Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-17 / 270. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. NOVEMBER 17.. CSÜTÖRTÖK Trianon gyászos emléke a Vajdaságban • • Ünnepeltek a „felszabadítók” Újvidéken díszes külsőségek között ünnepelte meg az aktuális hatalom azt a napot, amikor a Vajdaságba 1918-ban bevonuló szerb csapatok „felszabadították” Európa e részét az évszázadokig tartó magyar „megszállás” alól. Ezzel — az ő megfogalmazásuk szerint — valóra vált az ott élő szerbek álma. Két héttel később Bánát, Bácska és Szerémség Nagy Nemzetgyűlése ellenszavazat nélkül döntött a Szerb Királysághoz való csatlakozásról. A belgrádi lapok még ma is nemzetük nagy sikereként könyvelik el az akkori „felszabadítást”, és azt hangsúlyozzák, hogy a nép ovációval és könnyes szemmel fogadta a „felszabadítókat”. Arról azonban egy szó sem esik a tudósításokban, hogy az említett nemzetgyűlésnek mindössze egy renegát magyar tagja volt, aki ha akart volna sem mert a többség akarata ellen szavazni. Tovább tart tehát a nagy szerb nemzeti eufória és az akkori területrablást (akárcsak az újabbakat) „felszabadításként” tüntetik fel, és a hódításokat az „évezredes családi tűzhely védelmeként” igyekeznek tudatosítani. (b. m.) Nem hidegháborús túlélő A NATO ösztönzó' szerepe A NATO nem maradhat pusztán hidegháborús túlélő: égy olyan európai biztonsági rendszert kell létrehoznunk, amely visszatükrözi, ám egyúttal ösztönzi is a Közép- és Kelet-Európábán bekövetkezett változásokat, az európai integráció elmélyülését és az amerikai érdekeltséget a rendszer megteremtésében — jelentette ki Walter Slocombe amerikai védelmi államtitkár az észak-atlanti közgyűlés negyvenedik ülésszakán. A tanácskozás kedden kezdődött Washingtonban tizenhat NATO-tagállam és tizennégy társult ország — köztük Magyarország —- parlamenti küldöttségének a részvételével. Az államtitkár hangoztatta, hogy az atlanti szövetségnek lényeg- bevágóan fontos szerepet kell játszania az európai biztonsági struktúra fejlesztésében. Megítélése szerint a NATO kibővítése elsődlegesen nem emiatt vetődött fel, mintha a közép- és kelet-európai államokat külső agresz- szió veszélye fenyegetné, hanem azért, mert a reformokból fakadó átalakulás követelménye és a szovjet uralom időszakában mesterségesen befagyasztott régi keletű viták rendezése belső és külső bizonytalanságokat okoz a számukra. Beszédében utalt rá: az Egyesült Államok kezdeményezni fogja, hogy a szövetségen belül jussanak egyezségre a kibővítés hogyanjáról és miértjéről. 1944. május 19-én írta Radnóti Miklós „Töredék” címen ismert versét. Ennek minden strófája így kezdődik: „Oly korban éltem én e földön”. E — ma kétszeresen — megrázó költemény pontosan leírja a nemzetiszocialista métely pusztító hatását az emberi lélekben, következésképpen az emberi társadalomban. Azt mondtam: ma „kétszeresen megrázó”, amit a költő e tökéletes töredékben kimondott. Igen. Ma már nemcsak a hitleri évek minden borzalma él bennünk szörnyű emlékként, ma már — hála Istennek — emlékké szelídült a sztálini korszak modem barbársága is. Radnóti „Töredék”-e nemcsak az 1944-es állapotok szinte realista ábrázolása, hanem egy borzalmas vízió előrevetítése is. Amit ugyanis a náci-nyilas időkről mond, az kísértetiesen hasonlít arra, amit a kommunista kurzus idején megélni kénytelenek voltunk. A kettő között nincs különbség, legföljebb annyi, amennyi az „évek” és a „korszak” időmeghatározás között van. A napokban volt ötven éve, hogy a XX. század e alkotója, akit bízvást sorolhatunk a legnagyobb magyar költők közé, a náci-nyilas barbárság áldozata lett. A munkaszolgálatosok egy csapatát a bori rézbányáktól keresztülhajtották a fél országon, s már Győrön is túljutott a halál felé menetelők szánalmas csapata. Egy 1962-ben kiadott Radnóti-válogatás bevezetőjében ezt írta erről Tolnai Gábor irodalomtörténész: „Szánakozó parasztok kenyeret adtak, etetni próbálták őket. Radnóti — mint mondják — már rágni sem tudott elcsigázott erőtlenségében. Nem sokkal ezután, karszalagos gyilkosok (az én kiemelésem Izraeli értékelés a Horn-kormányról Zsidók az áldozatai a médiatisztogatásnak ? Érdekes és tanulságos műsor hangzott el e hét elején a jeruzsálemi rádió héber nyelvű fűadőján. A naponta jelentkező Külpolitikai Napló (Jomán Hue) című, egyébként igen színvonalas műsorban a négy hónappal ezelőtt hivatalba lépett magyar koalíciós kormány eddigi munkáját értékelve a találó megállapításokhoz imitt- amott a már szinte tragikomédiába hajló megjegyzések is társultak. A Külpolitikai Napló Magyarországgal foglalkozó felvezetőjében a műsorvezető kiemelte, hogy a kormányzó MSZP a tegnapi kommunisták utódja, s valójában egy „régi-új” rendszerről van szó. Jáákov Golán profesz- szor, a jeruzsálemi Héber Egyetem Kelet-Európa- szakértője ezután elmondta, hogy a Horn-kormány munkáját mindeddig a hatalom- átvétel körüli nehézségek, az MSZP vezetésében uralkodó nézeteltérések, illetve a koalíciós partnerrel, az SZDSZ-szel való állandó torzsalkodás jellemzi. A mostani magyar kormány a tömegek előtt leginkább azzal okozott csalódást, hogy az előzetes ígéreteivel ellentétben képtelen javítani az elmúlt évek folyamán igen megromlott szociális viszonyokon. Golán professzor a kormánygépezet „csikorgó” működésén és gazdasági téren okozott csalódáson kívül szólt hazánk geopolitikai helyzetéből adódó nehézségeiről is. Kiemelte, hogy eddig Magyarország csupán Ukrajnával írt alá alapszerződést, míg a déli határaink mentén dúló polgárháború következtében hazánkat gazdaságilag igen érzékenyen érinti a Jugoszláviát sújtó nemzetközi bojkott, illetve az onnan érkező menekültáradat. Romániával és Szlovákiával elsősorban az ezekben az országokban élő többmilliós magyar lakosság eddig rendezetlen ügye miatt nem kerülhetett sor az alapszerződések nyélbe ütésére. Visszatérve a gazdasági nehézségekre, Golán profesz- szor igen érdekes megállapítást tett: „A szabad gazdaságra történő áttérés Magyarországon jelenleg azért is zajlik olyan lassan és nehézkesen, mert az ismét hatalomra került régi-új kommunisták mentalitása és ideológiai fölfogása ezt sok esetben gátolja. Márpedig a mai magyar kormány további működőképessége elsősorban a gazdasági élet átszervezésének sikerén, illetve a szomszédos országokkal való viszony rendezésén múlik” — emelte ki Golán professzor. Mint minden jó politikai helyzetelemzésnek, az izraeli rádió Magyarországgal foglalkozó műsorának is megvolt a maga gyenge pontja. A hazai zsidóság helyzetét érintve elhangzott egy olyan megállapításnak is fölfogható mondat, amelynek hallatán a hazai média jelenlegi állását ismerve az ember nem tudja, hogy sírjon-e, avagy nevessen. A rangos műsor szerkesztője, Miri Scharf ugyanis kijelentette: „az utóbbi időkben a Magyar Televízióban ideológiai tisztogatások zajlottak le. Egyesek szerint sokakat éppen a zsidó mivoltuk miatt bocsátottak el a tévéből”... Jáákov Golán ezúttal nem merte kimondani, hogy ez az állítás abszurd, rosszindulatú, hiszen lassan már ott tartunk, hogy a jeruzsálemi tévében is több magyar szereplőt lehet látni, mint a budapestiben. Megelégedett az „ez nem egészen pontos” válaszszák Mindenesetre később aztán hozzáfűzte — amit föltétlenül érdemeként kell megemlíteni —, hogy a különböző kormányváltásokat kísérő hazai médiatisztogatásnak azért vannak zsidó kárvallottjai is, mert „a magyarországi intellektuelek, újságírók többsége zsidó származású”. A mostani kormány érdemeként említi meg a jeruzsálemi hírmagyarázó, hogy Horn Gyula miniszter- elnök nyilvánosan is bocsánatot kért „a hatszázezer magyarországi zsidó elpusztításáért”. Golán professzor hírmagyarázatának értékelése mellett rá kell mutatnunk a jeruzsálemi hírközlő szervekben „zsidó ügyekben” elhangzó ferdítésekre is. A valós helyzet meghamisítása már csak azért is visszatetsző, mert a Magyar Rádió és Televízió berkeiben manapság izraeli állampolgárságú munkatársak is dolgoznak. Ennyire „antiszemita” a magyar média... Hering József A nagyvilág hírei % Piaci felmérést, illetve bizonyos jövő évi hitelműveletek előkészítését szolgáló megbeszéléseket