Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-26 / 251. szám
J^GVEI KO/VyJ^ MEGYEI HÍRLÁP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Ára Telemagazinnal: 25,50 forint 1994. OKTÓBER 26., SZERDA Napisten meghallotta Vélemények Isten tenyere: a fohászt a kormány Bernecebaráti Kátai Mihály festőművésznél száz napjáról Banos János riportja (7. oldal) (8. oldal) (14. oldal) Nem tiltják be Cseres könyvét Drágán Bozsinovics, a szerb kormány szabadkai körzeti helytartója nemrégen a városi ügyészségen kezdeményezte Cseres Tibor „Vérbosszú Bácskában” című könyve terjesztésének betiltását, mivel — szerinte — nemzetek közötti ellentéteket szít és sérti a „hazafias érzelmű polgárok önérzetét”. Az ügyészség megállapítása szerint a könyvet Szabadkán és környékén nem terjesztették szervezetten. Ennek ellenére átiratban felhívták a Zsig (Pecsét) hetilap figyelmét, hogy a továbbiakban tartózkodjon a mű népszerűsítésétől. B. M. Nemzetiségi kezdeményezések a megyében Az örmények is jelölik magukat Az országos átlagnál jobb a megyei arány, mármint ami a nemzetiségek részéről, a kisebbségi önkormányzatok megalakítására érkező kezdeményezést illeti — tudtuk meg Gotthard Gábortól, a megyeháza önkormányzati osztályának vezetőjétől. — 183 Pest megyei település közül 69 helyről érkezett jelzés, hogy ott, a kisebbségben élő nemzetiségiek a decemberi választások eredményeképpen ön- kormányzatot kívánnak alakítani. Ez a szám nagyobb, mint az országos átlag. Ugyanakkor a jelentkezések száma nem felel meg pontosan a településekével; van ugyanis néhány olyan község, ahol két, sőt három nemzetiség is kezdeményezte a kisebbségi önkormányzat megalakítását. Az osztályvezető ezután kérdésünkre részletezte, hogy megyénkben a legnagyobb arányban, csaknem 80 százalékában, a cigány lakosság kíván élni törvény adta jogával. Érdekességképpen említette meg Gotthard Gábor, hogy ezen kisebbség mellett a németek, a szerbek, a szlovákok (az ő kezdeményezésükről egy korábbi, a megyeházáról szóló tudósításunkban már beszámoltunk), a görögök (például Budaörsön), a horvátok (Tökölön), a bolgárok (Halásztelken), sőt még az örmények (Szigethalmon) is önkormányzatot kívánnak alakítani. — Volt néhány olyan település, melyről egyidejűleg két, sőt három nemzetiség is jelezte ebbéli szándékát — egészítette ki a fentieket az osztályvezető. (Folytatás a 4. oldalon) Pozsonyi sajtótájékoztató Kirekesztett koalíció Az Együttélés elnöke, Du- ray Miklós kizárta annak lehetőségét, hogy a nehezen alakuló új szlovák kormánynak magyar tagja is legyen. Duray szerint a parlamentbe bejutott szlovák pártok már korábban elhatározták, hogy a Magyar Koalíciót kirekesztik a kormányzási részvétel lehetőségéből. Ezt Peter Weiss baloldali pártvezető több nyilatkozatából és egyéb, olyan jelekből is látni lehet, mint például az, hogy az új parlament ranglétráján a harmadik legerősebb Magyar Koalíciót a hét végi kormányalakítási megbeszélésre már meg sem hívták — fejtette ki az Együttélés tegnapi sajtótájékoztatóján Duray. Parlamenti expóvita Nincs közeledés Miután napirend előtti felszólaló nem volt, az expótörvény módosításának vitájával kezdte meg tegnap munkanapját az Országgyű- lés. Veér Miklós (MSZP) a Balaton térségében élők álláspontját képviselte a vitában. A honatya 29 polgár- mester véleményét kérte ki az ügyben, akik közül 21-en az expó megrendezése ellen foglaltak állást. Medgyasszay László (MDF) ezzel ellentétben „So- mogyország” azon vállalkozóinak akaratát tolmácsolta a T. Háznak, akik az expó megrendezését kérik. Szerinte a vidéki települések és főként Nyugat-Magyarország nagy része világkiállítás-párti. (Folytatás a 3. oldalon) Mikor vallják be? Kis János megszaggatta ruházatát. Az SZDSZ fő-fő ideológusáról van szó, aki mióta a pártelnöki széktől távol került, a háttérből irányítja pártja cselekedeteit. Általában rendre előre jel szokta vázolni politikájuk irányait, most azonban, meglepő módon, utólag lett okos. A szabaddemokraták hét végi tisztújító közgyűlésén Kis úr hangot adott abbéli véleményének, hogy a párt az utóbbi időben „belekeveredett nem igazolható törvénymódosításokba” is. Példaként a választási törvényt hozta fel. Mint mondta, két hónappal az önkormányzati választások előtt „illetlenség” volt megváltoztatni ezt a jogszabályt. Bizony az volt, bár azt a koalíciós parlamenti szavazást, amelyről tiltakozásul az ellenzék egy emberként kivonult, csak nagy jóindulattal lehet ilyen enyhe jelzővel minősíteni. De nem ez az érdekes. A kérdés az, hogy a sok-sok „szürkeállomány” a törvény módosításával a minap valóban melléfogott-e, avagy ez a hét végi mea culpa csupán roppant ügyes politikai fogás? Mert ugye, lám, ha tévednek is néha, alapjában véve mégis milyen józanul gondolkodnak ezek a szabaddemokraták. Azonkívül pedig ott ülnek a bűnösök, hiszen végül is a szocialisták verték keresztül a törvényhozáson a módosítást. A szocialisták, akik még utólag sem fogják fel a hibát. Kis Jánosnak, vagy éppen Pető Ivánnak lehet, hogy eszébe jut majd még egynéhány hasonló „tévedés’? Mikor vallják be például, hogy talán mégsem kellett volna megszavazni sok más egyéb mellett a pótköltségvetést? Amikor a folyamatos és arcátlan áremelések nyomán, ne adj’ Isten, kissé nyugtalan lesz majd a nép? Deregán Gábor Izraeli—Jordán békeszerződés Történelmi esemény színhelye lesz a szentföldi Arává vidékén levő Éjn-Avróna település, ahol ma délben tizenkét órakor Bili Clinton amerikai elnök és más nemzetközi nagyságok, valamint több mint 5 ezer meghívott vendég jelenlétében írja alá Jichak Rabin miniszterelnök és Húszéin király az izraeli—jordán békeszerződést. (Kommentár a 2. oldalon) Tegnap a Farkasréti temetőben emlékeztek a 90 éve született Szalatnai Rezsőre. A síremléknél a Magyar írószövetség, a Rákóczi Szövetség és a pozsonyi Magyar Tanítóképző diákjainak nevében Besey László nyugalmazott esztergomi tanár koszorúzott Vimola Károly felvétele Helembán demonstrációra készülnek Hídzárlat az Ipoly on? A magyar és szlovák határőrizeti szervek nemrégiben úgy döntöttek, hogy az elmúlt négy év gyakorlatától eltérően a jövőben állandóan zárva lesz a határfolyó magyar oldalán lévő, Ipolydamásdot, illetve a szlovákiai Helembát összekötő Ipoly-híd. — Hosszú évtizedek után 1990-től, ha nem is mindig, de évente átlagosan 15 alkalommal szabadon át lehetett menni a hídon az egyik országból a másikba, a nemrég hozott döntés viszont ismételten megszünteti ezt a csekélyke szabadságot is. Újra az lesz a helyzet, mint a szocializmus évtizedeiben, vagyis az Ipolydamásdon élők helembai rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket csak nagy kerülővel látogathatják meg — mondta lapunknak Gosztonyi Jenő, Ipolydamásd polgár- mestere. — Jómagam a döntés felülvizsgálatát, illetve a szlovák partnerszervezettel való újbóli egyeztetést kérve a határozatról szóló értesítés kézhezvétele után nem sokkal felkerestem a magyar határőrséget, pontosabban annak területileg illetékes balassagyarmati parancsnokságát, ahol ígéretet kaptam, hogy legkésőbb október 24-ig újból napirendre kerül a kérdés. Bár hivatalos értesítést mind ez idáig nem kaptam erről, az újbóli egyeztetés információi szerint megtörtént, ám a szlovák határőrség elzárkózott a határozat megváltoztatásától. — Mit lehet tenni ebben a helyzetben? — Egyelőre várni a hivatalos értesítésre. Ha ez megérkezik, és megerősíti a hírt arról, hogy a hídlezá- rásról szóló döntés érvényben marad, elképzelhető, hogy az önkormányzat tiltakozó demonstrációt kezdeményez. Hozzáteszem: lévén, hogy ott, ha lehet még nagyobb az elkeseredés a hídlezárás miatt, mint Ipolydamásdon, Helembán már el is kezdődött egy ugyanilyen célú tiltakozó akció szervezése. R. Z.
