Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-08 / 236. szám
_§ PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1994. OKTÓBER 8., SZOMBAT 9 Hálából a tanácsköztársaság bukásáért Regnum Marianum Az egykori „Regnum Marianum” Budapesten, amelyet 1951-ben felrobbantottak (Építette Kotsis Iván, 1926—30) A solymári református gyülekezet Tíz éve még meg akarták szüntetni Mindig történik valami a gyülekezetünkben, írta szerkesztőségünknek küldött levelében Szigeti László solymári református lelkész. A mondat felkeltette a kíváncsiságomat, felkerestem. Látogatásom során aztán magam is meggyőződhettem arról, hogy a solymári gyülekezet története nem szokványos. Csaknem 100 éve Vaszary Kolos hercegprímás kérelmére 1896-ban a pápa engedélyezte, hogy október 8. a Magyarok Nagyasszonya ünnepe legyen hazánkban annak emlékére, hogy Magyarország ezer évet megélt keresztény hitben. Szűz Máriának, mint hazánkat oltalmazó Magyarok Nagyasszonyának tisztelete a Hartwik- féle Szent István-legendá- ban oly szépen megírt felajánlási jelenetére vezethető vissza. Ebből virágzott ki a barokk időkben a Patrona Hungáriáé és a Regnum Marianum (azaz a magyarok ol- talmazója és a Mária országa) eszméje, ami azonban gyökereiben mindig megtalálható volt a magyar hitéletben. Ha az ország bajba jutott, érthető módon hangsúlyozottabbá vált az oltal- mazóba vetett hit jelentősége. Az elmúlt század végi millenniumi ünnepek alkalmából újra feléledt a Magyarok Nagyasszonyának tisztelete, és Trianon után természetesen fokozódott a Mária oltalmában reménykedő hit. Éppen ezért nem véletlen, hogy a századfordulón és a két világháború közti időszakban a történeti Magyar- ország területén több mint 50 templom épült a Magyarok Nagyasszonya titulussal. Köztük az 1930-as évek elején készült el a Regnum Marianum egyházközség egykori temploma a Városligetben, a Damjanich utca tengelyében a Magna Domina Hungarorum tiszteletére. Fogadalmi templomnak épült, hálából az 1919. évi tanácsköztársaság bukásáért és az elszenvedett borzalmak megszűnéséért. 1926-ban a templomra kiírt tervpályázatot Kotsis Iván nyerte el neoromán stílusjegyeket mutató, hatásos elrendezésű épületével. A kupolás, kereszthajós templomtestet árkádos előcsarnok előzte meg, amelyhez széles lépcsőzet vezetett fel, ami megfelelő ünnepélyes megjelenést adott az amúgy is szép arányú épületnek. A pódiumra emelt templom és széles lépcsőzete alatt egy hatalmas altemplom is helyet kapott. A templomot 1951-ben politikai meggondolások alapján bontatta le (robbantotta fel) a kommunista kormány, amikor a Dózsa Görgy utat felvonulási úttá alakították át. A volt Regnum Marianum-templom helyére 1969-ben a tanácsköztársaság emlékműveként egy rohanó zászlós matróz szobrát emelték a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóján. Azóta már eltűnt a matróz is a „Regnum” helyéről. Erre 1992-ben került sor, és a templom egykori helyét emléktábla jelzi. A napokban új templom alapkövét helyezi el a Regnum Maria- num-plébánia. Nem a régi helyén, de azonos kerületben a Zoborhegyi téren fog felépülni az új „Regnum Marianum", illetve a Magna Domina Hungarorum, azaz a Magyarok Nagyasszonya új temploma. Pamer Nóra Már maga a templom- épület is különlegességet sejtet. Hiszen amíg a templomok többsége több száz éves, addig a solymári reformátusoké még nyolc sincs: az épület külső falára erősített márványtábla szövege szerint 1986—87-ben épült. Külseje díszítésektől mentes, visszafogott. Ha nem volna a tetején a protestáns templomokra jellemző sokágú csillag, nem is gondolná a járókelő, hogy istenháza mellett vezet el az útja. Hacsak az épület mellett lévő harangláb nem keltené fel a „gyanúját”. A templommal egybeépített parókiába lépve a lelkész felesége fogadott. — Azonnal jön a férjem — tessékelt beljebb kedves mosollyal —, addig, jöjjön, belülről is megmutatom a templomot. A belső természetesen azonnal elárulja az épület rendeltetését, ám a külsőhöz hasonlóan egyszerű berendezésű. Ami mégis. meghitté teszi, azok a virágmotívumokat ábrázoló táblaképek. — A kazettákat nézi? — találta ki a gondolatomat a lelkészné. - Pákay- né Hajnal Mária munkája. Amikor megtudta, hogy templomépítési terveink vannak, azonnal felajánlotta a segítségét. A gyülekezet egy része először fenntartásokkal fogadta a tervet, aztán a kétkedők is megnyugodtak. Hiszen számos szatmári és baranyai református templomban találhatóak kazetták. S ahogy azok között nincs, úgy itt sem található két egyforma. — Összesen hány fatábla díszíti a templomot? — Száznégy. A templomba vezető helyiség falán fényképek emlékeztetnek az elmúlt évek eseményeire, elsősorban persze a templomépítésre. Ennek történetével azonban már a gyülekezet lelkésze ismertetett meg, akivel az irodában ültünk le beszélgetni. Tőle tudtam meg, hogy a II. világháború után a kitelepített solymári németek helyére költözött magyarok között 70 református is volt, akik gyülekezetét alapítottak az addig színkatolikus faluban. Ahhoz azonban már nem volt erejük, hogy önálló egyház- községet alkossanak, ezért a mindenkori pilis- vörösvári lelkész járt ki hozzájuk. A gyülekezet tagjai számára ez kevés volt ahhoz, hogy közösséggé forrjanak, az alkalmak — amelyeket egy vályogépületben tartottak — egyre gyérebben látogatottakká váltak, olyany- nyira, hogy a lelkész 1984-ben már a megszüntetésén gondolkodott? Utolsó „kísérletként” azonban néhány hónapra felkérte Szigeti Lászlót a gyülekezet életének a megújítására. Szigeti László mint misz- sziós lelkész végiglátogatta a település összes református családját, elbeszélgetett velük, s hívogatta őket az alkalmakra. Sikerrel. Két év múlva, amikor már 250-en voltak a gyülekezetben, elhatározták, hogy a régi vályogépület helyére templomot építenek. A község tanácselnöknője örömmel vette a gondolatot, s két hónap alatt kijárta az engedélyeket a rossz emlékű Állami Egyházügyi Hivatalnál, s az egyéb szükséges helyeken. Az engedélyek szükségesek egy templom építéséhez, ám nem elégségesek. Pénz is kell hozzá, mégpedig nem is kevés. S bár erejükhöz mérten — vagy talán azon felül is — áldoztak az új épületre a solymári reformátusok, csupán az ő adományaik nem lettek elegendőek ahhoz, hogy egy év múlva már itt tarthassák meg az első istentiszteletet. Szükség volt külföldi segítségre is, amely hamarosan meg is érkezett Hollandiából és Németországból.-— S mennyien vesznek részt az alkalmakon? — kérdeztem a lelkészt. — Vasárnaponként 70- 80-an jönnek, ünnepeken pedig 120-150-en is. A kulturális alkalmainkon pedig — tette hozzá — sokszor kicsinek is bizonyul az épület. Mert ahogy a levelemben is írtam, nálunk valóban mindig történik valami. Kórusokat, zenekarokat hívunk meg, van, amikor külföldről is. — S fiatalok is vannak a templomosok között? — Legalább a hatvan százalékuk az. Nálunk az évi 10-12 temetésre 20-25 keresztelés esik, tehát fo• • • lyamatosan növekszik a gyülekezet lélekszáma. Iskolai hitoktatásra körülbelül százan járnak, de egyre több. fiatal látogatja azokat az alkalmakat is, amelyek a lelkészlakban tartatnak. Ezért az elmúlt esztendőben már a bővítése is szükségessé vált. — Ennyi szolgálat mellett, azt hiszem, elkelne a segítség is. Hiszen már nem húszéves... — Idén vagyok hetven- esztendős. A gyülekezeti munkát egyébként nem csupán én végzem. A feleségem hitoktat az iskolában, a fiam pedig, aki végzős teológus, itthon. — Más gyülekezetekben is hasonlóan eredményes munkát végzett? — kérdeztem búcsúzóul. — Ez az első gyülekezetem. Értetlenkedve tekinthettem rá, mert azonnal magyarázni kezdte: — 54 éves koromban iratkoztam be a teológiára, addig csak érlelődött bennem az elhatározás. — S azeló'tt? — Azelőtt kereskedelmi tanácsadóként dolgoztam egy vállalatnál. Még előbb éveket töltöttem Kanadában, ahová a forradalom leverése után távoztam. Eredeti végzettségemet egyébként az operett sza- kron szereztem... Az életem azonban egy külön történet. .. A solymári gyülekezet utóbbi évtizedének — mai divatos szóval élve — sikertörténete egyértelműen Szigeti László munkáját dicséri. Amikor azonban erre utaltam, azonnal elhárította szavaimat: — Isten választott ki a gyülekezet újjászervezésére, mint eszközt. Én csak neki engedelmeskedtem... Hardi Péter Sajtópetriben holnap szentelik fel a Rózsafüzér királynője templomot, amely Bodonyi Csaba tervei szerint készült Kozma István felvétele A gyülekezet templomát 1986—87-ben építették A templombelsőt Pákayné Hajnal Mária száznégy különböző virágmotívumot ábrázoló kazettája díszíti Tal um Attila felvételei
