Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-19 / 272. szám
j PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. NOVEMBER 19., SZOMBAT 5 Diósd felemelkedése volt a cél Megtakarítást hagynak hátra Szakmai segítséget várnak a települések A megye ne osztogasson pénzt! f Galántai Viktor megyei képviseld, aki egyben az MDF kislistás jelöltje és a gödöllői önkormányzat munkatársa, illetve a megyei közgyűlés képviselője s a kerepestarcsai testület tagja foglalta össze lapunknak a véleményét az elmúlt négy esztendőről. Gondolatainak lényege: a megyei vezetésnek nem kell hatalmicentrum-szerepet játszania; ezzel szemben növelni szükséges annak a középszinten elfoglalt helyét és feladatát. Diósdot már Anonymus is említi krónikáiban a honfoglalás kapcsán. A Szent Gellért-legenda arról tanúskodik, hogy 1046-ban már templomos hely volt, s mert Szent István törvénye értelmében minden tíz falunak kellett egy templomot építenie, bátran állíthatjuk, hogy Diósd annak idején nem volt jelentéktelen település. Nagysága nem múlta felül az átlagos középkori magyar falvakét, de területén kőkastély és két templom állt, s rendelkezett két pusztával is. Birtokosa kezdetben a Kartal, majd a Diody nemzetség — ez utóbbiakról kapta a település a nevét. Leköszön a polgármester A török uralom után a falu elnéptelenedett, új telepesek jöttek, részben az akkor érkező szerbek és a német nyelvterületről származó bajorok. A múlt század végén még zömmel német származásúak éltek a faluban. A második világháború két nagy változást hozott a település életében. Egyik, hogy a felrobbantott budapesti hidak pótlására a szovjet csapatok pontonhidat építettek Budafoknál, az ehhez szükséges fenyőgerendákat a di- ósdi erdőből vágták ki, így az erdő nagy része megsemmisült. Az éghajlat megváltozott ettől, szárazzá vált. A második változás, hogy a háború után kitelepítették a németség nagy részét, helyükre erdélyi és felvidéki családok érkeztek. Diósdon így nem lehet nemzetiségi kisebbségről beszélni, akik vannak, asszimilálódtak. Hermann Ferenc polgár- mester egészen biztosan utolsó heteit tölti a polgár- mesteri hivatalban, ugyanis nem jelölteti újra magát. — Miért nem indul az önkormányzati választásokon? — kérdeztük tőle. — Korengedménnyel mentem nyugdíjba — válaszolta. — Betegségem mir att kaptam meg ezt a kedvezményt. Kímélnem kellene magam, de ha az ember polgármester, erre nincs lehetősége. Napi tíz-tizenkét órát dolgoztam, nagyon elfáradtam. — Visszatekintve az eltelt négy évre, milyennek látja a munkájukat? — Tisztességes képviselő-testülettel dolgoztam együtt, a hivatal dolgozói is lelkiismeretesen tették a dolgukat. Településünkön nincs nagy pártélet, így az önkormányzaton belül nem voltak pártok viták, a község felemelkedése volt a cél. Nagyot léptünk előre, szinte valamennyi lakás mindenféle közművel ellátott, egyedül a belterületi útjaink építése maradt vissza. Erre az a magyarázat, hogy amíg nem készültek el mindenütt a közművek, nem lenne értelme az utakat megépíteni. Nem vettek fel hitelt — Mit hagynak örökül a következő önkormányzatra? — Hitelt nem vettünk fel, így adósságot nem örökölnek tőlünk. Van viszont jelentős megtakarításunk, harmincmillió forint bankbetétben, húszmillió forint pedig értékpapírokban, ezenfelül huszonöt ezer márka is maradt. Német testvérvárosunk, Alsbach- Háhnlein képviselő-testüle- te ugyanis anyagiakkal és más eszközökkel is támogat bennünket. A fogorvosi rendelő székének vásárlásához például húszezer márkával járultak hozzá. — Annyit fejlődött Diósdon az infrastruktúra, hogy félő, a következő ön- kormányzatnak nem lesz tennivalója... — Biztosan lesz, hiszen nagyon sok még a megoldatlan feladat. Az eltelt négy évben rengeteg beruházást valósítottunk meg, s a nagy rohanásban kicsit elhanyagoltuk a település kulturális életét. Nem feledkeztünk meg róla egészen, de tehettünk, volna többet is. A következő ön- kormányzatnak a dolga lesz helyreállítani az egyensúlyt. A csatornaprogramot feltétlenül folytatni kell, a falunak ugyanis saját kútjai vannak, s ezek védelme miatt is nagyon fontos, hogy a település szennyvize ne kerüljön a talajba. Színvonalas kiadvány A diósdi önkormányzat és a polgármesteri hivatal megjelentetett egy kiadványt Diósdi változások 1990—1994 címmel. Ebben részletesen ismertetik a négy év minden mozzanatát, egészen a kezdetektől, amikor — megfogalmazásuk szerint — a hivatal munkájában nem érvényesült a szakmai igényesség, a következetes számonkérés, s mindezek mellett a belső ellenőrzés egyetlen területen sem funkcionált. Feladatuknak tekintették, hogy a még orvosolható problémákat megoldják, s mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a hibák ne ismétlődjenek. Nem állítják, hogy sikerült megteremteniük a tökéletes hivatalt, de hogy erre törekedtek, az bizonyos. Aki az utcákat járja, azt tapasztalja, hogy a közterületek rendezettek, a kerítéseken belül is a szépre, a rendre való törekvést látni. Minden jel arr.fi mutat, hogy a diósdiak szeretik lakóhelyüket. Pável Melinda Kampánykezdés Gödön A közelgő önkormányzati választásokra készülve kampánygyűlést rendezett csütörtökön este a gödi Ady Endre Művelődési Házban a Magyar Igazság és Elet Pártja, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a Magyar Ut Körök Mozgalom, valamint a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt helyi szervezetei alkotta Szövetség Gödért elnevezésű választási tömörülés. — A nemrégiben megtartott, s politikai földcsuszamlásként értékelhető választások eredményeként az Amerikai Egyesült Államokban hosszú évtizedek után újra republikánus, azaz konzervatív kongresszus áll az ország élén, s itt, Európában is mind több államban hasonló a helyzet — mondta a gyűlésen Bognár László, a Szövetség Gödért polgár- mesteijelöltje. — Véleményem szerint a jelenleg szo- ciálliberális irányítású, s idegen érdekeknek kiszolgáltatott Magyarországon is küszöbön áll ez a változás, a lakosság többsége megítélésem szerint hamarosan belátja, hogy a nemzet valós érdekeit a konzervatív politikai erők képviselik — tette hozzá megemlítve: a Szövetség Gödért létrehozását az motiválta, hogy szemben az országgal, ahol ez nézete szerint igazából nem történt meg, a községben megvalósuljon, kiteljesedjen a rendszerváltozás. A polgármesterjelölt beszéde után bemutatkoztak a választási tömörülés képviselőjelöltjei: Antal György Bálint, Horváth Károly, Lengyel György, Zahorán Sándor, Papp Lajos, Kezsik János, Kenesei Zoltán, Müller Mihály és Nagy György. (ribáry) — Megyei képviselőként az elmúlt négy esztendő alatt két bizottság munkájában is dolgoztam: a településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint az idegenforgalmi és műemlékvédelmi szakmai testületben. Munkánk során mindvégig a települések és településcsoportok érdekeit igyekeztünk — elsősorban a térségi, kistérségi szemlélet kialakításával — megvalósítani. Ez az elv ekként érvényesült a gyakorlatban: a szűk helyi érdekek megfogalmazása helyett igyekeztünk megmutatni — s egyben támogatni — a hosszú távú regionális elképzeléseket, s azok lehetőségére rávezetni a térségek vezetőit. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság munkájába olyan alapvető közműberuházások ügye tartozott — mint például a vízvezeték-, a csatorna- és a gázhálózat —, melyek megvalósításának alapvetően vezérlő elv kellett, hogy legyen a kistérségi szemlélet. Ezenfelül a megyei vezetésnek kiemelten kellett támogatnia azokat a településeket és régiókat, ahol akár a szakmai ismeretek hiányában, akár a hozzáértő nélkül — elakadt volna egy-egy sürgető ügy tervezése. — A megyei önkormányzatnak nem az a dolga — vallja fenti tapasztalatok birtokában Galántai Viktor —, hogy osztogassa a pénzt. Sokkal inkább arra kell helyezze a fő hangsúlyt, hogy támogassa a helyi kezdeményezéseket, elősegítse egy- egy nehezen induló helyi, regionális beruházás terveztetését, kivitelezését, s támogassa a megvalósításhoz szükséges pénzek megszerzését. Mindezek mellett természetesen jelen kell lenni a helyi akaratnak, a beruházás térségi támogatásának is: a megyei vezetésnek e téren sem szabad központi, hatalmi, felülről irányító szervnek lennie. A helyi lehetőségek, s kezdeményezések talaján kell elindulnia, s középszintszerepet játszva kell azokat, tehát elsősorban a több település összefogásával induló beruházásokat, s azok pénzügyi lehetőségeit megtámogatnia. Galántai Viktor egyúttal jelöltként is indul a december 11-ei megmérettetésen. A négy év alatt végzett munkájának tapasztalatait felhasználva ekképpen tűzi ki a következő esztendőkre — a testületbe való bekerülése esetén megvalósítandó — feladatait. — Helyes elvnek tartom azt, hogy az önkormányzati törvény a települési és a megyei önkormányzatokat egymás mellé rendelte. Ugyanakkor azt vallom: erősíteni kell a megye térségi, integráló szerepét, ám ezt nem úgy, hogy ennek a közigazgatási egységnek nagyobb hatalmat adunk, hanem úgy, hogy a megyei önkormányzat