Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-11 / 238. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. OKTOBER II.. KEDD Novemberben átadják / Uj zöldség-gyümölcs piac Pál László véleménye egykor és most A történelem túllépett az expó koncepcióján? Amikor még minden a tervek szerint haladt... lüljárónál, a Mozdony utcában megnyílt az új nemzetközi piac. Azért hozták létre, mert nagy volt iránta az igény. Ám a városnak ezen a sűrűn lakott fertályán igen sok gondot okozott az, hogy jó néhányan az utcákon, közterületeken árusítottak zöldség-, gyümölcsféléket, élelmiszereket. A Kossuth téri üzletház, fedett és szabad piac létesítésekor —- tudtuk meg Banai Benőtől, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági és vállalkozási osztálya vezetőjéA budapesti R-Ko-N Mező- gazdasági Termékfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. vásárolta meg a felszámolás alatt álló Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Húsipari Vállalat nyíregyházi üzemét — jelentette be a hét végén Helme czy László, a felszámolással megbízott HEXTRA Kft. résztulajdonosa. A hazai vállalkozói toplistán a 60. helyen álló társaság 100 millió forintért vette meg a húsfeldolgozót. Németh József, az R-Ko-N Kft. ügyvezető igazgatója a bejelentést követő sajtótájékoztatón elmondta: a nyíregyházi üzemben előreláthatólag október 17-én indítják újra a termelést. Az elképzelések szerint 120 dolgozót foglalkoztatnak majd, s visszaveszik — gyakorlati oktatásra — a korábban elküldött 30 ipari tanulót is. A hízott sertések kereslete a múlt hónapban is tovább növekedett. Ä felvásárlók szinte egymás elől kapkodják el a vágásérett sertéseket, és azonnal készpénzzel fizetnek az áruért — állapítja meg a napokban a sertéshelyzetről készült FM-jelen- tés. Az összegzésből kitűnik, hogy szeptemberben a nagyüzemben hizlalt sertések átlagos felvásárlási ára 140—160 forint kilogrammonként, míg a kisüzemi sertésekért 130—148 forintot adtak a felvásárlók. Mindebből a szakhértők arra következtetnek: a felvásárlási árak az elkövetkezendő hónapokban jelentősen már nem emelkedhetnek, az év végéig inkább stabilizálódnak. Jelentősen növekedett a gazdák sertéshizlalási kedve, ám a termelés érdemben nem bővíthető, mivel kevés a süldő. Ezért a gazdák olcsó áron szabadulnak meg — például: Hajdú-Bihar- ban, Szabolcs-Szatmárban — a megtermelt abraktakarmánytól. A malacok ára őrtől — látszott, hogy az új létesítmény a régihez képest nem bővülhet lényegesen. Viszont kint a Mozdony utcában — a KGST-piac szomszédságában — van egy ön- kormányzati terület, amit egy magánszemély bérel. Nos, ebből mintegy ezer négyzetméternyit visszakért a város. Ezt a telket aszfaltréteggel terítik le, s mintegy nyolcvan-kilencven asztalt helyeznek el. Itt kimondottan zöldség-gyümölcs árusítás lesz, helypénztarifa alapján. Az elképzelések szerint a Mozdony utcai és a Kossuth téri piacot azonos időben, november második felében adják át. (f) Egyelőre naponta 20-25 tonna terméket készítenek a hazai piacra. A jövő évtől viszont növelni szeretnék a termelést, hiszen a hazai vásárlók mellett számíthatnak külföldi megrendelőkre is. A társaság korábban Nyíregyházáról Moszkvába is exportált, s a kapcsolat újrafelvételére a tárgyalásokat hamarosan megkezdik. A szabolcsi húsipari vállalat mátészalkai üzemére, amely Kelet-Közép-Európa egyik legkorszerűbb, közös piaci minősítéssel is rendelkező feldolgozója, viszont továbbra sincs vevő. Az egyetlen, Németországból érkezett pályázati ajánlatot a felszámoló HEXTRA Kft. ugyanis visszautasította, mivel az egymilliárdos értékű vagyonhoz néhány százmillióért szeretett volna hozzájutni a jelentkező. szágosan a 170—240 fo- rint/kilogrammonkénti árszinten látszik stabilizálódni. A piacokon a kínálat szegényes, mert a gazdák a tenyészetekből helyben megvásárolják a malacok többségét, az állatvásárokra már nem sok marad. Néhány körzetben — például Csongrádban, Borsodban, Hajdú-Biharban — egyre inkább keresik a tenyészállatokat, s így növekedett a gazdáknál a kocasüldők száma. Gond viszont, hogy sokan nem jutottak megfelelő minőségű tenyészállathoz, ezért rendkívül vegyes a tenyésztésbe állított kocaállomány, ennek következtében több lesz a minőségi követelményeknek nem megfelelő hízott sertés. Ha ehhez még kapcsolódik a nem megfelelő takarmányozás is, akkor jövőre jelentős árcsökkenés várható. Ezért a szakemberek úgy gondolják, hogy a minőségi tenyészállatok tenyésztése miatt szükséges a tenyésztési támogatás további fenntartása és lehetőség szerinti esetleges bővítése is. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter az 1996-ra tervezett expó-világkiállítás megtartásáról szóló 1991. évi törvény hatályon kívül helyezését javasolta miniszteri expozéjában. Kitért az expó „eszméjére” is, melyet induláskor a két világrendszer közti híd Bécs és Budapest rendezvényével a nyolcvanas évek végén érdekesnek tartott, majd arról szólt, hogy lehullt a vasfüggöny, s emiatt a „történelem túllépett az expó koncepcióján”. — Nézzük csak meg tüzetesebben, milyen is volt az a „történelem”. 1. Borszéki Zsuzsa és Greskovits Béla (Koping- Datorg) tanulmánya (1989. május hó) részletesen foglalkozott a világkiállítás megvalósításával kapcsolatos finanszírozási és szervezeti kérdésekkel. 2. A döntések előkészítésével és végrehajtásával az akkori kormány által megbízott kormánybizottságok (tárcaközi bizottság vezetője: Marjai József, ill. előkészítő bizottság vezetője: Somogyi László) tevékenykedtek. Az akkori elgondolások szerint ISMERT TÉNY VOLT, hogy az állami költségvetésnek jelentős részt kell vállalni a világkiállítással Az akkori koncepció szerint ezen összegből mintegy 100 milliárd Ft-ot állami költségvetésből, a többit vállalkozásként kívánták finanszírozni, mégpedig 1988-as árakon! E tervezésnél nem volt ismeretes, hogy mekkora a költségvetési támogatások konvertibilis devizatartalma. Akkor a szaktárcák szakértői 15-20 millió főben jelölték meg a külföldi érdeklődők várható létszámát. 5. A „Magyar Tudomány” (MTA-értesítő) c. folyóirat XXXIII. kötet 12. — 1989. decemberi — számának 953. oldalán PÁL LÁSZLÓ (akkori ipari minisztéiumi államtitkár) tanulmányát olvashattuk. Pál László így fogalmazott akkor többek között: „Úgy vélem, hogy a világkiállítás megrendezéséből származó lehetőségek szélesebb körű kihasználása, a tervezésiszervezési és propaganda- tevékenység ilyen értelmű módosítása lehetővé tenné a HAZAI KÖZVÉLEMÉNY KEDVEZŐ BEFOLYÁSOLÁSÁT, a — elsősorban a „világkiá- lítástól függetlenül is mindenképpen megépítendő infrastruktúrával” — kapcsolatos beruházások finanszírozásában. 3. A világkiállítás megrendezésének ötlete már 1978 táján merült fel először az akkori magyar politikai és gazdasági vezetés „szűk” körében, amikor is a világkiállítást Magyarország EGYEDÜL RENDEZTE VOLNA, és annak központi témájául az akkor még sikerágazatnak tekintett élelmiszer- gazdaság bemutatását szemelték ki. 4. Grósz Károly miniszterelnök és Vranitzky kancellár 1987-es találkozóján fogalmazódott meg az 1995-ös világkiállítás közös megrendezése (Bécs—Budapest). E koncepció vezéreszméje a „Hidak a jövőbe” lett. Ekkor már a világkiállítási koncepció a magyar gazdaság modernizációjának feltételeként szerepelt, annak fő hajtóerejének, az infrastruktúra-fejlesztés ki- kényszerítőjének, a külföldi tőke becsalogatásának fő ösztönzőjének tűnt. Az -előkészítő bizottság befektetési elképzelésénél a Bécs—Budapest világkiállításra az alábbi összegeket szerepeltették: külföldi tőke érdeklődésének fokozott felkeltését, és mindenekfelett a létrejövő objektumok tartós gazdasági hasznosítását, nemzetközi integrációnk lényeges fejlesztését.” Tanulmányának 3. pontjában így írt Pál László: „A világkiállítás megvalósulása esetén joggal feltételezhetjük, hogy Budapest Európa egyik legértékesebb, infrastrukturálisan kiválóan ellátott területe lehet. Figyelembe véve Budapest rendkívül kedvező geográfiai elhelyezkedését és kulturális adottságait, számolni lehet azzal, hogy megfelelő fejlesztési stratégia érvényesítése jelentős szellemi és anyagi tőkét mozgósíthat. A mozgósítás feltételeit javítják a kormány által a működő tőke importja számára meghirdetett preferenciák, valamint a csúcstechnológiák meghonosítását és a kutatást, műszaki fejlesztést támogató adókedvezmények. Biztonsággal állítható, hogy a későbbiekben létesülő — elsősorban a csúcstechnológiák. magas szellemi tartalmú ipari és szolgáltatási tevékenységek, kutatás és műszaki fejlesztés, consulting, műszaki és‘gazdasági tanácsadó felső szintű oktatási tevékenység terén alapítandó — vegyes vállalkozások számára ez az infrastruktúra megfelelő telepítési (pl. bérbeadással) feltételeket kínálna. Ily módon megfelelő stratégia kidolgozása és ennek taktikai érvényesítése esetén a világkiállítás fejlesztéseihez kapcsolódva, annak infrastrukturális feltételeire építve LÉTREJÖHET BUDAPESTEN KELET-EURÓ- PA LEGJELENTŐSEBB INNOVÁCIÓS, MARKETING- ÉS GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI KÖZPONTJA. A központ létesítése megoldható oly módon, hogy semmiféle pótlólagos terhet ne rójon a költségvetésre. Az általános infrastrukturális beruházások és a világkiállításra amúgy is tervezendő források mellett a zóna kiépítése nemzetközi konzorciumokkal, banki szervezésben valósítható meg.” Tanulmányát Pál László az alábbiakkal zárta: „Az előkészítő munka eredményeinek ismeretében megfelelő társadalmi egyeztetéseket kell végezni, MEG KELL NYERNI A KÖZVÉLEMÉNYT. A döntés-előkészítési szakasz munkálatai — megfelelő szervezésirányítás esetén — néhány hónap alatt elvégezhetők. Meggyőződésem, hogy egy ilyen változat — hozzájárulhat a társadalmi támogatás elnyeréséhez, mivel nem egy -— önmagában nagyon jelentős, de mégiscsak alapvetően — egyszeri alkalomra szóló rendezvény megszervezését célozza meg; — perspektívában szolgálja a magyar gazdaság fejlődését és műszaki-gaz- dasági-politikai mozgásterének nemzetközi méretű kibővülését; — lényegesen nagyobb lehetőséget ad a költségvetés tehermentesítésére, a működő tőke behozatalára, a világkiállítás megrendezésének vállalkozási alapra helyezésére; — hozzájárulhat a terület kiválasztásában folyó viták eldöntéséhez.” * * * Pál László 1989-es tanulmánya óta 5 év telt el. Tanulmánya alapján meggyőzték a közvéleményt, törvényt alkottak a világ- kiállítás megrendezésére, a munkálatok is elindultak. Mindez Pál László tanulmányából fakadó sikernek, a miniszter úr egyéni érdemének is tekinthető. A volt ipari minisztériumi államtitkárból miniszter lett. És PÁLFOR- DULÁS történt. Az expó történetét elfelejtve kijelentette: „A történelem túllépett az expó koncepcióján.” S mindezt 43 milliárd Ft költségvetési kiadás mentesítése érdekében vallja. Tisztelt Kormánykoalíció! Tisztelt Koalíciós Képviselők! Az expónak történelme van. E történelemből legalább azt tiszteljék, amit 1990 előtt vallottak és tettek a nemzet érdekében, s ne járassák le magukat a világ előtt az expó lemondásával. A szavazógomb megnyomásakor gondoljanak Pál László miniszter úr 1989. évi tanulmányában leírtakra és szakértői tudásukkal valósítsák meg az expó világkiállítást nemzetünk javára! Ezt várja az a hazai közvélemény, melyet sikerült 5 évvel ezelőtt elődeinknek meggyőznie, s Pál László miniszter úr szavaival élve: „kedvezően befolyásolnia” E „befolyásolási kísérletet” a magyar nép kedvezően fogadta, tehát nem lehet e kedvező fogadtatást újabb befolyásolási kíséi lettel expóellenes hangulattá formálni. Ez még akkor is illetlenség lenne a néppel szemben, ha nem lenne az expónak története! Móré Csaba József Visszaveszik az ipari tanulókat Elkelt a húsüzem Nőtt a sertéshizlalási kedv milliárd Ft — Idegenforgalom fejlesztése (szállodák, kér. létesítmények) 40-60 — Közlekedési fejlesztés I. 66 — Közlekedési fejlesztés II. 45,5 — Távközlési fejlesztés 26,7 — Kiállítások helyszíni ráfordítása 12,0 Összesen: 190-210 milliárd Ft
