Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-17 / 270. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK 5 Lehalásszák a dömsödi potykákat Szép ez a mesterség... Evekkel ezelőtt, amikor először jártam náluk, nyolctagú volt a halászbrigád. Ma kevesebben vannak, ketten végérvényesen lemorzsolódtak. Egyikük sem érte meg a 60 évek Amúgy szép ez a mesterség; a halászra nem tenyerei •rá a bezártság. Tavasszal, alighogy kihajt a mécsvirág, felengedik a tavakat friss vízzel. A teleltetőből átköltöztetik a pontyokat a tenyészta- vakba, aztán már csak arra kell ügyelni, hogy időben kijusson nekik a takarmány. Hogy egy-egy part- vagy gátjavításnál hány köbméter földet kell megmozgatni, arról nincs nyilvántartás. Azt a kar és deréktáj jegyzi fel, vagy a szív, mely előbb- utóbb benyújtja a számlát a halgazdaságban eltöltött évekért. No és hol van az őszi lehalászás, az október végi, november közepi derékig, mellig vízben járás? A hónaljig éró gumiruha csak a víztől véd, a melegnek még az illúzióját sem nyújtja. Gyűlik a hal a húzóhálókban és gyűl a reuma az ízületekben. Amúgy szép ez a mesterség... A dömsödi halgazdaság jó szezont zárt ebben az évben, a haltermelésük az orfordítják. A barkák motorjai 20 évesek, rég kiöregedtek, mint ahogy minden más eszköz, szerszám is felújításra vár. A nyereségből spájzolták be a jövő évi takarmány- és trágyaszükségletet, mert ilyenkor ősszel jóval olcsóbb áron szerezhető be. Ehhez tárolót kellett bérelni, s a lehalászás előtt még ezzel is bajlódni. De megéri, az idei ráfordítás és pluszmunka a jövő évi nyereséget növeli. A hal — akárcsak minden más élelem — évről évre drágábban kerül az asztalunkra. A dömsödi potykák kilója 225 forint, ebben az áfa is benne van. Ennyiért adják a piacokon és ennyiért vehetik meg a sporthorgász-egyesü- letek. — Nem olcsó — mondom én, mire a főhalász a sertéshús felvásárlási árával érvel, mely egy év alatt kétszeresére nőtt. — Az előállítási költségek, a víz-, villany-, gázolaj-, takarmány-, fertőtAz idei utolsó húzás. A halászok kétoldalról húzzák a hatalmas hálót, benne a többmázsányi hallal A szerző felvétele szágos átlagon felül van, egyhektárnyi vízfelületről 10-12 mázsa. Hetvenöt tonna piaci hal — 1,5—3 kiló közt van egy-egy hal súlya —, és mintegy 70 ezer kétnyaras — 40 dekás — ponty került a teleltetőkbe. A piaci halakkal karácsonykor és újévkor találkozunk majd a boltokban, egy jelentős részét pedig a horgászegyesületek veszik meg telepítési célokra. A dömsödi halászok második éve dolgoznak vállalkozásban, évi 1,5 millió forintért bérlik a tógazdaságot a helyi téesztől. Lacza István főhalász szerint megtalálták a számításukat, mindazonáltal a nyereséget nem élik fel, nagyrészét beruházásokra lenítőszer- és gyógyszerárak ide is begyűrűznek, nemcsak az ólakba — véli a főhalász, majd, hogy arról is meggyőzzön, miszerint a 225 forintért kiváló minőségű portékát kínálnak, elébem tesz egy szép sült pontyot. Ez maradt meg a lehalászás utáni ünnepi ebédből, illetve ez volt a harmadik fogás a gulyásleves és a tésztaétel mellett. Mert amúgy jól élnek a dömsödi halászok. Leszámítva a kemény, embert próbáló órákat, heteket, éveket, mely úgy vonul el felettük, mint a tavasszal érkező és ősszel tovarepülő vízimadarak sokszínű csapata. Matula Gy. Oszkár Összefogtak a konzervatív erők Uj jelöltet állított az MDF tg? Az önkormányzati választások közeledtével mind több helyen kötnek választási koalíciót. Pi- lisvörösváron két ilyen szövetség is létrejött, az -B ■ egyik a baloldalt tömöríti, a másik a keresztény-nemzeti értékeket hivatott képviselni. A falunak MDF-es polgármestere van, de a tagság jobbnak látta, ha a választásokra új jelöltet állít az MDF, akit a KDNP is partnerként fogad el. Az induló négy jelölt közül ketten a Magyar Demokrata Fórum tagjai, hiszen a jelenlegi polgármester, Botzheim István, független jelöltként indul a választásokon. Ebből az alkalomból kerestem meg Havasi Lászlónét, a két