Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-09 / 263. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 9., SZERDA 3 Kinek az érdeke a költségvetési vita elhúzódása? Nyitva hagyott kiskapu Az Országgyűlés plenáris ülése ugyan még meg sem kezdte a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalását, mégis jelentős politikai felhangok kísérik a kormány beterjesztését. A baloldali koalíció a napokban azzal vádolta meg az ellenzéki frakciókat, hogy miattuk válhat kétségessé a törvénytervezet idei elfogadása. Sándorffy Ottót, a Független Kisgazdapárt megyei képviselőjét, aki a parlament költségvetési bizottságának tagja, a szocialista-liberális vádakról kérdeztük. A Parlamenti napló — Áldatlan állapotok Budaörsön Pontatlanok a törvénytervezetek — A kormány által beterjesztett költségvetési tervezet sorsa nem azon múlik, hogy megszavazzuk vagy nem, hanem azon, hogy a még hiányzó szükséges anyagokat hozzácsatolják-e. Ugyanis az jelenleg nem tartalmazza a társadalombiztosítási beszámolót, és ugyanígy az ÁVÜ és az ÁV Rt. beszámolóját sem. Ezek nélkül érdemben a költségvetés terv számairól ítéletet mondani szinte lehetetlen. — A koalíció részéről elhangzott, hogy az ellenzék, úgymond, obstruálni kívánja a törvényjavaslat elfogadását. — Erről szó sincs, tisztességes költségvetést szeretnénk készíteni. — Milyen következményekkel járna, ha nem lenne az év végéig elfogadott törvény? — Ez elsősorban a kormány tekintélyének ártana. Megítélésem szerint, mivel olyan nagy mértékű az ország eladósodása, a nemzetközi pénzpiacon ez már tovább nem rontaná a helyzetünket. — Azt a véleményt is hallani, ami legalábbis látszólagos ellentmondás, hogy a kormánynak nem érdeke a költségvetési vita megkezdé- se. — Úgy tűnik, hogy ezekben a vélekedésekben van igazság. A kormány két határidőt adott meg, az első az év végi, a második a következő év január 31-e. Ez azt látszik igazolni, hogy nyitva hagyták a késedelem előtt a kaput. A társadalombiztosításnál nem történt kormány- váltás, kérdezem tehát, miért nem tudott a kormány hatni rájuk a beszámolójuk elkészítésére. N. Zs. (Folytatás az 1. oldalról) Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy a javaslat tárgyalására azért csak most kerülhetett sor, mert az előző kormány ugyan elküldte az Állami Számvevő- széknek a törvényjavaslatot, de nem kérte fel annak véleményezésére. Ezt követően Nyikos László, az Állami Számvevőszék alel- nöke fűzött szóbeli kiegészítést az ÁSZ jelentéséhez. Elöljáróban kijelentette, hogy az állam gazdálkodását csak akkor láthatná teljes egészében az Országgyűlés, ha a költségvetési törvény mellett a társadalom- biztosítási alapok, valamint az ÁVÜ és az AV Rt. múlt évi gazdálkodásának beszámolóját is megismerhetnék, amelyeket azonban nem terjesztett a kormány az Országgyűlés elé. A bizottsági előadók arról számoltak be a Háznak, hogy általános vitára alkalmasnak ítélték az üléseken a javaslatot. A vezérszónokok sorában először Gaál Gyula (SZDSZ) fejtette ki frakciója véleményét a törvényjavaslatról. Mint elmondta: a politikai következtetéseket már levonta az ország a választások során, így tehát most a vita szempontjából csupán a tanulságok a fontosak. Pusztai Erzsébet az MDF frakciójának nevében szintén kifogásolta a tb-alapok és a vagyonkezelő szervezetek beszámolójának hiányát. Ezt annál is érthetetlenebbnek nevezte, mivel tudomása szerint az ÁVÜ és az ÁV Rt. már elkészítette beszámolóját. Rótt Nándor, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka kijelentette: értelmét veszi a politikai vita, illetve a politikai felelősség keresése a zárszámadás során, amikor a felelős kormány az egykori ellenzék pártjaiból áll. Ez a helyzet jó lehetőséget ad egy tiszta szakmai vita folytatására. A kisgazda képviselő szorgalmazta az államháztartás reformját is. Szilágy iné Császár Terézia (KDNP) jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a zárszámadás már a költségvetés szerkezetét követő formában készült el. Kiemelte, hogy a költségvetési hiány 1992-ről 1993-ra a GDP 7 százalékáról annak 6 százalékára csökkent, és remélhetőleg az új kormány időszakában is folytatódik az a folyamat. Az általános vitában felszólalt Szabó Iván (MDF) volt pénzügyminiszter is, aki leszögezte, hogy a gazdasági egyensúly megbomlása elsősorban a gazdaság romló teljesítményéből következik, tehát