Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-14 / 267. szám
g PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 14.. HÉTFŐ 3 Nyílt levél a Magyar Televízióhoz A fél világ tiltakozott, ez sem elég? Péntekenként kapom meg a következő heti tv- és rádióműsort. Belelapozom. Keresem, hogy szűkös időmbe mit, hol volna jó beosztanom. így történt a múlt héten is. Alig jutok el november 17., csütörtökhöz, látom: 22.10-kor a Tv 1 műsorában a „Martin Scorsese: Krisztus utolsó megkísérlése” című amerikai film adását. A fél világ tiltakozott e film vetítése ellen. Eredményes volt e tiltakozás, a szomszédos európai országok levették műsorukról. Nálunk most akarják bemutatni. Fel akarunk zárkózni Európához és mégis megengedjük azt, ami ellen ott százezrek határozottan felemelték szavukat, és a pénzéhes szórakoztató „üzemek”vezetői kénytelenek voltak jobb belátásra jutni, levenni a műsorról. Mi rossz van e filmben? Mit és kinek árthat? Miért volt e nagy tiltakozó megmozdulás? Minden keresztény ember, legyen az katolikus, protestáns, vagy másmilyen Krisztust hívő, bármelyik kisegyítázhoz tartozó is, Jézus Krisztusra mint a legszentebbre, hite alapjára, vallása elindítójára, szerető Mesterére gondol, s mint ilyet tiszteli, imádja, benne eszményét, életútjának iránymutatóját látja. Hány millió megkeresztelt, Krisztust hívő él ez országban? És most ezek elé állítja e film Jézust, mint ocsmány paráznát, mint akire nem felnézni, hanem megvetni, akit nem követni, hanem elítélni kell. Nincs egyetlen utalás sem a Bibliában, amire e film építhetné mondanivalóját! Meggyalázása ez minden vallásos érzésnek, „merénylet” minden hitét szerető keresztény ellen. Gondolom kimeríti a Btk.-nak a vallásos meggyőződésűek ellen vétőkről szóló paragrafusát! Másrészt nélkülöz minden kulturáltságot és európaiságot. Nem tudom, meg lehetett volna-e ezt írni, és leadnák-e Göncz Árpád vagy Horn Gyula utolsó megkísértése címen és szerepben? Pedig ekkor csak a magyar nép elleni erkölcsöt és jó ízlést sértő merénylet lenne, így pedig a világon élő minden Krisztusban hívő elleni! Nem tudom, ha a Tv 1 vezetője nevén és szerepében írták volna meg, engedné-e leadni ő? Végül, ha csak az erkölcsi oldalát nézem és eltekintek a vallási vonatkozásoktól, akkor is — amint írták róla a külföldiek — olyan jelenetek sorát, olyan pornófelvételek sorozatát nyújtja a film, ami sem a magyar, sem a más országok televíziójában felelősségei és a jó ízlés határain belül nem sugározható. Magam és egyházmegyém hívei nevében tiltakozom, kérem e műsor levételét és csütörtök este más filmnek a sugárzását. Gyulay Endre Szeged-csanádi megyés püspök Az MDF nem fogadja el a költségvetést Üzenetértékű ellenzéki fellépés Gémesi Györgynek, az MDF új, jelenleg az önkormány zati választások előkészítéséért felelős alelnökének beszámolójával kezdődött meg szombaton reggel az Országgyűlés MDF-frakciójának egynapos ülése. Zsig- mond Attila frakciószóvivő délelőtti tájékoztatása szerint az alelnök szólt arról: üzenetértékű, hogy az MDF, a KDNP és a Fidesz közös és egy rendkívül alkalmas főpolgármester-jelöltet állított. Gémesi György a kerületi és vidéki választási szövetségek kialakításáról, a közös jelöltállítások és közös listák tapasztalatairól tájékoztatta a frakció tagjait. Néhány hozzászóló fontos feladatként említette a propagandamunka erősítését. A frakció a délelőtt folyamán megtárgyalja az 1995. évi költségvetés parlamenti vitájának stratégiáját is. Mint Zsigmond Attila hangsúlyozta: az MDF szerint az országnak még az idén szüksége van a jövő évi költségvetésre. Bár az MDF-frakció véleménye szerint a kormánypártok első számú felelőssége a költségvetés idei elfogadása, a képviselőcsoport nem fogja megakadályozni, hogy a költségvetési vita során felfüggesszék az Országgyűlés új házszabályának néhány rendelkezését. A frakció véleménye egyébként az, hogy az 1995. évi költségvetés a stagnálás költségvetése. 