párt közös polgármesterjelöltjét. — Hogy jutottak el odáig, hogy jelenleg két MDF- es polgármesterjelölt indul? — A község MDF-tagsá- ga úgy döntött, hogy célszerű lenne egy olyan polgár- mesteijelöltet állítani, akit koalíciós partnerünk is minden további nélkül elfogad, így indítottak engem, hiszen úgy gondolják, a jövőben én tudom majd képviselni azt az emberközpontú politikát, amelyet a két párt a magáénak vall. — Miért nem támogatta a tagság a jelenlegi polgár- mestert? — Elég, ha annyit mondok, hogy emberi kapcsolataiban nem mindig volt köny- nyű vele dűlőre jutni. Ezért a környező települések ön- kormányzataival megromlott a viszonyunk, és ez semmilyen téren nem volt előnyös Pilisvörösvár számára. — Milyen esélyt lát mint nő, hogy megnyerje a választásokat, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy a képviselő-testületekben igen kevés nő foglal helyet. — Azt hiszem, ez másodrangú kérdés. A lényeg az, hogy ha az embert ismerik és elismerik, akkor mindenképpen jó eséllyel indul bármilyen választáson. Én 38 évig voltam általános iskolai tanítónő, így tehát több generáció fordult meg a kezem alatt, és bátran mondhatom, sokan ismernek a faluban. A ’90-es választásokon a szociális bizottság vezetője lettem az önkormányzatban. Büszke vagyok, hogy a faluban szociálisan érzékeny központot tudtunk létrehozni. „A napos oldal” olyan klub az idősek számára, amelynek keretében hivatásos segítőkkel, gondozói munkával segítjük a beteg, idős embereket. Jelen pillanatban mintegy 70-80 rászorultat látunk el. Szervezünk programokat, a múzeumlátogatásoktól a koncerteken keresztül egészen a nyaralásig. A felsoroltakon kívül előnyömre szolgálhat az is a választásokon, hogy új arc vagyok. Ez természetesen hátrányokat is magában rejthet, de azt hiszem mindenképpen előny, hogy nem járattam le magam, és nem is önként jelentkeztem polgármesternek, engem jelöltek, és én ezt elfogadtam. — A jövőre nézve mit tart a legfontosabbnak, ami Pilisvörösvár polgárait elsősorban érintené, ha megválasztanák polgármesternek? — Mindenekelőtt szeretnék újfajta stílust bevezetni, mind a képviselő-testület, mind a hivatal munkájában. Ez annyit jelentene, hogy a munkatársakat szakértőként kezelném, tanácsadói funkcióval látnám el őket, és nem döntenék önhatalmúlag. Mindezek mellett fontos a község menedzselése is. Mindenképpen rendbe kell hozni a falu csatornaellátottságát, rendezni szükséges a viszonyt a csatornatársulattal, hiszen az építkézésekre a lakók is befizették a hozzájárulásukat, és költségvetési támogatást is kaptunk. A második legfontosabb teendő a falu úthálózatának felújítása, hiszen ha körülnéz, még mindig elég sok földutat láthat jártában-keltében. Harmad- sorban rendezni kell azt a néhány éve megindult programot, mely szerint a fiatal házasok kedvezményesen juthassanak építési területhez. Mindemellett ösztönözni kell a vállalkozói kedvet, a telekárak rendezésével. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy személyes kapcsolatot tudjak'tartani Pilisvörösvár minden lakójával. Mivel én is nemzetiségi születésű vagyok, ezért el tudom képzelni, mennyire jólesik azoknak az idős embereknek, akikkel beszélgetek, hogy saját nyelvükön, svábul is megértjük egymást. Mint a népjóléti bizottság vezetője, az elmúlt négy évben is nyitva állt mindenki előtt az ajtónk. Rengeteg ember keresett fel szociális gondokkal. Ezt a módszert esetleges polgármesterségem idejében sem szeretném felfüggeszteni. — Mit szól mindehhez a családja, hiszen talán még nem is tudják, hogy mekkora munkára vállalkozott? — A családom már megszokta, mert Pilisvörösvár MDF-szervezetének elnökeként is dolgozom, mely munka nem jár sokkal kevesebb időbeli elfoglaltsággal, mint a polgármesteri funkció. Végül is, mivel nyugdíjas vagyok és fiaim már felnőttek, több időm marad a községi munkára, politikára. — Milyen esélyt lát az erősnek tűnő baloldali választási szövetséggel szemben? — Amikor először meghallottam, egy kicsit megijedtem, hiszen ilyen arányú együttműködésre nem számítottam. Akkor kezdeményeztük azt, hogy a konzervatív erők lehetőség szerint minél előbb összefogjanak és minél hatásosabban tudják képviselni a keresztény-nemzeti értékeket. Úgy érzem, van esélyünk a baloldal legyőzésére, bár szoros lesz a verseny. (w. b.) Nem kaptak pénzt a fővárostól A Budapest Banké a húsüzem Követelmény a nyereség Az egészségügy válsága nem csupán pénzügyi, hanem elsősorban az emberi kapcsolatok nagymértékű megromlására vezethető vissza — mondta Dizséri Tamás, a Református Egyház Bethesda gyermekkórházának orvos-igazgatója minapi előadásában, amelyben korunkkal kapcsolatos lelki dilemmáit osztotta meg a biatorbágyi polgárokkal. A programot egy három részből álló előadás-sorozat részeként a Biatorbágyi Ökumenikus Művelődési Egyesület szervezte meg. Az igazgatót elmondása szerint számos lelki szál köti Biatorbágyhoz, így szívesen vállalta a felkérést. A Bethesda gyermek- kórházról szólva kiemelte: noha a református egyház által átvett intézmény ön- kormányzati feladatokat is ellát, a fővárostól és a kerületektől eddigi működésük során egyetlen fillért sem kaptak. A fejlesztéshez szükséges összeget így is sikerült előteremteni, ezért a legnagyobb probléma nem ez, hanem az, hogy manapság ritkaságszámba megy az olyan fiatal, aki jószívvel vállalná a kórházi munkával járó szolgálatot. Az egészségüggyel kapcsolatos lakossági panaszok elsősorban az orvos és a beteg lelki viszonyáról, pontosabban annak hiányáról szólnak — fejtette ki Dizséri Tamás. — Magyarországnak sem az adósság a legnagyobb gondja, hanem az elveszett, szétesett jövőkép, önértékelés. A legnagyobb pusztítás gyermekeink lelkében folyik, és sok család küszködik olyan gondokkal, hogy külső segítség nélkül csak az összeomlás marad számukra. Az egyházak és minden felelősséggel bíró ember feladata most többszörösen is a misszió, a láng őrzése és a kiút felmutatása ebből a kétségbeejtő helyzetből. Elképesztő, hogy még mennyire az elején vagyunk mindennek, de reméljük, hogy magvetésünk termékeny talajra talál — hangsúlyozta Dizséri Tamás Biatorbágyon megtartott előadásában. N. T. (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen menet közben a Budapest Bank keresi azt a vevőt — a különböző csatornáin -—, aki reális árért megvenné a gyárat. — Mire alapozzák azt az optimizmust, hogy ez a befektetés megtérül majd? — Kétségtelen, hogy elég sok a kockázat. Két eset lehetséges.-Takács Mihály és a ceglédi szakember- gárda képes kidolgozni egy nyereséggel kecsegtető működtetést. Ha igen, akkor január l-jétől elkezdődhet a termelés. Amennyiben nem tudnak elkészíteni egy ilyen koncepciót, a gyár, sajnos, hosszabb időre leáll. Legalábbis addig, amíg a bank nem talál egy vevőt, aki megvásárolná (esetleg bérbe venné) és, üzemeltetné a húsüzemet. — Hány munkatársra számítanak? Kik lesznek a vezetők? — A felszámolótól átvettük a termelői létszámban lévő valamennyi dolgozót. Őket megtartjuk, persze megfelelő — nyereséges — tevékenység esetén. Azt az igazgató dönti el, hogy a vezetők közül kik maradnak. Nyilván a legalkalmasabbak. •—Az első néhány hónap aligha hoz látványos eredményt. Meddig hajlandók áldozni a cégre? Van-e türelmi és anyagi határ? — Természetesen létezik egyfajta határ. De ahhoz, hogy január elsején elkezdődhessen a termelés, a bank, valamint a szakemberek által reálisnak ítélt üzleti terv szükségeltetik. Aminek a végrehajtását a gyár menedzsmentje, az igazgató vezetésével, megfelelő anyagi érdekeltség mellett vállalja.-— Az elmondottak szerint, jövő év január Tjén új időszámítás kezdődik a ceglédi húsüzemnél. — A Penomah Vállalatot — amelynek komoly szerepe volt abban, hogy a ceglédi gyár erre a sorsra jutott — el lehet felejteni. Csak ceglédi húsüzem van, melynek életében valóban új időszámítás kezdődik. A jó hírekről a napokban tájékoztatom a munkások képviselőit, s az érdekképviselet tagjait. F. F. A magvetés korát éljük
