Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-14 / 241. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. OKTOBER 14., PENTEK A társult „Hatok” Brüsszelben Nagyköveti tanácsülés Gázában még a Reuters tudósítóit is letartóztatták Jasszer Arafat erőpróbája A Hamász tagjai még a hét elején elraboltak egy izraeli katonát, aminek következtében Jeruzsálem felfüggesztette az autonómiatárgyalásokat, illetve elzárta a külvilágtól a Gázai övezetet. A palesztin biztonsági szervek több száz fundamentalistát tartóztattak le Jasszer Arafat közvetlen utasítására. Tegnap Brüsszelben első alkalommal tartottak együttes ülést az Európai Unió tagországainak állandó képviselői és az EU-val már társulási szerződést aláírt kelet-európai országok nagykövetei. A találkozón — amelyen magyar részről Gottfried Péter ügyvivő vett részt — elsősorban az unió leendő új kelet-európai stratégiájáról most formálódó dokumentum-tervezetet vitatták meg (a határozatot végső formájában a decemberi esseni EU-csúcs hagyja majd jóvá); valamint a hónap végén esedékes „12+6-os” külügyminiszteri ülés előkészítése volt még a napirenden. Az EU és a társult „Hatok” között eddig is voltak már esetenkénti miniszteri szintű találkozók, ezek azonban félévenként vagy Dr. Várady Tibor hosszú éveken át az újvidéki Jogtudományi Egyetem tanára volt, a Panics-féle jugoszláv kormányban elvállalta az igazságügyminiszteri tárcát, lévén olyan előnyei, hogy az Egyesült Államokban doktorált, ottani egyete- -meken is előadott, valamint: anyanyelve és a szerb nyelv mellett, anyanyelvi szinten beszéli az angolt, németet és franciát. A nemzetközi jogban jrátak szak- tekintély ma Budapesten a Közép-Európai Egyetem jogi tanszékének vezetője, s tegnap a Teleki László Alapítvány felkérésére tartott előadást. Abban lényegében azokat a rendkívül bonyolult délszláv állapotoévenként egyszer bekövetkező, részben ceremoniá- lis jellegű ülések voltak, miközben az előkészítő munkát folytató EU-nagy- követi tanácskozások zárva maradtak a társult kelet-európai országok előtt. Az EU külügyminiszteri tanácsa mindezek kapcsán a hónap elején Luxembourgban elviekben jóváhagyta azt a javaslatot, amely kezdeményezte a Ti- zenkettek és a „Hatok” párbeszédének rendszeressé tételét és egyúttal kiterjesztését is, részint több szaktárcára, részint különböző munkaszintekre. Brüsszeli diplomáciai körökben különösen ez utóbbit minősítették egyfajta áttörésnek: a nagyköveti tanácsülés megnyitása a „társultak” előtt ugyanis újabb konkrét lépésnek tekinthető a napi munkában való érdemi együttműködés felé. kát elemezte, amelyek végü- lis az ország széteséséhez és a polgárháború kitöréséhez vezettek. Várady alkotmnyjobi megvilágításban próbált rámutatni a válság okaira, s a kisebbségek kérdéskörére, azzal is szemléltetve a dolgok összetettségét, hogy ma Szerbiában bizonyos dolgok mondjuk nem lehetségesek az ott élő albánság számára, mert kisebbség, Horvátország viszont hason- lü alapon kezeli az évszázadok óta ott élő szerbeket. Az 1974-ben meghozott szövetségi alkotmány amolyan mintaként szolgált abban az időben más országok számára is, a vajdasági alkotmány pedig egyenesen Lapzártakor még nem szabadult ki a Hamász Iszlám Ellenállási Mozgalom fogságából a hétfőn túszul ejtett izraeli sorkatona. Ji- chak Rabin, izraeli miniszterelnök az elmúlt napokban többször is a palesztin önkormányzati hatóságokat, illetve személyesen a Gáza városában székelő/asz- szer Arafatot tette felelőssé az elrabolt katona további sorsáért. A PFSZ vezetője a jelek szerint komolyan vette az izraeli kormányfő szavait, mert az elmúlt 48 órában a Gázai övezetben eddig mintegy 250 Hamász- aktivistát tartóztatott le a palesztin rendőrség. Mahmúd kimondta a területén élő öt nemzetiség (szerb, magyar, szlovák, román, ruszin) nyelvének egyenrangú voltát. Ma ezt a kérdést