Sorsa korunk magyar üdvösségtörténete. A filmet nem az 1956-os magyar szabadságharc születésnapjára, október 23-ra, sem november 4-ére, a szovjet katonai beavatkozás idejére időzítették, hanem a halottak napjára, késő esti adással. Nemeskürty István forgatókönyve a bíboros emlékiratai s más források alapján készült. Eleddig a hiteles történeti források helyett az átköltött történetekbe szokás volt becsempészni vagy elhallgatni valamit. De ez most nem történt meg. A film igazságkereséssel, időrendben követi a szomorú életutat, valódi történetekkel. Egy fontos történeti helyzetnél és néhány, az egyházi hierarchiában elfogadott megszólítás tekintetében azonban, úgy látom, rendezői vagy írói tévedés történt, melyeket szeretnék kiegészíteni. Elsőnek az esztergomi érseki szék betöltésével kapcsolatban. Amikor Mindszenty József zalaegerszegi plébános veszprémi püspök lett, ismerte a magyar földbirtokhelyzetet, annak súlyos társadalmi kihatásaival. Az egyházmegye birtokait nem nagybérlőknek, hanem katolikus nagycsaládoknak szándékozott kis- haszonbérletbe adni. Eretnek gondolat! Felettesei meg is dorgálták ezért. Mint püspök tiltakozik a zsidók deportálása ellen, 1944. március 19-én pedig Weesenmeyérnél a német megszállás miatt és az azt követő, 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel ellen. Schibema' Ferenc nyilas főispán 26 paptársával együtt Sopronkőhidára, a fogházba szállíttatja titkárával, Lékai Lászlóval együtt. 1945. április 1-jén szabadulnak ki innen a szovjet hadsereg előrenyomulása által. 1945-ben államjogilag Magyarország ideiglenes állapotú ország. Se nem királyság, se nem köztársaság. Serédy Jusztinián hercegprímás halálával betöltetlen az esztergomi érseki szék. Utódjának kinevezéséről, mint Csernoch János váratlan halálánál XV. Benedek pápa, XII. Pius pápa maga akar dönteni. Ezért a Nemzetgyűlés — akkor így hívták — parlamenti küldöttséget indít a Vatikánba Mindszenty József veszprémi püspök főpásztori kinevezése érdekében. A parlamenti küldöttség tagjai: Ries István, Tildy Zoltán, Varga Béla, Balogh István — és még mások. Vatikán fogadja a küldöttséget, elfogadva a javaslatot, amihez A. Rótta, volt budapesti pápai nuncius jellemzése is hozzájárult. Mindszenty József 1945. október 7-én esztergomi érsek, 1946 februárjában bíboros. Néhány rendezői tévedés. Egy hercegprímási sajtótájékoztatón nyugati újságírók így szólítják meg Mindszenty Józsefet: „Bíboros úr!” Ez a megszólítás csak ma divat. Korabeli újságokat olvasva, valamennyien „Eminenciás uram”-nak vagy „Őemi- nenciád”-nak szólították. A filmben lelkészkedő HISTÓRIA Soha nem jött tőle üzenet Hitter Ferenc félbetört élete Éppen fél évszázada, hogy Hitter Ferencet, a Czárák-dűlői iskola tanítóját — november 17-én — az oroszok igaztalanul elhurcolták otthonából. A tiszteletre méltó pedagógus hirtelen félbeszakadt élettörténetét lánya, dr. Kökény Lászlóné róla őrzött, itt-ott elhomályosult emlékmozaikjaiból raktuk össze abból az alkalomból, hogy Mária asz- szony emléktáblát helyezett el az intézmény falán, amely édesapja munkásságát hirdeti. Hitter Miklós a ceglédi katolikus fiúiskolában tanított. Korán meghalt. Hat árvát hagyott maga után, köztük Ferencet, aki 1891-ben született. Az özvegy kevéske nyugdíjából taníttatta gyermekeit. Amikor aztán úgy érezte, hogy egyedül nem győzi, hazahívta felnőtt fiát, Gyulát — aki a Dunántúlon tanítóskodott —, hogy segítsen felnevelni az ifjabb testvéreket. Ferenc — híven a családi hagyományokhoz — ugyancsak a pedagóguspályát választotta. A szarvasi tanítóképzőben szerzett diplomát 1911-ben. Mindjárt be is adta tizenhárom helyre a pályázatát. Pont a legutolsót, a Czárák-dű- lőit ajánlották fel neki. Az idő tájt még nem volt Cegléden tanyai iskola. Jobb híján egy ódon parasztház egyik helyiségét rendezte be tanteremnek. A padló olajos volt, a nebulók megviselt, öreg padokban szorongtak egymás mellett. Jó néhányan négy-öt kilométer távolságból gyalogoltak be — ősszel a bokájukat nyaldosó sárban, télen a térdükig érő hóban, az arcukat karmoló csípős szélben, így telt el három gyötrel- mes év. Végre 1914-ben elkészült az iskolaépület és a tanítói lakás. Hitter Ferenc ekkor megnősült. Nem volt semmijük. Csak az a bútor, amit ifjú hitvese kapott hozománynak. Na és persze, a szerény tanítói fizetés. Az utóbbit a későbbiekben az általuk telepített, illetve hitelből vásárolt szőlő és gyümölcsös jövedelmével egészítették ki. Hitter Ferenc megszállottan dolgozott. Nem is tehetett mást, hisz volt olyan esztendő, amikor egyedül tanított száznegyven diákot. Reggeltől délig a nagyobbakkal foglalkozott. Majd megebédelt és lepihent egy fél órára. Eközben a felesége a kisebb tanulókat beküldte az osztályterembe, s ők fennhangon mondták a szorzótáblát; míg a tanító úr vissza nem tért a sziesztájáról. Hitterné pedig igyekezett megkedveltet- ni a lányokkal a kézimun- kázást, amit mesterien mívelt. Hitter Ferenc a katolikus és a református hittant is fontosnak tartotta az órarendjében. Ezeket « foglalkozásokat színesebbé tette azzal, hogy egyházi énekeket játszott har- móniumon. Akkoriban még nem létezett kisegítő iskola. Ezért nem hagyta veszni az ilyen nehéz sorsú diákjait sem. Hiába ért véget egy- egy nap, szinte alig akadt este, amikor nem jött valaki, hogy némi szívességet kérjen tőle: „Tanító úr! Tessék már megírni egy kérvényt.” „Elintézné-e az adóhivatalban az ügyem?” „Tetszene-e szerezni nekem egy trafikengedélyt?” De nemegyszer hívták igazságot tenni és békíteni is, ha egy-egy részeg apa kizavarta családját a szőlőtőkék közé éjszaka. A felnőtt tanítványai pedig csakis őt kérték fel az esküvőjükön násznagynak. Az az átkozott három hét (1933-ban), amikor tehetetlenül végig kellett néznie nyolcéves kisfia haláltusáját, majdnem kerékbe törte. Ferikét hiába hordták Pestre kezelésre. Az orvostudomány még nem tudott segíteni. A tehéntejtől kapott tuberkolo- tikus agyhártyagyulladás legyőzhetetlen volt. A köztisztelettel övezett apa nem mutatta ki a világnak fájdalmát. Az édesanya lelkileg megsemmisült; s negyvenöt éven át — haláláig — feketében gyászolta gyermekét. A tragédia után született kilány, Mária csepegtetett belé él- niakarást. A későbbiekben mozgalmasabb lett az iskolában az élet. Minden hónapban tartottak egy katolikus szentmisét és egy református istentiszteletet, s egy-két vetítéssel egybekötött előadást. Aztán 1941-től már két kolléga, dr. Pataki Benjáminné és dr. Banai Pálné sok terhet vett le Hitter Ferenc válláról. Kis színdarabokat tanítottak be, minden gyereknek jutott valamilyen szerep. S ezért szörnyen lelkesek voltak. Aztán javában dúlt a nyilas uralom. A városból hivatalosan elrendelték, hogy valamennyi tanyai iskolánál legyen nemzetőrség. Az utóbbinak kell megakadályozni, hogy a környéken bármiféle rablás, fosztogatás előfordulhasson. A szervezést mindenütt a tanítóra bízták. Hitter Ferenc — akit féltett felesége — vállalta a feladatot. Ugyanis így megmenthetett két sorköteles fiatalt a katonaságtól, akik itthon teljesítettek szolgálatot esténként, a nappal gondoskodhattak a családjukról. Egyébként a rokonszenves pedagógus gyűlölte a fasizmust. Tanítványait óvta attól, hogy nehogy belépjenek a Nyilas Pártba. Egy főhadnagy volt a városi nemzetőrség parancsnoka — neki naponta kellett jelentést küldeni (szerencsére nem történt semmi baj) —, s többször járt kint az iskolában. Azt mondta, ha jönnek az oroszok, ássák el a fegyvereket. Nos, a ruszkik 1944. november 4-én bemasíroztak Ceglédre. Nem sokkal később, 17-én, egy kicsit csípős, napsütéses pénteken megállt a Czárák-dűlői iskola előtt egy autó. Nyolc orosz katona és két tiszt, valamint egy magyar tolmács ment be a tanító lakásába. Az egyik tiszt közölte, tudják, hogy fegyvereket ástak el az udvaron, adják élő. Hitter Ferenc elmondta, hivatalosan kapták a puskákat, majd megmutatta, hogy hol találják meg azokat. A kilenc és fél éves Mária meglátta, hogy édesapja öltözködik. A kislány papok egymás között beszélnek a prímás letartóztatásáról és egyben a „pápádról. Valamennyi katolikus papnak, a hierarchia bármely fokán áll is, a mindenkori pápa „Szentatya” vagy „Szentatyánk”. Göncz Árpád köztársasági elnök is, amikor 1992-ben Magyarországon fogadta II. János Pál pápát, így szólította meg: „Szentatyám!” Petővári Gyula Budapest A veszettség elleni új eljárásról A Pest Megyei Hírlap a közelmúltaiul 1 ban megjelent egyik számában beszámolt arról, hogy a veszettség ellen Nyugat-Du- nántúlon új eljárást alkalmaznak. Veszettség vírusával fertőzött csirkefejet helyeznek ki, a rókák elfogyasztják és védettek lesznek. Ezzel kapcsolatban meg szeretném említeni, hogy ezt az eljárást írja le a nyugatnémet Bunte képes hetilap 1978. augusztus 3-i számában és 1984. január 12-i számában egész oldalas képes beszámolóban. Sőt, a Hétfői Hírek 1984/16. számában is megemlíti, hogy ugyanilyen eljárást alkalmaznak Svájc Graubunden kantonjában is eredményesen. Amikor annak idején Gödöllőn szakmai értekezleten megemlítettem, a magyar állategészségügyi hatóságoknak több mint tíz év kellett ahhoz, hogy a módszert átvegyék. Pedig a cikk szerint eddig Európában 600 ember halt meg veszettségben. Dr. Fördős István Monor szaladt a konyhába és jelezte édesanyjának a készülődést. Aki mondjárt megkérdezte a tolmácstól: — Mikor jön vissza a a férjem? — Talán négy nap múlva — hangzott a lakonikus válasz. — Csak talán? — suttogta az aggódó asszony. Végül is az oroszok a többi tanítót is elvitték. Aztán egy hét múlva mindannyiukat hazaengedték. Csak Hitter Ferencet nem. A felesége pár nap múlva elkezdte keresni. A Petőfi utcában, a Ra- dó-féle ház előtt álldogált a tolmács. Azt mondta, nem tudja, hol lehet a tanító úr. Később derült ki, hogy abban az épületben tartották fogva. Onnan hajtották el a Dunántúlra... Oroszországba. Egyesek azt beszélték, már itthon, magyar földön agyonlőtte az egyik kísérő, mert a visszeres lábaival nem tudott sokáig gyalogolni. Az egyik tanítványa, Kiss József azt állította, hogy 1949-ben látta egy bakui szappangyár udvarán. Ezt a legendát alighanem a féltés, a szeretet szőtte, hisz amíg az elhurcolt él, a család remél. A feleség hiába kerestette, a Vöröskereszt sem bukkant a nyomára. A hitves kénytelen volt halottá nyilváníttatni Hitter Ferencet, hogy özvegyi nyugdíjat kaphasson. Az asszony haláláig várta, hogy férje életjelt ad magáról. Ám soha nem jött tőle üzenet. Fehér Ferenc A pilisszentlászlói megállapodás Károly Róbert uralmának megszilárdításáért érkezett V. Kelemen pápa utasítására 1307-ben Magyarországra Gentilis bíboros. Elsősorban Csák Mátéi kellett volna a legátusnak Károly Róbert hűségére bírnia. Gentilis bíboros 1308 novemberében Kékesen, a mai Pilisszentlászló melletti pálos kolostorban találkozott a főúrral. A találkozó Csák Máté kérésére volt a kolostorban, csak ott érezte magát biztonságban a főúr, hiszen e vidéknek nem ő volt ura. A bíboros látszólag elérte célját. Csák Máté ígéretet tett, hogy Kelemen pápa és a bíboros rendelkezéseinek megfelelően elismeri Magyarország igaz királyának Károly Róbertét. Kötelezte magát, hogy „igazságos és méltányos békét teremt Domokos mesterrel és más bárókkal, akikkel egyenetlensége támadt, de sem velük, sem másokkal nem köt olyan egyezséget, amely a király számára sérelmes lenne” Azon lesz, hogy az országnak „nyugalma és békéje legyen” Károly Róbertnek segíteni fog az elveszett királyi javak visszaszerzésében — olvasható az oklevélbe foglalt egyezségben. A bíboros Csák Mátét magas tisztséggel jutalmazta, a király pedig tárnokmesterré, tehát az ország legmagasabb méltóságot betöltő főurának egyikévé tette. A megállapodás — melyet 1308. november 10-én kötöttek —- nem valósult meg; ezért a legátus 1311-ben kiközösítette az egyházból Csák Mátét. Pogány György
