Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-08 / 236. szám

1 PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. OKTÓBER 8., SZOMBAT 3 Megkezdte tanácskozását a KDNP-frakció Az Országgyűlés keresz­ténydemokrata frakciója tegnap megkezdte három­napos kihelyezett ülését Hódmezővásárhelyen. A frakció tagjai tanácskozá­sukat megelőzően részt vettek a város új szenny­víztisztító telepének ün­nepélyes avatásán. Hasznos Miklós, az Or­szággyűlés Környezetvé­delmi Bizottságának alel- nöke avatóbeszédében je­lentős előrelépésnek ne­vezte az új létesítményt, amelynek felépítése 440 millióba került. A tisztí­tómű naponta 15 ezer köbméter szennyvizet fo­gad, a mechanikai és az iszapkezelő-vonal vi­szont 20 ezer köbméter kapacitásra épült ki. A korszerű tisztító techno­lógia energiafelhasználá­sa mindössze 30 százalé­ka a régi telep energiaigé­nyének. A kereszténydemokra­ta-frakció az ünnepséget követően kezdte meg ülé­sét az alföldi városban. Az ülés témája egyebek között az Országgyű­lésben kialakult helyzet, a parlamenti demokrácia és a törvényhozási prog­ram. Ma délelőtt lakossá­gi politikai fórumon vesz­nek részt a város keresz­ténydemokrata vendégei. A Fidesz javaslata Módosítsák az alkotmányt A Fidesz elnöksége azt javasolja a part parlamenti frak­ciójának, hogy két ponton is nyújtson be alkotmánymó­dosítást — nyilatkozta az elnökség tegnapi ülését köve­tően Áder János. Az alelnök elmondta: véleményük sze­rint előnyös lenne, ha az alkotmány rendezné, hogy az önkormányzati és a parlamenti választások időről idő­re mindig azonos időpontban lennének. A Fidesz ugyanis úgy véli, hogy ha más orszá­gokhoz hasonlóan nálunk is fix időpontban rendez­nék a választásokat, elke­rülhetők lennének az ez­zel kapcsolatos konfliktu­sok, és minden politikai erő számára kiszámítható­vá válna a választási kam­pány időszaka. A fiatal demokraták má­sik javaslata az, hogy az alkotmányban rögzítse a parlament: a megválasz­tott képviselők négyötödé­nek szavazata szükséges az alaptörvény megváltoz­tatásához. Ader János ez­zel kapcsolatosan leszö­gezte: így megvalósítható lenne, hogy a pártok szé­les konszenzusán nyugod­jék az új alkotmány. A Fidesz jövő heti or­szágos választmányi ülésé­vel kapcsolatosan Áder Já­nos elmondta: a testület valószínűleg jóváhagyja az elnökség azon jávasla- tát, hogy a párt maximum 10 millió forintot költsön az önkormányzati válasz­tás kampányára. Az orszá­gos választmány — mint megtudtuk — a jövő hé­ten választja meg a testü­let új alelnökét is, mivel az előző alelnök, Had­nagy Csaba lemondott. Megkezdődött a Magyar Szocialista Párt IV. kong­resszusa tegnap Budapes­ten, az Építők Székházá­ban. A háromnapos ta­nácskozás feladata a tiszt­újítás mellett a párt rövid távú programjának elfo­gadása. Várhatóan elin­dítják azt az elméleti elemző munkát is, ame­lyek alapján hosszú tá­A távirati iroda informáci­ója szerint október 13-án ül össze az önkormányza­ti választások előtt elő­ször az Országos Választá­si Bizottság (OVB). A ter­vezett napirend szerint a testület megvitatja, hogy a megváltozott jogszabá­lyi feltételek mellett me­lyek a legfőbb teendői. Az OVB-nek, mint is­meretes, öt, a parlament által választott tagja van: von meghatározzák az MSZP arculatát. A mai program Horn Gyula pártelnök-miniszter­elnöknek az elmúlt két év politikai folyamatait és a szocialista párt tevékenysé­gét elemző beszédével kez­dődik. Délután zárt ülésen folytatja munkáját a kong­resszus: ekkor választják meg az új vezetőséget. Németh János elnök; Kara Pál titkár; Kukorelli István, Horváth Sándor és Erdei Ferenc. A testületet rajtuk kívül kiegészítik az országgyűlési választáso­kon mandátumhoz jutott pártok (MSZP, SZDSZ, MDF, FKgP, Fidesz, KDNP, Agrárszövetség) delegáltjai. Így tehát az Országos Választási Bi­zottság létszáma jelenleg tizenegy fő. Az MDF számára elfogadhatatlan az expólemondás A veszteség nem számokkal mérhető Kezdetben ismét csak adatok, számok és tételek hangzot­tak el, mintegy igazolásként, hogy a világkiállítás nem lett volna elhibázott „beruházás”, mígnem a sajtótájékoztató végére kikerekedett: az expó kérdését az elmúlt időszak­ban sem lett volna szabad a puszta számadatok szintjére süllyeszteni. Egy több hónapon át tartó világkiállítás esély lett volna arra, hogy növekedjék a nemzet önbecsülése és több legyen végre a derűs arc. Ez pedig pénzben nem mér­hető — hangzott el egyebek között a Magyar Demokrata Fórum tegnapi tájékoztatóján. A jelenlegi kormánykoa­líció társadalomképébe azonban nem fért bele a vi­lágkiállítás, s a dologban most már csak az a furcsa, hogy a tervezett objektu­mok lényegében majdnem mindegyike végülis meg­épül (ezek a kiadási téte­lek), csak az nem, amely be­vételt hozhatott volna. Barsiné Pataky Etelka szerint, a világkiállításra mintegy tízmillió látogatót vártak, s a becslések szerint 119 milliárd forintot költöt­tek volna el. A volt expófő­biztos rendkívül sajnálatos­nak nevezte azt, hogy a le­mondás után Magyarország­ról kedvezőtlen kép alakult ki a világban. A kormány viszont nem jelölt meg egy olyan koncepciót, amely mögé a lakosság — a világ- kiállítás helyett — fölsora­kozhatna. Sajnálkozásának adott hangot amiatt is, hogy a világkiállítást támogató sok társadalmi kezdeménye­zés immár célját vesztette. Felvetette a kérdést, hogy mire fordítják majd a kor­mány előterjesztésében sze­replő 45 milliárd forintos megtakarítást, továbbá döb­benetesnek nevezte a fővá­rosi közgyűlésben a főváros­nál levő expópénzek átcso­portosítását a Hungária kör­út rekonstrukciójának foly­tatására. A lépés — bár gaz­daságilag érthető — tör­vénytelen, hiszen a parla­mentben még nem született meg a világkiállítás végle­ges lemondásáról szóló dön­tés. Medgyasszay László MDF-es képviselő győri ta­pasztalatairól számolt be. Ebben a városban rendkívül nagy volt az érdeklődés az expó iránt, külön alapít­ványt is létrehoztak, arra 36 pályázat futott be, a vállal­kozók pedig 1,8 milliárd fo­rint értékű befektetést indí­tottak be. Véleménye sze­rint, a régiókban szervezett volt a világkiállításra való felkészülés, s félő, hogy el­maradása miatt most sok vállalkozó egyszerűen tönk­remegy. A sajtóbeszélgetésen Sza­bó Iván frakcióvezető meg­győződésének adott hangot: az ÁV Rt. igazgatótanácsi tagjainak eltávolítása annak jegyében történt, hogy visz- szatér a hármas követel­ményrendszer, amelyben a politikai megbízhatóságé az elsőrendű szerep. Reagálva Hóm Gyulának azon nyilat­kozatára, miszerint az ellen­zék obstruál és húzza az időt a parlamentben, az MDF frakcióvezetője kije­lentette, a kormány nem tartja be a saját maga által meghatározott törvényalko­tási programot, így jelenleg szinte egyetlen tárgyalható törvényjavaslat sincs a T. Ház előtt. Emiatt a parla­ment jövő heti programját is alig lehetett összeállítani. (s. p.) Kéri Edit Strasbourghoz fordul Hollandia megnézi, kit támogat Nem volt ügynök a főbíró A mérce az emberi jogok A Fővárosi Bíróság tegnap másodfokon is bűnösnek találta Kéri Edit színművésznőt, az ellene Szabó And­rás alkotmánybíró által tavaly márciusban indított rágalmazási perben. Jóváhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amely a vádlottat nagy nyilvánosság előtt el­követett rágalmazás bűntette miatt elítélte és pénzbü- netéssel sújtotta. Szabó András annak ide­jén azért perelte be a szí­nésznőt, mert az egy újság­cikkben az alkotmánybíró állítólagos ávós múltját fir­tatta. Kéri tüntetést is szer­vezett az alkotmánybíróság épülete ele, ahol — a bírósá­gi iratok szerint — „távozz ávós” feliratú dobbal a nya­kában megismételte Szabó­ra vonatkozó korábbi állítá­sait. Boross Péter akkori bel­ügyminiszter a rágalmazási per megindítását követően két nappal írásban igazolta, hogy a sértett nem volt tag­ja a lll/lll-as ügyosztálynak és nem tartozott a titkos ál­lományú tisztek közé sem. A másodfokú grémium egyetértett az elsőfokon el­járó bíróság állásfoglalásá­val, amely szerint Boross Péter nyilatkozata kétsé­get kizáróan bizonyítja a vádlott állításainak valót­lanságát. Kéri védője kifejtette: sú­lyos eljárásjogi hibának tartja, hogy a bíróság nem vizsgált meg minden felme­rült bizonyítékot. Elmond­ta, hogy a védencét elma­rasztaló ítélet esetén felül­vizsgálati kérelmet nyújta­nak be a Legfelsőbb Bíró­sághoz. Kéri Edit kijelentet­te: ügyében kész egészen a Strasbourgi Emberi Jogi Bí­róságig elmenni. Lesz-e átvilágítás? Az Alkotmánybíróság hét­főn megkezdi ■ az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény, közismer­tebb nevén az ügynöktör­vény alkotmányossági vizsgálatát. Az indítványo­zók egy része a törvény szinte valamennyi rendel­kezését támadja, mások a bizottság felállítását kifo­gásolják, mert az állás­pontjuk szerint hátrányo­san befolyásolná a bírák politikai pártatlanságát és a végrehajtó hatalomtól való függetlenségét. Kinevezésre várva Németh Sándor vezérőr­nagy, a Magyar Honvédség Székesfehérvárott működő szárazföldi csapatok pa­rancsnokságának vezetője lesz minden bizonnyal a Magyar Honvédség vezér­kari főnöke. Erről tegnap ér­tesült honvédelmi források­ból az MTI. Hamarosan tehát ismét két személy irányítja a Ma­gyar Honvédség parancs­nokságát. Deák János vezér- ezredes, a jelenlegi parancs­nok és vezérkari főnök utób­bi funkcióját adja át a vezér­őrnagynak. Némethet ez év április 1-jén nevezte ki a korábbi honvédelmi miniszter elő­terjesztésére az államfő a szárazföldi erők parancsno­kának, miután elődje, Gyu- ricza Béla altábornagy nyug­állományba vonult. A fejlődés kérdése a mai holland politikai gondolkodás­ban címmel tartott előadást Hans Soondal, a Holland Királyság budapesti nagykövete tegnap Budapesten, a Ráday Kollégiumban. A diplomatát Hegedűs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatá­nak lelkészi elnöke kérte fel a beszámolóra. Hans Soondal többek kö­zött arra hívta fel a figyel­met, hogy Hollandia — az ENSZ 0,7 százalékos ajánlá­sával szemben — nemzeti jövedelmének mintegy 0,9 százalékát fordítja a fejlődő országok megsegítésére. En­nél csak Svédország költ többet erre a célra. A nyu­gat-európai ország 1994- ben 6,4 milliárd gulden ér­tékben utalt át fejlesztési se­gélyeket, az 1995-re elő­irányzott összeg 6,6 milli­árd gulden. A pénz 65 szá­zalékát a kormányoknak utalják át, 25 százalékát multilaterális szervezeteken keresztül folyósítják, 10 szá­zaléka pedig a ' holland NGO-k (nem kormányzati szervek) programjain ke­resztül jut el a fejlődő orszá­gokba. A fejlesztési segélyben részesülő országok kiválasz­tásánál a gazdaság és a szo­ciálpolitika mellett figye­lembe veszik az emberi jo­gok helyzetét is. A demok­ratizálódás fontos kritériu­ma annak, hogy egy fejlődő állam holland segítséghez jusson — hangsúlyozta Hans Soondal. Kenderessy, szegény, elsiette Tegnapi számunkban Sándor András idézte Geor­ge Sorost: „Én magamat pénzügyi és filozófiai spe­kulánsnak szoktam nevezni. Mégsem... A speku­lánsnak negatív mellékjelentése van. Vagyis hát, szerintem inkább gyakorlati gondolkodó és kalan­dor vagyok. Óvatos kalandor, de azért az”. Bizo­nyára észrevették kedves olvasóink, hogy szintén tegnapi számunk 13. oldalán Hernád birtokosáról, Kenderessy Istvánról írt Pogány György. Ő így fo­galmaz: „Kenderessy Istvánt a kortársak és a ké­sőbbi történetírás mint a kor hírhedt kalandorát tartja számon”. No lám, egy újságban két kalan­dor, egy középkori és egy kortárs, igaz, kortárs ka­landorunk önmagáról állapította ezt meg, míg Ken- deressyről a kortársak és a történetírók. Sietve hoz­záteszem: George Sorosnak is sok olyan kortársa van, aki őt — vele egyetértésben — kalandornak, spekulánsnak tartja, olyannak, aki a zavarosban szeret halászni. A két kalandor közül Kenderessy, Balassa János és az egri vár hős védőjének, Dobó Istvánnak árulója végül is elnyerte méltó bünteté­sét, börtönben fejezte be dicstelen életét. A másik kalandor, nemrégiben Göncz Árpádtól magas álla­mi kitüntetést vehetett át. Ha van túlvilág, most Kenderessy ott így kurjant: de kár, hogy nem szü­lettem négyszáz évvel később. (Vödrös) Zárt ajtók mögött Tisztújít az MSZP Összeül a választási bizottság Igazodás az új törvényhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom