Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-03 / 231. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. OKTÓBER 3., HÉTFŐ 3 A koalíció lelkiismerete tiszta Feloszlatták a győri SZDSZ-t A koalíció tiszta lelkiisme­rettel zárhatta az önkormány­zati törvénycsomag pénteki szavazását, de nem tekinti si­kernek. Az ellenzéknek a parlamentből való kivonulá­sa súlyos fejlemény, szélső­séges eszköz. Befolyásolhat­ja a jövőben a koalíció és az ellenzék kapcsolatait, bár az SZDSZ-nek nem áll szándé­kában változtatni magatartá­sán — minderről Pető Iván beszélt szombaton, Budapes­ten. A pártelnök-frakcióve­zető azon a sajtótájékozta­tón szólt, amelyen beszá­molt az országos tanács az­napi üléséről, amelynek té­mája volt az önkormányzati törvénycsomag elfogadása is. Az ülésen Tölgyessy Pé­ter nem vett részt, szóba ke­rült azonban múlt hétfőn megjelent publikációja az önkormányzati választásról, valamint az, hogy egyedüli­ként szavazott nemmel az önkormányzati törvénycso­magról. Az országos tanács felosz­latta az elmúlt hetekben vi­szályairól elhíresült győri SZDSZ-csoportot. A XII. ke­rületi polgármester, Sebes Gábor jelölési ügyében is ál­lást foglalt az ot. Mint isme­retes, a helyi SZDSZ-szerve- zet tagjainak többsége Se­bes Gábort jelölné újra pol­gármesternek, az ügyvivők azonban mást támogatnak, mert Sebes Gábor nem fo­gadja el a párt politikáját. Az ot 44 tagja elvetette a he­lyi csoport fellebbezését, hárman szavaztak igennel és nyolcán tartózkodtak. Pető Iván az ot tagjai előtt röviden mérleget vont a koalí­ció működéséről — tudhat­ták meg az újságírók a sajtó- tájékoztatón. Ennek értelmé­ben korántsem fenyeget olyan veszély, hogy a koalí­ció két pártját, az MSZP-t és az SZDSZ-t összemosnák, ezt bizonyította — a nyilvá­nos visszhangok tanúsága szerint is — a miniszterelnök keddi beszéde és Pető Iván ahhoz fűzött válasza. A kor­mány működésének bírálata­ként Pető Iván a döntések megszületésének módját em­lítette, mert nem szerencsés, ha a kormány bejelent vala­mit, aztán mégsem teszi meg. Becsapott ellenzék A Fidesz szerint politikailag nem legitim a pénteken módo­sított önkormányzati törvény és az azzal öszefüggésben az Alkotmány megváltoztatása. Ezt Orbán Viktor, a párt elnö­ke jelentette ki szombaton Nyír­egyházán. A tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón a pártvezető hangsúlyozta: 1990 óta most először fordul elő, hogy olyan alkotmánymódosítás született a parlamentben, amelyhez egyetlen egy ellenzéki párt sem adta szavazatát, Orbán ki­tért arra is, hogy a hatpárti egyeztetések után mindig be­csapva érzik magukat az ellen­zéki pártok, mert már több­ször kiderült: a tárgyalások ugyan folynak, de a kormány- koalíció az érintett kérdésben a határozatot közben meghozta. Csurka István kicsiny, de elszánt parlamenten kívüli pártként jellemezte a MIÉP-et, mely valódi változásokért küzd Talum Attila felvételei A MIÉP szellemisége megmarad Nyitni kívánnak az értelmiség felé Harmadik alkalommal tar­totta meg a MIÉP orszá­gos gyűlését szombaton, ahol Csurka István, az egy­hangúlag megválasztott el­nök meghirdette a nemze­ti összefogásnak, a hatá­ron túli magyarság védel­mének és a magyar közép- osztály megerősítésének programját. — A nép az elit oligarchi­át juttatta hatalomra a vá­lasztásokon, s most elégedet­lenek az eredménnyel. A ko­alíció pártjai előtt két lehető­ség áll: vagy teljesen össze­olvadnak, vagy végleg el­mérgesedik köztük a hely­zet — mondta Csurka Ist­ván. — A kisebbik koalíci­ós partner már kezdi előké­szíteni a változtatásokat; úgy tűnik, készül egy új ura­lomgyakorlási formára. Cél­juk a totális, lelkiismeretlen uralkodás. Az ellenzéki pár­tok ebben a folyamatban csak tehetetlen díszletek. A MIÉP elnöke szerint a mai pártok már kialakultnak tartják a parlamenti demok­ráciát, pedig az még koránt­sem érte el a megfelelő for­mát. Csurka Istvánék a való­di parlamenti demokrácia megvalósulását kívánják el­érni. Az alkotmányt elfogad­ják ugyan, de a politikai rendszert nem. — Bennünket egy hiány szült. Azért alakultunk, hogy a magyar igazságnak legyen végre képviselete. A közhangulat még nem for­dult el teljesen a kormány­tól, ezért is szorgalmazzák annyira az önkormányzati választásokat. Az ellenzék képes lenne az összefogás­ra, legalábbis ezt jelzi kivo­nulásuk a parlamentből az egyfordulós önkormányzati választások megszavaztatá- sakor — mondotta. A MIÉP országos gyűlé­sén Torgyán József, a Füg­getlen Kisgazdapárt elnöke is felszólalt. Beszédében el­mondta, pártja mindenkinek baráti jobbot nyújt, aki való­ban változtatni kíván a jelen­legi rendszeren, és hajlandó a nemzeti összefogás ügyét szolgálni. — A magyar nem­zet mindaddig sanyarú sors­ra kényszerül, amíg ekkora államadósság terheli. Nem szabad azonban idegen meg­oldást elfogadnunk, mert ez egyenlő a szolgasággal — jelentette ki. — Hiba lenne figyelmen kívül hagyni az FKgP nyolcvanhat éves tör­ténelmét és a meglévő tö­megbázisát a magyarság nemzetpolitikájának kialakí­tásánál — hangsúlyozta, s kijelentette, hogy pártja kész együttműködni a MI- ÉP-pel, hogy a népi-nemze­ti oldalon ütőképes erő kon­centrálódjék. Mintegy öt órán át tartott — zárt ajtók mögött — a párt alapszabályának módo­sítása, a programalkotás és a tisztújítás. Ezt követően került sor az eredményhirde­tésre, amelyen bejelentet­ték: Csurka István kettőszáz- négy szavazattal a szervezet elnöke lett, Horváth Lajos, az eddigi társelnök pedig mindenféle tisztségről le­mondott. Bemutatták a párt A MIÉP országos gyűlésén Torgyán József is megjelent, s közölte, az FKgP kész együttműködni és küzdeni a ma­gyar igazságért tizennégy tagú elnökségét, megalakult az öttagú becsü­letbizottság, s a szintén ötta­gú számvizsgáló bizottság is. Az ezt követő sajtótájé­koztatón elhangzott: a párt eddigi szellemisége megma­rad, de a programot korsze­rűsítik, vagyis nyitni kíván­nak az értelmiség egyes réte­gei és az egész társadalom felé. Csurka István vélemé­nye szerint az Európához való csatlakozás álom csu­pán, mert Európa nem elég készséges irántunk. Megalá­zó és felesleges könyörög­nünk. A MIEP továbbra is figyeli és segíti a határon túli magyarságot, miközben legfontosabb feladata, a nemzeti összefogás szorgal­mazása és a magyar közép- osztály erősítése. Az újonnan megválasztott elnök kijelentette: az önkor­mányzati választásokon csak ott indítanak önálló je­löltet, ahol elég erősnek ér­zik magukat. A kisgazdákat és a kereszténydemokratákat nevezte meg szóba jöhető szövetségesként. Az MDF politikáját figyelemmel kö­vetik, de még nem tudják, hogy együtt tudnak-e mű­ködni. Varga Csilla A kormánynak nincs kedvenc sajtója Tisztújítás a MÚOSZ-ban A MÚOSZ küldöttgyűlé­se tegnap nyílt szakmai nappal zárta háromnapos tanácskozását Balaton- széplakon. A Magyar Új­ságírók Országos Szövet­ségének általános alelnö- kévé az eddigi ügyvezető elnököt, Komlós Attilát, alelnökeivé Ballal Józse­fet és Hardy Mihályt vá­lasztották, és megújítot­ták az elnökséget is. Az előző napon, szombaton Kereszty Andrást, a Nép­szava főszerkesztőjét vá­lasztották a szövetség el­nökévé és Bencsik Gábor tölti be a főtitkári posztot. A MÚOSZ-küldöttgyű- lést záró nyílt fórumon Forró Evelyn kormány- szóvivő felolvasta a mi­niszterelnök levelét, mely­ben Horn Gyula, a kor­mány nevében köszöntöt­te az újságírókat. A kor­mányfő leszögezte, nincs kedvenc sajtójuk vagy új­ságíró-szervezetük. A kormány arra hiva­tott, hogy szabadságot ad­jon a sajtónak, s arra tö­rekszik, hogy gyorsan rea­gáljon a bírálatokra. Horn Gyula arra is utalt, hogy a magyar újságírást érték­orientációs zavarok, újra­kezdések, köpönyegforga­tások, politikai, eszmei köntösbe burkolt szemé­lyeskedések és főleg anyagi gondok zaklatták. Hozzáfűzte, hogy a kor­mány a konzervatív gon­dolatok koncepciózus kép­viselőivel is gyümölcsöző vitát szeretne folytatni. A miniszterelnök nem a kor­mány, hanem a közös ügy támogatására az ország valóságos érdekeinek, előbbre jutásának és bol­dogulásának szolgálatára szólította fel az újság­írókat, kérve, hogy ha úgy érzik, tegyék ezt akár a kormánnyal legéleseb­ben vitázva. Boross Péter az MDF képviseletében az elmúlt négy évinél több tárgyila­gosságot, kevesebb érze­lemtől fűtött megnyilvá­nulást kívánt az újság­íróknak, és biztatónak ne­vezte, hogy megjelent egy fiatal újságíró-nemze­dék, amely talán nagyobb távlatból, higgadtabban szemléli a múltat. Reméli — mondta —, hogy felnő a politikusok új nemzedé­ke is, melyet „nem ron­tott meg” a múlt. Surján László, a KDNP elnöke az idei év legfonto­sabb tanulságának nevez­te, hogy senki sem töröl­het ki a nemzetből egyet­len csoportot vagy sze­mélyt sem, mert az inga visszalendül. Elismerte, hogy az elmúlt négy év­ben súlyos hibák nehezí­tették a sajtó és a kor­mány kapcsolatait, de hoz­záfűzte, hogy a tájékozta­tás szabadságát nemcsak a szerkesztésben, hanem a nyilatkozó gondolatai­nak torzításmentes közlé­sében is érvényesíteni kell. Stefka István, a Magyar Újságírók Közösségének főtitkára a testvérszerve­zet üdvözletét hozta, bár hozzáfűzte, hogy Káin és Ábel- is testvérek voltak. A rádióban és a tévében tisztogatás kezdődött — mondta Stefka István —, melynek nyomán több száz tévés és száz rádiós kolléga került az utcára, s maga is munka nélkül ma­radt. Megismételté koráb­bi sajtófelhívását, hogy az elektronikus médiát fel­ügyelő kormány orvosol­ja e sérelmeket a demok­rácia és az egyenlőség szellemében. Egy igazgató, aki sót A baloldali értékek helyett valami különös aktuál- politikai terheket vonszoló Népszava e vonszolástól kissé fáradt tudósítást közölt arról, hogy a Szent László Kórházban vizsgálat folyik. Kiderül, hogy a kórház igazgatója az elmúlt négy évben így meg úgy került az igazgatói székbe, s hogy az újságot tá­jékoztató helyettese, Bakonyi János szerint elvette tőle az igazgató, Mikola István a hatásköröket. Ba­konyi úr utal rá, hogy ezért némi felelősség terheli a Fővárosi Önkormányzatot is, hiszen ő az ottania­kat Mikola igazgató tevékenységéről rendszeresen tájékoztatta. Ez alatt az értendő, amit az utca nyel­vén egyszerűen úgy mondunk, hogy az igazgatóhe­lyettes spicliskedett a főhatóságnál. Nos, a Népsza­va a spiclit forrásként használja, s ezért mondom én, hogy mindez nem tartozik a baloldali értékek közé. Am az „értékek” képviseletének a Népszavá­ban ezzel még koránt sincs vége. A tudósítás végén ugyanis így mutatja be dr. Mikola István igazga­tót: „1991—92-ben miniszteri biztos volt, sőt az 1994 -es választásokkor a Kereszténydemokrata Párt színeiben is indult”. No, hát kibújt a szög a zsákból! Képzeljék el, sőt! Mert elképzelhető-e ször- nyebb cselekedet 1994-ben, mint hogy valaki ke­resztény színekben indult a választásokon. Népsza- váéknál nyilván nem, miért is, természetes, hogy ott csaholnak a kórházigazgató sarkában. Arról persze sosem tesznek említést, hogy a rádió jelenle­gi elnöke SŐT tagja volt a Magyar Szocialista Párt­nak. Ez Népszaváéknál nem SÓT, hanem természe­tes. ^Vödrös!

Next

/
Oldalképek
Tartalom