Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-16 / 269. szám
PEST MEGYE1 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. NOVEMBER 16.. SZERDA Egy vokson múlott Kohl ismét a kancellár A német képviselőház tegnap ismét Helmut Kohlt választotta kancellárrá. A német kormányt 12 éve irányító Kohl az újraválasztásához szükséges szavazatmennyiségnél mindösz- sze eggyel kapott többet. Az október 16-án megválasztott 672 tagú Bundestagban a leadott 671 szavazatból 338 képviselő voksa jutott Kohlnak, 333-an ellene szavaztak. A kancellár megválasztásához a Bundestag-képvise- lők több mint felének a szavazata, azaz jelen esetben 337 voks volt szükséges. A kormánykoalíció pártjai 341 mandátummal rendelkeznek a Bundestagban, tehát, minden jel szerint, három kormánypárti képviselő Kohl ellen szavazott. A jelölt kevesli a fizetést Még mindig nincs romániai főrabbi A romániai zsidóságnak továbbra sincs országos főrabbija, miután egy izraeli ortodox rabbi keveselte az állás betöltéséért ajánlott fizetséget. A román zsidók viszont azzal érvelnek, hogy Ion Iliescu államelnök fizetése a főrabbi által kért összegnek töredékét teszi ki. Egyelőre nincs utódja a három hónappal ezelőtt elhunyt David Mose Rosen, romániai főrabbinak. Nemrégiben szóba került Neumann Ervin temesvári főrabbi neve, mint a legfőbb romániai rabbisági állás várományosa, de kinevezését Ion Iliescu államelnök nem szentesítette. Iliescu azért nem kívánta Neumann rabbit a román zsidóság élén látni, mert az 1989-ben álha- tatosan kiállt Tőkés László püspök mellett, s ezenkívül a magyarság iránti szimpátiáját sem rejti véka alá. A Romániai Zsidó Hitközségek Tanácsa ezután kérte föl az Izraelben élő Efrájim Guttmann ortodox rabbit, hogy legyen a közösség országos főrabbija. Guttmann rabbi azonban romániai viszonylatban szinte teljesíthetetlen föltételeket szabott: havi ötezer dolláros fizetést, illetve szintén magas fizetést kapó két segédrabbi kinevezését. A romániai zsidók az izraeli főrabbi követelésére azt mondták, hogy magának Ion Iliescu elnöknek is csupán 250 dollárnak megfelelő összegű havi fizetése van. Bobay József Eljegyzés lesz, a házasságra még egy kicsit várni kell — fogalmazott Sergio Silvio Belanzino. Azaz a NATO főtitkárhelyettese szerint egyelőre a békepartnerség programja marad a legkézenfekvőbb együttműködési forma az egykori Varsói Szerződés tagállamai és a NATO között. A Magyarország által a héten aláírandó, úgynevezett felajánlási dokumentum is csak egyfajta megelőző, „eljegyzési” fázist jelent a teljes jogú tagság „házassága” előtt — mondta a nagypéldányszámúnak a főtitkárhelyettes. Nem csodálom, hogy az atlanti szövetség nem akar rögtön fejest ugrani ebbe a házasságba. Sőt az a meglepő, hogy a jegyességre hajlandó. Bizony nem lehet köny- nyű dolga egy olyan menyasszonnyal, mint a Magyar Honvédség, s főleg nem egy olyan örömapával, mint Keleti György. Hiszen amióta ő viseli a menyasszony gondját, bizony nem sok jót hallottunk a leendő feleségről. Épeszű ember azt gondolná: ha a lányt házasítani kell, akkor csak szépet s jót tudunk meg róla. Feldicsérik termetét-alakját, bájait, ügyességét, minden jó tulajdonságát kidomborítják, a rosszakat meg igyekeznek palástolni. így talán a vőlegény is nagyobb kedvvel tekint jövendőbelijére. Am a mi házunk táján ez másképpen van. Az elmúlt néhány hónapban már mindent hallottunk a menyasz- szonyról, csak jót nem. Ellenben az örömapa bármerre is járt, s bárkivel is találkozott, ha kellett, ha nem, hát elpanaszolta, hogy a leányzó görbe lábú, púpos, vak a fél szemére, a fogai is kihullottak már, s a lélek is csak hálni jár belé. Aztán, ha még valaki ezek után is el akarja venni, az magára vessen. Az IPU hágai konferenciáján Hogyan került be a határozatba a magyar képviselő javaslata? (Folytatás az 1. oldalról) A kiadandó dokumentumok szerkesztőbizottságában hazánkon kívül Chile, India, Kamerun, Kanada, Kenya, Libanon, Németország, Norvégia, Peru és Kína parlamenti képviselői vettek részt. A bizottsághoz beérkezett tervezetek legtöbbje abban megegyezett, hogy az emberi jogok gyakorlását biztosítani kell mindenütt, s ennek érdekében kormánytól független intézményeket kell létrehozni, amely ellenőrzi e jogok érvényesülését és a kormányok ez irányú tevékenységét. Ezt a feladatot látná el, ahol működik, az emberi jogok főbiztosa is. Mint Varga László elmondotta: többen kiemelték az emberi jogok iskolai tanítását, ismertetését, ennek fontosságát. A különböző országok képviselői nagyrészt egyformán ítélték meg a kérdést. Varga László e témával már több éve foglalkozik, még 1991-ben átadott például egy memorandumot az akkori művelődésügyi miniszternek, intézkedés azonban — tudomása szerint — azóta sem történt. A hírek szerint — folyamatban van... A koppenhágai konferencián a kereszténydemokrata képviselő javasolta, hogy a határozattervezetben foglalkozzanak az emberi jogokon túl a nemzeti kisebbségi jogokkal is. Amikor először vetette fel ezt a javaslatot, szavait nagy csend követte, ami érthető is, mert ahol nincsenek nemzeti kisebbségek, azokat a kormányokat ez a téma nem nagyon érdekli, ahol pedig vannak, ott többnyire húzódoznak e kérdéstől. India képviselője például úgy vélte, a nemzeti kisebbségekkel e konferencia keretében azért felesleges külön foglalkozni, mert az ENSZ 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Kiáltványa végül is minden emberre vonatkozik. Erről később vita alakult ki, ugyanis mint a képviselők elmondották, a tények nem ezt a felfogást igazolják, a világ különböző országaiban rendre megsértik a kisebbségi jogokat, elnyomják a kisebbségeket, s ebből feszültségek, sőt fegyveres összetűzések is keletkeztek. Nem véletlen tehát — mondotta Varga László -—, hogy negyvenkét évvel a kiáltvány után" maga az ENSZ is hozott határozatot a kisebbségi jogokra vonatkozóan. Ez kimondja például, hogy a kisebbségeknek joguk van kultúrájukat ápolni, vallásukat gyakorolni, anyanyelvűket nyilvánosan is használni, az őket érintő közügyekben részt venni, kisebbségi egyesületeket alakítani, kapcsolatokat tartani egymással és azokkal a határaikon kívül élő polgárokkal, akikkel nemzeti, vallási vagy nyelvi kapcsolatuk van. A konferencia parlamenti, jogi és emberi jogi bizottsága végül megfogalmazott egy határozattervezetet, amelynek az egyik szakasza így szól: „Sürgetjük az államokat, hogy olyan általános helyzetet teremtsenek, ahol az emberi jogok előmozdítása, védelme lehetséges, és fejlődésük biztosított.” Varga László azt javasolta, hogy ebbe a pasz- szusba illesszék be azt a kiegészítést, hogy: „beleértve a kisebbségi jogokat”. Sajátos módon az indiai képviselő hevesen ellenezte ezt a javaslatot, és ezért a kanadai elnök szavazást kért. E kiegészítés elfogadásához hat szavazatra volt szükség, és Chile, Németország, Norvégia, Libanon és természetesen Magyarország képviselői meg is szavazták a kiegészítést. Ez azonban csak öt igenlő szavazat volt. Mint Varga László lapunknak elmondta, meglehetősen csüggedten nézett ezek után körül, s a szeme megakadt a hozzá közel ülő fiatal kínai delegátuson, akivel a szünetekben gyakran beszélgetett. Szemük találkozott, s akkor a kínai képviselő — felemelte a kezét. így került be az Interparlamentáris Unió koppenhágai konferenciájának határozatába a kisebbségi jogok gyakorlatára és védelmére vonatkozó rész. Kína segítségével. Ki hitte volna ezt hat évvel ezelőtt? (d) A nagyvilág hírei * Nagy felbontású orosz és francia kémműhold-fényképek tanúsága szerint Izrael legalább kétszáz, nukleáris töltettel felszerelt fegyvert tart hadrendben — írta a londoni The Times. A leszerelés első kézzelfogható jeleként raké- taszétszerelő üzem alapjait rakták le tegnap a kelet-ukrajnai Dnyepropet- rovszkban. Éva Mitrová, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete a szlovák rádió tegnap déli hírműsorában bejelentette, hogy a magyar külügyminisztériumban átvette a magyar—szlovák alapszerződés magyar részről észrevételezett tervezetét. 46 Az Ázsiai és Csendesóceáni Gazdasági együttműködés (APEC) tagországai az indonéziai Bo- gorban kedden megtartott csúcsértekezletükön megerősítették azt a közös céljukat, hogy a jövő évezred elejére megvalósítják a teljes szabadkereskedelmet a térségben. * Japán legnagyobb energetikai cége 18 éven át húzódó pert veszített 51 alkalmazottjával szemben, akiket azért diszkriminált, mert támogatták a kommunista pártot — jelentette a Reuter. VÉLEMÉNY A NATO meg a púpos menyasszony S ha a sok rossz közül az örömapa valamit elfelejtett volna megemlíteni, az eszébe jut a kedves rokonoknak. Amíg a Népszabadság a jegyességet taglalja, addig a Magyar Hírlap — még ugyanazon a napon — tovább sápítozik a menyasszony sutaságán. Megtudjuk — s ha eddig Belanzino úr nem tudta volna, most ő is megtudhatja —, hogy a honvédség jövő évi költségvetésében mi minden szerepel majd. Sok-sok dolog, de például fejlesztés, az nem. Az sem jelenthet akadályt, ha valaki nem tud olvasni. Az ilyenek számára ugyanis a lepedő- nyi lapban lepedőnyi kép mutatja: a Magyar Honvédségnél már bakancs sem jut minden bakának. Mindezek közben a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája (HEL) sem tétlenkedik. A közelmúltban tartották második közgyűlésüket, ahol ismét leszögezték: hazánknak nincs szüksége hadkötelezettségen alapuló hadseregre. Az egyelőre titok, hogy akkor a NATO-tagságra miért van. A HEL mindenesetre felvette a kapcsolatot a Honvédelmi Minisztériummal. Mit intéztek együtt, s mit nem, azt nem tudni, ám ha megegyeznének a leszerelés kérdésében, akkor az valószínűleg hamar megoldaná a tárca gondjait. Igaz, a közgyűlésen felszólaló Keré- nyi Imre elfelejtette mondani, hogy ha nem szerelik le a hadsereget, akkor az őrületbe kell kergetni a katonákat, azt viszont kijelentette: a hadsereg megszüntetése nem jelentene veszélyt, mert a védtelenség morális erőt ad. Belanzino úr ezt a magvas gondolatot még biztos nem hallotta, vagy ha igen, akkor bizonyára kapitális ostobaságnak tartja. Ellenkező esetben valószínűleg nem Magyarországon tárgyalna a jegyességről, hanem már régen hazautazott volna feloszlatni a NATO csapatait, hogy aztán még erősebb legyen az atlanti szövetség — morálisan. No, de térjünk vissza a Magyar Hírlaphoz, amely szerint a tervezett haderőreform nyomán jövőre hétezerrel kevesebb sorkatonát vonultatnak be. A kérdés ezután csak az, hogy ki lesz majd a NATO tagja, ha ez így folytatódik. Nem tudom, s erre a Magyar Hírlap sem ad választ. Talán az újonnan kinevezett tábornokok, hiszen azok akkor is szép számmal akadnak, ha a sorkatonák egyszer csak elfogynának. Ettől függetlenül reménykedjünk, hogy a házasságot előbb-utóbb csak sikerül nyélbe ütni. Hiszen Keleti — minisztertársaihoz hasonlóan — szakértő, azaz a hadvezetés terén zseni. S bár nem értem, miért akarja mindenáron elhitetni, hogy púpos a menyasszony, de a sok só- hajtozás mögött bizonyosan egy zseniális terv szálait szövögeti. Ismerősömnek, amikor kiderült, hogy katonatiszt kíván lenni, egyik tanára — csekély szellemi képességeire célozvá — megjegyezte: még a NATO is visszalép ijedtében, ha vele találja szemben magát. A barátom mégis katona lett. A NATO akkor ugyan nem lépett visz- sza, de az tény — a barátom miatt-e, azt nem tudom —, hogy a Varsói Szerződés viszont nem sokkal ezután felbomlott. Már csak azt szeretném tudni, hogy Keleti most mit akar a NATO-val! (Nádai László)
