Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-20 / 246. szám

_§ PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1994. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK 9 A KSH tájékoztatója Növekvő fogyasztói árak A fogyasztói árak szeptem­berben augusztushoz ké­pest 2,3 százalékkal emel­kedtek. Egy évvel korábban szeptemberben 2,9 százalé­kos volt a drágulás. Akár­csak a múlt évben, az idén szeptemberben is a hús, a húskészítmények, a zsiradé­kok ára nőtt jelentős mér­tékben. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója sze­rint 12 hónapot figyelembe véve 18,9 százalékkal nőtt az árszínvonal, ugyanez az érték tavaly szeptemberben 23 százalékot tett ki. Miként tavaly és tavaly előtt, az idén is az élelmi­szerek drágultak a legna­gyobb ütemben, a húskészít­mények árai például szep­temberben 8-9 százalékkal emelkedtek. Az alapanya­gok árai miatt drágább lett a vendéglői étkezés is, míg augusztusban 1,2, szeptem­berben 3,8 százalékkal nőt­tek az árak. Júniustól folya­matosan emelkedtek a kávé­árak is: a júliusi 16 százalé­kos árnövekedést augusz­tusban 11 százalékos, szep­temberben újabb 17 száza­lékos áremelkedés követte. A zöldség- és gyümölcs­árak szeptemberben lénye­gében nem változtak, de a gyümölcsök jóval többe ke­rülnek, mint tavaly. Az elő­ző hónapokhoz képest alig változtak a tej- és tejtermé­kek, a cukor, a liszt és a lisztből készült termékek árai. A fogyasztási cikkek kö­zül augusztusban és szep­temberben 6,1 százalékkal nőttek a személygépkocsik, s 2—4 százalékkal a televí­ziók és videókészülékek árai. Tovább drágultak a tankönyvek, átlagosan 150 százalékkal kerültek többe, mint a múlt évi tanévkez­déskor. A létminimum összegét a két felnőtt és két 15 éven aluli gyermekből álló váro­si családoknál a statisztiku­sok 55 ezer forintban hatá­rozták meg. Az áremelke­dést figyelembe véve a lét­minimumérték növekedése augusztushoz képest e csa­ládtípusnál 1200 forint. A létminimum egy főre jutó összege a legmagasabb az aktív korú városi egyedülál­lóknál — 19 200 forint —, és a legalacsonyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló köz­ségben élő családoknál, akiknek 65 400 forintból kellett szeptemberben meg­élniük. Megjelent a Magyar Vetés Tíz tanács Már kapható az újságos­standokon a Keresztény Magyar Vetés című közéle­ti hetilap legfrissebb szá­ma — első oldalán egy Pázmány Pétertől, 1636-ból származó idézet­tel. „... amely országban a gonosztevők büntetés nél­kül maradnak, gyilkossá­gok, ragadozások, minden istentelenségek eláradnak, melyekért veszedelemre bocsátja Isten az orszá­got...”. Az idézet címe: Az igazságtételhez. Mit kell tennie annak, aki elhatározza, hogy társa­ival országot indul hódíta­ni? Megtudható a Tíz ta­nács — Ha elhatároznád... című cikkből. Volt tanítványai mind azon imádkoztunk, s talán utódaink egy részének meg is adatott, hogy az első tanítónénijük olyan le­gyen, mint ő volt — olvas­hatjuk Hegyi Géza tollából a Keller Antalné, a tanító­nő című írásban. Az ’56-os forradalom idején a lobogó életet az új­ból feléledő szólásszabad­sággal rendelkező sajtó is mutatja — Muzslai Zsitva Ágnes 1956 sajtójában tal- lózik. A Biblia nyomtatásáról híres kis falut református temploma is nevezetessé teszi. A Rejtett kincseink rovatban ezen a héten Vi­zsoly csodálatos templo­mát mutatja be az olvasók­nak Gondos Béla. A komolytalan kormá­nyok örök sorsa, hogy tá­mogatás nélkül maradnak. Minden más egyéb, mint álomkór — összegzi végül írása lényegét az Alomkór című cikk szerzője. Ha az áremelések csak az adósságszolgálatok tel­jesítését célzó újabb sarcot jelentenek, akkor gazdaság­politikailag a kormány lé­pései a továbbiakban ele- mezhetetlenné válnak. A következmények pedig be- láthatatlanok lesznek — írja Farkas István Energia- politika és infláció című cikkében. A Keresztény Magyar Vetés megrendelhető a szerkesztőség címén: 1082 Budapest, Baross u. 103. VI. 26. (Előfizetési díj egy évre 1600, fél évre 850 fo­rint). A hetilap megvásárol­ható