Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-21 / 247. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. OKTÓBER 21., PÉNTEK Megyei agrárnap Pilisen Zöld lámpát a magyar mezőgazdaságnak Gazdag program, hasznos be­szélgetések — ez jellemezte a Pest Megyei Földműve­lésügyi Hivatal által szerve­zett megyei agrámapot, mely­nek a pilisi Aranykalász Me­zőgazdasági Szövetkezet volt a házigazdája. Elöljáróban ta­lán annyit, a fórumnak volt egy kis szépséghibája, bár ez aligha a rendezők bűne. A vendégként meghívott Pest megyei országgyűlési képvi­selők közül alig néhányan jöt­tek el, noha a meghívó sze­rint Tunyogi András hivatal- vezető elsősorban tájékoztatá­sukra szervezte az agráma­pot, nyilván azzal a célzattal, hogy emberközelből nyelje­nek információt a mezőgazda­ságot sújtó gondokról. Jövőre emelik a mezőgazdasági termékek árát Mint házigazda, Szentpéte- ri István, az Aranykalász el­nöke köszöntötte a vendége­ket, köztük számos elnöktár­sát a megyéből, majd rövid áttekintést adott szövetkeze­tük átalakulásának folyama­táról. Ennek során egy igen furcsa információ hangzott el. A jelenlegi földterületet tekintve egy szövetkezeti tag­ra 40 hektár jut, mindazonál­tal — Szentpéteri István sze­rint — a föld csak szűkösen tartja el a tagságot. Sajnos pont ezzel kapcsolatban nem alakult ki vita, így csupán ta­lálgatni lehet, vajon a föld minősége, a termékszerke­zet, szervezési problémák, avagy az agráripart sújtó sza­bályzók okozzák a megélhe­tési gondokat Pilisen. Gyovai Pál, a Teszöv tit­kára a szövetkezeti törvény leginkább vitatott kérdései­ről szólt. Mint mondotta: bár számos jele mutatkozik az új gazdasági formáknak, összes­ségében a megtorpanás a jel­lemző. A 360 milliárdos szö­vetkezeti vagyon folyamato­san veszít az értékéből, s ez a veszteség mintegy 80 milli­árd. Bár nem jellemző, több szövetkezetnél folyik a csőd- eljárási vagy felszámolási procedúra, ami az adott tér­ségben munkanélküliséget és létbizonytalanságot váltott ki, s ez az agrárértelmiséget is érzékenyen érinti. — Az elmúlt négy évben bűnbaknak kiáltottuk ki az értelmiségiek ezen rétegét, jóllehet ők voltak azok, akik világszínvonalon működtet­ték a magyar mezőgazdasá­got — mondotta a Teszöv tit­kára. — Hasonló tendenciák motiválják, amiért a szövet­kezetek próbálták magukat átmenteni más társasági for­mákba, mert a kft.-vé és rt.-vé átalakulásban látták a kiutat. E folyamat megállítá­sához kormányintézkedések­re van szükség, olyan felté­telrendszerek megteremtésé­re, mely létbiztonságot ga­rantál a szövetkezeti dolgo­zóknak s a magángazdáknak egyaránt — szögezte le Gyo­vai Pál. A hozzászólók többsége egyetértett abban, hogy a gondok eredőjét a relatív túl­termelésben és a vásárlóerő drasztikus visszaesésében kell keresni, ez utóbbit tetőzi a keleti piacok hiánya. — A megtermelt javakat áron alul kell elkótyavetyélni — mon­dotta az egyik résztvevő, hozzátéve: mindezzel sem a szövetkezetek, sem pedig az egyéni gazdálkodók nem tud­nak saját erőből megbirkóz­ni. — Támogatás nélkül nem valósulhat meg az elfo­gadható és a jövedelmező­ség összhangja. — Tessék ki­tekinteni nyugatra, ott nem ritka a mezőgazdaság 40-50 százalékos támogatása, míg mi örülhetünk a hat-nyolc százaléknak — hangoztatták többen is. A kérdéshez hozzászóló Götzinger István képviselő elmondta, hogy az energia­árak mellett az élelmiszerek árának emelését is tervezi a kormány. Lehet, ez javít a termelők helyzetén, hisz nyil­ván ők is magasabb árat kap­nak. De aligha vigasz a fo­gyasztóknak. S ha emiatt to­vább romlik a vásárlóerő, úgy kérdésessé válik, vajon ki veszi majd meg a mező- gazdasági termékeket, illet­ve lesz-e elég vásárló. A feltételrendszerek tagla­lása során az is elhangzott: politikának nincs helye a me­zőgazdaságban. Bízzák rá az ott dolgozókra, hogy mit akarnak csinálni. Persze van ebben ellentmondás is. Mert ha támogatást várnak az ál­lamtól — a mindenkori kor­mánytól —, úgy az a támoga­tás fejében azt is szeretné tudni, hogy mit kap érte cse­rébe. A beleszólás jogát jog­gal fenntartja, s ez már alig­ha mentes a politikától. Kilencvenhat hektárra jut egy erőgép A szövetkezetekkel kap­csolatban mindössze egy hozzászóló mondta el a véle­ményét; megítélése szerint az előbbi kormány nem az évszázados szövetkezeti for­ma ellen agitált, hanem a tu­lajdonosi tudatot kiölő, ér­dektelen, Moszkvából impor­tált tsz-rendszert szerette vol­na a jól bevált, régi mederbe terelni. A baj ott van — s ezt pont a szövetkezeti vezetők fejtették ki —, hogy az em­berek még a mai napig sem tudnak különbséget tenni a múlt és jelen közt. Nem is­merik a szövetkezeti tagok jogait és kötelességeit, vagy azt, hogy miként kell egy szövetkezetét megalakítani, mi a feltétele a tagságnak. Mint hallottuk, már tíz gaz­da elég ahhoz, hogy szövet­ségre lépjen, szövetkezetét alapítson, ami számos előny­nyel jár. Összevonhatják a földjeiket, nem kell külön- külön gépet, felszerelést megvenni. Hogy a kettő mennyire összefügg, azt egy hozzászólás tükrözte. Az ille­tő elmondta: náluk a kis terü­letek bérbetakarítása 60 szá­zalékkal többe került, tekin­tettel a gyákori fordulókra, amelyek növelik az üzem­költséget. Ugyancsak ennek kapcsán hangzott el, hogy míg nyugaton 12-13, Ma­gyarországon csak 96 hektár­ra jut egy erőgép, s ennek pótlására a mai gépárak mel­lett 300 milliárd forintra vol­na szükség. A tanácskozás második napirendi pontja az agrár- kamarai törvény végrehajtá­sát taglalta, melynek elő­adója Szabó Márton, a Pest Megyei Agrárkamara szer­vezőbizottságának elnöke volt. A hozzászólásokból ki­derült, hogy az agrárkama­ra létjogosultságát illetően erősen megoszlanak a véle­mények, s ennek elsősor­ban az az okát, hogy tör­vény írja elő a létrehozását, amiért is egyesek a hatalom eszközét látják benne. Egy olyan hatóságot, mely nem érdekvédelmi feladatokat fog ellátni, hanem a fentről jövő utasításokat hajtja-haj- tatja végre a mezőgazdasá­gi szférában. Egyesek szá­mára továbbra sem világos, hogy a földművelésügyi hi­vatalok mellett miért van szükség egy újabb intéz­ményre, s hogyan fog ala­kulni a kettő közt az alá- és fölérendeltségi viszony. (Hacsak a hivatalt menet közben meg nem szüntetik, s ezzel elejét veszik a hatal­mi harcnak.) A gazdakörök szövetsége nem kapott meghívót Sajnos a hozzászólások során nem esett szó a falu­gazdász-hálózat további sor­sáról, s arról sem történt em­lítés, hogy az agrárkamara milyen szerepet szán a mind nagyobb tömegeket maga köré tömörítő gazda­körök szövetségének. Sajná­latos, hogy ezzel kapcsolat­ban a legilletékesebb, a Pest Megyei Gazdakörök Szövet­ségének elnöke nem tehe­tett fel kérdéseket — noha Podmaniczky Béla elnök­nek lett volna jó néhány — lévén, hogy őt nem hívták meg a fórumra. Merjük re­mélni, hogy nem szándékos mulasztás történt... A tanácskozás második fele Albertirsán zajlott, ahol Zsilik Pálné, a helyi földkiadó bizottság elnöke beszámolt a földkiadások helyzetéről, mely 660 em­bert érint a községben. Mint azt Juhász László, a PMFMH helyettes vezetője is alátámasztotta, Albertirsa azon kevesek közé tartozik, ahol példás rendben zajlott a földkiadás, s ez elsősor­ban Zsilikné érdeme. Ugyancsak Albertirsán betekintést nyertünk a MIR- SA hűtőház tevékenységé­be. Itt Gacsályi József fő­mérnök tájékoztatta a vendé­geket a vállalat eredményei­ről s a jövőt illető tervekről. A terepjárás határszemlé­vel zárult, a dánszentmikló- si ALME Gyümölcstermelő Kft. ültetvényein ízelítőt kaptunk abból, hogy miként képzelik el a jövőt a terme­lők szövetkezeti formában. Mint azt Péter Béla igazga­tó elmondta: a szövetkezés a növényvédelemre és -érté­kesítésre teljed ki, minden mást egyénileg végeznek a gazdák. (Hasonló alapon működnek a dán és holland szövetkezetek.) Összességében elmond­hatjuk, a szervezők kiváló munkát végeztek, az agrár­nap során sok kérdést sike­rült tisztázni, s noha egy- egy témában több vélemény is elhangzott, abban minden­ki egyetértett, hogy a közel­jövőben mindenekelőtt a mezőgazdaságnak kell zöld lámpát kapnia. Abban is egyetértés született, hogy az egyéni és a nemzetgazda­ságot közös nevezőre kell hozni, artnak szem előtt tar­tásával, hogy az utóbbi hely­zetelőnyt élvezzen. Kóstolóval egybekötött munkamegbeszélés az albertir- sai hűtőház tanácstermében A szerző felvétele Sertés- és szarvasmarhajelzó' rendszer A Földművelésügyi Minisztérium agrárrendtartási hivatala és a Gazdakörök Országos Szövetsége aláírta azt a közös megegyezést, mely a sertés és szarvasmarha folyamatos jelzőrendszerének létrehozását célozza az ország egész területén. Az akcióhoz csatlakozott a Parasztszövetség és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége is. Elsőnek a Pest Megyei Gazdakö­rök Szövetsége tett konkrét lépést ez ügyben, ötven meghívót küldött ki a legnagyobb településekre, s egyben felkérte Keszthelyi Kamillát, a Ma- gosz szakértőjét, hogy adjon tájékoz­tatót a jelzőrendszer céljairól és mű­ködéséről. Mint azt az előadó elmondta: a jel­zőrendszer-hálózat kiépítésére azért van szükség, mert jelenleg káosz mu­tatkozik a sertés- és szarvasmarha­nyilvántartás területén. A Központi Statisztikai Hivatal erre vonatkozó közleményei és a valós állapot közt nem egyszer 30-40 százalékos az elté­rés. Ez azért is aggasztó, mert erősen csökken az állomány, s a kellő infor­máció hiánya zavart kelthet az ellátás­ban, s az árak ingadozásában is szere­pet játszik, amit a tisztességtelen fel­vásárlók és nepperek ki is használnak. A jelzőrendszer működtetése érde­kében minden településnek lesz egy képviselője — másodállásban —, aki hetente jelzi a Magosz felé az értéke­sítésre alkalmas sertések és szarvas- marhák számát, annak alapján, hogy folyamatos kapcsolatot tart a terme­lőkkel. Ezért, cserébe, a termelő nap­rakészen tudja az államilag garantált árakat, s így nincs kitéve annak, hogy az élelmes, utazó kupecek becsapják. Nem kell utaztatni az állatokat a piacra, vágóhídra, a felvásárló helybe jön az áruért. Arról sajnos nem volt szó, hogy a fizetés helyben vagy utó­lag történik. Mint azt Keszthelyi Kamilló hang­súlyozta: a jelzőrendszer-szolgálat nem azonos a kötelező állatösszeírás­sal. A nyilvántartásba vétel csak a közforgalomba, tehát eladásra szánt állatokat érinti, nem kötelező jelleg­gel. Szó sincs arról, hogy az állam húsármaximálásra készül fel, s ezt megelőzően előbb nyilvántartást ké­szít az állatok számáról és fellelhető helyéről. A települési megbízottak nem fogják a termelőket házhoz ki­szállással zaklatni, a termelők fogják őt felkeresni, ha igénylik a közremű­ködést. A települési megbízottak kiváloga­tásában a helyi gazdakörök is közre­működnek, vagy ahol ez nincs, ott az önkormányzatok tehetnek javaslatot. A megbízottak havi 2000 forint tisz­teletdíjat és némi költségtérítést kap­nak. A hozzászólásokból kiderült, hogy az egy fő aligha lesz elég vala­mennyi településen, hisz nem mind­egy, hogy Kartalon avagy Cegléden kell a munkát ellátni. Válaszában Keszthelyi Kamilló el­mondta, erre menetközben a szerve­zők is felfigyeltek, s a lakosság lélek­számútól függően, ahol indokolt, ott több képviselőt bíznak meg. A szervezések lebonyolítása után a jelzőrendszer-szolgálat 1995 január­jában indul be. Hírek-események Lakos László földművelésügyi miniszter fogadta Podma­niczky Bélát, a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének el­nökét. A közel egyórás beszélgetés során a szövetség elnö­ke tájékoztatta a minisztert a megye gazdaköreinek eddigi tevékenységéről, valamint a jövőt illető tervekről. A talál­kozó a kölcsönös megértés jegyében zajlott. * Hajnal Károly, a PMGSZ jogtanácsosa ma is (minden pén­teken) várja a gazdaköri tagokat ingyenes tanácsadásra, 9 és 12 óra között. Helyszín a szövetség gödöllői irodája. Megjelent az 1994-es Mezőgazdasági zsebkönyv első köte­te, mely magában foglalja mindazokat az ismérveket, me­lyek nélkül manapság nem könnyű eligazodni a gabona-, zöldség- és gyümölcsfélék termesztésének világában. A 300 oldalas, képekkel illusztrált kis mindentudó ára 490 fo­rint, de csak a PMGSZ-irodán keresztül kapható. Megren­delhető telefonon és levélben, vagy átvehető személyesen a gödöllői irodában. Rövidesen elkészül a második kötet is, melynek témája az állattartás és -tenyésztés. Az oldalt írta: Matula Gy. Oszkár Pest Mejgyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Abrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288. Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 76Ö-000960

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom