Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-08 / 262. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP VÁLASZTÁS 1994. NOVEMBER 8., KEDD 7 D ecember 11 -én önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. Az új törvény szerint a választás egyfordulós lesz, s az elért eredmények a szavazáson résztvevők számától függetlenül (kivétel a kisebbségi választások) érvényesek. A jelöltek közül tisztséget az a személy tölthet be, aki,abszolút többséget szerez. A választásokat megelőzően november 6—21-ig zajlik majd a jelöltajánlási szakasz. Azok a jelöltek kerülhetnek föl a szavazólapok listáira, akik a fönt említett időszakban megfelelő számú ajánlást gyűjtöttek. A választók ajánlhatnak: polgár- mester- és önkormányzati képviselőjelöltet, valamint a megyei közgyűlési tagok megválasztására listát, illetve azokon a településeken, ahol ilyen igény fölmerült — kisebbségi önkormányzati képviselőt is! (A megyei jogú városok lakói nem a megyei közgyűlés listájára szavaznak, hanem saját városuk önkormányzatának ösz- szetételét alakíthatják!) A jelölteket támogatók aláírását a jelöltek (szeméSzázezer jelölt közül választhatunk lyek, szervezetek) megbízottjai gyűjtik majd, egy úgynevezett ajánlóíven, amelyen a támogató nevét, a személyi számát, a lakhelyét és a saját kezű aláírását kell, hogy föltüntesse az érvényességérdekében. Ameny- nyiben az ajánló személyiségjogait védendő az ajánlóívet nem hajlandó kitölteni, úgy a polgármesteri hivatalban egy ajánlólapon titkosan is jelölhet. A jelöltek megbízottjai csak az engedélyezett helyeken (utcán, lakáson) gyűjthetnek aláírást, de kórházakban, iskolákban, munkahelyeken tömegközlekedési eszközökön nem. Az ajánlóív kitöltés előtt fénymásolható, de mindkét oldalának egy lapra kell kerülnie a sokszorosítás során. A jelölő ajánlási joga csak azon a településen érvényes, ahol bejelentett lakhelye található. Egy jelölt csak egyszer ajánlható, de lehetséges a szavazópolgár részéről több jelölt egyidejű támogatása is! (Az írni, olvasni nem tudók a polgármesteri hivatalban [a jegyző jelenlétében] adataikat bediktálván, egy saját kezű szignó ellenében tehetik meg az ajánlásukat.) Az ajánlott személyek csak akkor kerülhetnek föl a szavazólapok listáira, ha a törvény által előírt százalékos támogatottsági arányt elérik. így a tízezer vagy annál kevesebb lélekszámú településekért a polgármesterjelöltséghez 5 százalékos, az önkormányzati (kislistás) képviselőjelöltséghez 3 százalékos támogatottság szükséges. A kisebbségi önkormányzat képviselőinek jelöléséhez minimálisan öt fő aláírását kell megszerezniük az indulóknak. A tízezernél több lakost számláló településeken, amennyiben a lélek- szám nem éri el a százezret, úgy a polgármester és a képviselőjelöltséghez 3 százaléknyi, a százezernél több lakosú városok esetén a polgármesterjelöltséghez 2 százaléknyi, a képviselőjelöltséghez 3 százaléknyi ajánlás már elegendő. A szavazás napja tehát december 11-én lesz. A szavazatokat reggel 6 órától este 7 óráig lehet leadni a megfelelő szavazókörben. Szavazóköri hovatartozásról értesítőt kapnak az érintett állampolgárok, melyet (lehetőség szerint) a személyi igazolvánnyal együtt magukkal kell vinniük a szavazóhelyiségbe. A személyi azonosság és a szavazásra jogosultság ellenőrzése után a szavazatszámláló bizottságtól három vagy négy szavazólapot kap a polgár. Négyet csak ott, ahol kisebbségi önkormányzati választásokat is tartanak. A polgármesterjelöltek neveit tartalmazó szavazólapon csak egy nevet jelölhet meg a választó. Az úgynevezett kislistás szavazólapon (tízezer vagy annál kevesebb lélekszámú települések lakói kapnak ilyet) a leendő képviselő-testület létszámának (a számot a lapon föltüntetik!) megfelelő számú jelölt támogatható. Az egyéni választókerületi szavazólapon (tízezer vagy annál több lakosú településeken) csak egy jelöltre lehet szavazni. A megyei közgyűlés szavazólapján a felsorolt listák közül csak egy választható. A negyedik szavazólapon a település kisebbségi jelöltjeit nevezik meg, s a szavazó dönthet (legyen bár a kisebbség tagja vagy sem) a jelölt támogatásáról. A kisebbségi önkormányzat létszámától (e számadat is rajta lesz a lapon!) függően szavazhat adott számú jelöltre. A kisebbségi önkormányzati választás akkor érvényes, ha minimum 50, vagy 100 választópolgár (a település lé- lekszámától függően) adja le szavazatát egy kisebbség kislistájára. A szavazatok csak abban az esetben értékelhetők, ha a listák esetén a listák fölötti körök valamelyikébe, személyek esetén a nevek melletti körök valamelyikébe, X vagy plusz jelet ír a szavazó, majd a szavazólapokat egy a szavazatszámláló bizottságtól kapott borítékba helyezi, s a borítékot az urnába dobja. A jelöltek és a jelölők munkáját, tájékozódását megkönnyítendő az Országos Választási Iroda számos kiadványt, nyomtatványt (például kétnyelvű választási füzetet is) kibocsátott. Ezek a segédanyagok, a Választási Információs Irodában (Budapest, V., Kossuth tér 4.) igényelhetők meg. A december 11 -i választáson mintegy százezer jelölt közül kerülnek ki a különböző színtű önkormányzatok tisztségviselői. Az ország- gyűlési képviselőválasztásokon ehhez képest csak ötezer választható személy versengett a mandátumokért. A hússzorosára nőtt jelöltlétszám miatt a kiértékelés elhúzódik, s az Országos Választási Iroda csak a választást követő estén tud majd véglegesnek tekinthető, országosan összesített adatokat szolgáltatni a közvélemény számára. H elyi szinten azonban már 11 -én tájékozódhatnak a legérintettebbek. a választásokon indulók, a jegyzőkönyvben regisztrált végeredményekről. Magyarország 3200 településéről egyébként a BM Duna Palotába futnak be a választás állásáról az információk, a részeredmények, akár az országgyűlési képviselőválasztások idején is. (novák) A nemzeti és etnikai kisebbségek részvétele Az 1994. évi helyi önkormányzati választásokon a nemzeti és etnikai kisebbségek két formában vehetnek részt: a) a települési önkormányzatok választásán, b) a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok választásán. ad. a) A települési önkormányzatok választásánál a kisebbségeket kedvezmények illetik meg. A 10 ezernél kevesebb lakosú településeken az önkormányzati képviselő-testület megválasztásánál, ha a kislistás választásokon az adott kisebbség jelöltjéből nem lett képviselő, lehetősége van kedvezményes mandátum megszerzésére, ha a képviselő-testületbe a legkevesebb szavazattal bekerült képviselő szavazatszámának legalább a felét megkapta. A kedvezményes képviselői hely a képviselő-testület eredeti létszámához igazodik, a kisebbségi képviselő jogállása megegyezik a többi képviselő jogaival, illetőleg kötelezettségeivel. A kedvezmény a kisebbségeket külön-külön illeti meg. Kedvezmények, azonos feltételek A 10 ezernél több lakosú településeken kedvezménnyel indíthatnak listát a kisebbségek. Míg a pártok, társadalmi szervezetek közül csak azok állíthatnak listát, amelyek az egyéni választókerületek egynegyedében egyéni jelöltet tudnak indítani, addig a kisebbségeket ilyen feltétel nem terheli. A kisebbségi lista a törvény erejénél fogva jön létre, azon valamennyi kisebbségi jelölt (kisebbségi szervezet jelöltje vagy független jelölt) kisebbségenként külön-külön szerepel, de az egyes kisebbségi jelöltek közös listán is indulhatnak. A kisebbségi lista a szavazatok arányában kap mandátumot. Ha azonban az általános szabályok szerint az adott kisebbségi lista nem jut mandátumhoz, akkor a lista már a mandátumszerzéshez szükséges legkevesebb szavazat egynegyedének elérése esetén is mandátumot szerez. A kisebbségi listáról az egyéni választókerületben megszerzett szavazatszám alapján kapnak mandátumot a jelöltek. A kedvezményes mandátumok száma — kisebbségi listaként külön-külön — egy. A kedvezményes képviselői hely a képviselő-testület eredeti létszámához hozzáadódik, a kisebbségi képviselő jogállása megegyezik a többi képviselő jogaival, illetőleg kötelezettségeivel. A települési önkormányzatok választásánál a jelöltállításban, továbbá a polgármester, valamint a fővárosi, megyei közgyűlés tagjainak megválasztásában a kisebbségeket külön kedvezmény nem illeti meg, a mandátumokért a pártokkal, társadalmi szervezetekkel azonos feltételek mellett versenyeznek. 