az Extrahír és a Nem­zeti Hírker Rt. terjesztésé­ben, valamint Gondos Béla lap- és könyvterjesz­tő boltjaiban. (n.) Az orvos és a beteg kapcsolata Kölcsönös a felelősség egészségünkért A beteg emberek — tes­ti szenvedéseik tetejébe — sajátos konfliktushelyzete­ket élnek át a gyógyító sze­mélyzettel való kapcsola­tuk során. Érdekes módon a másik oldalon állók sem tudják kivonni magukat ez alól. Mindjárt az elején, a ki­vizsgáláskor ütközni lát­szanak a két fél érdekei, sőt azon belül saját maguk is ambivalensen (ellent­mondásosan) visszanyúl­nak a különböző laborató­riumi és műszeres vizsgá­latokhoz. Mégpedig azért, mert egyrészt jó lenne ala­posan felderíteni minden részletet, hogy biztonság­gal kizárhassák valami alattomosan lappangó kór lehetőségét, de hát ez (a beteg részéről) sok időt, fá­radságot, esetenként szen­vedést követelő tortúra, másrészt (az orvos oldalá­ról) újabb munkát és költ­séget követel. Szerepharcok A diagnózis közlése és a kezelési terv tekintetében is igen ellentétesek lehet­nek az érdekek. Sok orvos úgy véli, ez nem tartozik a betegre; annak a joga mindössze annyi, hogy tü­relmesen várjon és aláves­se magát a kezelésnek. A betegek pedig egyre in­kább úgy érzik, joguk van minden információhoz és döntéshez, hiszen az ő tes­tükről, az ő életükről van szó. Az ilyen viták, konf­liktusok hátterében pszi­chológiailag nézve szerep­harcok állnak. Az orvosok hagyományos szerepvisel­kedése olyan, mint a szü­lőé a gyermekkel szemben (pártfogó, de tekintély- elvű). A betegség egyéb­ként — érzelmi és viselke­désszinten — némelyeket szinte gyermekké tesz, de a páciensek többsége még­is a felnőttől a felnőttnek tí­pusú kommunikációt igényli. Ennek nemcsak lelki, hanem társadalmi okai is vannak. Ördögi kör Gyakran nyílt ütközés­hez vezet a páciensek in­formációkövetelése. A túl­terhelt és az ilyen közlé­sekre felkészületlen orvos feszültté válik, és ha mond is valamit: vagy olyan ma­gasröptű latinsággal, hogy senki nem érti, vagy eset­leg olyan nyersen közli a súlyos kór ítéletét, hogy a beteg bizony megbánja, hogy kérdezősködött. A kí­vánatos az lenne, ha mód nyílna egyenrangú felek­ként a részletes megbeszé­lésre. A kezelési folyamat újabb buktatókat rejt. A be­tegek és gyógyítók érde­kei közösek abban, hogy minél előbb és minél mara­déktalanabb legyen a gyó­gyulás. Igenám, de a keze­lések gyakran fájdalma­sak, a gyógyszereknek kel­lemetlen mellékhatásaik vannak, és nem könnyű be­tartani a különféle diétás és egyéb tiltásokat sem. Külön szakirodalom vizs­gálja manapság a beteg együttműködési készségét. (A jelenséget az angol compliance — ejtsd: kom- plájensz — szóval emlege­tik). Meglepően sok a non-compliance (nem együttműködőén viselke­dő) beteg. Nem mennek pontosan a kontrollvizsgá- latra; még a cukorbetegek sem adagolják pontosan maguknak az inzulint, és a kórházban fekvőknek (!) az egyharmada nem szedi be az odakészített tablettá­kat, illetve az otthonról ho­zottakkal pótolja azokat. Vagyis, nem engedelmes­kednek az orvosi utasítá­soknak. Az ilyen pácienst termé­szetesen nem szereti a sze­mélyzet, és ezt — akarata ellenére — bizonyára érez­teti is vele. (Mint ahogy ti­tokban, saját maga előtt sem bevallva, elégedetlen azzal a pácienssel is, aki — akár rajta kívül álló okok miatt is — nem gyó­gyul kellő ütemben.) így ördögi kör alakul ki, a helyzet egyre romlik, mi­vel a beteg megérzi az elé­gedetlenséget, és emiatt fe­szültebbé, türelmetleneb­bé, esetleg vádaskodóbbá válik. Az utóbbi években a ter­mészetgyógyászat előretö­rése is súlyosbítja az or­vos-beteg konfliktusokat. A csodadoktorok többsége ugyanis sommásan méreg­nek kiáltja ki a gyógyszere­ket, fölöslegesnek tartja a műtétet, és cserébe köny- nyen, gyorsan — szenve­dés és áldozat nélkül! — elérhető gyógyulást ígér. Persze, sok ember hajla­mos ez utóbbit választani. Áldozatok Némelyeknek éppen a felfokozott várakozása és vak hite miatt, a pszicholó­giában jól ismert placebo- hatás révén sikerül is javu­lást elérni. Az elégedetle­nek pedig nem mennek visz- sza. A csodatévő így újabb és újabb sikereket kiált ki, ez pedig aláássa a tájéko­zatlan nagyközönség bizal­mát az orvostudományban (mely nem ígér biztos gyó­gyulást; és szenvedést — és valljuk be, áldozatokat is — igényel ehhez.) Az ideális és valóban cél­ravezető helyzet az, mely­ben az orvos és a páciens felnőtt módjára, kölcsönös felelősséggel, szövetséges­ként együttműködve mun­kálkodik — nehézségeken és erőfeszítéseken át — a közös célért, a gyógyulá­sért. (Dr. Ignácz) Népszavazást az expóért! Az alábbiakban folyamatosan közreadjuk azok nevét, akik támo­gatják, hogy az 1996-os expóról néppszavazás döntsön, s e szán­dékukról lapunkat ^tájékoztatták: Dr. Czeglédy Árpád, dr. Czeglédy Árpádné, Bp. VI.; Ta­más Marianna, Bp. III; Holmann Zsuzsa, Pereszteg; Simo­nies Péter, Ács; Egyed Mária, Fertőszentmiklós; Lovas Gyula, Horváthné Hámai Zsófia,,Kálmán Éva, Barkovits Ilona, Sze- lenczei Irén, Kecseithy Éva, Turner Lajos, Venesy Érnő, Honyák Istvánná, Domokos Etelka, Szabó László, Sopron; Hain Gábor, Hain Mihályné, Dallos Jánosné, Gutmayer Já- nosné, Sánsdyné Kalmár Zsuzsa, Bokor Jánosné, Karácsom Istvánná, Bokor Patricia, Solymár; Sebeők Csaba, Bp. II; Pap Anita, Bp. XV.; Rakonczai Ibolya, Bp. VIII; Dobrovitz Ottóné, Bp. IX.; Vargyai Imréné, Celldömölk; Tóth Mónika, Abony; Kapás Tamás, Kapás Antal és Kapás Antalné, Po- máz; Iván Gyula, Gödöllő, Farkasné Vastag Marianna, Far­kas Jószef, Maglód; Fekete József, Fekete Józsefné, Éekete Márton, Fekete Katalin, Szentendre; Jósa Miklósné, Budaörs; dr. Paulisinecz Jánosné, Zebegény; Benke László és Benke Lászlóné, Dunaharaszti; Linkes Béla, Linkes Béláné, Görbe Antal, Görbe Antalné, Linkes Domonkos, Linkes Domonkos- né, özv. Pintér Istvánná, Solymári Ferencné, Solymári Fe­renc, Farkas Zsolt, Ravasz Bálintné, Szkalák Sándomé, Szi­lágyi Imréné, Pecze Istvánná, Botlik Jánosné, Baranyai Irén, Pecze Gábomé, Jámbor János és Jámbor Jánosné, Gödöllő; Imrényi Dávid, Bp. IX.; Kokas Ferenc, dr. Csala Dezső, Kéke­si Ferenc, Imrényi Dávidné, dr. Csala Dezsőné, Garamvölgyi- né Szűcs Katalin, Szeged; Nagy Lajos, Nagy Lajosné, Nagy Viktória, dr. Kelenváry László, Bp. II. (Folytatjuk) Gödöllői Akadémia Ünnepek és vendégek a Grassalkovich-kastélyban A gödöllői nyugdí­jas egyesület és a művelődési központ szervezésében hato­dik félévét kezdi a mai elő­adással a Gödöllői Akadé­mia. A művelődési intéz­ményben 17 órától Kiss Éva tanár, helytörténész Ünne­pek és vendégek a gödöllői kastélyban címmel idézi fel a barokk műemlék múltjá­nak lapjait. A rendezvény há­zigazdája a Tájak-Korok- Múzeumok Egyesület gödöl­lői klubja. A félév öt előadására 300 forintos áron bérlet váltható. Diákok és nyugdíjasok fél­árat fizetnek. Egy-egy belé­pőjegy díja 70, diákoknak, nyugdíjasoknak 40 forint. Az akadémia valamennyi elő­adójának aláírását megszer­ző résztvevők között értéké- es jutalmakat sorsolnak ki. Adj esélyt! Információs telefonok pályakezdő munkanélküliek számára: Fővárosi Munkaügyi Központ, 1052 Budapest, Szé­chenyi tér 9. Telefon: 112-4630. Pest Megyei Munkaügyi Központ, 1117 Budapest, Karinthy F. u. 1—3. Telefon: 185­2411/126-os mellék. V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam Eladási 1 egységre, forintban Angol font* 171,38 174,38 Ausztrál dollár 78,23 79,57 Belga és lux. frank (100) 343,67 349,17 Dán korona 18,04 18,34 Finn márka 22,92 23,26 Francia frank 20,62 20,96 Görög drachma (100) 46,08 46,88 Holland forint 63,09 64,13 ír font 169,54 172,34 Japán yen (100) 108,77 110,63 Kanadai dollár 78,29 79,81 Kuvaiti dinár 356,61 363,27 Német márka 70,68 71,88 Norvég korona 16,23 16,51 Olasz líra (1000) 69,26 70,48 Osztrák schilling (100) 1004,38 1021,08 Portugál escudo (100) 69,04 70,18 Spanyol peseta (100) 84,98 86,44 Svájci frank 85,26 86,58 Svéd korona 14,74 14,98 USA-dolIár 106,01 108,01 ECU (Közös Piac) 134,70 136,94 * Ideértve a skót és északír kibocsátású angol font bankjegyeket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom