Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-08 / 236. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 8., SZOMBAT 5 Önkormányzati lakások magánosítása Megköttetnek a szerződések A ceglédi képvise- , ló-testület legutób- I bi ülésén jóváhagy­ta tizenöt önkor­mányzati tulajdonú lakás vé­telárát, és áldását adta az ér­tékesítésre. Lapunk hasábjain koráb­ban már írtunk arról, hogy a képviselő-testület a ceglé­di Városgazda Rt.-t bízta meg a mintegy ezemegy- ven önkormányzati tulajdo­nú hajlék magánosításának lebonyolításával. Körülbe­lül háromszáz bérlő jelezte vásárlási szándékát a polgár- mesteri hivatalnál és a rész­vénytársaságnál. Először elkezdték az in­gatlanok társasházzá alakítá­sát. Majd a Makett Kft. mű­szaki felmérése alapján az rt. szakemberei megállapí­tották a forgalmi értéket, s az utóbbiból formálták (az erre vonatkozó rendelet ér- telmébén) az eladási árat, ami az említett összeg fele. Ennek a tíz százalékát kell kifizetni — tudtuk meg Ju­hász Józseftől, a részvény- társaság elnök-igazgatójától —, és huszonöt éves részlet- fizetést lehet kérni. Tíz esz­tendőn belül a törlesztés ka- matmenes. Ezután pedig változik a kedvezményes kamat mértéke. Aki ki­egyenlíti a teljes vételárat, annak elengedik a végösz- szeg huszonöt százalékát. Az Ady Endre és a Bem utca, valamint az Eötvös tér tizenöt otthonának leendő tulajdonosa kilencven nap alatt dönthet arról, hogy véglegesen megerősíti-e a korábban jelzett vásárlási szándékát, illetve elfogad­ja-e a feltételeket. Az adás­vételi szerződés megkötésé­hez elengedhetetlen az elő­leg befizetését igazoló csekk bemutatása, s egy nyi­latkozat is szükségeltetik ar­ról, hogy az illetőnek nincs közüzemidíj-tartozása. Ugyanakkor a lakásbiztosí­tást is tanácsos megkötni. Végül is a lebonyolítás an­nál gördülékenyebb lehet, minél hamarabb visszakül­dik a vásárlási nyilatkoza­tot. Ezután napokon belül aláírhatják az adásvételi szerződést. Az elnök-igazgató arról is tájékoztatott bennünket, hogy a következő hetekben a Kossuth Ferenc utca és a Rákóczi út mintegy nyolc­van-száz lakásának forgal­miérték-, illetve vételáraján­latát teszik le az önkor­mányzat asztalára. Sokan vannak azok is, akik ugyan megerősítették igényüket, ám egyelőre nem készítet­ték el nekik a becslést. Ez egyáltalán nem a részvény- társaság jó- vagy rosszindu­latán múlik. Az ok egysze­rű: a hajlék műemlék jelle­gű vagy szolgálati lakás, esetleg a bérlőkijelölés joga nem a városé. A előbbi ese­tekben lényeges egy harma­dik szerv, például a Műem­lékvédelmi Felügyelőség engedélye is. Természete­sen a polgármesteri hivatal arról tájékoztatja a jelentke­zőt, hogy mit kell tennie. Végezetül Juhász József elmondta, november 1-jétől életbe lép a lakbéremelésről szóló rendelet — eszerint jövő év július 1-jétől csak­nem ötszörösére emelkedik a jelenlegi tarifa — első üte­me. Következésképpen né­hány hét múlva már a leen­dő díj felét kell fizetni. Nap­jainkig a lakbéres hajlékok­nál mintegy tízmillió forint­ra gyüle mlett a bérlők tarto­zása (fűtési, hideg-, meleg­vízdíj, lakbér). Könnyű megjósolni, hogy ez a tete­mes összeg a lakbéremelés miatt tovább gyarapszik. Ahhoz, hogy ezek a tartozá­sok ne veszélyeztessék az rt. működését, fontos lenne emelni az úgynevezett lak­hatási támogatást. Termé­szetesen amennyiben a ti­zenöt leendő tulajdonos egy-két héten belül vissza­küldi a vásárlási szerződést, nem kell fizetniük a maga­sabb lakbért. F. F. Az APEH Pest Megyei Igazgatósága február óta önálló sajtótevékenységet is folytat. Mit foglal magá­ba e tevékenység? — kér­deztük Komis Tamás sajtó- referenst. — Egyfelől igyekszünk minél szélesebb körben is­mertetni az adózókkal a te­endőiket, kötelezettségeiket és jogaikat, az adóhivatal munkáját is megkönnyítjük ezáltal, talán az ügyfélszol­gálatot is tehermentesítjük némileg — kezdte válaszát. — Emellett szeretnénk egy kicsit pozitívabb képet ki­alakítani az adóhatóságról, és elhitetni azt, hogy az adó­törvényeket az Országgyű­lés hozza, az adóhivatal pe­dig egy végrehajtó szerv. Sokszor kritizálják a mun­kánkat, néha jogosan, de nem ez a jellemző. A köz­ponti sajtószervekkel és a megyei sajtóval nagyon jó a kapcsolatunk. A helyi la­pok szerkesztőségeivel, il­letve a regionális televíziók­kal még nem sikerült össze­köttetést teremtenünk. Vol­tak próbálkozásaink ugyan, de ezek technikai és anyagi problémák miatt nem iga­zán jártak sikerrel. Készítet- tünK egy felmérést, s kide­rült, hogy Pest megyében több száz helyi újság és tele­vízió működik. Sajnos mindegyiket nem tudjuk kü- lön-külön felkeresni. Ameny- nyiben igény mutatkozik adózási kérdésekben akár interjúra, akár bármilyen formában történő megnyilat­kozásra, telefonon való elő­zetes megbeszélés alapján bármelyik lapnak vagy tele­víziónak rendelkezésére ál­lunk. V. Cs. Lovagrend-kitüntetett a tulajdonos ben Immár hagyomány­nak számít Piliscsa- í bán, a Kopár csár­dában, minden év­megrendezésre kerülő olasz gasztronómiai hét. A csárda és a bergamoi la Cu­pola étterem között hat éve kezdődött a kapcsolat, melyben az Olasz Szakács Szövetség és a Magyar Sza­kácsok és Cukrászok Szö­vetsége is részt vesz. Mind­eddig 13 magyar hetet tar­tottak Olaszország külön­böző részein Bergamótól egészen Szicíliáig. Mindazt Kun Imre, a Ko­pár csárda tulajdonosa el­mondta, Nyugaton elég rossz véleménnyel vannak Magyarországról, ami an­nak köszönhető, hogy az in­nen külföldre távozott em­berek nem mindig a legked­vezőbb színben tüntetik föl hazánkat. Ugyanez értendő a magyar konyhára is, hi­szen akik kint magyar étter­met csinálnak, azoknál el­sősorban a töltött káposzta és a gulyás szerepel ma­gyar ételként, amely termé­szetesen nem fedi a ma­gyar gasztronómiai hagyo­mányokat. Éppen ezért szükséges a külföld szemé­ben a kulturált megjelenés, a színvonalas minőség, mind a gasztronómiában, mind pedig a kultúrában. Ezek a kölcsönös kap­csolatok lehetővé teszik a két ország kereskedelmi vi­szonylatainak javulását is Olasz hét a Kopár csárdában Ünnepi asztal mögött a kiváló csapat —.hangsúlyozta a csárdatu­lajdonos, hiszen ő a saját területén mindent elkövet annak érdekében, hogy a magyar—olasz kapcsola­tok újra fellendüljenek. Ép­pen ezért a meghívottak kö­zött — a szakma képviselő­in kívül — szerepelnek a különböző külképvisele­tek, cégek és olyan szerve­zetek, amelyek tevékenysé­ge ebbe a tervbe beilleszt­hető. Kun Imre nagyon fon­tosnak tartotta még azt is, hogy a mediterrán atmosz­féra nagyon sokban hason­lóságot mutat a magyar mentalitással. Véleménye szerint Európában három olyan ország van, amelyek nagyon hasonlóak egymás­hoz: Görögország, Olaszor­szág és Magyarország. Ezekkel a kapcsolatok­kal a Kopár csárda elindul­hatott a siker útján, és a tu­lajdonos büszkeséggel me­sélte, hogy Magyarország első 15 étterme között tart­ják nyilván. Kun Imre mun­kája .elismeréseképpen megkapta a Világ Gasztro­nómiai Lovagrendjének ki­tüntetését, amely lovagren­det 1248-ban alapítottak Franciaországban, és aki ezen rend tagjai közé felvé­tetik, az bizonyosan a világ élvonalába tartozik ebben a szakmában. Természetesen problé­mák is adódnak a Kopár csárda körül, mert a tulaj­donos nem tudta megven­ni az épületet, így ez az olasz hét lesz az utolsó Pi- liscsabán. A csárda októ­ber végétől Szentendrére költözik, ahol már most is üzemel az Összmagyar Bormúzeum, amelyhez panziót is kívánnak építe­ni. A nemzeti héten első­sorban bergamói speciali­tásokat szolgálnak fel a vendégeknek. ízelítőként három recept Lino Colom- belli olasz mesterszakács­tól: Vargányás rizottó: A rizst megfőzzük, majd fé­lig kész állapotban hozzá­adjuk a vargányát, felönt­jük húslével, és tovább főzzük. Mikor elkészült, vajat, parmezánsajtot és petrezselymet keverünk bele, és tálaljuk. Spagettiegyveleg: 1 cso­mag spagettitésztát kifő­zünk, ezzel egyidejűleg megfőzünk sós vízben egy üveg tenger gyümöl­csét. Mikor elkészült, ösz- szekeverjük, hozzáadunk negyed kiló vargányagom­bát, és összefőzzük. Ha el­készült, leöntjük egy evő­kanálnyi tejszínnel, meg­szórjuk egy csipetnyi pet­rezselyemmel és tálaljuk. Bélszín zöldborsómár- tással: Fél kiló marhabél­színt felkockázunk, és tep­siben megpirítjuk egy ke­vés vajon. Adjunk hozzá két evőkanál tejszínt, majd öntsük le róla a va­jat, sózzuk meg, s ezután tálalható. Mindenféle körettel fo­gyasztható, de leginkább a petrezselymes burgonya vagy a főtt rizs illik hozzá. Jó étvágyat! (w. b.) Diákcsoportok is látogatják Akik tudják, honnan fúj a szél A használaton kívüli Wild-féle szélzászló az ökometeo­rológiai állomás szimbóluma # Klímaállomásként üzemel közel két esztendeje Szentend­rén az ökometeoro­lógiai állomás, amely a napi hőmérséklet, a csapadék és a szélerősség mérésén túl a diákok természettudományi ismereteinek bővítésével is foglalkozik. A telep fenntar­tása évi egymillió forintba kerül, melynek felét az ön- kormányzat biztosítja. A hi­ányzó ötszázezret Kellár Já­nos, a létesítmény vezetője és alapítója fedezi, aki egy reklámstúdiót működtet, melynek bevételéből pótolja az összeget. — Megvalósult az a rég­óta dédelgetett álmunk, hogy a rádió hét végi körzeti időjárás-jelentésében ismer­tessék a Szentendrére vonat­kozó adatokat — újságolta Kellár János. — Ennek első­sorban a kirándulók veszik hasznát, akik a szabadba ter­vezett programjaikat az elő­rejelzés alapján szervezhetik meg. A város egyes intézmé­nyei is igénylik az ilyen jelle­gű információkat. így töb­bek között az Építéstudomá­nyi Intézet szakemberei is felhasználják azokat minden­napi munkájuk során. Az ifjúság környezetvé­delmi nevelését felkarolván az ökometeorológiai állo­más vezetője a nyári szüni­dőben a visegrádi Mogyoró­hegyen táborozó gyerekek­nek heti két alkalommal elő­adásokat tartott. Ezeken nemcsak a szakmával össze­függő ismereteket sajátíthat­ták el a nebulók, hanem meg­ismerkedhettek a mérőmű­szerek használatával és a környezeti-időjárási ténye­zők hatásaival is. A szentendrei és a dunaka­nyari települések iskoláiban kedvező fogadtatásra talált a kezdeményezés. Gyakran ke­resik fel előzetes bejelentés után tanulócsoportok az állo­mást, hogy betekintést nyer­jenek az időjárási adatok fel­dolgozásának módszereibe. Az egyik általános iskola pe­dig műszereket kért, hogy ezek kezelését szakkörön sa­játíthassák el a fiatalok. Kellár János lapunk érdek­lődésére elmondta, hogy a te­lep műszerezettsége egy fő­állomás felszereltsége köve­telményeinek felel meg, ugyanis rendelkeznek csapa­dékíró, napfénytartalom- és szélmérő berendezésekkel. Állandó kapcsolatban állnak az Országos Meteorológiai Szolgálattal, s folyamatosan cserélik ki egymás adatait. Ha meghibásodik egy mű­szerük, ennek megjavításá­hoz segítséget kapnak a szol­gálattól. Tervezik, hogy a jövő év elején tevékenységüket öko­szolgálati munkával bővítik ki. A hozzájuk fordulóknak felvilágosítást nyújtanak majd Szentendre s a Duna­kanyar térségében az időjá­rással, az éghajlatváltozás­sal összefügő valamennyi kérdésben. Ezen túl környe­zetvédelmi gondokkal is fel­kereshetik őket a tanácsra szorulók. Ha például valaki arra a problémájára vár megoldást, hogy a veszé­lyes hulladékokat mikép­pen kell kezelni, hogyan le­het biztonságosan elhelyez­ni a környezetre káros anya­gokat, az állomás közvetítő szerepet betöltve megmond­ja, hogy mely szervezet fog­lalkozik az országban e té­mával. K. M. Megkönnyítik az ügyintézést Sajtóosztály az adóhivatalban

Next

/
Oldalképek
Tartalom