Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-16 / 217. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK 7 Szlovák tárlat Budapesten Kisplasztikái és rajztriennálé A Selmecbányái Szlovák Bányamúzeum ismét kiállítást szervezett Budapesten, a Szlovák Kulturális Intézetben. A Budapest és Selmecbánya közötti történelmi kapcsolatokra való tekintettel, valamint a magyarok szakadatlan érdeklődésére a bányamúzeum iránt, jelentősebb kulturális rendezvényeiket a lehetőségekhez mérten bemutatják Budapesten is. Vitathatatlan, hogy a IV. kisplasztikái és rajztriennálé is ezek közé tartozik, amelyre ez év májusa és augusztusa között került sor a Szlovák Bányamúzeum Jozef Kollár Galériájában. A művek alkotói valamenynyien a kortárs szlovák képzőművészek kiemelkedő személyiségei. A kiállításon részt vesznek Andrej Augustin, Martin Augustin, Oto Ba- chorik, Stanislav Balko, Karol Baron, Ladislav Berger, Robert Brun, Alaxander Bugán, Juraj Cutek. A tárlat iránt érdeklődött Szlovákia budapesti Kulturális Intézete is, ahol ily módon is bemutatkozhat a kortárs képzőművészet — mondta megnyitójában Jozef Labuda művészettörténész, a múzeum igazgatója. Rút Lichnerova, a múzeum munkatársa röviden ismertette a kiállítás tartalmi vonatkozásait: a szlovák képzőművészet jelentős szemléi Juraj Cutak: Kerékpározó (1992) Milan Kosmel: Kritikus és mosoly (1992) Krekács Róbert felvételei között mára megtalálta helyét a Selmecbányái kisplasztikái rajztriennálé is — mondta —, hiszen képes képet nyújtani a mai szlovák plasztika és rajz alkotói irányultságáról — vitathatatlanul ambiciózus vállalkozás. A IV. évfolyam szervezője, a Jozef Kollár Galéria a nem versenyszerű áttekintést részesítette előnyben, és a kiállítás rendezőivel lehetőséget nyújtott arra, hogy a tárlat koncepcióját alkotói megközelítésben dolgozzák ki. A magasan kijelölt minőségi paraméterek és szakmai kritériumok, mindenekelőtt a művészi vallomás mélységének és autentikus voltának, valamint mindezek formai és anyagi megjelenítésének figyelemmel kísérése döntött a kiállítás alkotóinak meghívásánál. Harminchat szobrász és rajzoló találkozott itt, mindannyian saját művészi elképzeléssel jöttek, amelyek eredményeit egy közös nevező köti ösz- sze: a mai ember mai világban adott helyzetére reagál. Saját bensőjükből akadóan sokoldalú módon teszik ezt, összhangban sajátos alkotói fejlődésükkel, ugyanakkor mindig a maximálisan művészi kifejezés igényével. Ebben a pillanatban lényegtelenné válik a csoportokba, alcsoportokba, iskolákhoz és irányzatokhoz való sorolásuk. A kiállításon valódi személyiségek találkoztak, nem csupán az idősebb generáció, hanem mindenekelőtt közép- és legifjabb képzőművész-nemzedékek képviselői. Látóképességükkel, átható szenzibilizásukkal gazdagítanak és provokálnak, az érzékek és érzések szintjén merik műveikkel bemutatni az embert. A műveket érdeklődéssel és várakozással nézegetjük, miközben újra meg lesz annak a felismerése, amit a tudomány nem képes a maga eszközeivel se megragadni, se pedig kifejezni — mondta a szlovák Kulturális Intézet munkatársa Rút Lichnerova. (A tárlat október 7-ig tekinthető meg Budapesten a VIII. kerület, Rákóczi út 15.-ben.) (simon) Kezdődik a színházi évad Cegléden Jézusom, szerelmes vagyok! 0 Megkezdődött az 1994/1995-ös színházi évad. A ceglédi Kossuth Művelődési Központ háza táján is megélénkült az élet. Lűr István igazgatótól megtudtuk: az, hogy egy-egy produkció előállítása egyre több összeget emészt fel, nehezítette az intézmény elképzeléseinek megvalósítását. Arra törekedtek, hogy elsősorban vidám, zenés darabokat hozzanak Ceglédre. Öt-öt előadásból álló színházi pódium- és felnőttbérletet bocsátanak ki. Az előbbi egységesen nyolcszáz forint, amelyből átvételkor háromszázat, míg a fennmaradó összeget a későbbiekben két részletben kell majd kifizetni. Az utóbbi bérlet ára ezerháromszázötven (első-), ezerötszáz (másod-), és ezerkétszázötven forint (harmadosztályú). Előre — kategóriánként — hétszázötven, ötszáz, illetve négyszázötven forintot kémek, a többit két részletben törleszthetik le a leendő nézők. Természetesen a korábbi bérlettulajdonosoknak most is elővásárlási joguk lesz. A pódiumbérlet nyitóműsora, október 11-én este 6 órakor a kamarateremben, Sáfár Anikó és Harsányi Gábor vidám zenés estje lesz Jó estét szerelem címmel. Ezt követi Bencze Ilona és Kovács István A kettőnk titka, Dunai Tamás és Pregitzer Fruzsina Szikrák jégkockákkal, Bánsági Ildikó és Hegedűs D. Géza Színház az egész világ című produkciója. Valameny- nyi esten Szentirmai Ákos zeneszerző kísér. A felnőttbérlet első előadása a Klapka Sztárszínház vendégjátéka, a Francia szobalány lesz. A háromfel- vonásos vígjátékban többek között Kertész Péter, Kovács István, Csász Angéla, és Moór Marianna mókázik. A Vidám Színház társulata a Jézusom, szerelmes vagyok! című zenés vígjátékkal szórakoztatja a publikumot. A főszerepet Bodrogi Gyula és Voith Ági játszsza. A tatabányai Jászai Mari Színház a Zsuzsi kisasz- szony című Kálmán-operet- tet mutatja be. A darabban Kocsis Györgyöt, Szom- bathy Gyulát, Incze Józsefet láthatja a közönség. Ugyancsak a tatabányai társulat vendégeskedik Cegléden a Hal négyesben című zenés vígjátékkal. A főbb szerepeket Kovács Zsuzsa, Felföldi Anikó, Lehoczky Zsuzsa és Bajor Imre alakítja. Végezetül ismét a Vidám Színpad látogat a város színházába a Kölcsönla- kás című bohózattal. Néhány an a szereplők közül: Csala Zsuzsa, Straub Dezső', Rátonyi Hajnal, Nyertes Zsuzsa, Kása András. (f.) Másság-azonossag II. Képzőművészeti kiállítás a Patakyban Másság-azonosság címmel nyílik tárlat ma, a Pataky Művelődési Központban. A kőbányai intézmény második alkalommal teremt lehetőséget a magyarországi kisebbségek alkotóinak a bemutatkozásra. Szidu Evdoxia görögországi, Ducki Krzysztof varsói, illetőleg Buda Márta nógrádi születésű, Gödöllőn élő és alkotó cigány festőművész munkái október 4-éig tekinthetők meg a művelődési intézményben. Magyar—román kulturális napok Pécsett A Brassói Filharmonikusok Gaudeamus kvartettjének koncertjével szerdán este megkezdődött Pécsett az első magyar—román kulturális napok eseménysorozata. A Magyar—Román Baráti Társaság a találkozót olyan kezdeményezésnek szánta, mint a tavaly ősszel Pécsett megtartott magyar—román polgárfórum is volt, amelynek folytatásaként az idén őszszel Brassóban találkoznak majd egymással a két nép polgárai, hogy az egymás megértését szolgáló párbeszéddel tegyenek lépéseket a megbékélés felé. Az első magyar—román kulturális napok megnyitójára Pécsre érkezett Stelian Badragan, Brassó megye kulturális felügyelője. A pécsi székhelyű baráti társaság elnökével, Iglói Zoltánnal abban állapodtak meg, hogy a találkozóból hagyományt teremtve jövő május-június táján Brassóban román—magyar kulturális napokat rendeznek. Azt követően a két város évente váltva egymást a házigazda szerepében fogadja majd a magyar és a román nép kölcsönös ismerkedését és baráti kapcsolatainak elmélyítését szolgáló kulturális rendezvénysorozatot. A megnyitón felavatták a Magyar—Román Baráti Társaság zászlaját, amely a két ország lobogójából a fehér és a kék színeket egyesítette, közepén a társaság emblémájával. A mintegy ezer tagot számláló társaságot az a felismerés indította a kulturális napok megszervezésére, hogy a magyar és a román nép fiai a sok évszázados együttélés ellenére kevéssé ismerik egymás kultúráját, történelmét, mindennapi életét, s a másikról alkotott képük hamis elemei csak elmé lyítik a kölcsönös idegenkedés, bizalmatlanság, előítélet érzéseit. A pécsi magyar—román napok az irodalom, a film, a képzőművészet, a zene és a tánc — egyszóval a kultúra — közös nyelvén kínálja fel a másik nép megértésének, magyarok és románok kölcsönös egymásra találásának lehetőségét. A program ízelítőt ad a romániai román és magyar, valamint a hazai magyar és román kultúra legértékesebb szellemi és tárgyi alkotásaiból. Sétikáló a Bábszínházban Horgas Béla Sétikáló című művét mutatja be a Budapest Bábszínház. A bábjáték premierjét szombaton délután tartják a színház Andrássy úti épületében. Sétikáló tündért — aki olykor-olykor boszorkány is — Turcsányi Erzsébet, Kacsinder óriást Dörögdy Miklós, Elemózsiás manót Elekes Pál, Szárnyas fittyet Csajághy Béla alakítja. A darabot Urbán Gyula állította színpadra. A díszleteket és a bábokat Ambrus Imre tervezte. Az előadás zeneszerzője Horgas Adám. Christa Ludwig búcsúja Berlin Charlottenburg kerületének zsúfolásig telt operaházában lelkes közönség előtt búcsúzott el kedden este a német operaszínpadoktól Christa Ludwig, korunk kétségtelenül legjelentősebb mezzoszoprán énekesnője. A 66 éves operacsillag végső búcsút a színpadtól december 14-én Bécsben vesz Richard Strauss Elektra című operájában. A berlini születésű Christa Ludwig kedden )este Schubert-, Mahler-, Bernstein-, Wolf- és Richard Strauss-dalokkal búcsúzott az őt helyéről felállva viharos tapssal jutalmazó közönségtől. A művésznőt köszöntve Götz Friedrich, a Német Opera intendánsa emlékeztetett rá, hogy Christa Ludwig 1961-ben Verdi Aidájának Amneris szerepét énekelve közreműködött az újjáépített charlottenburgi operaház ünnepélyes megnyitásán. Azt az emlékezetes Aida-előadást Wieland Wagner rendezte, a zenekart Kar! Böhm vezényelte. Christa Ludwig meghatott szavakkal mondott köszönetét az ünneplésért. Emlékeztetett rá, hogy valamikor őt is a Spree vizével keresztelték, és kimondhatatlan örömet érzett, amikor 1989-ben a berlini fal lehullott.