1. A kisebbségi önkormányzatok megválasztására a települési önkormányzatok választásával egy időben (egy napon) kerül sor. A kisebbségi önkormányzati választás kitűzését a kisebbségnek kezdeményeznie kell, kezdeményezés hiányában a választás nem kerül kitűzésre. A kezdeményezésre tíz nap áll rendelkezésre, melyet attól a naptól kell számítani, amely napon a köztársasági elnök kitűzi a települési önkormányzatok választását. A határidő jogvesztő, ezért különösen ügyelni kell arra, hogy a sajtó, a rádió, a televízió útján a kisebbségi szervezetek kéllő időben tájékoztatást kapjanak a kezdeményezés szükségességéről és annak határidejéről. E cél érdekében a BM Országos Választási Irodája a választási füzetek 14. számában közreadta — 13 kisebbségi nyelven is — a kezdeményezés iratmintáját és az ehhez szükséges tudnivalókat. A választási füzetnek az említett száma mind a 3 200 polgármesteri hivatalban rendelkezésre áll, így a kisebbségi választások iránt érdeklődő választópolgárok minden polgármesteri hivatalban teljes körű tájékoztatást kapnak. Minden jelölt ábécésorrendben A kisebbségi önkormányzatok választását öt választópolgár kezdeményezheti a település jegyzőjénél a polgármesteri hivatalban. A törvény előírása szerint a kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kezdeményező nevét, lakcímét, személyazonosít ó jelét, továbbá saját kezű aláírását. A helyi választási bizottság a választást megelőző 45. napon dönt a kisebbségi önkormányzati választás kitűzéséről, és a törvényes feltételek megléte esetén köteles kitűzni a kisebbségi önkormányzati választást. A választáshoz kapcsolódó határidőket és határnapokat a helyi választási bizottság állapítja meg, és a helyben szokásos módon (helyi újság, kábeltelevízió, hangosbeszélő stb.) teszi közzé. A kisebbségi önkormányzat tagjainak számát törvény állapítja meg: — 1300-nál kevesebb lakosú településen 3 fő — 1300-nál több lakosú településeken, beleértve a fővárosi kerületeket is, 5 fő. A kisebbségi önkormányzati választásokon jelölt lesz minden választópolgár, aki a kisebbség képviseletét egyoldalú jognyilatkozattal vállalja és legalább öt választópolgár ajánlását gyűjti. A jelöltajánlásra — a települési önkormányzati választással azonos módon — ajánlóív vagy ajánlólap (titkos ajánlás) szolgál. A kisebbségi önkormányzat megválasztására önálló szavazólap szolgál. A szavazólapra felkerül valamennyi kisebbségi jelölt kisebbségként önálló oszlopban, a jelöltek neve ábécésorrendben. A választópolgár érvényes szavazatot csak egy kisebbségre adhat le, és legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható képviselő-testület létszáma. A jelöltek közül képviselők — a kislistás választás szabályai szerint — azok lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. A kisebbségi önkormányzati választás érvényességi feltétele, hogy az adott kisebbségi kislistára 10 ezer, vagy annál kevesebb lakosú településen legalább 50, 10 ezernél több lakosú településen 100 választó- polgár érvényesen szavazzon. Az érvényességi feltétel kisebbségenként külön-külön áll fenn, így például, ha német, román és cigány kisebbségi választás is van, akkor 3x50, illetve 3x100 érvényes szavazólap szükséges ahhoz, hogy mindhárom választás érvényes legyen. Kislista szabályai szerint Ha a jelölés eredményeként nem volt annyi jelölt, mint a megválasztható képviselők száma, vagy az érvényes szavazólapok száma egy kisebbség vonatkozásában nem éri el az 50-et, illetve a 100-at, akkor nem alakul meg a kisebbségi önkormányzati képviselő- testület. A képviselő-testület megválasztására legközelebb az általános választást követő év novemberében kerülhet sor, feltéve ha a választás kitűzését — a választás előtt legalább hatvan nappal — öt választópolgár kezdeményezi. 