a mainál is hatékonyabb szerepet játsszon mint tanácsadó, mint a települési érdekek képviselője, mint tájékoztató, mint szakmai segítő. Úgy látom, hogy a jelenleg módosított önkormányzati törvény ez ellen hat. Az elkövetkező négy esztendőre azt a feladatot tűztem ki magam elé — bekerülésem esetére —, hogy képviselőtársaimmal megtaláljuk azt a helyes középutat, melyben létrehozható a hatékony középszint a települések és az országgyűlés között. A képviselőjelöltet, aki egyben a fent említett szakmai tanácsadás, az információközlés gyakorlati szakembere, s munkahelyén, a gödöllői városházán négy éve azon dolgozik, hogy megvalósuljon a telefonon, illetve telefaxon lehívható információtovábbító rendszer, arról kérdeztük, miként ítéli meg a megyei ön- kormányzat vezetőinek személyes szerepét az elmúlt négy esztendőben. — Vitathatatlan tény, hogy tekintélyromboló volt az a viszony, mely az elnök és a főjegyző között évekig megkeserítette a megyei vezetés munkáját, s egyben nem keltette a megyeháza, illetve az önkormányzat jó hírét. Ami a gyakran bírált felesleges pénzköltést, az egyes vezetők aránytalanul sok utazását illeti, arról az a véleményem, hogy gyakran ezeken a fehér asztalnál eltöltött ebédeken, vacsorákon kínálkozik fel egy-egy pénzügyi, szakmai segítség, melyről, pusztán az utaztatásra kiadott összegekkel való takarékosság miatt, nem lehet lemondani. M. É. Decemberben nyit a Plus Betöltötték az állásokat ■’Sg' A közelmúltban kezdték el Százhalombattán a Plus élelmiszer-diszkontáruház építését, s máris rS arról érkezett hír, hogy a kereskedelmi egység y>^ december elsején megnyitja kapuit a vásárlók előtt. Ez nemcsak azért örvendetes, mert ezzel javul a város ellátása, hanem azért is, mert az áruház új munkahelyeket teremt, az átlagosnál jobb kereseti lehetőséggel. Találkozót sürgetnek a vácszentlászlói nyugdíjasok Vürüs Gáborné, a Plus Élelmiszer Diszkont Kft. személyzeti és munkaügyi munkatársa elmondta, hogy sokan érdeklődtek náluk. Amint híre ment, hogy áruházát nyitnak a városban, elárasztották őket a munkát keresők. Mintegy nyolcvan jelentkező közül választották ki azt a tizennyolc embert, akik működtetik majd a Plust. Őket már felvették, további felvétel egyelőre nem lesz. A Zimbo Hungária Kft. a Plus diszkontáruházon belül a hentesboltot üzemelteti a jövőben. Vincze Mária irodavezető tájékoztatása szerint henteseket és eladókat kerestek, tizenhármán jelentkeztek, közülük hathét embert vesznek fel: A napokban hívnak össze egy találkozót, s ott dől majd el, kiknek kedvezett a szerencse. Gyakorlatilag tehát minden hely elkelt. Akinek eddig nem jutott ott munka, már ne reménykedjen, az állásokat betöltötték. Figyelemre méltó a nagyarányú túljelentkezés, ami ismét azt bizonyítja, hogy olyan munkát, amelyért elfogadható bért kínálnak, szívesen vállalnának az emberek. Kár, hogy ilyen lehetőség csak korlátozott számban akad... P. M. Fél évvel az országgyűlési választások után levelet írt Tóth Imre, a vácszentlászlói nyugdíjasklub vezetője Van- kó Magdolnának, az aszódi választókerület MSZP-s képviselőjének. A levél egy példányát szerkesztőségünkhöz is eljuttatta azzal á céllal, hogy a levél kapjon nyilvánosságot, s hívja fel a figyelmet, milyen alapvető dolgokat várnak — gyakran hiába — képviselőjüktől a választópolgárok. Tóth Imre azt sérelmezi, hogy a választások óta eltelt fél év alatt Vankó Magdolna nem érezte szükségét annak, hogy választóival találkozzon, illetve ha meg is jelent másutt a választókerületében, a vácszentlászlóiak- nak még nem volt alkalmuk, hogy személyesen megismerkedjenek képviselőjükkel. A levélíró emlékeztet rá, hogy előző ország- gyűlési képviselőjük, az MDF-es dr. Becker Pál már a megválasztása után egy hónappal bemutatkozott a vácszentlászlóiaknak, nyilván azért, mert fontosnak tartotta, hogy rendszeres, személyes kapcsolatot tartson a kerületében élő emberekkel. A parlamenti munkához ugyanis nélkülözhetetlen, hogy a képviselő ismereteket gyűjtsön, lehetőséget biztosítson a kisembereknek, hogy elmondják észrevételeiket, javaslataikat — ha ezt elmulasztja, választói érdekeit nem tudja megfelelően képviselni. A vácszentlászlói nyugdíjasklub tagjai eddig részt vettek minden alkalommal a képviselő beszámolóin, s lenne igényük rá, hogy a továbbiakban is legyen erre lehetőségük. Tóth Imre levelében azt kérdezi: remény kedhet- nek-e benne, hogy Vankó Magdolna legalább képviselőségének második félévében ellátogat Vácszentlászló- ra is? - (P.)