a gyógyírt csak a gazdasági fejlődés jelentheti. Az 1993-as zárszámadás általános vitája után az Ország- gyűlés folytatta a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény módosításának általános vitáját. * Az Országgyűlés keddi ülésén — az azonnali kérdések órájában — több képviselő is a kormányfőtől kért választ a kérdésére. Dávid Ibolya (MDF) a kormány előterjesztéseinek minőségét kifogásolta, mert szerinte a tervezetek sokszor hibásak, rosz- szul, pontatlanul szerkesztettek és a törvényi kötelezettségeket is figyelmen kívül hagyják. A hanyagság csúcsa szerinte eddig az volt, amikor a képviselők a kormányülés háttéranyagát kapták meg a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat helyett. Hóm Gyula válaszában rámutatott, hogy ő is elégedetlen az előterjesztések minőségével. Homoki János (FKGP) arra emlékeztette Hóm Gyulát, hogy ígéretet tett a végkielégítési törvény módosítására, megszüntetve így a hatalmas kifizetéseket. Ezekből az ígéretekből azonban semmi sem valósult meg. Horn Gyula leszögezte, hogy a kormány nem fog alkotmányt vagy törvényt sérteni; a végkielégítések összhangban állnak a jogszabályokkal. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) azokra az ígéreteire emlékeztette a miniszterelnököt, amelyek szerint a kormányzat a privatizációt átláthatóvá teszi, biztosítja a parlament ellenőrzését és a privatizációs ügyeket egy bizottság vizsgálja majd meg. A képviselőnő feltette a kérdést: mikor került az Országgyűlés elé a privatizációs törvény? Hóm Gyula válaszában rámutatott, hogy a bizottság befejezte munkáját. Törvény- vagy szabálysértésre alig akadt példa, de sok etikátlan döntésre bukkant a testület. Lányi Zsolt (FKGP) a budaörsi repülőtéren uralkodó állapotok ügyében intézett kérdést Baja Ferenc környezetvédelmi miniszterhez. A képviselő beszámolója szerint a környék lakossága két éve hiába fordul az illetékesekhez a zajártalom, a környezetszennyezés miatt, eddig nem orvosolták panaszait. A miniszter ígéretet tett arra, hogy tárcája megfigyeléseket végez a környéken, s azt ajánlotta Lányi Zsoltnak: rendezzenek a helyszínen lakossági fórumot, és arra hívják meg őt is. Feljelentés a legfőbb ügyész ellen Sajnos még mindig sok olyan rejtélyes haláleset történik a honvédségen belül (de a civil életben is), amelyeket a hatóságok gyorsan lezárnak anélkül, hogy utánajárnának az igazságnak — mondta Koós-Hutás Gergely a Jogsértettek Egyesületének tegnapi sajtótájékoztatóján. Ezt azzal támasztotta alá, hogy az egyesület által összegyűjtött információkat és tényeket elküldték a honvédség illetékeseinek és legfőbb ügyésznek is, valamint a segítségüket is felajánlották a további vizsgálatokhoz, a hatóságok azonban nem kértek sem a tényekből, sem a segítségből. Szerinte ez azzal magyarázható, hogy mind a mai napig ugyanazok a nyomozók, ügyészek, bírók vannak hivatalban, akik a jogsérelmeket elkövették, természetes tehát, hogy hallani sem akarnak semmiféle új vizsgálatról, ami esetleg fényt deríthetne az igazságra. Pozsár Jánasné, a szervezet elnöke még keményebben fogalmazott. Véleménye szerint a hatalmon lévők nem a népért vannak, hanem kizárólag csak önmagukért. Azért, hogy elfedjék a számukra kellemetlen dolgokat, megőrizzék pozíciójukat és így még jobban meggazdagodjanak. Azonban — tette hozzá — a Jogsértettek Egyesülete meg fogja nevezni azokat, akik a vizsgálatok során csúsztatásokat követtek el. Mint mondta, október 13-án Hack Péternél jártak és kérték, hogy a parlament állítson fel egy független tényfeltáró bizottságot. Hack Péter két hét gondolkodási időt kért, ami már régen letelt, a bizottságról azonban semmi hír. Az elnöknő hangsúlyozta, hogy nem kívánják gátolni sem a honvédség, sem a Katonai Biztonsági Hivatal, sem más hatóságok munkáját, ellenkezőleg: segíteni szeretnének. Szeretnék, ha minden esetben tényszerű, tárgyilagos vizsgálat állapítaná meg, hogy baleset, ön- gyilkosság, avagy gyilkosság okozta-e fiaik halálát. Elmondása szerint ugyanis eddig mindegyik eset, amely- lyel az egyesület is foglalkozott, kapkodvá, hatalmi szóval lett lezárva az igazságkeresési szándék legkisebb jele nélkül. Megemlítette, hogy egyik tagjuk gyilkossági bűnpártolás vádjával feljelentette Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt, amiért sorkatona fia halálának ügyét — ami az apa meggyőződése szerint gyilkosság volt — nagy hirtelenséggel öngyilkosságként zárta le az ügyészség. Ezután Pozsár Jánosné annak a véleményének adott hangot, hogy az igazságszolgáltatás emberei egyszerűen félnek. Végezetül Búzás János ügyvezető megemlített egy kirívó példát a sok közül, amelyet a hatóságok balesetként zártak le: egy fiatalembert halálra gázolt egy kamion úgy, hogy „sofőr nélkül, véletlenül” megindult egy 7 százalékos lejtőn — fölfelé. F. R. A Életveszélyes leletek környezetünkben Robbantás Erdőkertes határában (Folytatás az I. oldalról) Egy 1975-ből származó jelentés szerint 30 év alatt 60 ezer ha területet mentesítettek, amely során 11 millió bomba, akna, tüzérségi gránát, vamint 10 ezer tonna lőszer és robbanóanyag hatástalanítását végezték el. Ami a jelent illeti: évente több mint kétezer bejelentés érkezik hozzájuk, és előfordul, hogy egy helyen több ezer darab robbanóanyagot találnak. Sajnos, még mindig vannak olyanok, akik nem hiszik el, hogy ezek a „régiségek” avatatlan kezekben roppant veszélyesek lehetnek. Idén történt például, hogy egy építkezésen — egyik alföldi városban — gránát robbant, amit valaki földhöz vágott. Többen megsebesültek... Előfordult az is, hogy egy óvoda kertjébe — amikor friss homokot szállítottak — robbanószer került. Szerencsére azonnal jelentették, és a tűzszerészek nyomban a helyszínre mentek. így nem történt baj. Kérik a lakosságot, hogy azonnal jelezzék, ha robbanószerre bukkannak. Telefon: 169- 0766, tűzszerészügyelet. (ga. j.) Néhány pillanat múlva már kráter volt a robbanás helyén Talum Attila felvétele Bo termés kritikából Döbbenten hallottam a tegnapi Déli krónikában, hogy a költségvetési vita az Antall- és Boross-kabinet tevékenységének kritikájával vette kezdetét. No, nem azért döbbentett meg a dolog, mintha nem lennék hozzászokva ahhoz, aminek az elmúlt hónapokban nap mint nap fültanúja lehettem, amit újságok tömegében olvashattam, nevezetesen, hogy mennyi hibát követett el a nemzeti kormány. Az lep meg leginkább, hogy ezekkel a kritikákkal milyen nagy mértékben tér el a kormánykoalíció attól, amit az MSZP és az SZDSZ a választási kampány idején ígért. Szónokok harsogták, zúgták a friss tavaszi szélben, hogy legyen elég a múltba tekintésből, s helyette inkább magabiztosan, szilárdan tekintsünk a jövőbe. Aztán megalakult a kormány — miután persze megnyerték a választásokat —, s nemcsak a friss tavaszi szelek, hanem a nyári kánikula is elmúlt. Itt vannak a hűvös őszi esők, de mindeddig csak az acélos tekinteteket láttuk, például a koalíció parlamenti padsoraiban, ám semmi olyasmit nem hallottunk, tapasztaltunk, ami jövőnk- re nézve biztató lehetne. Sokan persze már azt is biztató jelként kezelték, hogy a miniszterelnök úr annak idején a hatpárti egyeztetés kellé« közepén, fittyet hányva az ilyenfajta csevegésre, aláírta a rádió és a televízió elnökeinek kinevezését. Mindez persze csak azok számára volt biztató, akik a szocialisták 54 százaléka tudatában arra gondoltak; ha Kádár Jánost nem is, de az ő diktatúráját föl lehetne támasztani. (Halkan jegyzem meg, úgy tűnik, az MSZP vezetői e tán nem is vékony réteg nyomásának eleddig nem engedtek utat). Most még csak ott tartunk, hogy pocskondiázgatjuk a mögöttünk lévő négy esztendőt kormányostul és intézményestül, de jó tudni, az átállás roppan nehéz esztendeiben is, minden január 1-jére e térségben egyedül Magyarországon volt költségvetés. Antall Józsefék úgy készítették az elsőt, hogy Németh Miklós egy alkalommal meg is említette: Antall Józsefék voltak az elsők, akik megpróbáltak valamiféle, a valósághoz közelítő költségvetést készíteni, azaz az Antall-kabi- net e téren (s más tereken is) légüres közegbe került. Mutogathat most a koalíció az elmúlt négy esztendőre, de emlékezzenek kedves olvasóink, mutogathatott-e az An- tall-kabinet? Ha ők mutogattak, azonnal megszólalt a kórus, a magát liberálisnak nevező, ám inkább az ország kerékkötőiből álló újságíró-siserahad: ne tekingessünk állandóan a múltba, tessék előrenézni. E pici helyről most azt üzenem a költségvetésen fáradozó honatyáknak, nézzenek előre, és ha nem is tudják úgy szemlélni Magyarországot, ahogy azt Antall József tette, kíséreljék meg hasonló lelkiismeretességgel végezni törvényhozó tevékenységüket akkor, amikor ilyen sarkalatos pontról, nevezetesen a költségvetésről van szó. (Vödrös)
