Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-03 / 231. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. OKTÓBER 3., HÉTFŐ 3 A koalíció lelkiismerete tiszta Feloszlatták a győri SZDSZ-t A koalíció tiszta lelkiismerettel zárhatta az önkormányzati törvénycsomag pénteki szavazását, de nem tekinti sikernek. Az ellenzéknek a parlamentből való kivonulása súlyos fejlemény, szélsőséges eszköz. Befolyásolhatja a jövőben a koalíció és az ellenzék kapcsolatait, bár az SZDSZ-nek nem áll szándékában változtatni magatartásán — minderről Pető Iván beszélt szombaton, Budapesten. A pártelnök-frakcióvezető azon a sajtótájékoztatón szólt, amelyen beszámolt az országos tanács aznapi üléséről, amelynek témája volt az önkormányzati törvénycsomag elfogadása is. Az ülésen Tölgyessy Péter nem vett részt, szóba került azonban múlt hétfőn megjelent publikációja az önkormányzati választásról, valamint az, hogy egyedüliként szavazott nemmel az önkormányzati törvénycsomagról. Az országos tanács feloszlatta az elmúlt hetekben viszályairól elhíresült győri SZDSZ-csoportot. A XII. kerületi polgármester, Sebes Gábor jelölési ügyében is állást foglalt az ot. Mint ismeretes, a helyi SZDSZ-szerve- zet tagjainak többsége Sebes Gábort jelölné újra polgármesternek, az ügyvivők azonban mást támogatnak, mert Sebes Gábor nem fogadja el a párt politikáját. Az ot 44 tagja elvetette a helyi csoport fellebbezését, hárman szavaztak igennel és nyolcán tartózkodtak. Pető Iván az ot tagjai előtt röviden mérleget vont a koalíció működéséről — tudhatták meg az újságírók a sajtó- tájékoztatón. Ennek értelmében korántsem fenyeget olyan veszély, hogy a koalíció két pártját, az MSZP-t és az SZDSZ-t összemosnák, ezt bizonyította — a nyilvános visszhangok tanúsága szerint is — a miniszterelnök keddi beszéde és Pető Iván ahhoz fűzött válasza. A kormány működésének bírálataként Pető Iván a döntések megszületésének módját említette, mert nem szerencsés, ha a kormány bejelent valamit, aztán mégsem teszi meg. Becsapott ellenzék A Fidesz szerint politikailag nem legitim a pénteken módosított önkormányzati törvény és az azzal öszefüggésben az Alkotmány megváltoztatása. Ezt Orbán Viktor, a párt elnöke jelentette ki szombaton Nyíregyházán. A tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón a pártvezető hangsúlyozta: 1990 óta most először fordul elő, hogy olyan alkotmánymódosítás született a parlamentben, amelyhez egyetlen egy ellenzéki párt sem adta szavazatát, Orbán kitért arra is, hogy a hatpárti egyeztetések után mindig becsapva érzik magukat az ellenzéki pártok, mert már többször kiderült: a tárgyalások ugyan folynak, de a kormány- koalíció az érintett kérdésben a határozatot közben meghozta. Csurka István kicsiny, de elszánt parlamenten kívüli pártként jellemezte a MIÉP-et, mely valódi változásokért küzd Talum Attila felvételei A MIÉP szellemisége megmarad Nyitni kívánnak az értelmiség felé Harmadik alkalommal tartotta meg a MIÉP országos gyűlését szombaton, ahol Csurka István, az egyhangúlag megválasztott elnök meghirdette a nemzeti összefogásnak, a határon túli magyarság védelmének és a magyar közép- osztály megerősítésének programját. — A nép az elit oligarchiát juttatta hatalomra a választásokon, s most elégedetlenek az eredménnyel. A koalíció pártjai előtt két lehetőség áll: vagy teljesen összeolvadnak, vagy végleg elmérgesedik köztük a helyzet — mondta Csurka István. — A kisebbik koalíciós partner már kezdi előkészíteni a változtatásokat; úgy tűnik, készül egy új uralomgyakorlási formára. Céljuk a totális, lelkiismeretlen uralkodás. Az ellenzéki pártok ebben a folyamatban csak tehetetlen díszletek. A MIÉP elnöke szerint a mai pártok már kialakultnak tartják a parlamenti demokráciát, pedig az még korántsem érte el a megfelelő formát. Csurka Istvánék a valódi parlamenti demokrácia megvalósulását kívánják elérni. Az alkotmányt elfogadják ugyan, de a politikai rendszert nem. — Bennünket egy hiány szült. Azért alakultunk, hogy a magyar igazságnak legyen végre képviselete. A közhangulat még nem fordult el teljesen a kormánytól, ezért is szorgalmazzák annyira az önkormányzati választásokat. Az ellenzék képes lenne az összefogásra, legalábbis ezt jelzi kivonulásuk a parlamentből az egyfordulós önkormányzati választások megszavaztatá- sakor — mondotta. A MIÉP országos gyűlésén Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke is felszólalt. Beszédében elmondta, pártja mindenkinek baráti jobbot nyújt, aki valóban változtatni kíván a jelenlegi rendszeren, és hajlandó a nemzeti összefogás ügyét szolgálni. — A magyar nemzet mindaddig sanyarú sorsra kényszerül, amíg ekkora államadósság terheli. Nem szabad azonban idegen megoldást elfogadnunk, mert ez egyenlő a szolgasággal — jelentette ki. — Hiba lenne figyelmen kívül hagyni az FKgP nyolcvanhat éves történelmét és a meglévő tömegbázisát a magyarság nemzetpolitikájának kialakításánál — hangsúlyozta, s kijelentette, hogy pártja kész együttműködni a MI- ÉP-pel, hogy a népi-nemzeti oldalon ütőképes erő koncentrálódjék. Mintegy öt órán át tartott — zárt ajtók mögött — a párt alapszabályának módosítása, a programalkotás és a tisztújítás. Ezt követően került sor az eredményhirdetésre, amelyen bejelentették: Csurka István kettőszáz- négy szavazattal a szervezet elnöke lett, Horváth Lajos, az eddigi társelnök pedig mindenféle tisztségről lemondott. Bemutatták a párt A MIÉP országos gyűlésén Torgyán József is megjelent, s közölte, az FKgP kész együttműködni és küzdeni a magyar igazságért tizennégy tagú elnökségét, megalakult az öttagú becsületbizottság, s a szintén öttagú számvizsgáló bizottság is. Az ezt követő sajtótájékoztatón elhangzott: a párt eddigi szellemisége megmarad, de a programot korszerűsítik, vagyis nyitni kívánnak az értelmiség egyes rétegei és az egész társadalom felé. Csurka István véleménye szerint az Európához való csatlakozás álom csupán, mert Európa nem elég készséges irántunk. Megalázó és felesleges könyörögnünk. A MIEP továbbra is figyeli és segíti a határon túli magyarságot, miközben legfontosabb feladata, a nemzeti összefogás szorgalmazása és a magyar közép- osztály erősítése. Az újonnan megválasztott elnök kijelentette: az önkormányzati választásokon csak ott indítanak önálló jelöltet, ahol elég erősnek érzik magukat. A kisgazdákat és a kereszténydemokratákat nevezte meg szóba jöhető szövetségesként. Az MDF politikáját figyelemmel követik, de még nem tudják, hogy együtt tudnak-e működni. Varga Csilla A kormánynak nincs kedvenc sajtója Tisztújítás a MÚOSZ-ban A MÚOSZ küldöttgyűlése tegnap nyílt szakmai nappal zárta háromnapos tanácskozását Balaton- széplakon. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének általános alelnö- kévé az eddigi ügyvezető elnököt, Komlós Attilát, alelnökeivé Ballal Józsefet és Hardy Mihályt választották, és megújították az elnökséget is. Az előző napon, szombaton Kereszty Andrást, a Népszava főszerkesztőjét választották a szövetség elnökévé és Bencsik Gábor tölti be a főtitkári posztot. A MÚOSZ-küldöttgyű- lést záró nyílt fórumon Forró Evelyn kormány- szóvivő felolvasta a miniszterelnök levelét, melyben Horn Gyula, a kormány nevében köszöntötte az újságírókat. A kormányfő leszögezte, nincs kedvenc sajtójuk vagy újságíró-szervezetük. A kormány arra hivatott, hogy szabadságot adjon a sajtónak, s arra törekszik, hogy gyorsan reagáljon a bírálatokra. Horn Gyula arra is utalt, hogy a magyar újságírást értékorientációs zavarok, újrakezdések, köpönyegforgatások, politikai, eszmei köntösbe burkolt személyeskedések és főleg anyagi gondok zaklatták. Hozzáfűzte, hogy a kormány a konzervatív gondolatok koncepciózus képviselőivel is gyümölcsöző vitát szeretne folytatni. A miniszterelnök nem a kormány, hanem a közös ügy támogatására az ország valóságos érdekeinek, előbbre jutásának és boldogulásának szolgálatára szólította fel az újságírókat, kérve, hogy ha úgy érzik, tegyék ezt akár a kormánnyal legélesebben vitázva. Boross Péter az MDF képviseletében az elmúlt négy évinél több tárgyilagosságot, kevesebb érzelemtől fűtött megnyilvánulást kívánt az újságíróknak, és biztatónak nevezte, hogy megjelent egy fiatal újságíró-nemzedék, amely talán nagyobb távlatból, higgadtabban szemléli a múltat. Reméli — mondta —, hogy felnő a politikusok új nemzedéke is, melyet „nem rontott meg” a múlt. Surján László, a KDNP elnöke az idei év legfontosabb tanulságának nevezte, hogy senki sem törölhet ki a nemzetből egyetlen csoportot vagy személyt sem, mert az inga visszalendül. Elismerte, hogy az elmúlt négy évben súlyos hibák nehezítették a sajtó és a kormány kapcsolatait, de hozzáfűzte, hogy a tájékoztatás szabadságát nemcsak a szerkesztésben, hanem a nyilatkozó gondolatainak torzításmentes közlésében is érvényesíteni kell. Stefka István, a Magyar Újságírók Közösségének főtitkára a testvérszervezet üdvözletét hozta, bár hozzáfűzte, hogy Káin és Ábel- is testvérek voltak. A rádióban és a tévében tisztogatás kezdődött — mondta Stefka István —, melynek nyomán több száz tévés és száz rádiós kolléga került az utcára, s maga is munka nélkül maradt. Megismételté korábbi sajtófelhívását, hogy az elektronikus médiát felügyelő kormány orvosolja e sérelmeket a demokrácia és az egyenlőség szellemében. Egy igazgató, aki sót A baloldali értékek helyett valami különös aktuál- politikai terheket vonszoló Népszava e vonszolástól kissé fáradt tudósítást közölt arról, hogy a Szent László Kórházban vizsgálat folyik. Kiderül, hogy a kórház igazgatója az elmúlt négy évben így meg úgy került az igazgatói székbe, s hogy az újságot tájékoztató helyettese, Bakonyi János szerint elvette tőle az igazgató, Mikola István a hatásköröket. Bakonyi úr utal rá, hogy ezért némi felelősség terheli a Fővárosi Önkormányzatot is, hiszen ő az ottaniakat Mikola igazgató tevékenységéről rendszeresen tájékoztatta. Ez alatt az értendő, amit az utca nyelvén egyszerűen úgy mondunk, hogy az igazgatóhelyettes spicliskedett a főhatóságnál. Nos, a Népszava a spiclit forrásként használja, s ezért mondom én, hogy mindez nem tartozik a baloldali értékek közé. Am az „értékek” képviseletének a Népszavában ezzel még koránt sincs vége. A tudósítás végén ugyanis így mutatja be dr. Mikola István igazgatót: „1991—92-ben miniszteri biztos volt, sőt az 1994 -es választásokkor a Kereszténydemokrata Párt színeiben is indult”. No, hát kibújt a szög a zsákból! Képzeljék el, sőt! Mert elképzelhető-e ször- nyebb cselekedet 1994-ben, mint hogy valaki keresztény színekben indult a választásokon. Népsza- váéknál nyilván nem, miért is, természetes, hogy ott csaholnak a kórházigazgató sarkában. Arról persze sosem tesznek említést, hogy a rádió jelenlegi elnöke SŐT tagja volt a Magyar Szocialista Pártnak. Ez Népszaváéknál nem SÓT, hanem természetes. ^Vödrös!