2. A nemzeti és etnikai kisebbség 9 tagú fővárosi önkormányzatát a fővárosi kerületek elektorai választják. Elektorok a kerületi önkormányzati képviselők, akiket kisebbségi képviselőként választottak meg, a kerületekben létrejött helyi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületének tagjai, valamint a külön erre a célra választott elektorok. Ha az adott kisebbség a főváros egyik kerületében sem hoz létre helyi kisebbségi önkormányzatot, akkor tíz, magát az adott kisebbséghez tartozónak valló és a ' fővárosban lakóhellyel rendelkező választópolgár kezdeményezésére választói gyűlést kell összehívni. A választói gyűlésen a kislistás választás szabályai szerint választják meg a képviselőket. A választás akkor érvényes, ha legalább 100, a fővárosban lakóhellyel rendelkező választópolgár érvényesen szavazott. II. A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatának választására a települési önkormányzat megválasztása után legkésőbb 120 napon belül kerül sor. Az országos önkormányzat megválasztásának időpontját az Országos Választási Bizottság tűzi ki, az eljárási kérdések szabályozására a belügyminiszter rendeletet alkot. Az országos önkormányzat tagjainak számát törvény állapítja meg. A választásban részt vehetnek a települési ön- kormányzatok kisebbségi képviselői, a helyi kisebbségi ön- kormányzati képviselők (beleértve a kisebbség fővárosi ön- kormányzatának képviselőit is), továbbá a szószólók, valamint az elektorok. Elektorok választására azokban a községekben, városokban kerül sor, ahol az adott kisebbségnek nincs települési vagy kisebbségi önkormányzati képviselője, illetőleg szószólója. Az elektort „választói gyűlésen” választják azok a választópolgárok, akik valamely kisebbséghez tartozónak vallják magukat. A választói gyűlést a helyi választási bizottság hívja össze a települési választást követő 60 napon belül. A megválasztott elektorok részt vesznek a kisebbségi országos önkormányzat tagjainak megválasztásában. A kisebbségek a választások alkalmával saját anyanyelvűket használhatják. A Belügyíninisztérum Országos Választási Irodája a kisebbségeket érintő nyomtatványokat a kisebbségek nyelvén is elkészítteti. A szavazólapon — kérésre — a jelölt, illetőleg szervezetének neve a kisebbség -nyelvén is szerepel. Jelöltenként kétezer forint A települési önkormányzatok választására a kisebbségi jelöltek a választási kampányukhoz állami támogatást igényelhetnek. A támogatás összege jelöltenként 2 ezer forint, amelyet a jelölt nyilvántartásba vételéről szóló helyi választási bizottsági döntés alapján a jegyzőtől lehet igényelni. A támogatás a független jelöltet is megilleti. A független jelöltek személy szerint, a kisebbségi szervezethez tartozó jelölt után járó ösz- szeget, a kisebbségi szervezet kapja meg. A támogatás dologi kiadásokra (nyomda, útiköltség stb.) fordítható, személyi kiadást nem tartalmaz. Az önkormányzati választás időszakában valamennyi polgármesteri hivatalban választási információs szolgálat működik. Javasoljuk, hogy a -kisebbségek képviselői vegyék fel a kapcsolatot az illetékes választási információs szolgálattal, munkacsoporttal, annak érdekében, hogy minél részletesebb tájékoztatást kaphassanak a választás eljárási, technikai kérdéseiről. Különösen fontos, hogy a települési önkormányzati választásokon valamennyi jelöltet állító kisebbségi szervezet, illetve kisebbségi független jelölt, a szavazatszámláló bizottságba, továbbá a helyi választási bizottságba delegálja megbízottját, aki részt vesz a bizottság tevékenységében és ellenőrizheti a választás tisztaságát, elősegítve ezzel a zökkenőmentes lebonyolítást.
