Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-09 / 263. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM ..............A Ára: Telemagazinnal: 25,50 forint 1994. NOVEMBER 9., SZERDA Magyarország lemond az 1996-os világkiállítás megrendezési jogáról — így döntött tegnap az Országgyűlés 232 igen szavazattal, 94 ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett, elfogadva a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. A szavazás során a koalíciós képviselők közül Szűrős Mátyás frakciójával szemben, nemmel szavazott, Baráth Etele volt expóbiztos, MSZP-képviselő Nagy Jenő, Orosz Sándor és Baráth Magdolna (MSZP) tartózkodott. Az ellenzék szinte egységesen nemmel szavazott, bár Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) és Rótt Nándor (FKGP) tartózkodott. Kezdődik az átvilágítás Az „Egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság” tegnap lefolytatta azon bírák átvilágítását, akikhez első fokon lehet majd fellebbezni az esetleges ügynöki múltat vizsgáló testület döntéseivel szemben. Eigner József, a bizottság soros elnöke az eljárás titkosságára hivatkozva nem kívánt az MTI munkatársának felvilágosítást adni arról, hogy név szerint kik az érintett bírák és közülük ki jelent meg személyesen a grémium előtt. Eigner József a továbbiakban elmondta, hogy az Országgyűlés hivatala már megküldte a bizottságnak a képviselők személyi azonosításához szükséges adatokat. A testület ennek alapján arra kérte a BM és a HM illetékeseit, hogy ellenőrizzék: a névsorban szereplő első húsz honatya valamelyike szerepel-e az egykori ügynökökről lefektetett nyilvántartásokban. A bizottság vezetője a következőkben arról számolt be, hogy minden igyekezetük ellenére sem tudták még megjelentetni a testület eljárási szabályzatát, amely az átvilágításban érintettek jogait és kötelességeit is tartalmazza. Ez az igazságügyi közlöny következő számában jelenik meg. * Életveszélyes leletek Tűzszerész-bemutató Erdőkertesen Az ország különböző' részeiből összegyűjtött robbanóanyagok Tegnap délelőtt fekete füst szállott a magasba Erdőkertes határában. 250 kilogramm robbanószer semmisült meg egy másodperc alatt úgy, hogy csak hatalmas, mintegy hat méter mély kráter maradt a helyén. A robbantást az 1. Honvéd Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalj végezte, sajtótájékoztató keretében. Gáspár József ezredes és Molnár Sándor őrnagy elmondta: a közhiedelemmel ellentétben a robbanószerkezetek veszélyessége folyamatosan növekszik. Nagyon jelentős eredr mény, hogy 1964 óta munkájuk végzése közben halálos baleset nem fordult elő. A II. világháború után1 az élet megindulásáTalum Attila felvétele nak alapvető feltétele volt a nagy területű aknamezők felszámolása. A robbanótestek hatástalanítása érdekében — jövőre lesz ötven éve — felállították az aknakutató századokat, melyekből 1947-ben jött létre az 1. Aknakutató Zászlóalj. (Folytatás a 3. oldalon) Szellemi műhely az MSZP-ben Ha kell, kritizálnak is Az MSZP politikai platformok, tagozatok szövetségére épül, ezek a fórumok gazdagítják a párt életét, segítik hatékony működését. Az utóbbi időben fogalmazódott meg a kormányzati felelősséget viselő MSZP képviselőcsoportjában, hogy a már működő szervezeti fonnák mellett egy nyitott szellemi műhelyt is jó lenne létrehozni. Ez lesz a József Attila Kollégium, amelynek körvonalait hétfőn este próbálták meg felvázolni a frakció tagjai — mondta el az MTI munkatársának érdeklődésére kedden Kása Ferenc országgyűlési képviselő, a hétfői Ná- nási úti összejövetel egyik szervezője, aki a bevezető, gondolatébresztő előadását tartotta a rendezvényen. Kosa Ferenc szándéka szerint szakértőket, gondolkodókat hívnának meg a rendszeres találkozóra. Nem határozatokat akarnak hozni a József Attila Kollégiumhoz tartozó képviselők, az a céljuk, hogy kötetlenül, bensőséges keretek között megismerjék és megvitassák a legkülönfélébb területek szakértőinek véleményét, hogy ebből parlamenti munkájuk során is profitálhassanak. A hétfői összejövetelről Kosa Ferenc elmondta: azon valóban elhangzott kritika — mint arról az egyik keddi napilap is tudósított —-, ám elsősorban saját törvényhozói munkájukat bírálták a szocialista honatyák. Kosa Ferenc szerint természetes követelmény az is, hoy a képviselőcsoport a kormány munkáját ne csak segítse, de értékelje, sőt: ha kell, kritizálja is. Egyébiránt a háromnégy órás beszélgetés egyetlen félmondata foglalkozott azzal, hogy most a választók többsége baloldali törekvésektől reméli sorsa jobbra fordulását, így a szocialisták nem is tudnának kimaradni a kormányzati felelősségből, bármilyen legyen is a koalíció összetétele. A megjegyzésnek tehát nem volt sértő éle a koalíciós partnerrel szemben. Parlamenti napló Pokorni Zoltán (Fidesz) napirend előtti felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés keddi plenáris ülése. A képviselő a törvényhozás felelősségére hívta fel a figyelmet a felsőoktatásban és a közoktatásban kialakult hangulat, sztrájkveszély kapcsán. Válaszában Jánosi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtikára az érdek-' egyeztetés további folyamatáról adott számot. Ezután a Ház megkezdte az 1993. évi költségvetés végrehajtásáról benyújtott kormány-előterjesztés tárgyalását. (Folytatás a 3. oldalon) Kényelmetlen demokrácia Bár a magyar államfő meglehetősen optimista az állampolgároknak az önkormányzati választásokon való részvételével kapcsolatosan, azért az eléggé nyilvánvaló, hogy polgártársaink nincsenek könnyű helyzetben. Egyes közvélemény-kutatások szerint a lakosság felének jobban tetszik az egyfordulós választás, mint a korábbi — ahol még a második forduló is lehetővé tett némi korrekciót —, és a megkérdezetteknek csupán tizenöt százaléka állt ki ez utóbbi mellett. Hát igen, nincs mit tenni, nyakunkon ez a négyévenkénti kétféle nyűg. Itt van ez a kényelmetlen demokrácia, amely négyévenként két alkalommal áthúzza az ember számítását, vagyis elrontja a programját, a hasznos pihenőidejét. Pedig oly remek dolgokat tudunk kitalálni magunknak, ahelyett hogy egy szűk szavazófülkében kereszteket húzogassunk. Például jókat ultizhatnánk, sörözhetünk, netán üveges szemekkel bámulhatnánk a kékben úszó közszolgálati képernyőt. Tetterősebb társaink nevelhetnék az asszonyt meg a gyerekeket, s ha ez nem elég, a szomszédék kutyáját is. Volt idő, amikor erős kételyekkel fogadtuk a közvélemény-kutatási adatokat, ám be kell látnunk, ezek gyakran nincsenek távol az igazságtól. Ha így fejlődünk tovább, egyszer még az is megtörténhet, hogy a választók még az egyfordulós megoldást is unni fogják, s azt követelik majd: a parlamenti és a helyhatósági erőviszonyokról inkább sorshúzáson döntsenek az arra illetékesek. Bánó Attila A megyeháza hírei Befejezte munkáját az oktatási bizottság Azzal, hogy múlt pénteken a megyei közgyűlés megtartotta utolsó munkaülését, megkezdődött a bizottságok cikluszáró, elköszönő üléssorozata. Ezt a folyamatot, mint oly sok minden mást — többek között négy évvel ezelőtt a feladatvállalásról szóló koncepciót — a közművelődési és oktatási bizottság kezdte el elsőként tegnap. Talán már kicsit zavaró is volt, hogy ezen ünnepi alkalomkor, amikor a bizottság eddigi négyéves munkáját értékelendő, több megyei közoktatási és művelődési intézmény vezetője is eljött, csupa jó szó hangzott el. Pedig Asztalos István tanácsnok — aki betegsége miatt levélben köszönthette munkatársait — ezúton is arra biztatta a tagságot s az intézmények vezetőit, hogy mondják el, hol éreznek hiányt, hol tapasztaltak hibát a bizottság négyéves munkájában. A csupa pozitív hozzászólás egyértelműen nem a búcsú perceinek megédesítését célozta. Tény, s erről erősítette meg a jelenlévőket Bányai Judit alelnök és Erdélyi László főjegyző hozzászólása is, ez (volt) az az önkormányzati bizottság, mely kulturáltan, mérhetetlen ügyszeretettel, a közművelődés és az oktatás odaadó támogatásával, a tagság folyamatos és pontos megjelenésével, s nem utolsósorban az érintett intézmények felkeresésével végezte munkáját az elmúlt években. Több felszólaló is kiemelte, milyen nagy szerepe volt a döntés-előkészítő folyamatban annak, hogy a bizottság tagjai végigjárták a megyei közművelődési és oktatási intézményeket. Egy-egy javaslat támogatásához ugyanis a helyszínen lehetett elfogulatlan, tárgyilagos háttérinformációkhoz jutni. Jelentős esemény, hogy csaknem 25 év szünet után. létrejött a Pest Megyei Szimfonikus Zenekar, mely mind az oktatás, mind a közművelődés területén hiánypótló szerepet játszik. Hasonlóan nagy eredmény, hogy a megyei önkormányzat — éppen az érintett bizottság fáradhatatlan küzdelme eredményeképpen — megalakította a Pepszit, a pedagógiai szolgáltató irodát. Annak főként a jövőben, egy hamarosan megjelenő rendelet értelmében láthatják majd hasznát a megye közművelődéséért és közoktatásáért felelős dolgozói, hogy időben megtörtént a megyei könyvtár és a művelődési központ szétválasztása. Arról pedig éppen a minap lapunk is beszámolt, milyen előkészületek történtek a megye történetét feldolgozó monográfia megjelentetése érdekében. (Folytatás a 4. oldalon)