kezdett a Távol-Keleten Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alel- nöke, aki kedden érkezett Szöulból Tokióba, és körútja során Hongkongba és Szingapúrba is ellátogat A holland kormány szerint nem zárható ki, hogy néhány kelet-európai ország korábban csatlakozzon a NATO-hoz, mint az Európai Unióhoz — derül ki a hágai kabinet e tárgyban készült hivatalos jelentéséből. ^ Az európai pénzügyi unió még ebben a században megvalósítható — közölte Alexandre Lamfa- lussy, az Európai Valutaintézet (ÉVI) elnöke. * Az, hogy Szlovákia lakosságának egy része a populista és nacionalista politikusok felé hajlik, jelzi: ezek az emberek olyan polgári demokráciát akarnak, amely a lehető legnagyobb mértékben hasonlítana a kommunizmushoz — nyilatkozta tegnap Jozef Mo- ravcík szlovák kormányfő, a Demokratikus Unió (DU) elnöke. ♦ Teheráni állítás szerint Irak még mindig 31 ezer iráni hadifoglyot tart fogva. Elképzelhető, hogy Va- léry Giscard, d’Estaing korábbi francia államfő jövőre újra harcba száll az elnöki poszt megszerzéséért. VÉLEMÉNY Oly korban éltünk — T. B.) szekérre raktak húsz-egynéhány élőhalottat, köztük őt is. November 7. és 10. között — Abda mellett, egy gát tövében — megásatták velük a sírt, amelybe a tarkón lövés után csontsoványan belehullották.” 1994. november 9-én este a televízió közvetítette a Radnóti Színpad emlékműsorát. A bevezető szavakat Bálint András magyar színművész mondotta, közölve a közönséggel, hogy Radnótit és társait „magyar katonák” gyilkolták meg. Azóta, hogy József Attila leírta ezt a költői parancsot, hogy „az igazat írd, ne csak a valódit”, nem illik megsérteni ezt a mindenkire vonatkozó felhívást. Különösen nem Radnótira emlékezve. Mert a gyilkosok valódi magyar katonák voltak, az igazság azonban az — miként azt a kommunista Tolnai Gábor leírta —, hogy e magyar katonák „karszalagos gyilkosok”, vagyis nyilasok voltak. Sajnos a „Töredék” című versnek nemcsak a tényleírá- sa érvényes, hanem a víziója is: az ember elaljasodása, a besúgók, az árulók, a gyilkosok „hősi korának” eljövetele is. Halála után nem sokkal Magyarországon évtizedekig proletárdiktatúra volt, vagy ahogyan Dénes Béla cionista orvos nevezte emlékirataiban: ávós világ. Nos, ebben az ávós világban az ávósok valódi magyarok voltak. Az igazság azonban az, hogy ezek ugyanúgy egyszerűen ávósok voltak, mint ahogy Radnóti gyilkosai nyilasok. Különben a — később Izraelbe kivándorolt — Dénes Béla szerint az ávo vezetői és nyomozói túlnyomó többségben (80 százalék) zsidók voltak. Nos, ha nyilas = magyar, akkor ávós = zsidó? A cionista orvosnak erről ez a véleménye: „...ezek a zsidó származású ávósok, nyomozók és orvosok nem mocskolhatják be a zsidóságot, mert réges-régen elszakadtak mindattól, ami zsidó. ...Zsidók már régen nem voltak, magyarok meg sohasem lettek!” Majd később: „Ezek a tisztek olyan hihetetlen tudatlanságot és járatlanságot tanúsítottak a zsidó vallás, nép és kultúra közismert tényeivel kapcsolatban, hogy azt el nem hittem volna, bárki mondja.” Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége igazgatója szerint: „Aki isteni törvények ellen vét, a mi vallási törvényeink szerint nem számít zsidónak.” Ilyen egyszerű ez. Akkor viszont hamis az az állítás, hogy ávós = zsidó, de az is, hogy nyilas = magyar. Tehát bármily tömegesen is sértik meg az isteni törvényeket zsidók vagy magyarok, azt nem lehet a zsidók vagy a magyarok rovására írni. Különösen nem, ha ávós egyenruhában vagy nyilas karszalaggal megkülönböztetve — idegen szuronyok .árnyékában követik el. Bálint András magyar színművész ezt nem tudja? Ma még (vagy már) nem tudja, és sokan nem akarják tudni, de Radnóti tudta. Mert ő bízott abban, hogy a bűnök kora után eljön az értelem kora. Igaz, egy kicsit késve, hiszen a „Nem tudhatom...” című versében emlegetett csecsszopók ma már ötvenévesek, de a költemény bűnvallóan azonosuló, de minden általánosítást kerülő sorai a jövő reményét hordozzák: „Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem.” Vl <K=/l " (Török Bálint)