50-100 milliárd forinttal felültervezettnek látják a bevételi oldalt, szerintük hiányzik a hatásvizsgálat, a társadalombiztosítás költségvetése, az illetéktörvény és a gépjárműadóról szóló törvény módosításának előterjesztése, amelyek mind befolyásolják a jövő évi költségvetést. Barsiné Pa- taky Etelka azt is elmondta: az MDF vizsgálatot indít annak felmérésére, hogy a költségvetés hogyan érinti a lakosságot. Szabó Iván egy kérdésre válaszolva kijelentette: az MDF nem fogadja majd el az 1995. évi költségvetést és tartózkodásával sem mond rá udvarias nemet, hiszen komoly szakmai kifogásai vannak. A Közakarat Egyesület közgyűlése Eltűnt száz műsor Egy ország megszállásához nem kellenek idegen csapatok. A modern technika lehetővé teszi a tudati megszállást — mondta Pálfy G. István, a Tv-Híradó volt főszerkesztője a Közakarat Egyesület harmadik közgyűlésén tartott előadásában. Kovács Attila elnökhelyettes ismertette az egyesület nyilatkozatát, amely megállapítja: „az elmúlt néhány hónap fejleményei jelentős mértékben rontották a sajtószabadság kiteljesedésének esélyeit. A közszolgálatinak nevezett rádió és televízió több száz, számos esetben országosan is elismert munkatársának elhallgattatásával — sokuk eltávolításával — oly mértékben vált az elektronikus sajtó egyszínűvé, sok esetben együgyüvé, hogy a műsorok jó részét csak az elfogult, vagy igénytelen nézők, hallgatók fogadják elégedetten. A közszolgálati rádiót és televíziót egy szűk körű politikai és gazdasági érdekszövetség kerítette hatalmába”. Varga Domokos György, az egykori Nemzeti Tájékoztatási Iroda vezetője, páratlannak és fontosnak nevezte az egyesület tevékenységét. Kijelentette: az egyesületnek támadhatatlannak kell lennie, hogy minél szélesebb körben érvényesülhessen a hatása. Szuhay Balázs szerint, a rendszerváltozáshoz egyaránt kapcsolódik Antall József és Csurka István neve. Felvetette, hogy a szimpatizánsok ajándékozzanak ismerőseiknek karácsonyra negyedéves Új Magyarország-, Pest Megyei Hírlap-, Új Demokrata-,' Ez a Hét- előfizetéseket. Katona Terézia volt rádiós vezető kifejtette, hogy az október 3-i új műsorstruktúra bevezetése óta a rádióból közel száz műsor tűnt el. Kéri Edit bejelentette, hogy tavaszra tüntetést szervez a szigetvári Szulejmán- szobor eltávolítása érdekében. Találkozó a XI. kerületi választókkal Latorcai: A főváros gyógyítható Szombaton délután kicsinek bizonyult a Villányi úti József Attila Gimnázium nagyterme: rendkívül sokan voltak kíváncsiak Latorcai Jánosnak, az MDF, a Fidesz és a KDNP közös főpolgármester-jelöltjének bemutatkozására. Latorcai a választási szövetségre lépő három párt együttesen megfogalmazott véleményéből indul ki, miszerint a főváros állapota minden részében válságosra fordult, fel kell tehát gyógyítani, s a főpolgármester-jelölt mindenekelőtt két területen véli szükségesnek a gyors beavatkozást. Az egyik a közbiztonság. —r Nem engedhetjük meg, hogy Budapest a nyílt leszámolások, a verekedések, a bűnözés és a prostitúció színtere legyen — hangsúlyozta —, ennek érdekében nagyobb létszámú és jobban képlett rendőrökre van szükség, olyanokra, akik jobban ismerik környezetüket a bűnözőknél és eredményes kapcsolatokat tudnak tartani a helybeli polgárokkal. A másik gyógyítandó terület az életminőség gyűjtőfogalmával jelölte, s olyan — szakmai irányítással végzett — módosításokat helyezett kilátásba, amelyek révén az itt lakók végre valóban otthon érezhetik magukat. Ehhez kapcsolódott az egybegyűltekhez szólva Makovecz Imre építész- mérnök is (akit ezúttal a XI. kerület polgáraként mutattak be), mondván, az ormótlan lakótelepek először erkölcsileg fognak tönkremenni. Ellenszerként a decentralizációs politikát nevezte meg. Makovecz bírálta az expó mindmáig tisztázatlan körülmények között való lemondását, majd azt taglalta, hogy szerte a világban súlyos vereséget szenvednek a szocialista és liberális eszmék, nálunk viszont a fordítottja történik. Ennek okairól úgy fogalmazott, hogy évekkel ezelőtt, az oroszok eltakarodása után az ország nem figyelt eléggé saját lehetőségeire, beleesett a tájékoztatás csapdájába, így most kénytelen elviselni saját mulasztásának következményeit. Ami a közelgő választásokat illeti, Makovecz szerint, nehezen képzelhető el jelentősebb győzelem, de mindenesetre most kínálkozik alkalom ismét rátalálni saját érdekeinkre. A választásokon szintén induló Szegedi Ferenc építész arról szólt, hogy a reálértelmiséget minél nagyobb számban kell bevonni a politizálásba, majd ezt követően — bemutatkozásként — a színpadra invitálta a kerületek képviselőjelöltjeit. A rendezvényt — amelyen megjelent Antall József néhai miniszterelnök özvegye is — az iskola kórusának bemutatkozása és Faragó Laura fellépése tette még emelkedettebbé. S. P. Ülésezett az MSZP elnöksége Szabadidőben a klubban A Nánási úti múlt heti műhelybeszélgetéssel is foglalkozott tegnapi ülésén az MSZP elnöksége. A többórás tanácskozást követően Csintalan Sándor ügyvezető alelnök újságíróknak elmondta: a testület megállapította, az ösz- szejövetelen nem azok voltak a politikai hangsúlyok, mint amelyek a későbbi nyilatkozatokban, elemzésekben nyilvánosságot kaptak. Ebből adódóan az elnökség azon tagjai, akik részt vettek az eszmecserén, nem vállalnak közösséget a koalícióra, a frakcióra és a kormányra vonatkozó megállapításokkal. Az ügyvezető alelnök azt is elmondta, hogy a műhelybeszélgetésnek semmiféle olyan állásfoglalása nem volt, amely okot adhatott volna a Géczi József és Baróczi József képviselők által megfogalmazott következtetésekre. Hozzátette: az elnökség azt ajánlja, hogy a további szabadidős frakcióbeszélgetéseket ezentúl a képviselők klubján belül folytassák. Az elnökség megerősítette korábbi felkérését, miszerint Kása Ferenc legyen a párt körüli szellemi műhelyek gesztora. Undor és unalom Rettenetesen unom George Soros dolgainak állandó feszegetését, miért is ezennel fogadalmat teszek: a lehetőségekhez mérten kerülni fogom az amerikai üzletember nevének említését. Most is csak azért teszem, mert szombaton és vasárnap nem egy olvasónk hívott fel telefonon: vajon láttam-e a péntek esti kabarét, amely középpontjában Soros úr állott, s akit mindenféle lakájok vettek körül. Állítólag Nagy Bandó András volt közülük is a leghumortalanabb, aki mint a múltkor már ugyanitt emlegetett Soros-portréfilm- hez hasonlóan meglehetősen szellemtelen volt, unalmas, s mint ilyen zavarba is hozta a mecénást. A telefonálók két jelzőt alkalmaztak: ocsmány és undorító. Magam, hála Istennek, még sokkal elfoglaltabb vagyok annál, semhogy ilyen belterjes, egymás szórakoztatására készült produkciókat nézzek abban a televízióban, amelyet már csak azért kapcsol be az ember, hogy mégis lássa, mily visszataszító az említett lakájsereg, hogy milyen unalmassá vált a politikai közélet, amivel kapcsolatosan számtalan saját élményem is van. A legutóbbi az a Kinn, pádon beszélgetés volt, amelyet a képernyő egyik bérlőnője készített a nagyon fontos önkormányzati választásokról, a mérhetetlenül semmitmondó, jelentéktelen és unalmas Tabajdi Csaba miniszterelnöki hivatali államtitkárral. A kabaréról hallván, s az ilyen, a Tabajdiéhoz hasonlatos műbeszélgetések korában tudjuk csak igazán értékelni azokat a csatornákat, amelyek révén bepillanthatunk az angol parlament munkájába, a kitűnő teniszcsatákba, és sok mindenbe, ami az említett gusztustalan belterjesség miatt a magyar televízióból kimarad. Persze ez a jelenlegi parlamentre nem vonatkozik, őket ugyanúgy közvetítik — és közvetítsék is —, mint az elmúlt négy esztendőben, ám hogy az ülések olyanokká kezdenek válni, mint amihez a Kádár-rendszerben voltunk szokva, arról a magyar televízió szerkesztői nem tehetnek. Ők azért lettek szerkesztők, mert ilyen parlament állt fel Magyarországon. (Vödrös)
