Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-11 / 238. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. OKTOBER II.. KEDD Novemberben átadják / Uj zöldség-gyümölcs piac Pál László véleménye egykor és most A történelem túllépett az expó koncepcióján? Amikor még minden a tervek szerint haladt... lüljárónál, a Mozdony utcá­ban megnyílt az új nemzetkö­zi piac. Azért hozták létre, mert nagy volt iránta az igény. Ám a városnak ezen a sűrűn lakott fertályán igen sok gondot okozott az, hogy jó néhányan az utcákon, köz­területeken árusítottak zöld­ség-, gyümölcsféléket, élel­miszereket. A Kossuth téri üzletház, fedett és szabad piac létesíté­sekor —- tudtuk meg Banai Benőtől, a polgármesteri hi­vatal mezőgazdasági és vál­lalkozási osztálya vezetőjé­A budapesti R-Ko-N Mező- gazdasági Termékfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. vásárol­ta meg a felszámolás alatt álló Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Húsipari Vállalat nyíregyházi üzemét — jelen­tette be a hét végén Hel­me czy László, a felszámolás­sal megbízott HEXTRA Kft. résztulajdonosa. A hazai vál­lalkozói toplistán a 60. he­lyen álló társaság 100 millió forintért vette meg a húsfel­dolgozót. Németh József, az R-Ko-N Kft. ügyvezető igaz­gatója a bejelentést követő sajtótájékoztatón elmondta: a nyíregyházi üzemben előre­láthatólag október 17-én in­dítják újra a termelést. Az el­képzelések szerint 120 dolgo­zót foglalkoztatnak majd, s visszaveszik — gyakorlati oktatásra — a korábban el­küldött 30 ipari tanulót is. A hízott sertések kereslete a múlt hónapban is tovább nö­vekedett. Ä felvásárlók szin­te egymás elől kapkodják el a vágásérett sertéseket, és azonnal készpénzzel fizet­nek az áruért — állapítja meg a napokban a sertés­helyzetről készült FM-jelen- tés. Az összegzésből kitűnik, hogy szeptemberben a nagy­üzemben hizlalt sertések át­lagos felvásárlási ára 140—160 forint kilogram­monként, míg a kisüzemi sertésekért 130—148 forin­tot adtak a felvásárlók. Mindebből a szakhértők arra következtetnek: a felvá­sárlási árak az elkövetkezen­dő hónapokban jelentősen már nem emelkedhetnek, az év végéig inkább stabilizá­lódnak. Jelentősen növekedett a gazdák sertéshizlalási ked­ve, ám a termelés érdemben nem bővíthető, mivel kevés a süldő. Ezért a gazdák ol­csó áron szabadulnak meg — például: Hajdú-Bihar- ban, Szabolcs-Szatmárban — a megtermelt abraktakar­mánytól. A malacok ára őr­től — látszott, hogy az új lé­tesítmény a régihez képest nem bővülhet lényegesen. Viszont kint a Mozdony utcá­ban — a KGST-piac szom­szédságában — van egy ön- kormányzati terület, amit egy magánszemély bérel. Nos, ebből mintegy ezer négyzetméternyit visszakért a város. Ezt a telket aszfaltré­teggel terítik le, s mintegy nyolcvan-kilencven asztalt helyeznek el. Itt kimondot­tan zöldség-gyümölcs árusí­tás lesz, helypénztarifa alap­ján. Az elképzelések szerint a Mozdony utcai és a Kos­suth téri piacot azonos idő­ben, november második felé­ben adják át. (f) Egyelőre naponta 20-25 ton­na terméket készítenek a ha­zai piacra. A jövő évtől vi­szont növelni szeretnék a ter­melést, hiszen a hazai vásár­lók mellett számíthatnak kül­földi megrendelőkre is. A tár­saság korábban Nyíregyházá­ról Moszkvába is exportált, s a kapcsolat újrafelvételére a tárgyalásokat hamarosan megkezdik. A szabolcsi húsipari válla­lat mátészalkai üzemére, amely Kelet-Közép-Európa egyik legkorszerűbb, közös piaci minősítéssel is rendel­kező feldolgozója, viszont to­vábbra sincs vevő. Az egyet­len, Németországból érkezett pályázati ajánlatot a felszá­moló HEXTRA Kft. ugyanis visszautasította, mivel az egy­milliárdos értékű vagyonhoz néhány százmillióért szere­tett volna hozzájutni a jelent­kező. szágosan a 170—240 fo- rint/kilogrammonkénti ár­szinten látszik stabilizálód­ni. A piacokon a kínálat sze­gényes, mert a gazdák a te­nyészetekből helyben meg­vásárolják a malacok több­ségét, az állatvásárokra már nem sok marad. Néhány körzetben — pél­dául Csongrádban, Borsod­ban, Hajdú-Biharban — egyre inkább keresik a