Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-10 / 264. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Fölényes republikánus győzelem Jobboldali gátszakadás az Egyesült Államokban Öt éve omlott le a berlini fal A nagy kihívás November kilencediké különös dátum a német történelemben, mert 1919-ben ezen a napon kiáltották ki a köztársaságot, 1938-ban a nácik e nap éjszakáján indítottak összpontosított támadást a zsidók ellen-és 1989-ben e nap estéjén omlott le gyakorlatilag a berlini fal — emlékeztet tegnapi kommentárjában a Der Tagesspiegel című berlini újság. (Folytatás az L oldalról) A kommunistákhoz nincs sok türelme, immár a hatalmas Texas kormányzója is konzervatív republikánus, George W. Bush, a volt elnök fia. Kaliforniában ugyancsak republikánusé az állam kormányzósága, míg a szenátusi székért folyó versenyben a demokrata Feinstein győzött. A tőzsde azonnal pozitívan reagált a konzervatív földcsuszamlásra, és a részvények értéke megindult fölfelé, csakúgy, mint kezdeti ingadozás után a dollár értéke is. A republikánusok ugyanis adócsökkentést és katonailag erősebb Amerikát ígérnek. Meg rendet: a bűnözés visz- szaszorítását, valamint a szociális segélyek megkurtítását. Akit az amerikai forradalom itt váratlanul ért, ne magát okolja, hanem a régi kezekben lévő és a régi emberek által írt sajtót. Míg a Wall Street Journal október 20-án hatalmas cikkben ezzel jelezte azt, ami bekövetkezett: „Az 1994-es amerikai forradalom”, a Magyar Nemzet Blahó Miklósa 9 nappal később megjelent tudósítása ezzel a címmel jelent meg: „Kongresszusi választások Amerikában — Érthetetlen kiábrándultság”. „Ellentámadásba lendültek a demokraták” — kezdi a magyar lap tudósítója beszámolóját, amit ő szeretett volna látni. Nem az történt. Sőt. Az amerikai szenátus kulcs- fontosságú bizottságai is republikánus vezetés alá kerültek. Az SZDSZ számára ezek közül a talán legfájdalmasabb változás a külügyi bizottság élén történt személycsere: a nemzetközi szerződéseket és nagyköveti kinevezéseket jóváhagyó bizottság vezetője nem más, mint az amerikai liberális sajtó által az egész amerikai törvényhozás legszélsőségesebb szenátorának nevezett Jesse Helms. És ha a magyar jobboldal pártjai nem alszanak túl mélyen, megtörténhet, hogy az SZDSZ-szinpatizáns amerikai nagykövetek sorozata megszakadhat Budapesten. Jesse Helms a magyar jobbközépre éppolyan nyitott lesz, mint a bankügyeket átvevő D ’Amato szenátor, aki szintén vöröset lát, ha meghallja azt a szót, hogy „kommunista” vagy „liberális”, bármely összetételben és bármely jelzővel lágyítva. Az SZDSZ nagyon rossz napra ébredt, ha vezetői egyáltalán aludtak 8-án éjjel. De ők már számítottak erre. Most két tűz közé szorultak. Egyrészt a lázadó ötvenek szeretnék kilökni őket a koalícióból, másrészt ők menekülnének most már egy véglegesen jobboldalivá alakult világban, amelyet Berlusconik, Gianfranco Finik, Kohlok, Pasquak, Chiracok népesítenek be. A jobboldali pártoknak most nem szabadna mentőövet dobni nekik. Hadd maradjanak ott, ahová a legszűkebb vezetői legszűkebb hatalmi érdekei vitték őket. Lovas István 1945-tel ellentétben öt évvel ezelőtt a németek maguk szabadították fel magukat a diktatúra alól — írj a-a lap és rámutat, hogy a fal leomlása után derült csak ki, hogy a kelet- és a nyugatnémetek milyen keveset tudtak valójában egymásról. A nyugati tartományokban azt hitték az emberek, hogy náluk minden rendben van, míg a keleti tartományokban mindent meg kell változtatni. Azonban szerencsére hamar bebizonyosodott, hogy ez így nem megy, mert az egyesülés megvalósítása mindkét oldal számára nagy kihívást jelent — állapította meg a Der Tagesspiegel. A berlini fal leomlása a német egyesülés kezdetét jelentette — írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A teIráni bombázás Az iráni légierő gépei tegnap Irak területén lévő célpontokat bombáztak, Teherán szerint a Modzsahedin Halk ^ellenforradalmi szervezet ügynökeinek” a táborait. Irán szerint a támadást megtorlásnak szánták azért, mett a Modzsahedin Halk fegyveresei korábban megpróbáltak nyugat-iráni területre jutni, hogy ott olajvezetékeket és más létesítményeket robbantsanak fel. kintélyes újság rámutat, hogy a keletnémet ellenzékiek hiába szőttek álmokat egy jobb, demokratikus NDK-ról, mert ez az ország sem olyan jólétet, sem szabadságot nem tudott volna kínálni, hogy az emberek ne távozzanak Nyugatra. Az elmúlt öt év nem volt elég idő ahhoz, hogy a negyven év alatt kialakult eltérő életérzések és életfelfogások közelkerüljenek — véli a lap. A Handelsblatt is arra figyelmeztet, hogy öt évvel a pezsgődurrogtató éjszaka után a német társadalom megosztottsága nem szűnt meg. Az üzleti lap rámutat, hogy a kelet- és nyugatnémetek meg nem értési problémáit részben a pénzügyi gondok okozzák. Nyugaton egyre nehezebben fogadják el, hogy továbbra is évi 150 Szerb katonai alakulatok — az arcvonalakon elszenvedett vereségeik Után — tegnap hajnalban folytatták megtorló csapásaikat bos- nyák városok ellen. A DPA jelentése szerint szerb tüzérségi ütegek meglepetésszerűen több sortü- zet adtak le az észak-boszniai Tuzla iparvárosára. A belvárosban becsapódó tüzérségi gránátok robbanásai következtében egy tuz- lai lakos életét vesztette, két másik polgári személy súlyos sérüléseket szenvemilliárd márkát kell fordítani a keleti gazdaság rendbetételére, annak ellenére, hogy az egyesülés óta már 700 milliárdot költöttek erre. A Die Welt is úgy látja, hogy öt évvel ezelőtt, amikor kelet- és nyugat-berliniek borultak örvendezve egymás nyakába, csak kevesen sejtették, hogy milyen nehéz út áll előttük. A lap úgy véli, hogy a keleti tartományokban valójában nem olyan rossz a hangulat, mint ahogy azt egyesek bemutatják. A nyugatnémetek is büszkék lehetnek az egyesülésre, mert a Német Szövetségi Köztársaság előző sikeres negyven éve nélkül nem lehetett volna szó a keleti tartományok csatlakozásáról — szögezi le a General-Anzeiger. A Kohl kancellár által a keletnémeteknek öt évvel ezelőtt ígért és azóta számtalanszor számon kért „virágzó tájak” már kialakulóban vannak, igaz nem varázstempóban — véli a bonni újság. dett. Észak-Bosznia több más városából és helységéből hasonló támadásokat jelentettek. Szarajevóban a hatóságok megvonták első mérlegét a város ellen előző nap végrehajtott véres aknavető-támadásoknak és szerb orvlövészek válogatás nélküli gyilkos lövöldözéseinek. Összesen öt személy vesztette életét, tízen súlyosan megsebesültek. A város egyik külvárosában aknabecsapódástól egyszerre négy polgári személy halt meg. A nagyvilág hírei ^ A lengyel Rzeczpospo- lita című tekintélyes újság megrendelésére készült közvélemény-kutatás eredménye szerint csoda kellene ahhoz, hogy a jövő évi elnökválasztást Lech Walesa, a jelenlegi államfő nyerhesse meg. ^ A kollektív jogokat, az autonómia fogalmának tisztázását sürgette Pető Iván, az SZDSZ elnöke, aki a pozsonyi Pravda tegnapi számában megjelent interjúban azt is elmondta, hogy „az autonómia fe- tisizálását” sem tartja szerencsésnek. 4^ Alain Juppé külügyminiszter, egyben a nagyobbik kormánypárt, az RPR vezetője megpályázza az egyik legnagyobb francia város, Bordeaux polgármesteri tisztségét. # Amint megszületnek a békeszerződések a térségbeli országokkal, készek leszünk arra, hogy az egész Közel-Keletet atomfegyvermentes övezetté alakítsuk — jelentette ki Simon Peresz izraeli külügyminiszter. ^ Az Európai Unió elemeire hullhat szét, ha nem készül fel alaposan a kelet-európai tagjelöltek befogadására — állítja a brüsszeli bizottság felvételi ügyekért felelős tagja, Hans van den Broek. Letette a hivatali esküt Haiti új miniszterelnöke és kormánya. Smarck Michel kormányfő kedden Jean-Bertrand Aristide államfő jelenlétében tett ünnepélyes esküt. Megtorló támadások A lig több, mint egy héttel Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök varsói látogatását megelőzően a lengyel főváros keleti pályaudvarán egy szerelvényben tranzitutasokként tartózkodó orosz turistákat felfegyverzett, ugyancsak oroszul beszélő banditák támadtak meg és fosztottak ki. A riasztásra megjelent lengyel rendőrség kénytelen volt erőszakot alkalmazni a károsultak egy részével szemben, mert azok az orosz konzul megérkezéséig nem akarták továbbengedni a vonatot. Az orosz nagykövetség, majd az orosz külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott, a lengyelek sajnálkozásukat fejezték t i a pályaudvaron történtek miatt, biztosítva Moszkvát a nyomozás intenzív folytatásáról. Semmi sem segített: Oroszország — mint a hivatalos indoklásban hangzott — nem kapott kielégítő választ a polgárait ért sérelmekre, s immár miniszterelnöke varsói látogatásának új időpontja attól függ, mikor lesz hajlandó Lengyelország a nyilvános bocsánatkérésre. Bárhol a civilizált világban gyanakodva venné tudomásul a vendéglátó fél, ha egy hivatalos kormányfői látogatást azért mondanának le, mert a vendégségbe érkező politikus országának néhány turistáját kellemetlen incidens érte a vendéget fogadók hazájában. Viktor Csernomirgyin varsói útját korábban már néhányszor elhalasztották, s így az újabb időpont kijelölése nem jelentett volna különösebb meglepetést, ha nem kíséri az ügyet a diplomáciai botrány- kővé-felnagyított. pályaudvari incidens. Természetesen min-, den államnak elvitathatatlan joga, hogy őrködjék külföldet járó állampolgárai érdekein és testi sérthetetlenségén, de ez nem a legmagasabb politikai vezetés dolga, hanem az államközi egyezmények által szabályozott kölcsönös rendszer feladata, azaz tulajdonképpen a konzuli munkához tartozik. A pályaudvari incidens körül keltett hisztérikus orosz sajtókampányban diszkriminációval és oroszellenes hangulat- keltéssel vádolták a lengyeleket, azt az országot, ahová évente több millió utas érkezik orosz útlevéllel. A FÁK álVarsói pályaudvar lámáiból beutazókat azonban egyáltalán nem a lengyelektől kell megvédeni, akik kedvezményesen vásárolják tőlük becsempészett szerény portékáikat vagy nemegyszer munkát is adnak nekik, hanem önnön véreiktől, akiknek bűnöző tevékenysége mind elképesztőbb méreteket ölt. Az igaz, hogy a lengyel hatóságok hajlamosak az Ország területén a saját polgártársaikat megsarcoló, terrorizáló keleti maffiózók tevékenységét „orosz belügynek” tekinteni, ami valóban elfogadhatatlan. Csakhogy a lengyel rendőrség egymagában nem képes hatékonyan fellépni az orosz bűnözők ellen. Andrzej Olechowski külügyminiszter az idei év elején nyilvánosságra hozott együttműködési tervezetében épp emiatt hívta fel a figyelmet a két ország illetékes szerveinek széles körű, közös munkájának szükségességére. A miniszterelnök látogatásának lemondása nem valószínű, hogy előbbre vinné e hasznos kezdeményezést. A politikai kommentátorok szinte kivétel nélkül úgy vélik, hogy Csernomirgyin varsói útjának elmaradását más indokok váltották ki, nem pedig az ominózus pályaudvari incidens. Egyesek szerint az okokat a politikai szférában kell keresni. A Jelcin elnököt „túlságosan puha” külpolitikájáért mindegyre bíráló „héják” radikális csoportjai felé tett gesztusról lehet szó, és — a NATO decemberi csúcsértekezlete előtt, amelyen ismét terítékre kerülhet Lengyelország tagságának kérdése — az oroszok fel akarták használni az alkalmat rosszallásuk kifejezésére amiatt, hogy Varsó olyan rendíthetetlenül kopogtat a nyugati biztonsági rendszerek és az Európai Unió ajtaján. Egyúttal figyelmeztetést küldtek a Nyugatnak is: Lengyelország rendezetlen keleti viszony terhével közeledik hozzá. Mások Csernomirgyin varsói látogatásának elmaradását az Orosz belügyek állapotával, a szüntelen hatalmi harc újbóli kiélesedésével magyarázzák. Úgy tűnik, van azonban egy ennél sokkal elgondolkodta- tóbb magyarázat is. Csernomirgyin, aki hosszú éveken át az orosz földgáztermelést és exportot kézben tartó hatalmas konszern, a Gazprom főnöke volt, mindenekelőtt azzal a céllal jött volna Varsóba, hogy az Oroszországból nyugatra tartó új gázvezeték lengyelországi szakaszának építéséről szóló szerződést aláírja. Ä tervek szerint a beruházás elkerülné Ukrajnát, amellyel Moszkva eddig is hatékony „gázháborút” vívott, időnként el-elzárva az országot a számára alapvető fontosságú energiától. Ha a jamali gázvezeték elkerüli Ukrajnát, Kijev többmilliárdos haszontól esik el. Le-' onyid Kucsma pragmatikus vezetése alatt az ukrán—orosz viszonyban felmelegedés következett be, s Moszkva ismét lehetőséget láthat Kijev visszaterelésére a régi nyájba. Az új gázvezeték építése hatékony csaléteknek kínálkozik erre. Könnyen előfordulhat, hogy a beruházás részét képezi majd a mostani orosz—ukrán párbeszédnek. Sok. jel arra mutat, hogy a lengyelországi szakasz ügyére is ennek tükrében fognak visszatérni. É rdekes jelenség, hogy a lengyel—orosz viszonyban általában akkor jelentkeznek problémák, ha a két ország közötti kapcsolathoz egy harmadik félnek is közvetlen vagy közvetett köze van. Ha Oroszországnak megegyezés tekintetében választania kell a „közeli külföld”, azaz a volt Szovjetunió valamely országa, vagy a Nyugat és Lengyelország között, az utóbbi mindig háttérbe szorul. Varsó pedig valóban intenzíven igyekszik újjáteremteni és rendezni keleti kapcsolatait, de ennek sikere mindenekelőtt attól függ, hogy Oroszországban elég stabilnak bizonyul-e a törekvés a demokráciára, kialakul-e olyan gazdasági élet, amellyel tartós partnerséget lehet felépíteni. S az egyenrangú, szuverén, egymást tisztelő partnerek épp olyan jól meg tudják majd oldani a pályaudvari incidenseket, mint a közös nagy beruházások ügyét — mindegyiket a maga szintjén. Elég, ha mindketten akarják. Szepsi Cs. Márton
