Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-10 / 264. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Hogyan élnek a falusi nyugdíjasok? Csaknem 600 ezer falusi, más megfogalmazásban mezőgazdasági nyugdíjas él hazánkban. Közülük csaknem 400 ezren hosszú éveken, évtizedeken át a nagyüzemi termelésben dolgoztak. Életkörülményeiket tekintve hasonlóan nehéz helyzetben vannak azok, akik bár végigdolgoztak egy életet, mégsem szerezték meg a nyugdíjhoz való jogosultságukat. Hogyan élnek ók? — kérdeztük a Mezőgazdasági Nyugdíjasok Országos Egyesületének elnökét, Pongrácz Aladárt abból az alkalomból, hogy ma tartják a „Falusi idősek életkörülményei” című konferenciát. Van-e családbarát társadalom? — Tulajdonképpen nagyon fiatal szervezet vagyunk — kezdte válaszát —, még csak fél évvel ezelőtt jegyeztük be egyesületünket a Cégbíróságon, így ez a mai konferencia lesz az első abból a sorozatból, melynek keretében több oldalról is meg szeretnénk vizsgálni falusi, mezőgazdasági nyugdíjasaink helyzetét. Elsőként, a „Falusi idősek életkörülményei” címmel tartandó konferenciánkon annak az általános felmérésnek a tapasztalatait osztjuk meg a hallgatósággal, melyet éppen mindennapi gondjaik alaposabb megismerése érdekében az érintettek körében végeztünk. Ezt a vizsgálódást a későbbiekben a falusi nyugdíjasok egészségügyi, szociális, kulturális helyzetének feltérképezésével szeretnénk folytatni. Arra is kíváncsiak leszünk, milyen ennek a társadalmi rétegnek az önbecsülése. A vizsgálódásaink eredményeit e mostani konferenciához Elzárkózott a (Folytatás az 1. oldalról) A fenti aggodalmakat a Nagycsaládosok Országos Egyesületében hallottuk tegnap azon a sajtótájékoztatón, melyen a „Családbarát társadalom” című jövő heti kétnapos konferenciát ismertették az újságírókkal. — Meglepőnek tartják sokan konferenciánk címét, azt, hogy a „családbarát társadalom” fogalmat használtuk — kezdte a tájékoztatót dr. Benkő Ágota, a NOÉ elnöke. — Tény, hogy sehol a világon nem nevezhető egyetlen kormány sem családbarátnak. Ugyanakkor ez nem mentesíti a mi kormányunkat az alól a felelősség alól, hogy — különösen a hazai népességnek az elmúlt évtizedben tapasztalt folyamatos csökkenése idején — erkölcsileg, sőt anyagilag is támogassa a gyermekeket vállaló családokat. Morvayné Bajai Zsuzsanna elnökségi tag azzal egészítette ki az elnök szavait, hogy míg a korábbi kormány működése idején folyamatosan ott lehettek a döntéshozó fórumokon, ez a kormány, illetve parlament azzal intézte el a nagycsaládosok ilyen irányú kérését, hogy Csehák Judit képviselő kijelentette: csak koncepciót tárgyaló bizottsági ülésekre fogják a jövőben meghívni a NOÉ képviselőit. A nagycsaládosok aggódnak a több gyermeket nevelő kis közösségekért, s ugyancsak féltik azokat az anyákat, akik több gyermek felnevelése mellett nem tudják megszerezni a nyugdíjra való jogosultságot. Az egyesület ugyancsak szót emelt a jelenlegi választókörzetek aránytalanságai miatt. Helytelennek tartjuk azt a gyakorlatot — mondta Morvayné, hogy az egyes körzetben élő választópolgárok száma alapján áll össze a szavazásra való jogosultság aránya. Azt tartanánk helyesnek, ha ez az adott térségben élő valamennyi állampolgár — beleszámítva a gyermekeket is — száma alapján állna fel. Ennek az elsősorban hosszú távú érdekeket szolgáló javaslatnak az lenne a lényege, hogy — szemben a jelenlegi gyakorlattal —ne az elöregedő települések, például a fővárosi kerületek tegyeA nyársapáti felhívás hatása Honnan lesz áram, a tanyákon? Bár október utolsó napján aláírtuk ezt a nyilatkozatot, annak tartalma csak akkor lett publikus, amikor állás- foglalásunkat, s javaslatunkat a november negyedikéi megyei közgyűlés elvi támogatásáról is biztosította — nyilatkozta lapunknak Labanc Árpád, Nyársapát polgármestere. A dokumentum mint nyársapáti nyilatkozat került az említett fórum elé, október 31-én írta alá azt 12 Délkelet-Pest megyei település, köztük három város, Cegléd, Nagykőrös es Abony polgármestere. — Törtei, Kocsér, Nyársapát, Jászkarajenő, Kőrös- tetétlen, Csemő, Albertirsa, Mikebuda és velük együtt a már említett három szomszédos város polgármestere amiatt ültek le közös asztalhoz október végén, hogy az egy évvel korábban indított kezdeményezésük lezárásaképpen megfogalmazzák: konkrét segítséget várnak a települési és a megyei ön- kormányzattól, illetve a térséget érintő áramszolgáltatótól, hogy megnyugtató módon oldják meg — főként a tanyavilág villamos energiával való ellátottságát, az oda vezető hálózat átépítését. — Országos gondról van szó — nyilatkozta lapunknak Labanc Árpád. — Elég, ha csak arra utalok, hogy a legutóbbi közgyűlés elé terjesztett kérelmünket, melyet a megyei önkormányzat e fóruma elvi támogatásáról biztosított, e héten tárgyalja — a mi tapasztalatainkat is hasznosítva a Bács-Kiskun megyei közgyűlés. E kérdésben, azaz a városok és azok külterületére, illetve a térségünkben lévő tanyavilágba vezető, idegen tulajdonú villamos hálózat jövőbeni sorsában több régió együtt osztozik. Hiszen, hogy ki lássa el villanyárammal a korábban, például téeszvezetékek- ről megvilágított portákat, nem lehet a megyehatáron megállni. Egyébként is itt az ideje, hogy az illetékesek végre ki kell húzzák fejüket a hompkból. Labanc Árpád elérte a megyei közgyűlés előtt, amit szeretett volna: a testület elviekben nyilatkozott arról — hiszen a jövő évi költségvetést még csak most készítik a hivatalban, így a vállalás anyagi részéről nem szólhattak —, hogy egyrészről támogatja az érintett települések áramszolgáltatásának biztos alapokra helyezését, másrészről kezdeményezni fogja ennek a gondnak az országos színtű rendezését. — Ami a konkrét helyszínt illeti — magyarázta a polgármester —, arról tudni kell: a nyársapáti nyilatkozatot aláíró 12 polgármester közvetve 86 település gondját vállalta fel, illetve közvetítette a megyei önkormányzathoz. Természetesen minden községben, városban más és más állapotban vannak a vezetékek; eltérő szakaszhosszat kell újjáépíteni. Ugyanakkor azért vállaltuk fel ezt az ügyet mi, a délkelet megyei települések e csoportja, mert mint a régió csücskén élők egyszerre tudjuk felhívni a megyei illetékesek és — más közigazgatási egységekkel karöltve — az országos hatáskörű szervek figyelmét erre a gondra. A 12 kezdeményező polgármester természetesen nem egy hivatalt tesz felelőssé ennek a sürgető feladatnak a megoldásáért. Megfelelő arányban kell, hogy részt vállaljon az ügyből a megyei önkormányzat, a központi áramszolgáltató és a helyi települési vezetés. — Az érintett vonalszakasz megyénkbe eső része 417 kilométer hosszú. Ennek megújításában 75 százalékban kell hogy részt vállaljon a Démász, a térség áramszolgáltatója, s a fennmaradó 25 százaléknyi összeget kell a megyei és a települési önkormányzatoknak kigazdálkodniuk. Bács-Kiskun megyében annyiban térnek el ezek a számok a mieinktől, hogy ott a részfeladatok vállalására a fent említett három oldal egyformán, azaz egyharmad-egyharmad arányban áll készen. Ami a fogyasztókat illeti __— zárta válaszát Labanc Árpád —, rájuk néhány tízezer forintos tehervállalás hárul. Félrevezető tehát az a számítás, melyet a Magyar Hírlap közölt, s mely szerint egy-egy ingatlanon élőknek 100, sőt 130 ezer forintjába is kerül majd a biztonságos áramszolgáltatás. M. É. Közeledő álláspontok A tegnapi hatpárti médiaegyeztetésen* közeledtek az álláspontok a rádióról és a televízióról szóló törvénytervezet koncepcionális kérdéseiben, de az elhangzottak alapján még vitákra lehet számítani az előterjesztés szövegéről. Jánosi György, a művelődési tárca államtitkára az MTI- nek nyilatkozva kijelentette: lát esélyt arra, hogy a törvénytervezet még az idén az Országgyűlés elé kerüljön, de a jogszabály elfogadására már csak a jövő év elején kerülhet sor. minisztérium nek ki több szavazópolgárt, hanem azokon a tájakon lehessen nagyobb eséllyel indulni — például a gyermek- nevelés kérdéseiben jártas jelölteknek is —, ahol több gyermek, s fiatal felnőtt, azaz több embert képviselő szavazópolgár él. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete e tegnapi sajtótájékoztatót is felhasználta arra, hogy — ismét — állás- foglalást juttasson el a törvényhozásban dolgozó politikai szervezeteknek s az illetékes hivatalok vezetőinek. Ebben az aláírók számon kérik a kormánytól: „hogyan fordulhat elő a deklarált kormányzati szándék ellenére, hogy idejekorán kifejtett, szakmailag is megfelelőnek minősített álláspontunkat a kormányzat szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyja?”. A NOÉ az említett állásfoglalásában tiltakozik az ellen, hogy „a családipót- lék-rendszer a kormánykörökből eredő rendszeres támadásoknak van kitéve", továbbá az ellen, hogy „az otthonukban dolgozó többgyermekes édesanyák felnevelt gyermekeik nyugdíjjárulékából nem juthatnak esetleg saját jogú nyugellátáshoz ”. Azt érthetetlennek tartja, hogy „egyre nagyobb anyagi teher az iskoláztatás”, illetve, hogy a kormány a gyermekek utáni adókedvezmény megszüntetését tervezi. Mind a tegnapi sajtótájékoztatón, mind pedig az említett állásfoglalásban megfogalmazódott: a NOÉ megdöbbenéssel tapasztalja, hogy a jelenlegi kormányzat működése és döntéseinek következtében „a több gyermek vállalása egyre inkább és kötelezően a kilátástalanul szegénnyé válással egyenlő". E fentiekben ismertetett gondolatok miatt is tartja kiemelkedő jelentőségűnek az egyesület a kétnapos konferenciát, melyet sem anyagilag, sem elviekben nem támogatott a Népjóléti Minisztérium. Utóbbi passzivitása már csak azért is bántó, mert a „Családbarát társadalom” című előadás-sorozatot a NOÉ az idei nemzetközi családév alkalmából szervezte meg. Mallár Éva A katolikus egyház katekizmusa magyarul Vallom, tanítom, hiszem (Folytatás az 1- oldalról) Egy és háromnegyed év telt el, míg a fordítás, a római cenzúrázás, az újbóli javítás, majd az engedélyeztetés, illetve a hazai nyomtatás, s végül a kötött, illetve fűzött formában történő megjelentetésig megtörtént — idézte fel a közelmúltat dr. Török Ferenc professzor. Ő is, miként a fordítással megbízott egyházi személyiségek (valamennyien egy kétéves strassbourgi ösztöndíjjal sajátították el a hivatalosnak számító eredeti katekézisváltozat francia nyelvét) rendes feladataik mellett vállalták el a magyar nyelvű kiadvány elkészítését. Mint a fordítóknak az újságírók kérdéseire adott válaszaiból kitetszett, az egyik legnagyobb gondot a hazai egyházi-vallási szókincs rendezetlensége, hiányossága jelentette. Dr. Pápai Lajos győri megyés püspök, a fordítók bizottságának elnöke ekként „ajánlotta” a magyar nyelvű katekézist: Ez tulajdonképpen a katolikus egyház mai bemutatkozása; benne megtalálhatja minden hívő ember azt, amit vall, amit tanít, amit hisz. A katolikus egyház katekizmusa négy részre tagozódik: az elsőben hitünk megváltásához kaphatunk fogódzókat, a másodikban a keresztény misztérium megünneplésének teljes körével ismerkedhetünk meg, a harmadik fejezet cíA KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSA SZENT ISTVÁN TÁRSULAT me: az „Élet Krisztusban”, míg az utolsó a keresztény imádság magyarázatával szólítja fel a hívő embert hitének gyakorlására. A katekizmus — miként azt már a fenti témák is jelzik — az egyház hitének egész rendszerét tartalmazó hivatalos■ okmány, amely egyetlen nagy egészbe foglalja össze a keresztény hitet, erkölcsöt, liturgiát és imádságot; időben és térben egyetemesen átfogja az egyház kétezer éves hitvallását és a keresztény élet rendjét. Mint a tegnapi bemutatón Paskai László bíboros megjegyezte: a kate- kézis útmutatást adhat a keresőknek, választ azoknak, akik reménységük után kutatnak, akik szeretnék mélyebben megismerni a katolikus egyház hitét, ugyanakkor e kiadvány „új” megközelítéssel teszi közzé a mondanivalót, s egyben választ is ad korunk időszerű kérdéseire is. (mallár) i hasonlóan meg szeretnénk ismertetni a széles nyilvánossággal. Tavasz- szal és ősszel helyet kívánunk adni falusi nyugdíja-' sainknak oly módon, hogy például népművészeti, képző- vagy ipar- művészeti eszközeikből, és az általuk előállított termékekből kiállítást szervezünk. Visszatérve a mai konferenciához, attól az önbemutatkozáson túl azt várjuk, hogy ráirányíthatjuk az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a társadalmi egyesületek figyelmét ennek a különleges társadalmi rétegnek mindennapi gondjaira. A megnevezett testületek egyúttal címzettjei is lesznek a mai tanácskozásnak, hiszen tevékenységük, törvényhozó munkájuk, konkrét segítségük által meg kell mutatniuk, mit tehetnek a ma hazánkban élő 600 ezer falusi, vagy más szóval mezőgazdasági nyugdíjas anyagi s egyéb élet- feltételeinek javítása érdekében. M. É.
