Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-17 / 243. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. OKTÓBER 17.. HÉTFŐ A szentföldi túszdráma háttere A gázai gélem A Jeruzsálem melletti Bír Naballah pa­lesztin faluban pénteken este véget ért az egy hétig tartó túszdráma. Az izraeli had­sereg egyik különleges kommandóegysé­ge megpróbálta kiszabadítani a túszként fogva tartott katonát, de a vállalkozás ku­darcba fulladt. A Hamász fegyveresei agyonlőtték a túszt, majd a kialakult tűz­harcban három palesztin, illetve egy to­vábbi izraeli katona is életét vesztette. Nyolc ''Tiber pedig megsebesült. A Hamász Iszlám Ellenállási Mozga­lom igen érzékeny időszakban — nyil­ván nem véletlenül —, a ciszjordániai helyhatósági választásokról folyó izrae­li—palesztin megbeszéléseken észlelhe­tő bizonyos előrehaladással egy időben hajtotta végre újabb akcióját. A Hamász nevű iszlám fundamentalisták 1987 vé­gén, a palesztin intifáda (népfölkelés) kezdetén hallattak magukról először az Izrael által megszállva tartott Gáza-öve- zetben. A Hamász mozgalmi elődjei az Egyiptomból kiindult Muzulmán Testvé­rek fundamentalista mozgalom különbö­ző alszervezetei voltak. A ’70-es évek elején a megszállt területeken az egyet­len befolyásos, nemzetközi tekintélynek és a szocialista világ hathatós támogatásá­nak is örvendő szervezet a Jasszer Arafat irányította Al-Fatah volt. Az Al-Fatah, majd később a PFSZ komoly veszélyt je­lentett az izraeli megszállókra, s ezért azok egy alternatív, rivális szervezet föl­állítását segítették elő. Az izraeli katonai kormányzat a szovjet segítséget élvező PFSZ ellenlábasa, az iszlám törvényke­zést és életformát restaurálni kívánó pa­lesztin fundamentalisták tevékenysége fö­lött szemet hunyt, sőt még mecsetek épí­tésére is pénzösszegeket utalt ki... Csakhogy azóta a helyzet gyökeresen megváltozott. Letűnt az Arafat vezette vonal támogatója, a szocialista világ, s maga a PFSZ pedig kénytelen volt prag­matikus politikát kezdeni, Izraellel ki­egyezni. Izrael az Egyesült Államok se­gítségével elsősorban gazdaságilag térd­re kényszerítette Arafatot, miközben a megszállt területeken, valamint az egész Közel-Keleten szétszórt táborlakó palesz­tin tömegek egyre inkább kezdik elveszí­teni a hazatérésbe vetett reményüket. A legutóbbi fölmérések szerint a Hamászt a palesztin önkormányzati területeken (Gá­za és Jerikó), valamint a még mindig megszállt Ciszjordániában a lakosság mintegy negyven százaléka támogatja. A túszejtést követően Jichak Rabin iz­raeli miniszterelnök a múlt héten több­ször is figyelmeztette Jasszer Arafatot, hogy lépjen föl erélyesebben a Hamász ellen. A PFSZ vezetője a mintegy 300 Hamász-aktivista letartóztatásával a kez­dő lépést már meg is tette. A nagy kérdés most az, hogy egy esetleges PFSZ—Ha­mász nyílt megmérkőzés (netán véres fegyveres konfliktus) esetén ki mellé áll a palesztin lakosság többsége, valamint nem lesz-e tömeges átállás a palesztin biztonsági erők soraiban. Mindenesetre a Hamász nevű gázai gé­lem az egyik megalkotójára, Izraelre már régebben rátámadt, ellene kelt. Hering József Tömeges munkanélküliség Maros megyében Marosvásárhelyen megtartot­ták szombaton az RMDSZ 2. megyei önkormányzati konfe­renciáját, amelyen a Romá­niai Magyar Demokrata Szö­vetség listáin a megyében megválasztott megyei, illetve marosvásárhelyi városi taná­csosok, továbbá a többi tele­pülések RMDSZ-választottai- nak képviselői vettek részt. Szováta, Dicsó'szentmárton, Szászrégen, Segesvár, Rad- nót, Ludas, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Akosfalva, Nagyernye, Marosszent- györgy és Marosvásárhely RMDSZ-kerületeiből vettek részt a tanácskozáson a vá­lasztottak képviselői. Az önkormányzati értekez­leten az RMDSZ kerületi, vá­rosi és megyei tanácsosi frak­ciói számoltak be munkájuk­ról, településeik helyzetéről, A Biztonsági Tanácsban aratott amerikai diplomá­ciai győzelem azután kö­vetkezett be, hogy Bili Clinton kemény hangú le­vélben figyelmeztette Bo­risz Jelcint: az orosz állás­pont aláássa az Irakkal szembeni nemzetközi ösz- szefogás szilárdságát. A majd megválasztották képvi­selőiket a területi küldöttek tanácsába — ugyanis Maros megyében is az RMDSZ köz­ponti felépítéséhez hasonló struktúra jön létre, az eddigi választmány helyébe lép de­cember elején ez az új testü­let, amely kiegyensúlyozot­tabb reprezentációt biztosít a magyar érdekképviseletet al­kotó különböző elemeknek. Az önkormányzati konfe­rencia résztvevői elsősorban annak okát keresték, hogy mi­ért nem javul a gazdasági helyzet Maros megyében, a falvakban miért nem áll a gazdák rendelkezésére megfe­lelő hitel, gépi munkalehető­ség... A megyében 33 száza­lékos a munkanélküliség ará­nya, Marosvásárhelyen 28 ezer a hivatalosan nyilvántar­tott munkanélküliek száma. The Washington Post teg­napi értesülése szerint az áttörést az orosz elnök szombati válaszlevele hoz­ta meg. Abban Borisz Jel­cin már azt közölte, hogy Moszkva is osztja az Egye­sült Államok törekvését az iraki katonai fenyege­tés felszámolására. A nagyvilág hírei * Szerbiában is megje­lent a kolera: a Beta belgrádi hírügynökség jelentése szerint a bete­get a szerb—macedón határ közelében lévő' Vranje egyik kórházá­ban ápolják, aki feltehe­tően Törökországban kapta meg a fertőzést. ^ Négyen életüket vesztet­ték és több mint húszán megsebesültek a dél-in­diai Davengere városban, amikor hindu és muszlim fanatikusok késekkel és kövekkel egymásnak ron­tottak egy hindu vallási menet során. * Két földrengés rázta meg szombat éjjel az Oroszországhoz tartozó Kuril-szigeteket, illetve Japán északi és délnyu­gati partvidékét. íf Csaknem hetvenméte- res szakadékba zuhant egy . autóbusz Nepálban, az esést azonban csodá­val határos módon a 68 utas közül 60-an túlélték. * Indonéziában nyolc­van ember vesztette éle­tét a múlt héten hasme­nésjárvány következté­ben. A járvány a leg­több halálos áldozatot Borneóban követelte, ahol összesen 20 ezer ember betegedett meg. Irak megzabolázható VELEMENY S' Újabb munka nélküli százezrek és a körítések A Pénzügyminisztérium előrejel­zése megállapítja, hogy 1995- ben 220 000 új munkanélkülivel kell számolni. Ezt a pénzügymi­niszter megerősíti. A miniszterel­nök pedig biztosítja támogatásá­ról és egyetértéséről a pénzügy- minisztert. A miniszterelnök-he­lyettes — aki ugyan semmiben nem helyettesíti a miniszterelnö­köt, de pártja a parlamentbek kö­zel húsz százalékot ér, és a sajtó­ban meg ennél is többet — még nem nyilatkozott. E tárgyban nem is fog, mert a saját pártja is csak megszabott témakörökben engedi nyilat­kozni. Ez ügyben majd más nyilatkozik — ha ugyan va­laha is kapunk nyilatkozatot —, olyan gazdasági szakér­tő, aki tudja, hogy miként kell a szavakat csoportosíta­ni, ha a kör négyszögesítését magyarázzuk. A kocka tehát a munkanélküliség terén is el van vet­ve. Szerencse, hogy a Tv-híradó a választások estéjén spontán utcai interjúkat közölt. A nyugdíjas hölgy ma­gasabb nyugdíjat várt, a pedagógus több anyagi megbe­csülést, a munkanélküli pedig új munkahelyet. Mindeb­ből egyedül a nyugdíjas kapta meg azt, amit 1991-ben a régi parlament előírt. De már most bejelentették, hogy új nyugdíjtörvényt hoznak, s hozzátették, hogy milyen áldozatot kell jövőre a nyugdíjasnak is hoznia. A kormány nincs könnyű helyzetben. A régi kor­mánypolitikára kellett a választások előtt ráígérnie. Az a régi kormány mindenesetre nemzetközi tekintélyt szer­zett, több mint hétmilliárd dollár működötökét hozott be (az idén aligha lesz egymilliárd), szinte erején felül karolta fel a hátrányos helyzetűeket (nyugdíjasok, egészségügyiek, munkanélküliek...), a kényszerűen csődhelyzetbe juttatott gazdaságba új erőt vitt. Ä veszte­séges (kommunista örökségű) vállalatokat az a kor­mány építette le, ezenközben sok százezer ember került az utcára, de az új gazdasági lehetőségek több mint 300 000 új munkahelyet teremtettek. A múlt évben tető­zött munkanélküliségi ráta az idei évre már csökkenést mutatott. A gazdasági növekedés megindult. Az ipari termelés emelkedett. Ebbe a folyamatba lépett be az az új kormány, amelyik minden szándéka ellenére nem tud szabadulni a pártállami dirigálástól, az ugyancsak párt­állami módszertől, amelyikkel mindig újabb áldozato­kat kértek és kényszerítettek ki, ám az aranytojást tojó tyúk közben kimúlt. A jelenlegi kormánynak a következő — ahogy régeb­ben olyan sejtelmesen mondták — antagonisztikus ellent­mondásokat kellene feloldania: juttatni kellene a szegény rétegeknek, akiket megtévesztett a választási retorika, s most várják sorsuk jobbra fordulását. Támogatni kell az Új burzsoáziát. És ezt nemcsak gazdasági megfontolások­ból, hanem azért is, mert e réteg túlnyomó hányada a régi nómenklatúra embereiből vagy azok gyerekeiből, rokonsá­gából áll. Csökkenteni kellene a kiadásokat, s közben be kellene tartani azokat a kötelezettségeket, amelyeket a köztisztviselők, közalkalmazottak (pedagógusok, egész­ségügyiek) a korábbi kormány alatt kiharcoltak vagy meg­kaptak. Emelni kellene a gazdasági hatékonyságot, élénkí- teni-a gazdasági konjunktúrát, ehhez emelni a vásárlóerőt, s közben a négy éven át hangoztatott államháztartási refor­mot úgy megvalósítani, hogy a kecske is jóllakjék és a ká­poszta is megmaradjon. Mindezt úgy kell megcselekedni, hogy a Világbank elhiggye: az ország gazdasági folyama­tai jó irányban haladnak, s ennek látható jeleként csökken­jék az államháztartási deficit. Aligha kell mondani, hogy ez nem megy. Nosza, küldjük el utazni a fontos személyi­ségeket. Hátha megszületik a nemzetközi tőke bizalma, s özönlik kis hazánkba a pénz. Ez ugyan nem sikerül, de ez sem baj, a köztársasági elnök bejelenti, hogy soha még ilyen jók a magyar—francia kapcsolatok nem voltak, mint most, amikor odakinn a középjobb éppen felváltotta a te­hetetlen baloldali kormányt, nálunk meg éppen a baloldali kormány akarja megmutatni, hogy hogyan kell megvalósí­tani a piacgazdaságot. Ez a kijelentés méltó a legmaga­sabb közjogi méltóság kötelező pártatlanságához, egyúttal remélni lehet — hiszen májusban bizalmat kaptak —, hogy az ország közvéleménye ezt el is hiszi. Inog a bizalom épülete, s jövőre újabb megrázkódtatá­sok fogják mállasztani a falakat. Ezért — mint a kisgyer­mek vigasztalására az orvosi rendelőben, mondjuk fogtö­més előtt — figyelemelterelő játékszereket kell a nagykö­zönség kezébe is adni. Ezek a játékszerek természetesen változtatandók, hogy a gyermek meg ne unja azokat. Leg­alább havonta új játékszer szükséges. A választások után heteken át ilyen játékszer volt a privatizáció iszonyatos korrupcióiról szóló történet. Fújták, gömbölyítették, mint a vásári léggömböt. Aztán elpukkadt, vagy elszállt, most már nem is ejtünk róla szót, mert bizonyíték nincsen. Ha lenne, legfeljebb az derülne ki, hogy az átállás haszonélve­zői — akik korábban is birtokolták a gazdasági hatalmat — az új viszonyok között meg nem engedett módszereket is megengedtek maguknak. Uj játékszer kellett tehát, ez most a honvédelem titkosszolgálati módszereinek az ügye. Két parlamenti bizottság is foglalkozott vele. Ellen­tétes végkövetkeztetésre jutottak, még a volt honvédelmi miniszter politikai felelősségét illetően is. Sajtó, rádió, te­levízió mást sem tesz, mint az egyik bizottságból mutatja azt a két arcot, és beszélteti a tulajdonosait, amelyik bizott­ság a politikai felelősséget akarja megállapítani. Már maga a megjelölés is hamis célzattal szerepel a nagyhan­gú szövegekben: a balek választópolgár nem tudja, mi az a politikai felelősség, s remélhetően azt hiszi, hogy vala­mi nagy hamisság. Meg nem mondanák a világért sem, hogy egyszerűen arról van szó: egy adott személy éppen akkor volt miniszter, amikor egy ilyen jellegű törvény meghozatala nem fért bele a négyszáz másik, s ennél fon­tosabb törvény közé, amit viszont a régi parlament megho­zott. A témát cifrázni kell: most a miniszter — akinek a régi felelős mindent elmondott, s akit ezért elküldték — hetek óta (mást sem hallunk) azt fontolgatja, hogy elrende­li: csak írásban lehet a szolgálat részére ily fontos rendel­kezést kiadni. Ez a csont már csupaszodik, legfeljebb pár hétig tart ki. Kinn vagyunk tehát az összes vizekből. Jövő hónapban már remélhetően új léggömb vibrál a választópolgár sze­me előtt. Csak meg ne romoljék a látása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom