Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-08 / 210. szám

J PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. SZEPTEMBER 8.. CSÜTÖRTÖK 3 Elkészült a médiatervezet Önkormányzati törvénymódosítás kérdőjelekkel Megnehezül a függetlenek indulása Az Országgyűlés most tárgyalja az önkormányzati tör­vény és a választójogi törvény módosítási tervezeteit, amely mint közismert, elég sok vitát kavart. Az ellen­zék részérói megkértük Nemes Miklóst, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjét, fejtse ki véle­ményét a tervezett változtatásokkal és újításokkal kap­csolatban. (Folytatás az L oldalról) Sajó András úgy véli, kö­rülbelül 10 nap alatt dolgozza fel a kodifikációs bizottság az újabb észrevételeket, majd egy egész napos tanácskozást tartanak az érdekeltek bevoná­sával, ami után újabb techni­kai szövegezésre kerül sor. A bizottság vezetője szerint tar­tani tudják az eredeti határ­időt. és a hónap végére a kor­mány elé kerülhet a törvényja­vaslat. Arra a kérdésre, hogy miben változott a korábbi tervezethez képest a szöveg, Sajó András elmondta: elálltak a törvényter­vezet készítői attól az elgondo­lástól, hogy a tévé és a rádió el­nökét az Országgyűlés hasonló módon válassza meg, mint a köztársasági elnököt. A tör­vényjavaslat 84. paragrafusa szerint pályázati kiírás alapján történik a jelölés, és az Ország- gyűlés titkos szavazással, az ösz- szes képviselő szavazatának többségével választja meg az MTV és az MR elnökét. Ezt megelőzően ugyanaz az eseti bizottság végzi a jelölést, amely az Országos Rádió-Tele­vízió Testület tagjaira is javasla­tot tesz. Ebben az eseti bizott­ságban 50-50 százalék a kor­mánypárti és az ellenzéki kép­viselők aránya. Sajó András arról is tájékoz­tatta az MTI-t, hogy figyelem­be vették a Magyar Rádió Köz­alkalmazotti Tanácsának utol­só pillanatban megfogalmazott igényét, miszerint a rádió dol­gozói maradjanak közalkalma­zottak. A kodifikációs bizott­ság ezzel ugyan nem ért egyet, mert megoldatlan, hogyan értel­mezzék a közalkalmazotti jog­viszony keretein belül az újság­írói függetlenséget. Ennek elle­nére tiszteletben tartotta a bi­zottság az MR KT kérését. Jelentős változtatás a tör­vénytervezetben, hogy az eddi­gi jogi szabályozással szemben engedélyezi a műsorszolgálta­tók hálózatba történő kapcsoló­dását. Példaként említette a bi­zottság vezetője, hogy ha a jö­vőben az MTV nem akaija a je­lenlegi időtartamban sugározni a parlamenti tanácskozás közve­títését, akkor ezt egy kábelháló­zat-rendszerben más tévétársa­ságok is megtehetik. Sajó And­rás a továbbiakban még el­mondta: csökkentették a szerve­zetek kifogásolt nagy számát is, például az önálló, panaszbizott­ság feladatát az Országos Rá­dió-Televízió Testület veszi át — Mi indokolja az önkor­mányzati képviselők és pol­gármesterek választásáról szóló és a választójogi tör­vény ilyen sürgős módosítá­sát? — Véleményem szerint nagyon veszélyes dolog egy négyéves ciklus lejártá­val a már meglévő jogren­den változtatni, a törvénye­ket újra alkotni. Ez az új tör­vényhozási munka bizo­nyos fokig jogbizonytalan­ságot eredményez, másrészt jogalapot teremt arra, hogy a következő kormányzatok ugyanilyen módszerrel fe­lülvizsgálják elődeik határo­zatait. A plenáris ülésen, de a bizottságokban sem hallot­tunk az elmúlt négy évben olyan felszólalót, aki a tör­vényt érdemben és alapo­san kritizálta volna. — Mik az előnyei és mik a buktatói az új törvénynek? — Előnyt csak egyet tu­dok említeni: mégpedig azt, hogy az államháztartás szempontjából költségmeg­takarítást eredményez az egyfordulós választás, így tehát az adófizetők pénzé­ből kevesebbet fordítanak rá. Hátránya azonban több van. Először is a kis létszá­mú ellenzéki pártok számá­ra — ugyan a törvény nem tiltja — nem teszi lehetővé a választási koalíció kialakí­tását, amint azt a négy év­vel ezelőtti rendszer biztosí­totta. Ettől függetlenül úgy gondolom, nem fognak vál­tozni a májusban megta­pasztalt erőviszonyok. Min­den pártnak egyéni listákat kell állítani, így nagyon el­aprózódnak majd a szavaza­tok és nem lesz közös fellé­pési lehetőségünk a mosta­ni kormánykoalíció pártjai­val szemben. A másik veszélye a tör­vénynek, hogy akik 1990-ben függetlenként ke­rültek be egy testületbe, vagy lettek polgármesterek, most csak párttámogatott­sággal vagy párttagsággal számíthatnak nagyobb esélyre. Ugyan a törvény ezt sem szabályozza, de a szelleme gyakorlatilag ezt határozza meg. — Lát-e ön reális esélyt választási szövetségek alakí­tására? — Mi, kisgazdák orszá­gos szinten nem határoz­tunk arról, hogy a párt mely más politikai erőkkel köt szövetséget, de azt javasol­tuk . a területi szervezetek­nek, hogy a mostani kor­mánykoalíció, illetve a volt MSZMP utódpártjai ne jöj­jenek szóba koalíciós part­nerként. Minden megyének és választókerületnek saját szuverén döntésén múlik az, hogy mely pártokkal tartja előnyösnek vagy szük­ségesnek a választási együtt­működést. — Mit gondol, meg fogja-e szavazni a parla­ment a benyújtott törvényja­vaslatot? — A FKGP természete­sen nemmel fog voksolni, a többi ellenzéki párt vélemé­nyét még nem ismerjük. A koalíció azonban ha akarja, megszavazza a törvényt,-hi­szen olyan parlamenti több­ségük van, amellyel bármit el tudnak érni. Még akkor is, ha az ellenzék egy egysé­ges nem szavazattal áll ki, akkor is csak demonstratíve tudunk felszólalni. — Lát-e ön nagyobb moz­gásteret azzal, hogy meg kí­vánják szüntetni a köztársa­sági megbízotti hivatalt? — Nem tudom, hogy sze­rencsés-e a törvényességi felügyeleti szervet megszün­tetni, az azonban bizonyos, hogy a megválasztott képvi­selőknek sokkal több fel­adat és felelősség neheze­dik majd a vállukra. (w. b.) Magyar—török sajtókonferencia Sikeresen fejlődő kapcsolatok Országos gyűlés: holnap (Folytatás az L oldalról) Számos újságírói kérdés Bosznia témáját feszegette, nevezetesen, hogyan lépne Törökország abban az eset­ben, ha feloldanák a bosnyá- kok elleni fegyverembargót. Demirel válaszában kifejtet­te, a balkáni válságra csakis békés megoldások képzelhe­tők el, mindenáron meg kell akadályozni a további véron­tást, ellenkező esetben az eu­rópai együttműködési struk­túra, az EBÉÉ is összeomol­hat. A török elnök reményét fejezte ki, hogy a nemzetkö­zi kontaktcsoport által java­solt béketervet végül is sike­rül mindegyik hadban álló féllel elfogadtatni. A török köztársasági el­nök egyébként tegnap dél­előtt a főváros nevezetessé­geivel ismerkedett, a dél­után folyamán jelen volt a Szulejmán és kora elnevezé­sű kiállítás megnyitóján a Budavári Palotában, este pe­dig a népstadionbeli ma­gyar—török labdarúgó-mér­kőzés szerepelt a program­ban. Süleyman Demirel — aki törökországi látogatásra invi­tálta meg Göncz Árpád ál­lamfőt — a késő esti órák­ban vett búcsút Magyaror­szágtól. S. P. KDNP—Iposz találkozó A KDNP és az Iposz veze­tői találkozót tartottak teg­nap a KDNP székházában. A KDNP delegációját Sur­ján László elnök, az Ipo- szét Szűcs György elnök ve­zette. A két elnök nevével jegyzett közös közlemény szerint a tárgyaló felek átte­kintették a gazdasági hely­zetet, egyetértettek abban, hogy a fő hangsúlyt a jövőt illetően a gazdasági stabili­zációval egy időben a gaz­dasági növekedésre, a növe­kedést elősegítő eszközök bővítésére kell helyezni. Ennek egyik fő feltétele, hogy az alacsony jövedel­mű rétegek vásárlóereje, fo­gyasztói képessége növe­kedjék, ha kell, állami segí­tőeszközök igénybevételé­vel is. Fidesz-nem a koalícióra Nemet mondott a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöksége az FKGP, a KDNP és az MDF térségi szervezeteinek ön- kormányzati választási koa­líciós ajánlatára. Az MTI nyíregyházi szer­kesztőségéhez tegnap eljut­tatott közleményében a fia­taldemokraták megyei veze­tő testületé kinyilvánította: a Fidesz Szabolcsban önál­lóan állít listát az év végi önkormányzati választáson. A párt alternatívát kíván nyújtani mind az MDF— KDNP—FKGP alkotta, a korábbi kormányzati koalí­ciót felölelő politikai szerve­zetekkel, mind pedig a Horn-kormány koalíciós pártjaival szemben. Az MDF jelenlegi összetételű elnöksége tegnap esti tanács­kozásán véglegesítette a párt VIII. országos gyűlésének me­netrendjét — tájékoztatta az MTI-t Herényi Károly szóvi­vő. Az MDF elnöksége elfo­gadta az országos gyűlés vég­leges napirendi pontjait és jó­váhagyta az elnökség beszá­molóját az elmúlt időszakról. Az MDF Vffl. országos gyűlé­sét, amelyen új elnökséget és elnököt választanak, a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szeptember 9-én és 10-én rendezik meg mint­egy 800 küldött részvételével. Gyerünk a zaciba be? A BÁV Kinizsi utcai zálogfiókja mellett nyílt meg a Lombard Kft. áruháza és zálog­fiókja. A kettős szerep elsősorban az anyagilag szorult helyzetbe kerülteken kíván se­gíteni azzal, hogy értékeinek esetleg 70 százalékában kölcsönt ad évi 32 százalék ka­mattal, 6 százalék kezelési költséggel. Az életszínvonalunk zuhanórepülését jól meg­érző vállalkozók arra is gondoltak, hogy aki esetleg szégyclli a helyzetét, az üzlet má­sik felében mint jámbor áruházi vásárló válogathat a zálogban maradt tárgyak kö­zött Vimola Károly felvétele Konrád György Gimnázium? Petőfi Sándorral kapcsolatban nemegyszer elhang­zott, hogy a legmagyarabh magyar költő. Munkás­sága ismeretében minden bizonnyal senki nem cá­folná ezt, hanem csak tán hozzátenné, hogy hála Is­tennek nagy formátumú költők, kik elsősorban ma­gyarnak tartották magukat, bőven vannak az egye­temes hazai lírában. Petőfi Sándorhoz visszatérve, teljesen érthető, hogy róla különféle intézményeket neveztek el, Budapesten például gimnáziumot is. Nos, e gimnázium az idei tanévben kiosztotta diák­jai ellenőrző könyvét, amelyben a tanulói jogok és kötelességek címszó alatt szinte természetes, hogy magyarságra, hazaszeretetre nézvést semmiféle uta­lást nem találunk, hanem így fogalmaz a tanulók­hoz szóló intelem: „a tanuló végezze munkáját a szocialista társadalom hasznos tagjaként”... Avagy: „a tanuló kötelessége, hogy tartsa meg a szo­cialista együttélés szabályait, illetőleg védje a szocia­lista és személyi tulajdont” Fölvetődik bennem a kérdés, ha mondjuk egy nagyon tájékozatlan, elsős nebuló mindezt elolvassa és komolyan is veszi, ak­kor vajon hogyan és mit fog cselekedni, hogy azzal ennek a sok-sok szocialista követelménynek eleget tegyen. Fölvetődik benne majd a kérdés, hogy köz­társaságban él-e avagy szocialista népköztársaság­ban, s netán az is, hogy ha igaz, most szocialista-li­berális kormánya és irányultsága van hazánknak, és onnan Konrád György költő az emberi jogok alapján az enyhe drogfogyasztást próbálja legalizál­ni, akkor az ellenőrző könyvben szereplő tanulói jo­gok és kötelességek összeegyeztethetők-e azzal, hogy a kisdiák e brosúra fölötti zavarában rágyújt egy marihuánás cigarettára, avagy ez a cselekedet ütközik az említett irat némely pontjával? Vélemé­nyem szerint nem kell semmiféle kábítószer után nyúlnia a gyermeknek, hiszen az ellenőrző könyv­hői idézett mondatok már maguk is kábító hatást váltanak ki. Petőfi a legmagyarabh, viszont Konrád a legnagyobb... Igaz, róla még gimnáziumot nem neveztek el. Majd ha igen, hát ott adjanak kábítós ellenőrzőt! (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom