Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-11 / 265. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 265. Ára: 17,50 forint 1994. NOVEMBER 11., PÉNTEK-------------------------T----y/.’ .-••••%-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A gazdakörök kórházi Hogy üljön be jelöltjeidül fertőzésről két tucat rendőr a közgyűlésbe Benedek István írása egy autóba? (6. oldal) (7. oldal) (16. oldal) Az ellenzék a költségvetésért Az ellenzéki pártok frakció- vezetői tegnap kifejezték elvi készségüket, hogy az Országgyűlés már az idén döntsön az 1995-ös költség- vetésről, illetve az ahhoz legszorosabban kapcsolódó adótörvényekről. E kérdést a közeli napokban a törvényhozás valamennyi frakciója megvitatja. A házbizottság elé egy másik verzió is bekerült, a jövő évi büdzséről januárban határozna a Ház. Erről Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke adott tájékoztatást a testület ülése után. Veszélyben a vasutasok kollektív szerződése Megszakadt a tárgyalás Eredménytelenül zárult a Vasúti Érdekegyeztető Tanács első ülése, amelynek fő napirendi pontja a vasutasok kollektív szerződésének módosítása volt — mondta el tegnap Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke. A munkáltató képviselői még a napirendi pont tárgyalása előtt jelezték, hogy módosítani kívánnak az általuk korábban elkészített kollektív szerződés szövegén. Ezzel szemben a három reprezentatív szakszervezet y azt javasolta, hogy ne a MÁV Rt. ajánlatáról vitatkozzanak, hanem a már meglévő kollektív szerződést tekintsék tárgyalási alapnak. A munkáltató ezt a javaslatot visszautasította, mivel a MÁV Rt. képviseletében megjelent szakembernek nem volt elegendő felhatalmazása ahhoz, hogy elfogadja a szakszervezetek ajánlatát. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete veszélyeztetve látja az 1995. évi kollektív szerződés megkötését, s e tekintetben minden felelősséget a munkáltatóra hárít — tájékoztatott a szakszervezet elnöke tegnap a félbeszakadt tárgyalásokat követően. A VDSZSZ meglepőnek tartja, hogy a MÁV képviselője a két hete a szakszervezetek elé teijesztett saját javaslatáról nem tudott tárgyalni. Nem tartják elfogadhatónak azT a magyarázatot, hogy a MÁV menedzsmentje a régitől eltérő tárgyalási kondíciókat kíván előterjeszteni. Elfogadhatatlannak ítélik a munkáltató felkészületlenségét. Az expót építették volna Kétmilliárdos kár Az expódöntés miatt az eddig befektetett 440 millió forinton felül számításaik szerint 2,1 milliárd forint kár éri a szegedi Könnyűszerkezet-építő és Szolgáltató Kft.-t — jelentették be a cég tegnapi sajtótájékoztatóján. A cég nyerte el az expó mintegy 40 ezer négyzetntéteres alapterületű nemzetközi kiállítási csarnokának megvalósítási jogát — az utóhasznosítással együtt. A tervezői, kivitelzői kapacitásuk jelentős részét kötötte volna le 1998-ig a munka. Első eredményük a mintapavilon volt, amelyet a szerződésben vállaltaknak megfelelően határidőre adtak át. Rockenbauer: Nevetséges érv Keletit is meghallgatják? Rockenbauer Zoltán parlamenti képviselő a Éidesz tegnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte: a kormányzat a retorika szintjén a NATO mellett kötelezte el magát, ám a gyakorlatban ezzel ellentétesen cselekszik. Példaként említette, hogy a „Partnerség a békéért” hadgyakorlatain Magyarország nem vett részt anyagi okokra hivatkozva. Ezzel kapcsolatban az előadó utalt arra, hogy ez az érv egyszerűen nevetségessé teszi Magyar- országot a NATO vezető politikusai szemében. Az ügyben egyébként a parlament külügyi bizottsága meg kívánja hallgatni Keleti Györgyöt. A szobrász könyve „Ha magyarnak születtem, a művészetet is anyanyelvemen kell beszélnem’’ — írja Önvallomás című könyvében Szervátiusz Tibor szobrászművész. A kötetet tegnap mutatták be a Budavári Palotában. Képünkön balról jobbra Püski Sándor könyvkiadó, Kosa Ferenc filmrendező, országgyűlési képviselő és Szervátiusz Tibor Krekács Róbert felvétele NATO-vezeto Budapesten A magyar kormány nyilatkozatai és tettei határozottan tükrözik azt a politikai szándékot, hogy Magyarország csatlakozni kíván a NATO- hoz. Ezt a megállapítást Sergio Balanzino, a NATO főtitkárhelyettese tette Budapesten, miután megbeszélést folytatott Keleti György honvédelmi miniszterrel. Á magyar védelmi tárca vezetője közölte, hogy befejeződött az első magyar békefenntartó század kiképzése. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke tegnap a parlamentben fogadta Sergio Balanzinot, s kijelentette: az új összetételű parlamentnek és az új kormánynak egyaránt határozott törekvése, hogy minél előbb elérje Magyarországnak a NATO-hoz való csatlakozását. Hazánk alkalmazkodni fog ahhoz a feltétel- rendszerhez, amelyet a szövetség szükségesnek határoz meg a belépéshez, de azt meg kell ismernünk. Nyílt levél Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszterhez Tisztelt Miniszter Úr! Az egyházi iskolák ügye az elmúlt hónapokban többször szerepelt a közvélemény előtt. Az iskolafenntartó történelmi keresztény egyházakat aggodalommal tölti el az a tény, hogy a közvéleményt tévesen tájékoztatják iskoláink helyzetéről. Miniszter Úr a Magyar Rádió „Napközben”című adásában október 12-én, majd a Magyar Hírlap november 5-i számában közzétett interjúban szembeállítja az önkormányzati és egyházi iskolák költségvetési támogatását. A rádióban elhangzott szöveg szerint az 1993-as költségvetési adatokat ismertette. Lényegében ugyanezek a számok jelentek meg a Magyar Hírlapban is (Ahogy tetszik — az MH kulturális magazinja. 1994. nov. 5. 1. old.): „Egy ön- kormányzati iskolába járó tanuló 94 ezer forintba kerül évente, amiből a költségvetés 47 ezer forintot vállal... Ellenben az egyházi iskolák növendékei 143 ezer forintba kerülnek évente, amit teljes egészében az állam vállal. Az állam az egyházi iskola diákjaira átlag másfélszer annyit költ, mint amennyit az önkormányzati iskolákba járókra.” Az állami költségvetési hozzájárulás az egyházi iskolák működése számára két részből tevődik össze: az iskolatípusonként különböző normatív támogatásból (ez ugyanany- nyi, mint az önkormányzati iskolák normatív támogatása), valamint az Országgyűlés által megszavazott kiegészítő támogatásból. A normatív és a kiegészítő támogatás összege — a Miniszter Úr által alapul vett, 1993-es költségvetési évben — közoktatási intézményeinkben tanulónként átlagosan 78 ezer forint volt. Az egyházi iskolák tanulóit a költségvetés tehát ezzel a pénzzel támogatta. Ez lényegesen eltér a nyilvánosság elé tárt összegtől, tanulónként 65 ezer forinttal kevesebb. Aggaszt bennünket, hogy az ilyen téves adatok azt a látszatot keltik, mintha a kormányzat az egyházi iskolákat az önkormányzati, a magán- és az alapítványi iskolákkal szemben kiváltságos helyzetbe hozná, és így joggal támadhat ellenérzés az állampolgárok között. A tárgyilagos, a valóságnak megfelelő tájékoztatást elvárjuk iskoláinkkal kapcsolatban is. Az egyházi iskolákba járó tanulók támogatása nem az egyház támogatása, hanem a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló alkotmányerejű törvényben egyértelműen megfogalmazott emberi jogok érvényre juttatásának feltétele. Alkotmányos jogainkkal és jogrendszerünkkel ellentétesnek tartunk minden olyan jelenséget, amely alaptalanul ellenséges hangulatot kelthet az emberek között iskoláinkkal szemben. Az iskolafenntartó történelmi keresztény egyházak nevében: Budapest, 1994. november 9-én. dr. Katona István püspök, a Katolikus Iskolák Főhatóságának püspök-elnöke dr. Márkus Mihály püspök, a Református Egyház Zsinatának iskolaügyekkel megbízott püspöke dr. Harmati Béla püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke Közbenjárt a kormányfő Jelentősen módosult a Pénzügyminisztérium álláspontja az egészségbiztosító jövő évi költségvetésével kapcsolatban. A tárca és az Egészségbiztosítási Önkormányzat tervezetében már csak a táppénzre fordítandó ösz- szeg mértékében van különbség — tájékoztatta az újságírókat tegnap Sándor László, za Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke. A Pénzügyminisztérium nem „önszántából” vált ilyen engedékennyé. A nézetkülönbségek elsimításában valószínűleg nem kis szerepe volt annak, hogy az önkormányzat vezetése tájékoztatta a miniszterelnököt a kialakult helyzet tarthatatlanságáról, s ezt követően a gazdasági kabinet szerdán soron kívüli ülésen foglalkozott a témával. A pénzügyi kormányzat több ponton is hajlandónak bizonyult visz- szavonni azokat a javaslatait, amelynek alapján jelentősen csökkent volna a gyógyító-megelőző ellátásokra, valamint a táppénzre fordítható összeg.