Szerbia alkotmánya a törvényes rendelkezésekre bízza. Várady szerint az általános emberi (polgári) jogok és a kollektív jogok csak mesterségesen szétválaszthatóak, hiszen az általános jogok rendszerint a többségi nemzet kollektív jogait rejtik magában és deklarálják, azonfelül a kisebbségi kollektív jogok a valóságban nem megkeriilhetőek, ilyen vonatkozásban tehát a kisebbségek helyzete egy- egy adott ország jogrendjében is szabályozható. (s. p.) az-Zahhár, a Hamász egyik vezetője is Arafatot tartja felelősnek a katona elrablásáért, mivel szerinte a PFSZ vezetője nem tudta elérni az Izraelben bebörtönzött fundamentalisták szabadon bocsátását. Közben tegnap a Jeruzsálemben tartózkodó Warren Christopher amerikai külügyminiszter is felhívta telefonon Jasszer Arafatot, és ő is ráhárította a felelősséget az izraeli katona túszul ejtéséért, pontosabban a kiszabadításáért. A tegnapi Christopher—Rabin közös sajtóértekezleten az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy könnyen . véglegesen Egy orosz katonai repülőgép figyelmeztető lövést adott le egy norvég halászhajóra, mert az túl közel merészkedett egy orosz tengeri hadgyakorlat színteréhez az Északi (Jeges)-tengeren — jelentette tegnap a Reuter hírügynökség nórvégiai forrásokra hivatkozva. Az incidens szerdán történt a murmanszki tengerészeti támaszpont területén kívül eső övezetben. A repülőgépről érkezett lövedékek a hajó orrától 50 méterre csapódtak a vízbe. Ingvard Havnen, a norvég külügyminisztérium szóvivője közölte: azonnal vizsgálatot indítottak, és lemegszakadhatnak a Kairóban folytatott autonómiatárgyalások, amennyiben a palesztin biztonsági szervek nem érik el az elrabolt katona kiszabadítását. A palesztin rendőrség letartóztatta a Reuters hírügynökség azon három tudósítóját is, akik videofilmre vették az azóta világszerte bemutatott rövid interjút, amelyben az elrabolt katona kéri Rabin miniszterelnököt, hogy cserébe életéért engedje szabadon az Izraelben bebörtönzött palesztin fundamentalistákat. A palesztin rendőrség azt állítja, hogy a három tudósító ismeri a túszejtők pontos búvóhelyét. Oszlóban ma hirdetik ki hivatalosan, hogy az idei Béke Nobel-díjat megosztva Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője kapják. Hering József hét, hogy magyarázatot követelnek Oroszországtól. — Értesüléseink szerint a norvég halászhajó engedéllyel lépte át a tengeri határt. Nem zárható ki az sem, hogy véletlenül lőttek a hajóra — mondta a szóvivő. Az AP hírügynökség szerint az orosz repülőgép rádión utasította a norvég hajót, hogy hagyja el a körzetet. A szabályzat szerint az orosz illetékeseknek értesíteniük kell a polgári hajókat a hadgyakorlatokról, ezért a norvég külügyminisztérium utánajár, hogy elmulasztotta-e az orosz fél a tájékoztatást. A nagyvilág hírei Michal Kovác köztársasági elnök meghívására tegnap háromnapos szlovákiai látogatásra Pozsonyba érkezett II. Margit dán királyné Kárpátalja több iskolájában szünetel a tanítás: rossz helyzetük miatt sztrájkolnak a pedagógusok. A mozgalom egyre terjed, a huszti járás pedagógusai már hivatalosan is bejelentették, hogy október közepén figyelmeztetősztrájkot tartanak. * Dél-Korea tokiói nagykövete szerint Eszak-Korea kijelölt vezetőjének, Kim Dzsong Ilnek a közszereplésektől való következetes tartózkodása arra enged következtetni, hogy valami szokatlan dolog történt a phenja- ni hatalomátadás során. * Tizenöt amerikai helikopter szállt el tegnap Kuvait város fölött, hogy demonstrálja az Egyesült Államok eltökélt támogatását. * Willy Claes, aki e hét keddjéig Belgium külügyminisztere volt, jövő héten hétfőn veszi át új hivatalát a NATO brüsszeli központjában, mint a szövetség új főtitkára. A hírt tegnap jelentették be hivatalosan Brüsszelben. * Kormányzati tisztség- viselőkkel, kongresszusi képviselőkkel és politikai szakértőkkel folytatott eszmecserét az utóbbi napokban Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromhetes amerikai körúton tartózkodó elnöke. Dr. Várady Tibor előadása Kisebbségek Jugoszláviában Lehet, hogy véletlen volt Orosz repülőgép norvég hajóra lőtt VÉLEMÉNY Szentandrásról jöttünk, címerünkön pelikán Tudni kell arról, hogy határainkon túl nem is oly rég micsoda félelmetes ékeket vertek magyarok és nem magyarok közé. Tudni kell arról, hogy soha nem látott mértékben idegenítették el az egymás mellett élő, ám különféle nyelven beszélő emberek százezreit és millióit. Tudni kell arról, hogy nem csupán a nemzetiséghez, hanem az „osztályhoz” való tartozás, vagy nem tartozás alapján is rangsorolt a hatalom, rengeteg szenvedést okozva a megbélyegzetteknek. Tudni kell arról, mi történt Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Délvidéken, hogy megsejthessünk valamit abból, ami lejátszódott az ott élők — magyarok és nem magyarok — lelkében. Tudni kell, mire gondolt Illyés Gyula úgy tizenöt évvel ezelőtt, amikor Janics Kálmán kitűnő könyvének előszavát írta, s e sorokat papírra vetette: „Áz erdélyi magyarság helyzetének puszta említése is tapintatos, szívós, kezdettől fogva kockázatos feladat volt... Valahányszor a Csehszlovákiában élő magyar anyanyelvűek helyzetének tüzetesebb ismertetése is hangot sürgetett, a jóhiszeműekben éppígy felmerülhetett az aggály: miért fokozni a nyugtalanságot? Majd szinte a stratégiai óvás: miért nyitni szellemi vitáinknak oly keserves küzdőterén még egy második frontot?” Nos, a szellemi viták újabb frontjai azóta megnyíltak. Mára a kemény ütközetek lassacskán a parlamentarizmus kereteibe simulnak, s a szlovákok és a magyarok közé robbantott szakadékok apránként feltöltődnek. E feltöltődés részének, az új idők egyik sajátos jelenségének tekinthetjük azt a családi találkozót is, amelyre nemrég került sor a felvidéki Eperjesen (Presov), az egykori Sáros vármegye székhelyén. Hosz- szú idő után itt jöttek össze a liptószentandrási Andre- ánszky család tagjai, akiknek dokumentálható eredete a XIII. század első felére nyúlik. Összejött egy család, amely hajdan a történelmi Magyarország köznemességéhez tartozott, abba a körbe, amelyről ma viszonylag kevés szó esik, mivel az érdeklődés, a figyelem többnyire a két pólusra — a parasztságra és az arisztokráciára — terelődik. Az Andreánszky család ősei Liptószentandrás Árpád-kori temploma alatt nyugszanak. A család Liptó vármegyének számos köztisztviselőt (alispánokat, szolga- és táblabírákat, ügyészeket, illetve Hont vármegyének a bárói rangot szerző Andreánszky Sándor személyében főispánt), továbbá katonatiszteket, pedagógusokat, orvosokat, papokat adott. A kuruc időkben többen is fegyvert fogtak közülük II. Rákóczi Ferenc oldalán. 1710. január 22-én a Nógrád vármegyei Romhány közelében, a szabadságharc utolsó csatájában esett el Andreánszky Zsigmond kuruc alezredes. A família ma élő, jórészt szlovák anyanyelvű tagjai persze már korántsem oly harciasak, mint őseik, legalábbis nem keltettek ilyen benyomást az eperjesi szálloda klubhelyiségében, a terített asztalok mellett, a falra akasztott pelikános családi címer alatt. Összegyűlt tehát Sárosban a liptószentandrási Andreánszky család egy kis beszélgetésre, poharazásra, táncra, és ez bizonyára jelent valamit a találkozó résztvevőinek. De tán nemcsak nekik. Ez a találkozó kicsit azt is jelenti, hogy ezúttal egybekapcsolódott múlt és jelen, Magyarország és a Felvidék, szlovák és magyar (két hazában egy igazsággal). Azt is jelenti, hogy a családi kötelék erősebb a nyelvi, a földrajzi, a politikai korlátoknál, s azt is, hogy a család olyan összetartó erő, amely képes meghátrálásra késztetni a személyiség- és lélektorzító eszméket. S bizonyára jelent ennél többet is, és nemcsak a nemzetközi családév tizenkét hónapjában. (Bánó Attila)
