Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-18 / 244. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. OKTOBER 18., KEDD i Megkérdeztük Hová menjen, aki énekelni akar? Csepregi Éva, az egykori Neoton Familia énekes­nője énekiskola beindítását tervezi Kiskunlachá- zán. — Miért esett erre a településre a választás? — kérdeztük. — Napokkal ezelőtt kezdtük meg az oktatást a budapesti Pataky Műve­lődési Házban, de úgy gondolom, vidéken is van rá igény — válaszol­ta. — Kiskunlacházán egy fellépésem alkalmá­val jártam, s megismer­kedtem az ottani iskola igazgatónőjével, s tulaj­donképpen ő vetette fel az ötletet. Sajnos a leg­több ének- vagy színiis­kola a fővárosban műkö­dik, s ez nagyon igazság­talan azokkal szemben, akik vidéken élnek, ked­vet és tehetséget éreznek ehhez a pályához. Renge­teg az olyan fiatal, aki nem tudja próbára tenni magát, nem képes érvé­nyesülni, mert nincsen rá lehetősége. A tervezett is­kolában nemcsak énekó­rákat vehetnek majd a nö­vendékek: minden olyan dologgal foglalkozunk, ami a színpaddal kapcso­latos. Az oktatásba taná­rok, színészek is bekap­csolódnak, hiszen igazi színvonalat szeretnénk nyújtani a tanulni vá­gyóknak. Elképzeléseim szerint a diákok itt meg­kapják majd azt az ala­pot, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy el­indulhassanak az általuk választott, néha nagyon nehéz úton. (varga) AIDS-es(t)ély! a Óvatos jótékonykodás Ha még a betegség neve: AIDS, illetve annak tünetei nem is ismertek minden ember előtt, eredménynek kell tekin­teni e témakörben azt, hogy ma már őszintén, nyíltan, s a tényeket hitelesen feltáró adatok ismertetésével lehet er­ről a gyógyíthatatlan kórról szót ejteni hazánkban. Rendőrök a gyermekekért Nagyobb felelősséget az utakon (Folytatás az I. oldalról) A fórum központi gondo­lata a tevékenységek ösz- szehangolása volt. Ami az összhangot illeti, jelen­leg még a jelzőtáblák egy­ségességével is problé­mák vannak. Például a vasúti átjárók előtt he­lyenként különböző jelzé­sek találhatók, megyén belül is. Ezeken változtat­ni akarnak. Új feladat lesz, hogy a rendőrségi törvény alapján a sport- rendezvényeket nem a rendőrség, hanem civilek biztosítják, erre közleke­dési szempontból is fel kell készülni. (ga. j.) Ekképpen hallhattunk teg­nap a sajtótájékoztatón, ahol az AIDS-ben megbetegedett emberek megsegítését célzó „Es(t)ély ’94” jótékonysági rendezvény programját is­mertették, hogy hazánkban eddig 160-nál több beteg em­bert regisztráltak. Utóbbiak közül 114-en már meghal­tak. A HÍV-vírussal fertőzöt­tek száma Magyarországon mintegy 450-re tehető, míg becsült számuk elérheti a 2500-3000-et is. — Különösen az utóbbi évtizedben megerősödött ha­zai kábítószer-élvezet, a sza­bad partnerválasztás az oka annak, hogy az elmúlt tíz év alatt lassú emelkedést mutat a fertőzött betegek száma — mondta Bánhegyi Dénes fő­orvos, a Szent László Kór­házban működő AIDS Ala­pítvány vezetője, lapunk munkatársainak kérdésére. Az október 28-ai estély lesz az első alkalom, hogy nem az érintettek, illetve az értük alakult alapítvány szer­vez jótékonysági, együttérző programot — tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón. E Nemzeti Galériában rende­zendő estet, melyet több nemzetközileg híres szemé­lyiség is megtisztel, ezúttal mások, méghozzá szponzo­rok által támogatott szerve­zők találták ki. A cél az, hogy remélhetően legalább hárommillió forint gyűljön össze a jegyek