Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-02 / 257. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. NOVEMBER 2., SZERDA Olasz—szlovén vita az EU-tárgyalásokról Az olasz kormány hétfőn, az Európai Unió Luxembourgban megtartott miniszter- tanácsi ülésén megakadályozta, hogy megkezdődjenek a korábban tervbe vett tárgyalások Szlovénia EU- beli társult tagságáról. Az AFP tegnapi jelentése szerint Alain Lamassoure, a francia kormány európai ügyekkel foglalkozó minisztere közölte: az ügyet Olaszország és Franciaország közös kérésére levették a napirendről az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozásán. Antonio Martino, az olasz diplomácia irányítójának magyarázata értelmében Róma ezzel a lépéssel kívánt tiltakozni amiatt, hogy Szlovénia elutasította az olasz kormány legutóbbi követeléseit. Az olasz követelések egyebek között arra vonatkoznak, hogy Szlovénia adjon engedélyt a Szlovéniából korábban Olaszországba visszatelepülteknek egykori tulajdonuk méltányos áron történő visszavásárlására. A római kérés azokkal a második világháború után Olaszországba települt olasz állampolgárokkal kapcsolatos, akiknek vagyonát annak idején kisajátították. A szlovén parlament a közelmúltban forró vitát folytatott arról, hogy Ljubljana teljesítse-e az olasz követeléseket, az ország jelenlegi alkotmánya ugyanis tiltja a javak említett módon történő visszavásárlását. A havannai érsek üzenete Főpapok bírálata Jaime Ortega havannai érsek a kubai hívőkhöz és a néphez intézett üzenetében mondott köszönetét II. János Pál pápának a hét végén bejelentett bíborosi kinevezéséért. A tegnap kiadott dokumentumban a katolikus püspöki kar elnöke rámutat, hogy kinevezése az egyházfő „Kuba iránti megbecsülésének és figyelmének a jele, ebben a nép számára olyany- nyira nehéz órában”. Az 56 éves Ortega a Cast- ro-rendszer 1959-es győzelme óta az első kubai főpap, aki magára öltheti a bíborosi palástot. Kinevezéséről a hivatalos kubai sajtó csupán rövid hírben számolt be. A katolikus egyház és a hatalom — a forradalom évtizedei alatt mindvégig konfliktusokkal terhelt — viszonya különösen feszültté vált azóta, hogy tavaly a püspöki konferencia pásztorlevélben sürgetett politikai és gazdasági változásokat, nemzeti megbékélést és a válságból való kivezető utat kereső párbeszédet. A főpapok nyíltan bírálták a hivatalos ideológia mindenható és kirekesztő jellegét, a szabadságjogok korlátozását s az állambiztonsági szervek uralmát. Mostani üzenetében az érsek hangoztatja, imájába foglalja az ország vezetőit, és minden jó szándékú, segítőkész embert, hogy „valamennyien, akik ilyen vagy olyan módon a népet szolgáljuk, képesek legyünk együttesen fellelni az ő boldogulását szolgáló ösvényeket”. Ebben az útkeresésben az ország határain belül és kívül élő kubaiaknak egyaránt szerepük van — teszi hozzá. A múlt héten aláírt izraeli—Jordán békeszerződés jó alkalmat adott a bizonyításra az alaposan átszervezett Panoráma című tv-műsor készítőinek. A szocionista tisztogatás után ugyanis a. korábbi, a Chrudi- nák-korszakbeli gyakorlattal ellentétben a Közel-Kelet történéseit néhány hónapig szinte alig érintették. Kalmár György, a Panoráma régi-új sztárja el is utazott a Szentföldre, ahol igencsak nagy fába vágta a mikrofonját: igyekezett reális képet festeni a tel-avivi autóbuszos merénylet és az izraeli— jordán békeszerződés utáni hangulatról, a két palesztin autonóm területen (Gáza és Jerikó) uralkodó állapotokról. Mindezt tette úgy, hogy nem tudja a helybéliek nyelvét (arab és héber), nem készült föl a térség történelméből és földrajzából. Mindehhez járul még az is, hogy unos-untalan hivatkozik, emlegeti a riportban érintett politikai pártokat, mozgalmakat, de képtelen mikrofonvégre kapni befolyásosabb, ismertebb politikusokat. „A konzervatív, ellenzéki Likud” izraeli párt vezetőiről szólva megszólaltat egy Úriéi Lynn nevű szürke politikust (egyébként ő a legrangosabb meginterjúvolt izraeli politikus), akinek egyetlen érdeme csupán az, hogy még a Begin-kormány idején, parlamenti ciklus közben a Munkapártból mandátumát átlopta a Likud számára. A békeszerződést tető alá hozó, mostani kormánykoalíÖtven év után a Délvidéken Emlékezés a mártírokra Annak ellenére, hogy a hatalmon levők az idén sem nézték jó szemmel, a Vajdaságban ismét megemlékeztek azokról az ártatlan áldozatokról, akiket 1944 őszén a bevonuló partizánok és a szabadcsapatok bírósági ítélet és védekezési lehetőség nélkül egyszerűen legyilkoltak. Évtizedeken keresztül a délvidéki magyarságnak tűrnie kellett a második világháborúból vesztes félként kikerült „bűnös nemzet” bélyegét, és a korábbi rendszerben tabu témának számítottak a bűnösen tragikus események. A régi rezsim még rosszabbal való felváltása után némileg enyhültek a körülmények, de a hatalmon levők még ma is minden akkori áldozatot fasisztának, kol- laboránsnak neveznek, holott egykor csak az volt a bűnük, hogy magyarok voltak. A közel-keleti és észak-afrikai gazdasági konferencián tartott sajtó- értekezletén a trónörökös sürgette a palesztinokat, hogy enyhítsék e kérdéssel kapcsolatos merevségüket, hiszen szerződéseket kötöttek arról, hogy a tárgyalások Jeruzsálemről két évvel az autonómia életbe lépése után megkezdődnek. Hasszán hangsúlyozta, hogy véget kíván vetni a palesztinokkal folyó vitának. Az izraeli—jordániai Újvidéken és a Vajdaság több városában emlékező összejöveteleket tartottak a VMDK és a VMSZ, a két magyar érdekszervezet rendezésében. A volt szerbiai tartomány legnagyobb városának valamikori katonai temetőjében egy nagy és száz kis keresztet helyeztek el, de másnapra csak a csonkok maradtak belőlük. Tulajdonképpen ez várható is volt, hiszen tavalyelőtt Újvidék vezetősége rendelte el a keresztek tönkretételét. Akkor (s valószínűleg ezúttal is) a békeszerződés elismeri Jordánia „történelmi szerepét” az iszlám harmadik szent városa, Jeruzsálem kegyhelyeinek felügyeletében, ami a Jasszer Arafat vezette Palesztin Hatóság éles tiltakozását váltotta ki. A palesztinok ugyanis független államuk fővárosának szeretnék Kelet-Jeruzsálemet, természetesen a városrészben lévő szent helyekkel együtt. Emiatt a palesztinok és Izrael között is komoly elVajdasági Magyarok Demokratikus Szervezetének újvidéki vezetősége hiába tiltakozott a barbarizmus ellen. A rezsimhű erők „mossák kezüket”, mármint hogy nekik semmi közük a vandál cselekedethez. Ismereteink szerint máshol nem ismétlődött meg ez az atrocitás. Még Szabadkán sem, ahol pedig a helyi önkormányzatnak a felsőbb szervek elrendelték, hogy huszonnégy óra alatt bontsa le a ’44-es áldozatok emlékére épülő Szegett szárnyú madár nevű emlékművet. A szabadkaiak visszautasították a parancsot, és ennek ellenére is békességben emlékezhettek a sok ezer ártatlanul kivégzett magyarra. (b. m.) lentétek húzódnak a várossal kapcsolatban. Jichak Rabin izraeli kormányfő az utóbbi időben többször is megismételte azt az izraeli álláspontot, hogy „egész Jeruzsálem Izrael örök fővárosa” marad. A város feletti izraeli szuverenitást kívánta hangsúlyozni az az izraeli parlamenti bizottság, amely tegnap a jeruzsále- mi óvárosba látogatott, ahol az Al-Aksza mecset is található. A Kneszet belügyi bizottságának elnöke, Jehosua Maca (Likud) újságíróknak kijelentette, hogy a szent város oszthatatlan, s a szent helyek egyetlen gazdája a zsidó állam. A nagyvilág hírei A belga hatóságok tegnap reggelre hivatalosan is megerősítették, hogy a túszul ejtett három személy közül kettőt szabadon engedett az a fiatalember, aki hétfőn éjszaka a NATO főhadiszállása elől ragadta magával áldozatait. A harmadikkal, aki egy hölgy, az ismeretlen tettes eltűnt. ★ A november 6-án lejáró tűzszünet három hónapos meghosszabbításáról írtak alá megállapodást tegnap Iszlámábádban a tádzsik kormány és az iszlám ellenzék képviselői. A dokumentumot Abdumadzsid Dosztijev köztársasági alelnök és Akbar Turadzsonzoda, a Tádzsikisztán Iszlám Újjászületéséért elnevezésű mozgalom alelnö- ke látta el kézjegyével. # Kambodzsában megtalálták annak a három külföldinek a sírját, akit a vörös khmerek még júliusban ejtettek túszul, majd nemrégiben nagy valószínűséggel megöltek — jelentette be leng Mouly tájékoztatási és sajtóügyi miniszter. A brit, a francia és az ausztrál turista halála mindeddig nem volt teljesen bizonyos. Thaiföld nem hajlandó teljesíteni azt az amerikai kérést, hogy területén az Egyesült Államok katonai komplexumot hozhasson létre. Csu- an Likpai thaiföldi kormányfő Richard C. Macke tengernaggyal, az amerikai haderők csendes-óceáni parancsnokságának vezetőjével hétfőn Bangkokban folytatott megbeszélései után kijelentette: ez a lépés „félreértésekhez” vezethet a délkeletázsiai országok közti kapcsolatokban. * Hét aranyásóval és a kitermelt arannyal a fedélzetén eltűnt egy orosz helikopter a távoi-kcieti Habarovszk körzetében. Jordánia lemond a szent helyek felügyeletéről Marakodás Jeruzsálemért Hasszán jordániai trónörökös tegnap Casablancában bejelentette, hogy Jordánia átadja a jeruzsálemi muzulmán szent helyek feletti ellenőrzést a Palesztin Hatóságnak, amint a palesztinok megállapodást kötnek Izraellel a szent város végleges státusáról. E tárgyalásoknak 1996-ban kell elkezdődniük. VÉLEMÉNY Miként fest a szocionista Panoráma? ciót a Kalmár György készítette riportban senki sem képviseli. Pedig tanulhatott volna a szerkesztő úr a Panoráma szocionista időszaka előtti szentföldi műsoraiból, amikor is izraeli miniszterek, zsidók és palesztin vezetők garmada nyilatkozott a Magyar Televíziónak. A palesztinok körében folytatott angol nyelvű tudakozódás sem volt sokkal eredményesebb. A Jeruzsálemben lakó Ahmad Tibin kívül a gázai és a jerikói önkormányzatot is megjárt tévés stáb legnagyobb fogása egy autószerelő-műhely tulajdonosának a faggatása volt. Pedig Gázában vannak a PFSZ, s azon belül az Al-Fatah irodái, vezető politikusai, valamint a Hamász és az Iszlám Dzsihád ismert vezetői, akik korábban mindig nagy örömmel álltak a Panoráma rendelkezésére. Kalmár úr turisztikai propagandával is fölérő összekötőszövege is impozáns vállalkozás volt, Jerikó város régmúlt, zsidó történetét érintve megemlíti, hogy a honfoglalás után ezt a vidéket Benjamin törzse kapta, s ezen kívül innen szállt föl az égbe tüzes szekéren Illés próféta. Az ég szerelmére, ha már vallástörténeti és történelmi vonatkozásokat pendítünk meg egy riportfilmben, akkor illene megemlíteni azt is, hogy Jerikó fölé emelkedik az a Karantál-hegy, ahová Jézust fölvezette a sátán, majd megkísértette. De van Jerikónak iszlám nevezetessége is: itt állt az Omajjádok idején a világhírű Hisám-palota, amelynek romjait ma is megtekinthetjük. A szentföldi riport folyamán fültanúi lehettünk annak a cionistákat is meghazudtoló porhintésnek, mely szerint a Gáza-övezetről szólva: „Az 1948—49-es Palesztinái háború idején itt kerestek biztonságot Dél-Pa- lesztina lakói.” Persze ide kívánkozott volna még az ismert kifejezés, hogy „önként és dalolva”. Az angol nyelvű kérdésre arabul válaszoló gázai polgár a magyar szinkronszöveg alatt érthetően „cionista megszállásról” (al-ihtilál asz-szahjúni) beszél. A műsor készítői pedig ennek a kifejezésnek a kozmetikázott változatát közölték a magyar nézővel, s egyszerűen csak „megszállásról” szóltak. Mindenesetre óriási megrázkódtatás volt ez a hétfő esti közel-keleti beszámoló a korábban megszokott és szakmailag magas szintű műsorok után. Persze ezzel együtt türelmesebbnek, megértőbbnek kellene lennünk a mostani szentföldi riport készítőjével, Kalmár György- gyel, hiszen már a 72-ik életévét tapossa. S mégis visz- szaráncigálták a kormányváltozás után a kamerák elé. Ez pedig nem szép dolog, amikor a nála 12 évvel fiatalabb Sugár Andrást azért nyugdíjazták, mert túlságosan korosnak találtatott. ry /-V'Ú (Hering József)