te­nyészállatokat, s így növeke­dett a gazdáknál a kocasül­dők száma. Gond viszont, hogy sokan nem jutottak megfelelő minőségű te­nyészállathoz, ezért rendkí­vül vegyes a tenyésztésbe ál­lított kocaállomány, ennek következtében több lesz a minőségi követelmények­nek nem megfelelő hízott sertés. Ha ehhez még kap­csolódik a nem megfelelő ta­karmányozás is, akkor jövő­re jelentős árcsökkenés vár­ható. Ezért a szakemberek úgy gondolják, hogy a minő­ségi tenyészállatok tenyész­tése miatt szükséges a te­nyésztési támogatás további fenntartása és lehetőség sze­rinti esetleges bővítése is. Pál László ipari és keres­kedelmi miniszter az 1996-ra tervezett expó-vi­lágkiállítás megtartásáról szóló 1991. évi törvény ha­tályon kívül helyezését ja­vasolta miniszteri expozé­jában. Kitért az expó „esz­méjére” is, melyet indulás­kor a két világrendszer közti híd Bécs és Buda­pest rendezvényével a nyolcvanas évek végén ér­dekesnek tartott, majd ar­ról szólt, hogy lehullt a vasfüggöny, s emiatt a „történelem túllépett az expó koncepcióján”. — Nézzük csak meg tü­zetesebben, milyen is volt az a „történelem”. 1. Borszéki Zsuzsa és Greskovits Béla (Koping- Datorg) tanulmánya (1989. május hó) részlete­sen foglalkozott a világki­állítás megvalósításával kapcsolatos finanszírozási és szervezeti kérdésekkel. 2. A döntések előkészíté­sével és végrehajtásával az akkori kormány által megbízott kormánybizott­ságok (tárcaközi bizottság vezetője: Marjai József, ill. előkészítő bizottság ve­zetője: Somogyi László) tevékenykedtek. Az akko­ri elgondolások szerint IS­MERT TÉNY VOLT, hogy az állami költségve­tésnek jelentős részt kell vállalni a világkiállítással Az akkori koncepció sze­rint ezen összegből mint­egy 100 milliárd Ft-ot ál­lami költségvetésből, a többit vállalkozásként kí­vánták finanszírozni, mégpedig 1988-as ára­kon! E tervezésnél nem volt ismeretes, hogy mek­kora a költségvetési támo­gatások konvertibilis de­vizatartalma. Akkor a szaktárcák szakértői 15-20 millió főben jelöl­ték meg a külföldi érdek­lődők várható létszámát. 5. A „Magyar Tudo­mány” (MTA-értesítő) c. folyóirat XXXIII. kötet 12. — 1989. decemberi — számának 953. olda­lán PÁL LÁSZLÓ (akko­ri ipari minisztéiumi ál­lamtitkár) tanulmányát ol­vashattuk. Pál László így fogalmazott akkor többek között: „Úgy vélem, hogy a világkiállítás meg­rendezéséből származó le­hetőségek szélesebb körű kihasználása, a tervezési­szervezési és propaganda- tevékenység ilyen értel­mű módosítása lehetővé tenné a HAZAI KÖZVÉ­LEMÉNY KEDVEZŐ BEFOLYÁSOLÁSÁT, a — elsősorban a „világkiá- lítástól függetlenül is min­denképpen megépítendő infrastruktúrával” — kap­csolatos beruházások fi­nanszírozásában. 3. A világkiállítás meg­rendezésének ötlete már 1978 táján merült fel elő­ször az akkori magyar po­litikai és gazdasági veze­tés „szűk” körében, ami­kor is a világkiállítást Ma­gyarország EGYEDÜL RENDEZTE VOLNA, és annak központi témájául az akkor még sikerágazat­nak tekintett élelmiszer- gazdaság bemutatását sze­melték ki. 4. Grósz Károly miniszter­elnök és Vranitzky kancel­lár 1987-es találkozóján fogalmazódott meg az 1995-ös világkiállítás kö­zös megrendezése (Bécs—Budapest). E kon­cepció vezéreszméje a „Hidak a jövőbe” lett. Ek­kor már a világkiállítási koncepció a magyar gazda­ság modernizációjának fel­tételeként szerepelt, an­nak fő hajtóerejének, az infrastruktúra-fejlesztés ki- kényszerítőjének, a külföl­di tőke becsalogatásának fő ösztönzőjének tűnt. Az -előkészítő bizottság befek­tetési elképzelésénél a Bécs—Budapest világkiál­lításra az alábbi összege­ket szerepeltették: külföldi tőke érdeklődésé­nek fokozott felkeltését, és mindenekfelett a létre­jövő objektumok tartós gazdasági hasznosítását, nemzetközi integrációnk lényeges fejlesztését.” Tanulmányának 3. pontjában így írt Pál Lász­ló: „A világkiállítás meg­valósulása esetén joggal feltételezhetjük, hogy Bu­dapest Európa egyik leg­értékesebb, infrastrukturá­lisan kiválóan ellátott te­rülete lehet. Figyelembe véve Budapest rendkívül kedvező geográfiai elhe­lyezkedését és kulturális adottságait, számolni le­het azzal, hogy megfelelő fejlesztési stratégia érvé­nyesítése jelentős szelle­mi és anyagi tőkét mozgó­síthat. A mozgósítás felté­teleit javítják a kormány által a működő tőke im­portja számára meghirde­tett preferenciák, vala­mint a csúcstechnológiák meghonosítását és a kuta­tást, műszaki fejlesztést támogató adókedvezmé­nyek. Biztonsággal állít­ható, hogy a későbbiek­ben létesülő — elsősor­ban a csúcstechnológiák. magas szellemi tartalmú ipari és szolgáltatási tevé­kenységek, kutatás és mű­szaki fejlesztés, consul­ting, műszaki és‘gazdasá­gi tanácsadó felső szintű oktatási tevékenység te­rén alapítandó — vegyes vállalkozások számára ez az infrastruktúra megfele­lő telepítési (pl. bérbe­adással) feltételeket kínál­na. Ily módon megfelelő stratégia kidolgozása és ennek taktikai érvényesí­tése esetén a világkiállí­tás fejlesztéseihez kapcso­lódva, annak infrastruktu­rális feltételeire építve LÉTREJÖHET BUDA­PESTEN KELET-EURÓ- PA LEGJELENTŐSEBB INNOVÁCIÓS, MARKE­TING- ÉS GAZDASÁ­GI-PÉNZÜGYI KÖZ­PONTJA. A központ léte­sítése megoldható oly mó­don, hogy semmiféle pót­lólagos terhet ne rójon a költségvetésre. Az általá­nos infrastrukturális beru­házások és a világkiállí­tásra amúgy is tervezen­dő források mellett a zóna kiépítése nemzetkö­zi konzorciumokkal, ban­ki szervezésben valósítha­tó meg.” Tanulmányát Pál László az alábbiakkal zárta: „Az előkészítő munka eredményeinek is­meretében megfelelő tár­sadalmi egyeztetéseket kell végezni, MEG KELL NYERNI A KÖZ­VÉLEMÉNYT. A döntés-előkészítési szakasz munkálatai — megfelelő szervezésirá­nyítás esetén — néhány hónap alatt elvégezhetők. Meggyőződésem, hogy egy ilyen változat — hozzájárulhat a tár­sadalmi támogatás elnye­réséhez, mivel nem egy -— önmagában nagyon je­lentős, de mégiscsak alap­vetően — egyszeri alka­lomra szóló rendezvény megszervezését célozza meg; — perspektívában szol­gálja a magyar gazdaság fejlődését és műszaki-gaz- dasági-politikai mozgáste­rének nemzetközi méretű kibővülését; — lényegesen nagyobb lehetőséget ad a költség­vetés tehermentesítésére, a működő tőke behozata­lára, a világkiállítás meg­rendezésének vállalkozá­si alapra helyezésére; — hozzájárulhat a terü­let kiválasztásában folyó viták eldöntéséhez.” * * * Pál László 1989-es tanul­mánya óta 5 év telt el. Ta­nulmánya alapján meg­győzték a közvéleményt, törvényt alkottak a világ- kiállítás megrendezésére, a munkálatok is elindul­tak. Mindez Pál László ta­nulmányából fakadó si­kernek, a miniszter úr egyéni érdemének is te­kinthető. A volt ipari minisztéri­umi államtitkárból mi­niszter lett. És PÁLFOR- DULÁS történt. Az expó történetét elfelejtve kije­lentette: „A történelem túllépett az expó koncep­cióján.” S mindezt 43 mil­liárd Ft költségvetési ki­adás mentesítése érdeké­ben vallja. Tisztelt Kormánykoalí­ció! Tisztelt Koalíciós Képviselők! Az expónak történelme van. E történe­lemből legalább azt tisz­teljék, amit 1990 előtt val­lottak és tettek a nemzet érdekében, s ne járassák le magukat a világ előtt az expó lemondásával. A szavazógomb megnyomá­sakor gondoljanak Pál László miniszter úr 1989. évi tanulmányában leír­takra és szakértői tudá­sukkal valósítsák meg az expó világkiállítást nem­zetünk javára! Ezt várja az a hazai közvélemény, melyet sikerült 5 évvel ez­előtt elődeinknek meg­győznie, s Pál László mi­niszter úr szavaival élve: „kedvezően befolyásol­nia” E „befolyásolási kí­sérletet” a magyar nép kedvezően fogadta, tehát nem lehet e kedvező fo­gadtatást újabb befolyáso­lási kíséi lettel expóelle­nes hangulattá formálni. Ez még akkor is illetlen­ség lenne a néppel szem­ben, ha nem lenne az ex­pónak története! Móré Csaba József Visszaveszik az ipari tanulókat Elkelt a húsüzem Nőtt a sertéshizlalási kedv milliárd Ft — Idegenforgalom fejlesztése (szállodák, kér. létesítmények) 40-60 — Közlekedési fejlesztés I. 66 — Közlekedési fejlesztés II. 45,5 — Távközlési fejlesztés 26,7 — Kiállítások helyszíni ráfordítása 12,0 Összesen: 190-210 milliárd Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom