Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-25 / 250. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. OKTOBER 25.. KEDD Megkérdeztük Kit érint az isaszegi lóvásár? Az isaszegi Ilkamajorban tavaly augusztusban kezdődött meg a lovasélet. Lovarda várja a spor­tolni vágyókat, s a klub tagjai szép eredmények­kel térnek haza a versenyekről. Milyen tervei vannak a jövő' évre nézve? ’— kérdeztük Reiter Tibort, a lovarda tulajdonosát. A paprikavizsgálat ára Ingyen már nem lehet A Kermi közölte, hogy miután a paprikazárlatot fel­oldották, a továbbiakban a lakosság nem veheti igénybe ingyenesen a háztartásokban lévő' paprika vizsgálatát. — Ez azt jelenti, hogy mostantól fizetni kell a vizsgálatért? — kérdeztük Schreiberné Mol­nár Erzsébettől, a Kermi élelmiszerosztályának veze­tőjétől. — Ebben az évben si­került megcsinálni a ver­senypályát, mely elen­gedhetetlen a színvona­las lovasversenyek lebo­nyolításához — kezdte válaszát. — Szeretnénk tovább fejlődni, vagyis létrehozni egy fedett pá­lyát is a téli versenyek­hez. A tervek szerint ta­vasszal rendezünk egy lóárverést, s meg is kezd­tük az előkészületeket. Meg fogunk jelentetni még a télen egy kataló­gust, az eladásra szánt lo­vak fényképével és ada­taival. A vásár két na­pon keresztül tart majd. Az első nap háromkate­góriás versenyt tarta­nánk az eladásra szánt lo­vak közt, s lovasszakem­bereket kérünk fel bírák­nak, akik igény esetén el­mondják véleményüket az adott állatról. A máso­dik napon történik a konkrét árverés, amikor a kikiáltási ár felett lehet licitálni. Számításaim' szerint sok lesz az érdek­lődő és vásárló, hiszen az utóbbi évtizedekben kevés ilyen alkalom adó­dott. Van, aki azért jön el, hogy versenyzés cél­jára vegyen lovat, van, aki hobbiból akarja tarta­ni, van, aki a tenyészeté­hez keres újabb állatot, s van, akinek sportra kell. Reméljük, tavasszal min­denki megtalálja nálunk a számára megfelelőt. Idősek napja Veresegyházon A Veresegyházi Gondozási Központ rendezésében a Váci Mihály Művelődési Ház színháztermében fogad­ták a minap a község idős la­kóit: fehérrel terített asztalok­nál, felvirágozva, felterítve, mindenki előtt egy tábla fi­nom csokoládé, egy helyi ké­peslap, tea és sütemény. Az asztalok körül — a terem jó­részt megtelt — foglaltak he­lyet a hetven éven felüli idő­sek, köztük az Idős Otthon la­kói, ünneplőbe öltözött öreg­jeink. Rövid beszédet mon­dott Pásztor Béla polgármes­ter azzal az alapgondolattal, hogy az emlékek az ember él­tetői. Kitért arra, hogy az elő­dök munkáját folytatják ők, a mostaniak. Kívánja, hogy akár család kötelékében, akár egyedülállóan, de valakihez tartozzanak és a mai rohanó társadalom sose feledkezzék meg róluk. F. M. Ceglédi ösztöndíjasok Nemzeti ünnepünk napján Mácz IsP’án polgármester dolgozószobájában hat ceglé­di fiatal (főiskolás, egyetemis­ta) aláírta a városi ösztöndíj adományozásáról szóló szer­ződést. A polgármester rövid kö­szöntőjében rámutatott, ne be­széljen hazaszeretetről, aki közönyös szűkebb pátriája iránt. Cegléd első embere megjegyezte, reméli, hogy a tehetséges ifjak méltóak lesz­nek az önkormányzati testü­let megelőlegezett bizalmára. A boldog ösztöndíjasok: Eajta László, Orisek András, Költői Lilla, Tóth Tibor, Tóth Ferenc, Varga Zsolt. (f.) — Igen, pontosan erről van szó — válaszolta. — Hat héten át mindenkinek ingyen megvizsgáltuk a paprikáját, ha eljuttatta hozzánk. A költségét mi álltuk, kaptunk ugyan rá ígéretet, hogy a minisztéri­um megtéríti nekünk, de eddig erre még nem került sor. (Folytatás az 1. oldalról) Hasonlóan eljöttek a szak­ma kiválóságai is, akiknek a fővárosi vásárvárosban ki­állított eszközök újdonságai­nak megtekintésén túl ta­nácskozásokon, szakmai fó­rumokon nyílik alkalma a legújabb tudományos isme­reteket átadni és ismeretet cserélni. Elsősorban a kórháztech­nika, az orvosi műszergyár­tás, a laboratóriumi, a gyógyszerészeti, a rehabili­tációban használt illetve fogorvoslás területén alkal­mazott eszközök és a leg­újabb technikai ismeretek átfogó nemzetközi sereg­szemléje kezdődik ma a vá­sárvárosban. Öröm, hogy idén a tavalyihoz képest több hazai vállalkozó kí­vánt élni a megmérettetés, a bemutatkozás lehetőségével. — Mennyit kell ezentúl fizetni egy vizsgálatért? — Amennyi az ára, két­ezer forintot. — Ez meglehetősen ma­gas ár. Nem fognak sorban állni a vizsgálatért. — Biztos, hogy nem, de nem lenne indokolt, hogy a végtelenségig díjmentes le­gyen a vizsgálat. Akinek — Nem csak az egészség­ügy, az egészséges ember szolgálata, de az egészséges magyar vállalkozó szellem is vizsgázik ezen a kiállítá­son, illetve annak kísérőren­dezvényein — mondta az előzetes sajtótájékoztatón a minisztérium osztályvezető­je. Összegzésében Rényi Ju­dit kiemelte: az utóbbi évek­ben, évtizedekben — rész­ben a megnövekedett beke­rülési költségek miatt is — csaknem kétszer annyit köl­tött az egészségügy vezeté­se az ágazat műszerparkjá­nak megújítására. A négynapos kiállítás, s az annak kíséretében szerve­zett tudományos fórumok elősegíthetik, hogy végre háttérbe szoruljon a „csak az a jó, ami import” felfo­gás — mondták a szervezők. M. É. fontos volt és tudni akarta, nem tartalmaz-e ólmot a paprikája, az megvizsgáltat­hatta másfél hónapon ke­resztül. Ha valakinek most jut csak eszébe, akkor fizes­se meg az árát. Nem hi­szem, hogy ez a döntés bár­kinek is problémát fog okozni, annál inkább, mert most már mindenütt lehet minőségileg kifogástalan paprikát venni, így az nem fordulhat elő, hogy nem jut­nak hozzá a vásárlók és kénytelenek az otthon lévő, bizonytalan minőségű fű- szerpaprikát használni A testvérváros ajándéka Dunabogdányban szomba­ton tartottak ünnepi megem­lékezést a templomtéren, majd átadták az iskola udva­rán felépült 21x40 méteres küzdőterű új tornacsarno­kot. Horváth Imre a falu polgármestere, Gelniczky György iskolaigazgató, Hambuch Géza, a Magyar- . országi Németek Szövetség gének elnöke és Gallov Re­zső államtitkár, az OTSH el­nöke mondott köszöntő sza­vakat. Megjelent Horst Geb­hard, a németországi test­vértelepülésnek, Leuten­bachnak a polgármestere is, aki kétezer márkát ajándé­kozott a tornacsarnok továb­bi építésére és bővítésére, s megemlítette, hogy alapít­ványt kívánnak létrehozni a dunabogdányi nehéz anyagi körülmények között élő csa­ládok és gyermekek megse­gítésére. D. S. V. Cs. Díszpolgáravatás Pécelen Márkus János megbízott polgármester átadja az oklevelet Karsai Zsigmond festőművésznek, aki 1945 óta él és alkot Pécelen A szerző felvétele Lipták Béla a bó'si tüntetésről Számítottam a provokációra Medikál+dentál, 1994 Túlkoros orvosi műszerek Múlt héten szombaton több száz környezetvédő tiltako­zott a Duna elterelése ellen, mint arról hétfői számunk­ban már olvashattak. A demonstráció hátteréről és a médiumok által nem reklámozott részletekről kérdez­tük Lipták Bélát, az esemény főszervezőjét. Az elmúlt hét végén díszpolgárokat avattak Pé­celen, négy olyan sze­mélynek ítélte oda e meg­tisztelő címet az önkor­mányzati testület, akik életük során elévülhetet­len érdemeket szereztek a nagyközség közéletében. Varga Mihály és Sebők István sajnos már nincs az élők sorában, nekik posztumusz jutott a meg­tiszteltetés, az oklevele­ket a hozzátartozók vet­ték át. Varga Mihály a pé- celi hagyományok átmen­téséért a helytörténeti gyűjtemény megteremté­séért és a község történe­tének hiteles megírásáért, míg Sebők István, a péce­Autójavító kft. munkatársakat keres:- nyugati gyártmányú teher- és személygépkocsik javításában jártas autószerelőt,- karosszérialakatost- fényezőt (délutános műszakra is). Jelentkezni lehet levélben, a következő címen: Budapest 3., Pf.: 166. 1300. li nemzedék nevelője- ként, több évtizedes peda­gógusi munkásságért ré­szesült a kitüntetésben. Karsai Zsigmond festő­művész a nagyközség hír­nevének művészete által való őszinte, igaz terjesz­téséért és a népművészet iránti hűségéért nyerte el a péceliek megbecsülését és a díszpolgári címet, Orosz Ferenc nyugalma­zott református lelkész pedig a hitéletben kifej­tett áldásos tevékenységé­ért és a község közéleté­ben való értékes munkál­kodásáért vehette át a díszpolgári oklevelet. (gyé) Minisztérium felvesz 30-40 év közötti, középfokú végzettségű, középfokú tb-tanfolyamot végzett, számitógépes ismeretekkel rendelkező, gyakorlott tb-ügyintézőt Érdeklődni lehet munkanapokon 8 és 16 óra között, a 184-2189-es telefonszámon. — Már a megmozdulás előkészítése is megérne egy misét — kezdte mondandó­ját. — Az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy meg­kapjuk-e a kibérelt és meg­ígért autóbuszokat, vala­mint a hangosítóberende- zést. Ez utóbbiból egyéb­ként megpróbáltuk a lehető legerősebbet megszerezni, mert számítottunk arra, hogy bizonyos csoportok nehezíteni fogják a beszé­dem elmondását. Ennél azonban sajnos jóval több történt. Amikor a határra ér­tünk, a szlovák határőrök feltartóztatták a buszokat, szándékosan húzták az időt az útlevélvizsgálattal. Ez természetesen nem volt vé­letlen, hiszen ezalatt Bősön — az előzetes megbeszélé­sek szerint — várt ránk a polgármester és mintegy hetven helyi lakos, akik sze­rettek volna csatlakozni hoz­zánk. Amíg mi a határon vesztegeltünk, a várakozók­hoz kivonult a rendőrség, és közölték, hogy Magyar- országról nem jön senki, a tüntetés elmarad. Mivel be­csületes emberek másokról sem feltételezik, hogy eset­leg hazudhatnak, a rendő­rök szavait készpénznek vet­ték és hazamentek. A követ­kező atrocitás a gáton ért bennünket, ahol egy kicsi, de annál hangosabb ellen­tüntető csoport várt minket, akik számtalan rendőr (né­melyik kutyával) védelmé­ben kiabálták folyamatosan az ostobaságaikat. Ez a Bin- der-féle társaság egyébként három részből állt: az egyik csoport pozsonyi reális zöl­deknek, a másik budapesti reális zöldeknek nevezte magát, a harmadik csoport tagjai pedig azt állították magukról, hogy a mi elkép­zeléseinket támogatják. (A három csoport összlétszá- ma egyébként nem haladta meg a 35-40 főt.) Hangsú­lyozni kívánom — folytatta Lipták Béla —, hogy ké­sőbb ez utóbbi csoport né­hány tagja került konfliktus­ba a „reális zöldek” leghan­gosabb embereivel. A soro­zatos — személyemet is érintő — bekiabálások köz­ben én mondtam a beszéde­met, a hallgatóság pedig erre figyelt, és nem az ellen­táborra. Mi tehát a provoká­ciók ellenére végig fegyel­mezettek és békések vol­tunk. Rámutattam, hogy az egész építmény hibás, repe­dezik a gát, szivárog a víz, a zsilipkapuk rosszul van­nak tervezve, valamint el­mondtam, hogy mi a szlová­kokért is harcolunk, hiszen a két nép nem haragszik egymásra, csak Binder és emberei szítják az ellentéte­ket. Véleményem szerint, ami jelenleg Bősnél folyik, az a természet ellen elköve­tett bűncselekmény, hiszen a gát fölötti részen elláposo- dik, a gát alatt pedig elsiva- tagosodik az a terület, amely jelenleg a Föld egyik legcsodálatosabb ökoszisz­témája. Végveszélybe kerül­nek ritka — esetleg csak itt élő — madárfajták, de még ennél is szörnyűbb, hogy a rossz építés miatt a környé­ken 50 ezer ember van fo­lyamatosan életveszélyben. — Úgy értesültünk, hogy az Egyesült Államokban az erőművel kapcsolatos elkép­zelései komoly támogatott­ságot élveznek. — Valóban. Amerikában számtalan környezetvédő társaság támogat a munkám­ban, köztük a Danube Circ­le, a Friends of the Earth, az International Rivers Net­work, vagy az 5' millió ta­got számláló Sierra Club. Talán még ennél is fonto­sabb azonban, hogy az ame­rikai szenátus hajlandó ar­ra, hogy Haiti után a Duna elterelésének ügyét tárgyal­ja, ehhez azonban az kell, hogy lássák, hogy a magya­rok is tömegesen támogat­nak bennünket. (Képriport a bőst tüntetés­ről a 6. oldalon) (f. r.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom