Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-18 / 244. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. OKTOBER 18., KEDD i Megkérdeztük Hová menjen, aki énekelni akar? Csepregi Éva, az egykori Neoton Familia énekesnője énekiskola beindítását tervezi Kiskunlachá- zán. — Miért esett erre a településre a választás? — kérdeztük. — Napokkal ezelőtt kezdtük meg az oktatást a budapesti Pataky Művelődési Házban, de úgy gondolom, vidéken is van rá igény — válaszolta. — Kiskunlacházán egy fellépésem alkalmával jártam, s megismerkedtem az ottani iskola igazgatónőjével, s tulajdonképpen ő vetette fel az ötletet. Sajnos a legtöbb ének- vagy színiiskola a fővárosban működik, s ez nagyon igazságtalan azokkal szemben, akik vidéken élnek, kedvet és tehetséget éreznek ehhez a pályához. Rengeteg az olyan fiatal, aki nem tudja próbára tenni magát, nem képes érvényesülni, mert nincsen rá lehetősége. A tervezett iskolában nemcsak énekórákat vehetnek majd a növendékek: minden olyan dologgal foglalkozunk, ami a színpaddal kapcsolatos. Az oktatásba tanárok, színészek is bekapcsolódnak, hiszen igazi színvonalat szeretnénk nyújtani a tanulni vágyóknak. Elképzeléseim szerint a diákok itt megkapják majd azt az alapot, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy elindulhassanak az általuk választott, néha nagyon nehéz úton. (varga) AIDS-es(t)ély! a Óvatos jótékonykodás Ha még a betegség neve: AIDS, illetve annak tünetei nem is ismertek minden ember előtt, eredménynek kell tekinteni e témakörben azt, hogy ma már őszintén, nyíltan, s a tényeket hitelesen feltáró adatok ismertetésével lehet erről a gyógyíthatatlan kórról szót ejteni hazánkban. Rendőrök a gyermekekért Nagyobb felelősséget az utakon (Folytatás az I. oldalról) A fórum központi gondolata a tevékenységek ösz- szehangolása volt. Ami az összhangot illeti, jelenleg még a jelzőtáblák egységességével is problémák vannak. Például a vasúti átjárók előtt helyenként különböző jelzések találhatók, megyén belül is. Ezeken változtatni akarnak. Új feladat lesz, hogy a rendőrségi törvény alapján a sport- rendezvényeket nem a rendőrség, hanem civilek biztosítják, erre közlekedési szempontból is fel kell készülni. (ga. j.) Ekképpen hallhattunk tegnap a sajtótájékoztatón, ahol az AIDS-ben megbetegedett emberek megsegítését célzó „Es(t)ély ’94” jótékonysági rendezvény programját ismertették, hogy hazánkban eddig 160-nál több beteg embert regisztráltak. Utóbbiak közül 114-en már meghaltak. A HÍV-vírussal fertőzöttek száma Magyarországon mintegy 450-re tehető, míg becsült számuk elérheti a 2500-3000-et is. — Különösen az utóbbi évtizedben megerősödött hazai kábítószer-élvezet, a szabad partnerválasztás az oka annak, hogy az elmúlt tíz év alatt lassú emelkedést mutat a fertőzött betegek száma — mondta Bánhegyi Dénes főorvos, a Szent László Kórházban működő AIDS Alapítvány vezetője, lapunk munkatársainak kérdésére. Az október 28-ai estély lesz az első alkalom, hogy nem az érintettek, illetve az értük alakult alapítvány szervez jótékonysági, együttérző programot — tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón. E Nemzeti Galériában rendezendő estet, melyet több nemzetközileg híres személyiség is megtisztel, ezúttal mások, méghozzá szponzorok által támogatott szervezők találták ki. A cél az, hogy remélhetően legalább hárommillió forint gyűljön össze a jegyek árából: ez elég lenne a Magyar AIDS Alapítvány további, főként a felvilágosítást szolgáló programjaira. * Vitathatatlanul nem könnyű téma Magyarországon — még ma sem — az AIDS. Szerencsére egyelőre kevés a beteg nálunk, s az anonim — tehát névtelenül vállalt — vérvételek nyomán legalább is, ami a véren keresztül történő vírusterjedést illeti, szinte kizárt a fertőzés veszélye. Tény továbbá, hogy hazánkban, bár sokakat érint, foglalkoztat, egyelőre nehézkesen halad a szexuális felvilágosítás, a fiatalkorúak körében, például az AIDS, illetve a kábítószer veszélyére való korszerű, érthető s szégyenkezést nem kiváltó oktatás. Egy azonban biztos: e fenti nemes kezdeményezés — s a vele együtt a tegnapi sajtó- tájékoztató — több dologra is felhívta a figyelmet. Elgondolkodtató volt hallani. hogy ma hazánkban milyen óvatosak a szponzorok, főként ha egy AIDS-estély megsegítéséről van szó. Mindemellett nemhogy gondolatébresztő, de egyszerűen gyomorrángató volt az e célra kiválasztott sajtószóvivő (ez ma meglehetősen divatos szakma — A szerk.) személyes véleménye. Ugyan senki nem kérte fel jelenlétének megindoklására, de Albert Györgyi szemlesütés nélkül előadta, hogy éppen Nigériában élt, amikor testi szerelemre érett. Ebben pedig az akkori fiúja, egy néger srác lett a partnere. A közlékeny asszonyka, aki azt is elárulta, hogy a közelmúltban férjhez ment, s gyermekeket szeretne, azóta félévenként nézet- tetti fertőzöttségét... Lehet, hogy nem állok messze az igazságtól, de a kolléganő mintha egy kicsit túlnőtt volna a szerepén. Különösen azzal tette ezt, amikor lebecsmérlően nyilatkozott a magyar társadalomról, amely — szavait idézem — megbotránkozik azon, ha éppen vacsoraidőben intimbetéteket reklámoznak a televízióban... Ezek után azon már végképp nem csodálkoztam, hogy az AIDS veszélyeire felhívó tájékoztatás, az iskolai erkölcsnevelés, a megelőzés sokoldalú kérdésköre helyett az újságírók egy része lehorgonyzón annál a kérdésnél: miért nincs az oktatási intézményekben óvszerárusító automata? Félek, hogy ilyen felfogással, s ilyen kísérőszöveggel nemhogy a szponzorok számát nem lehet növelni, s pénztárcájuk megnyitására ösztönözni, de még a hazai, meglehetősen tájékozatlan közönséget sem sikerül tárgyszerűen felvilágosítani. M. É. Áttelepült értelmiségiek találkozója Tervszerűen ápolni az otthonmaradottakkal a kapcsolatokat, kerülni a felesleges vitákat, és keresni az együttműködés lehetőségeit. A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság kezdeményezésére e célból jöttek össze tegnap a Magyar írószövetség budapesti székházában a Vajdaságból, illetve Horvátországból áttelepült magyar értelmiségiek. mintegy félszá- zan. Őket köszöntve Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese hangsúlyozta, egy fogyó népesség számára különösen súlyos gondot jelent, ha értelmiségi rétegének egy része is távozik, ebből adódóan arra szólította fel a jelenlevőket, hogy eleven kapcsolatot alakítsanak ki az otthonmaradottakkal. A többórás eszmecsere után az egybegyűltek abban állapodtak meg, hogy megalakítják a JMMT magyarországi tagozatát, továbbá klubot hoznak létre, amely nemcsak a beszélgetésekre és különféle esetek megszervezésére nyújt lehetőséget, de alapját képezheti a kölcsönös információcserének is. (s. p.J Bontják a nagymarosi körgátat Javul az árvízvédelem és a hajózás (Folytatás az 1. oldalról) Jelenleg a körgát felvízi szakaszának bontását végzik, az alvízi szakaszt pedig jövő év márciusában kezdik bontani. Az eredeti állapot helyre- állításával — folytatta Lőcsy István — jobb lesz a környező települések árvíz- védelme, javul a hajózás feltétele (a Budapest—Rajka szakaszon jelenleg a nagymarosi szűkületben a legrosz- szabbak a hajózási viszonyok), valamint megvalósul a vízbázisok rehabilitálása és védelme. Megtudhattuk, hogy a bontás mellett építési munkálatok is elkezdődtek, melyek során megépült a két part között egy közműalagút. Az alagútban, egy 2,8 méter átmérőjű csőben, ivóvíz-, szennyvíz- és elektromos vezetékek, valamint távközlési kábelek futnak majd, megvalósítva ezzel a két part közmű-összeköttetését. Végül Lőcsy István elmondta, hogy a hajózás a régi-új mederben jövő év augusztusában megindulhat, a munkálatok teljes befejezését azonban csak 1996 júliusára tervezik. Addigra elbontják a körgáton belül fenntartási célból épült infrastruktúrákat, a felesleges építményeket, megteremtik a közműalagút infrastrukturális kapcsolatait, és mindkét parton gépjárműparkolót építenek. Végül pedig mindkét parton elvégzik a talajerő-utánpótlást, valamint a területrendezést és fásítást a fő közlekedési utak és a Duna között, melynek során mintegy 600 ezer fát, illetve cserjét telepítenek a területre. F. R. A körgát északi oldala nyílik meg először a Duna vize előtt Ez a terület november végére víz alá kerül. A hajóút-medertöltést jelenleg gépekkel végzik, alatta húzódik a két partot összekötő közműalagút Vimola Károly felvételei Határon túli magyarok Találkozó Pécsett Másodszor is megrendezik Pécsett a határon túli magyarok fesztiválját, az anyaországon kívül élő magyar népcsoportok hagyományőrző együtteseinek találkozóját. A szombaton nyíló hét végi programot Bokor Béla. a Baranya Megyei Művelődési Központ igazgatója tegnap ismertette a sajtó munkatársaival. A kétnapos fesztiválra tíz együttes mintegy négyszáz tagját várják Pécsre. A határon túli magyarok népzenéjének és néptáncának bemutatója mellett a találkozó keretében fórumot is tartanak a hazánkkal szomszédos országok magyar intézményeinek működéséről az ottani magyar nyelvű újságok, illetve rádió- és tévéprogramok munkatársainak részvételével. A határon túli magyarok második pécsi fesztiváljára a Vajdaságból három, Romániából kettő — egy erdélyi és egy gyimesi —, Burgenlandból, Horvátországból, Kárpátaljáról, Szlovákiából és Szlovéniából pedig egy-egy hagyományőrző népi együttes érkezik. Élnek az önrendelkezési jogukkal Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium választási főosztálya, illetve az Országos Választási Iroda vezetője tegnap előzetes tájékoztatást adott arról, hogy ismereteik szerint a határidő lejártáig hol kezdeményezték a kisebbségi önkormányzati választásokat. Mint mondta: az egyelőre csak tájékozódó jellegű részadatok szerint Szegeden egy-egy cigány és örmény, Csongrádon egy cigány, Miskolcon egy-egy cigány és szlovák, Ozdon egy cigány, Encsen egy szlovák, Edelényben egy cigány, Heves megyében egy szlovák és kilenc cigány, Pécsett egy-egy német, horvát, cigány és szerb kisebbség, a főváros több kerületében pedig a horvát kisebbség kezdeményezett önkormányzati választást. Az adatokat a választási iroda folyamatosan összesíti.
