Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-14 / 267. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. NOVEMBER 14., HÉTFŐ Mélypontról indultak Látványos a változás A ceglédi Cipőipari Szolgáltató és Ke- ♦vT/ reskedelmi Szövet- ' kezet öt évtizedes fennállása alatt az utóbbi né­hány esztendőben küszkö­dött. Olyannyira, hogy a cég képzeletbeli vonata ro­bogott a felszámolás szaka- déka felé. Aztán 1992-ben — a december 21-i közgyű­lésen — a magánszövetke­zetté alakuláskor megada­tott még egy esély. Mi tagadás, Honfi Árpád elnök, amikor csaknem két évvel ezelőtt a szövetkezet­hez jött és vezetőként bizal­mat szavaztak neki, egy szin­te teljesen lerobbant céget vett át. Az akkori húszsze­mélyes gárda alig termelt. Annál is inkább, mert nem volt alapanyagkészlet. Iga­zán mélypontról kellett in­dulni. Elkerülhetetlennek lát­szott a modell- és termék­szerkezet-váltás. A vezetés a mokaszintechnológiát vél­te megnyugtatónak. Ez az el­képzelés kecsegtetett azzal, hogy ezek a termékek a piacon keresettek lesznek. Az ehhez szükséges gépe­ket, technikai feltételeket a Budapest Bank segítségével és starthitelből vásárolták meg. Végül is a német part­nerrel megkötött szerződés azt bizonyítja, hogy a veze­tés jó stratégiát választott. Az ortopéd és méretes ci­pőt gyártó műhely is sokat változott az elmúlt időszak­ban. Ide áthozták azokat a masinákat, amelyeket koráb­ban ipari termelésre használ­tak. A létszámot bővítették. Igencsak feltűnő a korábbi­hoz képest a különbség. Amíg régebben egy-egy láb­belit tíz-tizenkét hónapos határidővel vállaltak, addig napjainkban egy hónap alatt elkészítik. A termékek palettája is gazdagodott, és­pedig népitáncos-cipőkkel és csizmákkal. A javítórész­legnél szinte teljesen kicse­rélődött a csapat. A vezetés szigorú intézkedéseket tett, mert elégedetlen volt a mi­nőséggel. Ennél a tevékeny­ségnél szintén látványos a fejlődés. Az elnyűtt, elkop­tatott lábbeliket egy-két nap alatt helyrehozzák. Voltaképpen a szövetke­zet azért kényszerült a né­meteknek végzett bérmun­kára, mert egyelőre csekély a forgóeszköze. A modell­váltások idején ennek az üzemrésznek nemegyszer kevés a feladata. Ezért a szövetkezet keresett egy ma­gyar partnert is, amellyel új terméket kívánnak gyártani. Egy korszerű PVC-fröcs- csöntőgéppel napjainkban elkezdték a próbagyártást. Az első ütemben gyerekci­pőket készítenek. Egyelőre napi ezer, a későbbiekben kétezer pár a tervezett meny- nyiség. A szövetkezet egyfajta kereskedelmi tevékenysé­get is végez. Termelői áron adja el nagykereskedőknek az általa készített árukat, amelyektől hasonlóan vásá­rol is. Ezzel a saját cipőbolt­ja választékát gazdagítja. Ugyanakkor így tudja elér­ni, hogy az itteni árak mi­nél szerényebbek legyenek. A látszólag húszról száz­húszra növekedett. Az el­nök elsősorban fiatal szak­emberekből hozta létre a csapatát. Két évvel ezelőtt csupán tizenhárommillió volt az árbevétel, az idén már mintegy hatvanmillió forint lesz. Honfi Árpád ak­ként vélekedett, hogy az új, szorgalmas gárdával jövőre akár százmilliós bevétel nem látszik elérhetetlennek. f. f. Nem örülnek az ürömi üzemnek Az influenzától sem félnek ennyire (Folytatás az 1. oldalrój) Az előzményekhez tarto­zik, hogy már korábban 1500 tiltakozó aláírással az építkezés leállítását sürgető levelet juttattak el az Or­szággyűlés alelnökének, és a Környezetvédelmi Főfelü­gyelőség új eljárás megindí­tására adott utasítást az üzem építési engedélyezte­tésének tisztázására. Az ürömiek és a pilisbo­rosjenőiek üdülőövezetet kí­vánnak kialakítani a szép fekvésű területen és — ahogy a tüntetők is hangsú­lyozták — ebbe a koncepci­óba eleve nem fér be egy ipari üzem létesítése. Köve­teléseik szerint, az építési engedélyek körüli új eljárás befejezéséig le kell állítani a beruházási munkákat. Til­takoznak a lakosság meg­hallgatása nélküli hasonló építkezések beindítása el­len, és egyúttal ragaszkod­nak a felelősség megállapí­tásához. E követeléseiket le­vélbe foglalva eljuttatják a belügyminiszterhez és az igazságügy-miniszterhez. A demostráció résztvevői kije­lentették: amennyiben sérel­meiket nem orvosolják, úgy helyi népszavazás kiírását kezdeményezik az üzem építésének ügyében. Tiltakoznak a mozgáskorlátozottak A Pest Megyei Hírlap 1994. november 8-i számá­ban „f” tollából „Szavazza­nak a szocialistákra!” cím­mel tudósítás jelent meg a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesületének no­vember 5-én tartott küldött­közgyűléséről. Az írás olyan színben tünteti fel egyesületünket, mintha az önkormányzati választáso­kat megelőző kampány in­dítása előtt kampánygyű­lést tartott volna. Ezt vissza kell utasíta­nunk, mert egyesületünk pártsemleges. Bizonyára az írás szerzője számára az egész közgyűlésben az lát­szott legizgalmasabbnak, ami valójában el sem hang­zott, bár számos érdekes téma felmerült. Senki nem mondta ki a küldöttgyűlésen azt a mon­datot, hogy „Szavazzanak a szocialistákra!”. „Szociális problémák iránt érzékeny emberekről” esett szó több­ször is. Egyesületünknek fontos, hogy a parlament­ben megjelenjenek a képvi­selői munka során a moz­gássérült emberek érdekei. Ezért hívtuk meg, pártál­lásra tekintet nélkül, mind­azokat az országgyűlési képviselőket, akiket Pest megyében választottak meg, illetve megyénk listá­ján kerültek a parlamentbe. Nem rajtunk múlott, hogy 4 szocialista párti képvise­lő jött el. Támogatást ígér­tek a mozgássérültek ügyé­nek. Mi ezt köszönöttel fo­gadjuk. Mások támogatását is szívesen látnánk. Bányai Judit, a megyei közgyűlés alelnöke több éve érdeklődik egyesüle­tünk problémái iránt. Ezért örültünk jelenlétének kül­döttgyűlésünkön. Éppen ezekben a hetekben kezd­tünk együttműködést a me­gyei önkormányzat hivata­la és egyesületünk között annak érdekében, hogy fel­mérjük a megyében élő sé­rült emberek helyzetét, sajá­tos, a szociális biztonságu­kat, rehabilitációjukat, ál­lampolgári jogegyenlősé­gük érvényesülését megha­tározó szükségleteiket. A felmérés nyomán megalapo­zott intézkedések következ­hetnek, amennyiben a so­ron lévő választásokat kö­vetően szociálisan érzé­keny Pest Megyei Önkor­mányzat alakul majd. Megismétlem, amit a kül­döttgyűlésen is elmondtam. Azt javaslom a mozgássé­rült embereknek és család­jainak, hogy a sérült embe­rek problémái iránt érzé­kenységet mutató embere­ket válasszanak a helyi ön- kormányzatokba. A pártok képviselői pedig bizonyít­hatják a választási kam­pány során ezt a szociális érzékenységet. Dr. Chikán Csaba az egyesület elnöke Közhírré tétetik... 3cí)cgéngi'J(mú polgári ímrilap ám tamíiic főcím Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkor­mányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra és újra bebizonyosodik: rend­kívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. dési bizottsága. A termet a faluház mellett lenne célsze­rű felépíteni. Egy másik fon­tos létesítmény egy uszoda megépítése lenne, amely a falutól Öt kilométerre kapna helyet és a herceghalmi ter­málvízből táplálkozna. FEJLŐDÖTT az utóbbi négy évben a Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Inté­zet. Mint Fabók Géza igaz­gató írásából kitűnik, a leg­szembetűnőbb változás a kollégiumi körülményekben történt. A többi között 4-8 személyes szobákká alakítot­ták át a régi 10-16 szemé­lyes szobákat és modem bú­torokkal rendezték be azo­kat. A kollégium termeiben egy számítástechnika-labora­tóriumot és egy kondicioná­lószobát alakítottak ki. JELENTŐSEN fejlődött tavaly és tavalyelőtt Biator- bágyon a telefonhálózat. A korábbi mintegy négyszáz távbeszélő-állomás mellett újabb nyolcszázötvenet kap­csoltak be. AKADÉMIAI székfogla­lóját október 11-én tartotta meg Glatz Ferenc történész, aki magánemberként sokat fáradozik azon, hogy Zebe- gény szellemében és tárgyi mivoltában is méltó legyen híréhez és lehetőségeihez. A Pannónia Alapítvány kiadá­sában megjelenő Zebegényi Tanú most terjedelmes rész­letet ad közre a székfoglaló­ból, A trianoni Magyaror­szág, 1920—1944 címmel. RÓMÁBAN egy kis Ze- begény. A Római Magyar Akadémián október elején nyitották meg Szőnyi István kiállítását. Az 58 alkotás a művész lánya, Triznya-Sző- nyi Zsuzsa tulajdonában van; jelentős részük Magyar- országon még nem volt lát­ható. Két képet a helyi lap ja­nuári Szőnyi István-emlék- számában mutatott be. KÉTSZER szervezett vér­adást az idén Zebegényben a Váci Véradó Állomás. Nincs ok a szégyenkezésre az ered­mény miatt, csaknem 120-an siettek embertársaik segítsé­gére és örvendetes módon sok volt az első véradó. 1995. ÉVI naptárt ad ki a Zebegényi Tanú, régi zebe­gényi képeslapokkal illuszt­rálva. Ötszáz példányt nyom­tattak ki, amelyet önköltségi áron 200-200 forintért árusí­tanak, pontosabban árusít az ajándékboltban Sajóné. DECEMBER végéig lát­ható a Szőnyi István Emlék­múzeumban a Szőnyi-akva- rellekből, gouacheokból ösz- szeállított kiállítás. PILISCSABAI polgár ÚJ ORGONA beszerzé­sét tervezi a Piliscsabai Egy­házközség, s tervük megva­lósításához kérik a hívek hozzájárulását. Befizetések­hez csekket a faluházban le­het igényelni. BEBIMISE van havonta egyszer, szombat délután Ligeten, a ferences atya ve­zetéssel. TERVEZIK a meg váltós nővérek új szociális épületét a Kálmán király úton. Szép tanulmánytervek készültek a jelenlegi telekre. Az idős nő­vérek otthonául szolgáló épü­letegyüttes megvalósításá­hoz sok pénzre van szükség, s ennek összegyűjtésén fára­dozik a rend. PATTI KURÍR TÖBB SZÁZ SZEMÉ­LYES színházterem felépí­tésének tervét dédelgeti az önkormányzat közművelő-i II. -MM :<. liHMIHMtU/VII IIUHAÍ ÚJ SZERKESZTŐ vette át a Pátyi Kurír, az önkor­mányzati havilap irányítá­sát, s az első megújult újság néhány napja jelent meg. Címoldalán három pátyi községcímer tervet közöl, s hogy melyik lesz a telepü­lés jelképe, az az önkor­mányzat 28-i ülésén dől el. DECEMBER 15-RE megépül a csatornahálózat, dolgozhat a tisztítómű — ez hangzott el a képviselő- testület egyik utóbbi ülé­sén. Nyugodt lélekkel el­mondhatják a pátyiak, ke­vés példát lehetne az ország­ban mondani arra, hogy egy községben fél év alatt elké­szüljön egy ilyen beruházás. KIGYULLADT a Kos­suth Lajos utcában egy la­kás a minap. A tűz okozója úgy gyújtott be a kályhába, hogy közben azon rajta volt a tévékészülék. MÁR A HÖLGYEK is rúgják Pátyon a bőrgolyót. Az Öregfiúk Egyesületén belül megalakult a női lab­darúgók szakosztálya, bálju­kat ötödikén tartották. SZILVESZTERIG még száz telefonvonalat építe­nek ki a községben, erre kö­tött szerződést az önkor­mányzat a kivitelezővel. LÓPJÁK a zászlókat Pá­tyon. Az október 23-a alkal­mából kihelyezett lobogók­ból 13 darab tűnt el, s ez nem az első eset. erdőkerten tükör ELSŐ ALKALOMMAL tisztelte meg lapunkat az Er- dőkertesi Kulturális Köz­hasznú Alapítvány azzal, hogy elküldte lapját, az Er- dökertesi Tükröt. A lap már ötödik éve jelenik meg. HÚSZÉVES a Barátság Nyugdíjasklub, és ez alka­lomból meghitt ünnepséget rendeztek. Az alapító tagok emléklapot kaptak, ezenkí­vül pedig az idős hölgyek vi­rágot, az urak egy üveg italt vehettek át. Mindezen túl a résztvevőket a rendező ön- kormányzat vacsorán látta vendégül, ahol zene mellett ki-ki felidézhette a régi idő­ket és a közelmúlt történéseit. BENSŐSÉGES hangula­tú rendezvényen vehettek részt azok az érdeklődők, akik ellátogattak a közel­múltban az Ady Endre Mű­velődési Házba. Szabó Atti­la grafikus kiállítását Dániel Kornél nyitotta meg. Szabó Attilának nem ez volt az első bemutatkozása Erdőker­tesen, sőt korábban évekig kreatív foglalkozásokat veze­tett a művelődési házban is. Szentendrei >DBB POLGAR n-t-w,«. V EGYESÜLETEK US TÁRSASÁCOK LAPJA «n MEGÚJUL a Rab Ráby tér. Elkészült a kút, s a to­vábbi munkák várhatóan még az idén befejeződnek. Ennek során pihenőpado­kat, nagyméretű virágtartó­kat helyeznek el és meg­szüntetik a teret elcsúfító villanyoszlopot. CSOPORTOSAN látogat­ják a kóbor kutyák, senkitől sem zavartatva, a szép szentendrei FŐ teret. Ez bal­káni jelenség. Akik viszont itáliai hangulatra vágynak, kellő mennyiségű kóbor macskával találkozhatnak. ELMARAD a plakáthá­ború? Remélhető, hogy igen. A képviselő-testület ugyanis elfogadta a plaká­tok kihelyezésére vonatko­zó rendeletet, amely nem tit­koltan a közeli kormányzati választásokra tekintettel ké­szült. Szeretnénk Szentend­rén elkerülni a „Ki tud töb­bet költeni és ragasztani?” elnevezésű versengést. PORT ÁRUHÁZ szolgál­ja az elkövetkező években a lakosságot Szentendre ha­tárában, a pomázi elágazás­nál, a kenyérgyár mellett. A csaknem nyolcezer négyzet- méter alapterületen élelmi­szereket, háztartási kisgépe­ket és vegyi árut árusítanak. NYOLCVANEZER fo­rintot gyűjtöttek össze Szentendre római katolikus vallású polgárai a közép-af­rikai Ruanda megsegítésé­re. A Magyar Karitasz és az Ökumenikus Szeretetszolgá­lat közös szervezési akciója volt ez, amelyhez csatlako­zott az Esztergom—Buda­pesti Főegyházmegye is. * Kérjük kedves kollégá­inkat, a helyi lapok szer­kesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából jut­tassanak el egy-egy pél­dányt rovatunkhoz. Kész­séggel adunk hírt létezé­sükről, szemlézünk írása­ikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom