Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-20 / 246. szám

Véres merénylet A magyar A szombati oktatás Tel-Avivban szabadságért nem lazalom Rabin azonnal hazautazott harcoltak Beszelgetes Kocsis Károly rektorral (2. oldal) (5. oldal) (6. oldal) Ceglédi—amerikai megállapodás Világszínvonalú műveseállomás létesül A minap Cegléden megkötötték azt a szerződést, mi­szerint az amerikai NMC cég világszínvonalú műve- seállomást létesít és működtet majd a Toldy Ferenc Kórház átalakítandó nővérszállásának földszintjén. Zátonyra futott Kedd este óta szünetel a hajózás az Öreg-Dunán, Nagybajcs térségében, ahol az 1803. folyamkilo- métemél egy holland önjá­ró hajó zátonyra futott és teljesen elzárta a hajózó- utat. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság meg­kezdte a mentést, a hajóút felszabadítását. A rako­mány egy részét daruval emelték ki a vízi jármű­ből, majd megkísérlik az így megkönnyített hajót le­húzni a zátonyról. A hajó­zást akadályozó hordalé­kot kotorni kellene, a Duna vízhozama azonban annyira kicsi, hogy a mély merülésű kotróhajókkal egyelőre nem tudják meg­közelíteni a helyszínt. Az alacsony vízállás oka, hogy Ausztria felől kevés víz érkezik a Dunán, de a szakemberek úgy véleked­nek: valószínűleg a bősi erőmű üzemeltetése is köz­rejátszik a vízviszonyok alakulásában. A zárlat alatt több hajó várakozik továbbhaladásra. Egy ro­mán tolóhajó és egy másik holland önjáró hajó már több napja vesztegel a tér­ségben hasonló okokból, de ezek a hajózást nem akadályozták. Ez a megállapodás „tör­ténelmi” esemény — tud­tuk meg dr. Mohos György orvos-igazgatótól —, nemcsak az intéz­mény, hanem a város és főleg a betegek életében. Egy évek óta dédelgetett álom teljesül. A világhírű NMC cég — amely szá­mos országban több mint ötszáz létesítménnyel büszkélkedhet — verseny­ben nyerte el a jogot erre a vállalkozásra. Ami per­sze a kórháznak szakmai és pénzügyi szempontból is előnyös. Nevezetesen: elindulhat egy olyan fontos program, amely megoldja — a szű­réstől, a kivizsgálástól kezdve a gondozásig, mű- vesekezelésig — a ceglédi kórházhoz tartozó vesebe­tegek ellátását. Egyébként az utóbbiakat (éppen azért, mert Pest megyében nincs egyetlen művesegép sem) Kecskeméten, Szol­nokon, Budapesten és Sze­geden fogadták az elmúlt években. Sokakat csak ké­sőn tudtak felvenni. Rá­adásul el kell(ett) viselni a heti háromszori utazás ne­hézségeit és az igen hosz- szadalmas gyógykezelést. Becslések szerint, a be­ruházás (a legkorszerűbb berendezések és eszközök beszerzésével együtt) alig­hanem meghaladja a száz­millió forintot. Természe­tesen ezt a tetemes össze­get az NMC adja. Ugyan­akkor az amerikaiak az épületrészért — amit átala­kítanak és felújítanak — egyszeri birtokbavételi, va­lamint évenkénti bérleti dí­jat fizetnek. Ezt a pénzt a kórház — a képviselő-tes­tület döntése alapján — a későbbiekben csak fejlesz­tésre fordíthatja. Annál is inkább jelentős ez a meg­állapodás, mert Pest me­gyében végre megvalósul az első műveseállomás. George S. Goldberger, az NMC amerikai képvise­lője kérdésünkre elmond­ta: Magyarországon körül­belül két és fél esztendeje kezdték el felmérni az itte­ni igényeket és lehetősége­ket. A Népjóléti Minisztéri­um szakembereivel nem­egyszer tárgyaltak az el­képzelésekről. Miskolcon és Egerben már megvalósí­tották a műveseállomást. Csakhogy ehhez jelentős anyagi befektetés szüksé­geltetik mindenütt. Cegléden igazán ideáli­sak a feltételek. Lényeges az, hogy egy meglévő léte­sítményt kell átalakítani. Tehát a kivitelező hama­rabb elkészülhet majd, mintha egy vadonatúj épü­letet emelne. A város és a kórház vezetése — éppen a betegek érdekeit szem előtt tartva — nagyon készséges és együttműködő volt. (Folytatás a 4. oldalon) Pongyolás diktatúra A Magyar Televízió elnökét tegnap reggel a Nap Tv kamerái előtt intézménye anyagi helyzetéről faggatta a műsorvezető. Horváth Ádám elnök úr többek között kijelentette, hogy a rádió és a televízió működése alapvetően függ­het az előfizetői díjtól, a kereskedelmi bevételektől és a költségvetési támogatástól. Kijelentette továbbá, hogy vannak országok, ahol a működtetést csak az előfizetők díjára építik. Kár, hogy a televízió elnöke nem tért ki az előfizeté­si díj és a közszolgálatiság szoros összefüggésére. Ne­vezetesen arra, hogy egy demokráciában csak abban az esetben illik előfizetésre kötelezni egy ország tévé­nézőit és rádióhallgatóit, ha a díjból élő műsorszóró intézmények maguk is demokratikusan működnek és szerveződnek. Amennyiben ugyanis a politika beavat­kozása következtében valamely politikai irányhoz, vi­lágnézethez közelállók kaparintják meg a közszolgá­lati médiumok irányítását, kulcspozícióit, akkor nem sok hitele van a kötelező távolságtartásra való hivat­kozásnak. Tudjuk jól, a televízió és a rádió műsoraiból nem­rég kíméletlenül eltávolították a rendszerváltozást ko­molyan gondoló, azzal szimpatizáló szakembereket, pedig Horn Gyula a májusi választásokat megelőző­en csupán a rádióból korábban eltávolítottaknak tett olyan ígéretet, hogy pártja győzelme esetén visszahe­lyezteti őket állásaikba. A neki nem tetszők eltávolítá­sát nem helyezte kilátásba, ám jogos lehet a feltétele­zés: bízott a neoliberális erők tisztogató hajlamában. Nemrég egy sajtófórumon a közönség soraiból olyan javaslat hangzott el, hogy a tévé és a rádió elő­fizetési díjait a Duna Tv-hez irányítsák azok, akik elé­gedetlenek a közszolgálatinak mondott műsorokkal. A javaslattevő is tisztában lehetett azzal, hogy a sajtó — az elektronikus része kiváltképp — nem tudja ki­vonni magát a politika bűvköréből, s nem képes ellen­állni a győztes pártok és bizonyos klikkek kettős nyo­másának. Ma már a napnál is világosabb, hogy a tisz­togatások túl jól sikerültek, s az előfizetési díjra köte­lezettek jelentős része éppen emiatt érzi úgy, hogy ez a közszolgálatiság mondvacsinált, s inkább illik az egypárti diktatúrához, mintsem a demokráciához, hogy a megtévesztő álcák, a félrevezetések, a figye­lemelterelések ellenére a győztesek médiabékéje nem elegendő a tisztességes közszolgálatisághoz. Ha a sajtóban kialakult állapotok előidézői nyíltan beismernék, hogy itt a demokrácia díszes pongyolájá­ba öltöztetett diktatúra uralkodik, úgy megértőbbek lennénk, hiszen tudjuk: egyoldalúan csak hirdetni le­het a békét, megkötni nem. Bánó Attila Az Expo Taxi Kft.-vel kötött megállapodásunk értelmében lapunk és a taxivállalat kölcsö­nösen reklámozza egymást. Képünkön a fejlécünket ábrázoló matricát helyezi autójára egy gépkocsivezető. (Expóról szóló írásunk a 3. oldalon) Vimola Károly felvétele Oszthatatlan örökségünk Tegnap tartotta az 1956-os Intézet a már hagyományos októberi könyvbemutatóját. A rendezvényen Fodor Gá­bor művelődési és közoktatásügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. nyeit. A negyedik kiadvány az 1956-os Intézet 1994-es év­könyve, amely tanulmányokat és dokumentumokat közöl az 1956-os emigráció kezdetei­ről, a forradalom nemzetközi visszhangjáról, valamint 1956-tal kapcsolatos könyve­ket és filmeket ismertet. (Folytatás a 4. oldalon) Hároméves program készül A kormány 1995. április 30-áig kívánja a parla­ment elé terjeszteni az 1996—98-as évekre szó­ló 3 éves modernizációs programot, amelynek szakmai kimunkálásában számít a műszaki és természettudományi egyesületek részvételére is — mondta Horn Gyula miniszterelnök tegnap, az MTESZ vezetőivel való találkozón. Emlékez­tetett arra, hogy a legfontosabb nemzetközi szer­vezetek is — amelyeknek támogatását Magyar- ország élvezi — sürgetik egy ilyen program el­készítését. A 3 éves program irányelvei október végére körvonalazódnak, s ezután kerülhet sor a társadalmi vitára. A miniszterelnök elmondta, hogy a fejlesztésekre kapott különböző nemzet­közi támogatásokat mire fordítsák. (Folytatás a 3. oldalon) Idén a forradalom és sza­badságharc évfordulójára négy könyvet jelentettek meg. Elkészült a Petőfi Kör vitáit hiteles jegyzőkönyvek alapján közreadó sorozat ed­dig még hiányzó két kötete, ezzel teljessé vált a gyűjte­mény. A Pesti utca 1956 című interjúgyűjteményben ti­zenkét egykori harcos, szani- téc, híradós mondja el élmé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom