Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-14 / 241. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 14., PÉNTEK 5 Újra indulnak-e a polgármesterek a megyében? Jöjjenek a fiatalok! Újra jelöltetik-e magukat a közelgő' önkormány- zati választásokon? — tettük fel a kérdést me- J gyénk néhány települése polgármesterének, kik- ^ nek válaszát sorozatban közöljük. Kovács István, Letkés pol­gármestere: szeretnék indul­ni ismét, mégpedig függet­len jelöltként. Ha újra meg­választanak, akkor folytatom az eddigi elképzeléseim meg­valósítását. Meggyőződé­sem, hogy ezt az utat kell to­vábbra is járnom. Pongrácz János, Kemen­ce polgármestere: még gon­dolkodom azon, hogy ismét induljak-e. Az igazság az, hogy egy település vezetése nagyon sok gonddal, feladat­tal jár. Én már húsz éve csi­nálom, s nem bánnám, ha egy rátermett és fiatalabb ember jelentkezne. Nagy Nándor, Ipolytöl- gyes polgármestere: több mint három évtizede veszek részt a falu vezetésében, s természetesen szeretném folytatni a jövőben is. A hó­nap végén falugyűlés lesz, azon összefoglalom, hogy mit tettem eddig, s mit ten­nék, ha újra választana a köz­ség. Sikentáncz Ferency Vácdu- ka polgármestere: Újra sze­retném jelöltetni magam, mert úgy érzem, tettünk vala­mit az elmúlt négy évben, so­kat fejlődött a község. Ne­kem nem okozott nehézsé­get, hogy társadalmi polgár- mester létemre mindennap bejöjjek a hivatalba, hiszén már nyugdíjas vagyok. Félő, hogy ha egy másik polgár- mester a munkája mellett vál­lalná ezt a hivatást, annak a falu látná kárát. Nálunk nin­csenek pártok, így politikai támogatásra nem számítok, de bízom benne, hogy mind­azok támogatnak majd, akik elégedettek voltak a mun­kámmal. A családom egyet­ért azzal, hogy ismét indul­jak a választáson, eddig is se­gítettek, felmentettek az ott­honi tennivalók alól, hogy minden erőmet és figyelme­met a falura összpontosíthas­sam. Hoffmann Pál, Tököl pol­gármestere: indulok a válasz­táson, négy évvel ezelőtt füg­getlen jelölt voltam, s most is függetlenként jelöltetem magam. A konzervatív nem­zeti erők támogatására számí­tok, és mindenkiére, aki elé­gedett volt a tevékenységem­mel. Én magam nem vagyok egyetlen pártnak sem tagja, de úgy látom, hogy települé­sünkön nem folyik élénk pár­táiét. Talán ez a választás előtt megváltozik, s bízom benne, hogy a pártoknak si­kerül egységre jutniuk a jelöl­tek személyét illetően. Na­gyon jó volt, hogy pártszem­pontoktól függetlenül dolgoz­hattunk, nagyon sok örömet találtam a munkában, jó volt a kapcsolat a képviselő-testü­let, a bizottságok és a polgár- mester között. Mi nem is négy évre terveztünk, a tele­pülésfejlesztési elképzelése­ink a világkiállításig megva­lósítandó programokat tartal­maznak. Kétségtelen, hogy ez a hivatás nagyon sok el­foglaltsággal jár. Kevés idő marad a családra, de az enyé­mek megértőek, azt hiszem büszkék is rá, hogy ebben a történelminek is nevezhető időszakban voltam polgár- mester, s tudomásul veszik, hogy ezért áldozatokat kell hozni. N. L.—P. M. Van esély a megegyezésre Összességében huszonkét na­pirendi pont, köztük a város határában lévő szeméttelep sorsa, a település nevének megváltoztatása érdekében kezdeményezett helyi népsza­vazás esetleges kiírásának kér­dése, a II. világháború helyi ál­dozatainak tiszteletére létesí­tendő emlékmű építési engedé­lyének ügye került terítékre tegnap Dunakeszin, az önkor­mányzati képviselő-testület so­ros ülésén. A város kommuná­lis hulladékán kívül fővárosi szemetet is tároló és fogadó, s egyes vélemények szerint idő­zített bombaként ketyegő sze­méttelep sorsa azért került im­máron sokadszor napirendre, mert hosszú hónapok óta tartó huzavona után a múlt hét köze­pén felcsillant a remény: van esély a két érintett önkormány­zat megegyezésére, a telep mostaninál biztonságosabb kö­rülmények között való hosszú távú működésére. _____________________Oj) D obra kerül a székház Vác város vezetése verseny- tárgyalás kiírására készül a Köztársaság út 19. alatt talál­ható önkormányzati tulajdo­nú épület megvásárlására. A Műszaki és Természettudomá­nyos Egyesületek Szövetségi Kamarája (MTESZ) Pest me­gyei szervezetének, illetve a városi házasságkötő terem­nek helyet adó barokk stílusú műemlék épület induló ára hatvanmillió forint lesz a ver­senytárgyaláson — tudtuk meg Kovács Tibor jegyzőtől, aki kérdésünkre elmondta: ed­dig egy érdeklődő, az MTESZ jelezte, hogy részt kí­ván venni a liciten. (r. z.) Cegléd után Nagykörösön is Profi diszkontáruház épül § Tavasszal új bevá­sárlóközponttal gazdagodik Nagy­kőrös. A Duna Füszért Rt. Profi áruhá­zát nyit a városban. Egyelőre az engedélyezé­si eljárás folyik, ez mint­egy másfél hónapot vesz igénybe, s utána megkez­dődhet az építkezés a Kossuth Lajos utcában. — A Profi nagyon ala­csony árréssel dolgozik — mondta Kávás István, a Duna Füszért vezér- igazgatója.— Csak alap­vető cikkeket forgalma­zunk ebben a hálózat­ban, de ezeket a lehető legalacsonyabb áron kí­náljuk a vásárlóknak. — Ki a tulajdonosa a Duna Füszértnek? — Belga szakmai kis­kereskedelmi befektető­ké a részvények ötven százaléka. Nagyon jó, hogy nemcsak tőkebefek­tetők, mert így a munká­ban szakmai segítséget is tudnak nyújtani. Évek­kel ezelőtt, amikor a nagykereskedelmi válla­latok elveszítették mono­pol pozícióikat, válságba kerültek. Ez történt a Duna Füszért esetében is. Nem volt más válasz­tása a vállalatnak, mint hogy a kiskereskedelem irányába mozduljon. A Duna Füszért belga tulaj­donosai olyan családi vállalkozást mondhatnak magukénak, amely 12 éves múltra tekint visz- sza. Hosszú távon gon­dolkodnak, ezt az is bizo­nyítja, hogy a nyugati or­szágokban meglévő üz­lethálózataikban az el­múlt húsz év alatt a nye­reség 97 százalékát visz- szaforgatták, csak három százalékát vették ki. A Duna Füszért pedig jó partnernek bizonyult, hi­szen régi üzleti kapcsola­tai vannak, megőrizte a nagykereskedelmi pozíci­óját, s előnyös feltétele­ket kap a szállítóktól. — Pest megyében hol működnek már Profi üz­letházak? — Gyálon, Monoron és Vácott már megnyitottuk áruházainkat. Cegléden, a meglévő raktárbázisunk át­alakítása most folyik, sze­retnénk még karácsony, előtt megnyitni ott is az üz­letet. Tavaszra elkészül a nagykőrösi, s tervezzük, hogy Vácott bent a város­ban is létesítünk egy áru­házát, mert a jelenlegi nem szerencsés helyen van. Több településen tár­gyalunk egy Profi áruház létesítéséről, így Érden, Budaörsön, Dunakeszin és Dobáson is szeretnénk megvetni a lábunkat. Ki­sebb településeken nem szándékozunk megjelenni, ugyanis legalább húszez­res lélekszám szükséges ahhoz, hogy kifizetődő le­gyen az üzlet fenntartása, s árainkat a mostani, na­gyon kedvező szinten tud­juk tartani. Pável Melinda Minősített többséggel határoztak Felmentették az igazgatót Ahogy az sokak ÉL ) szerint várható v0^’ az önkormány- zati képviselő-testü­let legutóbbi ülésén szüle­tett döntés nyomán Bartos Ferenc, Vác város polgár- mestere felmentette beosztá­sából Bea Józsefnét, a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont igazgatóját, aki alatt jó­szerével hivatalba lépése pillanatától ingott az intéz­ményvezetői szék. Az igazgató felmentésé­ről szóló határozatot, amely­hez minősített többségre volt szükség* a képviselő- testület egy három főből ál­ló, Bóth János, Läufer Jó­zsef, Vízhányó Károly ön- kormányzati képviselők al­kotta bizottság vizsgálata alapján hozta meg, indoklás­ként megfogalmazva: a pá­lyázat útján a művelődési központ élére került Bea Jó- zsefné csak nagyon kis rész­ben tudta teljesíteni a pályá­zatában vállaltakat. A menesztett igazgató 1991 májusában öt évre szó­ló (1996. május 30-án lejá­ró) szerződés birtokában foglalta el a művelődési központ igazgatói székét. Munkáját kezdettől fogva erős „ellenszélben” végez­te: számtalan szakmai kriti­kát kellett elviselnie az el­múlt három-három és fél év során. Összességében el­mondható: nem egy (nem is kettő...) önkormányzati ülé­sen is szóba került tevé­kenysége finoman fogal­mazva, nem aratott osztat­lan elismerést a városban. A Vác legnagyobb kultu­rális intézményének számí­tó művelődési központ igaz­gatói posztjára az önkor­mányzat Bea Józsefné fel­mentésével egy időben pá­lyázatot írt ki. Addig is, amíg ennek értékelésére sor kerül, a központ irányításá­val járó feladatokat Hajdú Sándor látja el. Ribáry Zoltán Az imaház is megújult Hálaadó istentisztele­tet tartott az aszódi baptista gyülekezet abból az alkalomból, hogy felújították a Petőfi utcá­ban található imaházuk hom­lokzatát, új kaput állítottak és bevezették a földgázt. Révész József, a gyülekezet korábbi lelkésze hirdetett igét. A városi önkormányzat 150 ezer forinttal, az Országos Bap­tista Központ 50 ezer forinttal járult a munkálatokhoz, 400 ezer forint gyűlt össze gyüleke­zeti adakozásból. Az istentisztelet alkalmából mutatta be Kovács Ferenc azt a fából faragott feliratot, Bíró János nyárádszeredai fafaragó munkáját, melyet az imaház homlokzatán helyeznek el. Bagyin József polgármester elmondta, az ismét városi ran­got kapott Aszódon örvendete­sen megújult mindhárom fele­kezet temploma. Elsőként az evangélikus, majd a katolikus templom, s most a baptista imaház. A vallási közösségek összefogását a többi aszódi kö­zösség számára is példaadó­nak tartja. Balázs Gusztáv Huszta Csaba lelkész és elődje, Révész József, Kovács Ferencet hallgatja, aki az Erdélyben faragott táblát mu­tatja be A szerző felvétele Egy ötlet a sok közül Mi legyen a Dunával? Kitartóan hirdet az egyik országos napilap­ban: A gazdasági csődből, az ellehetetlenü­lésből csak az aszály teljes kiküszöbölésé­vel menekülhetünk. Jövőnkről, létünkről van szó! Meg kell teremtenünk a jövő műhe­lyét! Segíts! Ezt követően szerepel a telefonszám, amelyen fel lehet hívni. Kíváncsi vagyok, ugyan mi lehet ez, hát felhívom. Idős férfi van a vonal túlsó végén, mint kiderül, ki- lencvenegy éves. Beszélgetésünk során rájö­vünk, hogy ismerjük egymást, valamikor ta­nárom volt, magyar nyelvet és irodalmat ta­nított a százhalombattai iskolásoknak 1963-ig. Emlékszem rá, hogyne emlékeznék. Any- nyira komolyan vette a hivatását, hogy ben­nünket, gyerekeket is nyelvőrködésre buzdí­tott. Sokszor kellett lelket öntenie belénk, mert a helytelenül, sőt trágárul beszélő fel­nőttek nem vették jó néven, ha figyelmez­tettük őket, s ez újra és újra elvette a ked­vünket a nyelvőrködéstől. Pista bácsi azon­ban nem értette, miért nem vagyunk kitar­tóbbak. A hazafiság ott kezdődik — mond­ta —, hogy az ember helyesen használja az anyanyelvét. Most új oldaláról mutatkozik be Pista bá­csi. Úgy is mondhatnánk, hogy profilt vál­tott, bár elmondása szerint ez nem új nála, hiszen egész életében ezért küzdött. Már 1963-ban elindított egy mozgalmat, de — bár mindenki egyetértett az elképzeléseivel — senki sem segített neki. A téma nagy horderejű, arról van szó, hogyan kellene a magyar gazdaságot átalakítani? Az elgon­dolás alapja az, hogy a Dunát és a Tisza-tót a Galgán és a Zagyván keresztül egy csator­nával kellene összekötni, s ily módon vizet juttatni az egykori, mára már kiszáradt árte­rületekre. Véleménye szerint öt-hat négy­zetkilométernyi területet újra víz alá kell helyezni, ott, ahonnan a múlt században a folyamszabályozás miatt eltűnt a víz. Pista bácsi elmélete nagyon egyszerű. Ott van például a Duna, amely csak úgy ke­resztülfolyik az országon. Pedig ha a vizét — ha nem is mindet, de egy részét — itt le­hetne tartani valahogyan, megoldódna a mezőgazdaság legnagyobb gondja, nem kel­lene félnünk többé az aszálytól. Ez persze egyelőre csak elmélet, a konkrét kidolgo­záshoz Pista bácsi kevés, szakértőkre lenne szükség, ezért hirdet, ezért keres munkatár­sakat a jövő műhelyébe. (pável)

Next

/
Oldalképek
Tartalom