árából: ez elég lenne a Magyar AIDS Alapítvány további, főként a felvilágosítást szolgáló prog­ramjaira. * Vitathatatlanul nem könnyű téma Magyarországon — még ma sem — az AIDS. Szerencsére egyelőre kevés a beteg nálunk, s az anonim — tehát névtelenül vállalt — vérvételek nyomán legalább is, ami a véren keresztül tör­ténő vírusterjedést illeti, szin­te kizárt a fertőzés veszélye. Tény továbbá, hogy hazánk­ban, bár sokakat érint, foglal­koztat, egyelőre nehézkesen halad a szexuális felvilágosí­tás, a fiatalkorúak körében, például az AIDS, illetve a ká­bítószer veszélyére való kor­szerű, érthető s szégyenke­zést nem kiváltó oktatás. Egy azonban biztos: e fenti nemes kezdeményezés — s a vele együtt a tegnapi sajtó- tájékoztató — több dologra is felhívta a figyelmet. Elgondolkodtató volt hal­lani. hogy ma hazánkban mi­lyen óvatosak a szponzorok, főként ha egy AIDS-estély megsegítéséről van szó. Mindemellett nemhogy gon­dolatébresztő, de egyszerűen gyomorrángató volt az e cél­ra kiválasztott sajtószóvivő (ez ma meglehetősen divatos szakma — A szerk.) szemé­lyes véleménye. Ugyan sen­ki nem kérte fel jelenlétének megindoklására, de Albert Györgyi szemlesütés nélkül előadta, hogy éppen Nigériá­ban élt, amikor testi szere­lemre érett. Ebben pedig az akkori fiúja, egy néger srác lett a partnere. A közlékeny asszonyka, aki azt is elárulta, hogy a közelmúltban férjhez ment, s gyermekeket szeret­ne, azóta félévenként nézet- tetti fertőzöttségét... Lehet, hogy nem állok messze az igazságtól, de a kolléganő mintha egy kicsit túlnőtt volna a szerepén. Kü­lönösen azzal tette ezt, ami­kor lebecsmérlően nyilatko­zott a magyar társadalomról, amely — szavait idézem — megbotránkozik azon, ha ép­pen vacsoraidőben intimbeté­teket reklámoznak a televízi­óban... Ezek után azon már végképp nem csodálkoztam, hogy az AIDS veszélyeire felhívó tájékoztatás, az isko­lai erkölcsnevelés, a megelő­zés sokoldalú kérdésköre he­lyett az újságírók egy része lehorgonyzón annál a kérdés­nél: miért nincs az oktatási intézményekben óvszerárusí­tó automata? Félek, hogy ilyen felfogás­sal, s ilyen kísérőszöveggel nemhogy a szponzorok szá­mát nem lehet növelni, s pénztárcájuk megnyitására ösztönözni, de még a hazai, meglehetősen tájékozatlan közönséget sem sikerül tárgyszerűen felvilágosítani. M. É. Áttelepült értelmiségiek találkozója Tervszerűen ápolni az otthonmaradottakkal a kapcsolatokat, kerül­ni a felesleges vitákat, és keresni az együttmű­ködés lehetőségeit. A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság kezdeményezésére e célból jöttek össze teg­nap a Magyar írószövet­ség budapesti székházá­ban a Vajdaságból, illet­ve Horvátországból át­települt magyar értelmi­ségiek. mintegy félszá- zan. Őket köszöntve Tör­zsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivata­lának elnökhelyettese hangsúlyozta, egy fo­gyó népesség számára különösen súlyos gon­dot jelent, ha értelmisé­gi rétegének egy része is távozik, ebből adódó­an arra szólította fel a jelenlevőket, hogy ele­ven kapcsolatot alakít­sanak ki az otthonmara­dottakkal. A többórás eszmecse­re után az egybegyűl­tek abban állapodtak meg, hogy megalakít­ják a JMMT magyaror­szági tagozatát, továb­bá klubot hoznak létre, amely nemcsak a be­szélgetésekre és külön­féle esetek megszerve­zésére nyújt lehetősé­get, de alapját képezhe­ti a kölcsönös informá­ciócserének is. (s. p.J Bontják a nagymarosi körgátat Javul az árvízvédelem és a hajózás (Folytatás az 1. oldalról) Jelenleg a körgát felvízi sza­kaszának bontását végzik, az alvízi szakaszt pedig jövő év márciusában kezdik bontani. Az eredeti állapot helyre- állításával — folytatta Lőcsy István — jobb lesz a környező települések árvíz- védelme, javul a hajózás fel­tétele (a Budapest—Rajka szakaszon jelenleg a nagy­marosi szűkületben a legrosz- szabbak a hajózási viszo­nyok), valamint megvalósul a vízbázisok rehabilitálása és védelme. Megtudhattuk, hogy a bontás mellett építési mun­kálatok is elkezdődtek, me­lyek során megépült a két part között egy közműalag­út. Az alagútban, egy 2,8 méter átmérőjű csőben, ivó­víz-, szennyvíz- és elektro­mos vezetékek, valamint távközlési kábelek futnak majd, megvalósítva ezzel a két part közmű-összekötte­tését. Végül Lőcsy István el­mondta, hogy a hajózás a ré­gi-új mederben jövő év au­gusztusában megindulhat, a munkálatok teljes befejezé­sét azonban csak 1996 júliu­sára tervezik. Addigra el­bontják a körgáton belül fenntartási célból épült inf­rastruktúrákat, a felesleges építményeket, megteremtik a közműalagút infrastruktu­rális kapcsolatait, és mind­két parton gépjárműparko­lót építenek. Végül pedig mindkét parton elvégzik a talajerő-utánpótlást, vala­mint a területrendezést és fásítást a fő közlekedési utak és a Duna között, mely­nek során mintegy 600 ezer fát, illetve cserjét telepíte­nek a területre. F. R. A körgát északi oldala nyílik meg először a Duna vize előtt Ez a terület november végére víz alá kerül. A hajóút-medertöltést jelenleg gépekkel vég­zik, alatta húzódik a két partot összekötő közműalagút Vimola Károly felvételei Határon túli magyarok Találkozó Pécsett Másodszor is megrendezik Pécsett a határon túli ma­gyarok fesztiválját, az anya­országon kívül élő magyar népcsoportok hagyományőr­ző együtteseinek találkozó­ját. A szombaton nyíló hét végi programot Bokor Béla. a Baranya Megyei Művelő­dési Központ igazgatója teg­nap ismertette a sajtó mun­katársaival. A kétnapos fesztiválra tíz együttes mint­egy négyszáz tagját várják Pécsre. A határon túli ma­gyarok népzenéjének és néptáncának bemutatója mellett a találkozó kereté­ben fórumot is tartanak a ha­zánkkal szomszédos orszá­gok magyar intézményei­nek működéséről az ottani magyar nyelvű újságok, il­letve rádió- és tévéprogra­mok munkatársainak részvé­telével. A határon túli ma­gyarok második pécsi feszti­váljára a Vajdaságból há­rom, Romániából kettő — egy erdélyi és egy gyimesi —, Burgenlandból, Horvát­országból, Kárpátaljáról, Szlovákiából és Szlovéniá­ból pedig egy-egy hagyo­mányőrző népi együttes ér­kezik. Élnek az önrendelkezési jogukkal Tóth Zoltán, a Belügymi­nisztérium választási főosz­tálya, illetve az Országos Választási Iroda vezetője tegnap előzetes tájékozta­tást adott arról, hogy ismere­teik szerint a határidő lejár­táig hol kezdeményezték a kisebbségi önkormányzati választásokat. Mint mond­ta: az egyelőre csak tájéko­zódó jellegű részadatok sze­rint Szegeden egy-egy ci­gány és örmény, Csongrá­don egy cigány, Miskolcon egy-egy cigány és szlovák, Ozdon egy cigány, Encsen egy szlovák, Edelényben egy cigány, Heves megyé­ben egy szlovák és kilenc ci­gány, Pécsett egy-egy né­met, horvát, cigány és szerb kisebbség, a főváros több kerületében pedig a horvát kisebbség kezdeményezett önkormányzati választást. Az adatokat a választási iro­da folyamatosan összesíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom