Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-08 / 210. szám

MEGYEI ÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Megnehezül A budaörsi polgármester Magyarul a függetlenek és Sándor András álmodott és számolt indulása levélváltása Emlékezés Kármán Tódorra (3. oldal) (6. oldal) (7. oldal) Bezár Lesz fatelepítés Ujhartyánban a húsüzem? Meglepő hírt ka- SC pott munkatár- IMvt/ sunk, miszerint a Pest Megyei Bíró­ság a Ceglédi Húsfeldol­gozó Rt. felszámolójaként kijelölte a Budapesti In­vestment Rt.-t. Amennyi­ben a céget bezárják, több mint 500 munkatárs növeli a város munkanél­küliéinek táborát. A rész­vénytársaság szakszerve­zeti vezetője levélben kért segítséget Békési Lászlótól, a város ország- gyűlési képviselőjétől. A húsfeldolgozó sorsá­nak- ilyetén fordulata azért meglepő, mert mi­ként lapunk hasábjain be­számoltunk arról, még az év elején az AVÜ határo­zatot hozott a részvénytár­sasági forma megalakítá­sára és arra, hogy meghir­deti az rt. részvényeit. A majdani tulajdonosváltás­sal pedig az Egyesült Ál­lamokba is exportáló cég jövője még biztosabbnak látszott. Ráadásul a cég szerepelt annak az ötven­öt kiemelt vállalatnak a listáján, amelyeknek meg­adatott a gyorsított adós­ságkonszolidáció. (Természetesen az ügy­re lapunk hasábjain még visszatérünk.) Engedéllyel vágták a fekete nyárt Az elöregedett nyárfákat kivágták, de vajon mikor ássák ki a letarolt törzseket?... Krekács Róbert felvétele Gyakran tapasztalja mosta­nában jártában-keltében az ember, hogy a Pest megyei utak mentén egyik napról a másikra kisebb erdők, lige­tek tűnnek el. Dolgoznak a fűrészgépek, nyomukban a rönkök, hasábok és gallyak maradnak. Jogosan aggódik a lakosság: vajon pótolják-e a fákat? Az újhartyáni benzinkút mellett napokon át dőltek le azok a fekete és szürke nyá­rak, amelyeket az üzem­anyagtöltő állomás működ­tetői, a Trikkal-Kőnig Kft. tulajdonosai vágattak ki. Kánig András, a kft. egyik vezetője, akinek ere­deti foglalkozása erdész­technikus, lapunk érdeklő­désére elmondotta, hogy a Budapesti Erdőfelügyelő­ség engedélyével tisztítot­ták meg a területet. Nem volt más választásuk, mivel a fák elöregedtek, többsé­gük fél évszázados volt. Eh­hez tudni kell, hogy ez a faj­ta 35 éves korában éri el a vágásérettséget. A viharok olyannyira megtépázták őket, hogy kidőléssel fenye­gettek. Nagy részük elkor­hadt, ezért a 20-25 méter magas nyárak veszélyeztet­ték a benzinkút parkolójá­ban álló személygépkocsi­kat és magát a töltőállomást is. (Folytatás az 5. oldalon) Kitiltották a községházáról A polgármester bírósághoz fordult A bugyi önkormányzat képviselő-testületének augusztus 15-1 keltezésű döntése: „A javaslatot a képviselők 11 igen szavazattal elfogadták, az így megszületett határozat alap­ján megállapították, hogy Szatmári Benő polgármester fe­gyelmi vétséget követett el a 99/1993. számú határozat vég­re nem hajtásáért. Fegyelmi büntetésként 30 százalékos sze­mélyi alapbércsökkenést állapítottak meg, mely összeget a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig visszatartják. Ugyan­csak erre az időre felfüggesztették állásából a polgármes­tert, ami együtt jár azzal, hogy a hivatalt sem látogathatja.” kezményekkel járó fejezete, hiszen már július 13-án is fe­gyelmit indítottak ellene, ami­kor is a falu határában létre­hozandó szennyvíztisztítómű beruházási költségeihez a képviselő-testület kölcsönt szándékozott volna felvenni. A polgármester akkor megta­gadta a hitelfelvételt, mond­ván, a hitel kamatwnzatai olyannyira megnövelték vol­na a község költségvetését, hogy csak a fejlesztési alap drasztikus csökkentése révén lehetne azokat visszafizetni. Ez pedig nem használt volna a településnek, sőt kifejezet­ten károsan érintette volna. (Folytatás a 4. oldalon) Ismét média Kész a tervezet A szabad rádiózásról és tele­víziózásról szóló törvény tervezete — többszöri egyeztetés és átdolgozás után — tegnap reggelre el­készült az Igazságügyi Mi­nisztériumban — tájékoztat­ta az MTI-t Sajó András al­kotmányjogász, a kodifiká- ciós bizottság vezetője. Mint elmondta: a törvény- tervezetet tegnap el is juttat­ták az illetékes minisztériu­mokhoz, az országos hatás­körű kormányzati szervek­hez, amelyek ismét vélemé­nyezik az anyagot. (Folytatás a 3. oldalon) Szó sincs háborúról Egyesek ismét az urbánus és a népi értelmiségiek szembenállását — háborúját — vélik felfedezni a magyar kulturális élet újabb keletű változásaiban. Azt tartják, hogy e pillanatban, a városiaknak „áll a zászló”, vagyis az urbánus uralomnak kedveznek a politikai feltételek, míg a népieknek annyi. Nos, az efféle véleményekkel csak azért szállunk vitába, mert az a bizonyos zászló az úgynevezett ur­bánusoknak nemcsak mostanában áll. Alit az már nekik a sokat szidott Antall-kormányzat négy éve, só't az egypártrendszer évtizedei alatt is. Igaz, rejtet­tebb, álcázottabb formában, mint ma. A népi kultúra, mint „mélymagyar”kulturális vo­nulat, soha nem emelhette fel a maga zászlaját és soha nem volt esélye arra — még az elmúlt négy év­ben sem —, hogy valamiféle győzelemben remény­kedjen. Az urbánus vonal a jelenlegi politika erőtel­jes, pártos beavatkozásának köszönhetően ma felszá­molja a népiek maradék állásait. Ez nem háború, hanem közönséges leszámolás. A győzőket nem ér­dekli az ezzel járó erkölcsi veszteség, miként annak a helyzeti előnynek az elvesztése miatt sem fáj a fe­jük, amelyet a kormányzati hatalommal szembeni sértettség állapota nyújtott. Csak a pozíció és a pénz számít, illetve még valami: a gyorsan megkaparin­tott területek biztosítása. Ma a világnézeti semlegesség, a nyitott társada­lom jegyében egyre több inzultus éri a népi, a nemze­ti kultúra művelőit, mecénásait, s velük együtt a tör­ténelmi egyházakat, a kereszténység igazi zászlóvivő­it. Szó sincs háborúról. Az urbánusok tudják azt, amit Csoóri Sándor is tud: gáztámadás ellen kevés az erkölcs. Bánó Attila Magyar—török sajtókonferencia Sikeresen fejlődő kapcsolatok Eredményes tárgyalások, felhőtlenül fejlődő kapcsola­tok, a gazdaságban a továbblépés esélye, barátsági és együttműködési szerződés aláírása és egy 64 millió dol­láros energetikai üzlet — így lajstromozható a három napon át tartó tárgyalássorozat végeredménye. A hétfőtől Magyarorszá­gon tartózkodó Suleyman Demirel török államfő láto­gatásának zárónapján meg­tartott sajtótájékoztatón mindkét elnök előzőleg a történelem kusza szálait pró­bálta eligazítani, hiszen több száz évvel ezelőtt a két nép harcban állt egymás­sal. Göncz Árpád köztársa­sági elnök úgy fogalmazott, hogy az utána eltelt időszak békével és barátsággal ol­dotta fel a történelmet, a tö­rök elnök pedig azt hangoz­tatta, mindkét nép történel­mének voltak dicső fejeze­tei, II. Szulejmán és Zrínyi Miklós egyaránt nagy hő­sök voltak, de mindez már a múlt, annak pedig hidat kell képeznie a jövő felé. A jövőépítő szándék je­gyében írta alá a két elnök tegnap az Országházban a magyar—török barátsági és együttműködési szerződést, amely voltaképpen a még 1923-ban, közvetlenül a Tö­rök Köztársaság kikiáltása után megkötött egyezmény korszerűsített megújítása. Az ezt követő sajtótájékoz­tatón természetszerűen a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségei ke­rültek előtérbe, a magyar el­nök ezzel kapcsolatban a fo­lyamatosságra utalva je­gyezte meg, a mostani láto­gatás nem jelent ugyan áttö­rést, ellenben további fon­tos mérföldkövet; a magyar fél méltányolja, hogy a tö­rök államfő kíséretében nagy létszámmal érkeztek a beruházásban és a kereske­delemben érdekelt gazdasá­gi szakemberek. Együttmű­ködési lehetőség mutatko­zik a járműgyártásban és a mezőgazdaságban, ezen túl­menően a tárgyalások során szó esett arról is, hogy Ma­gyarország bekapcsolódhat Törökország erőmű-fejlesz­tési programjába, ennek egyik kézzelfogható jele­ként ma 64 millió dolláros kontraktust írnak alá egy magyar erőművi beruházás­ról. (Folytatás a 3. oldalon) Ennek ellenére a község polgármestere beszélgeté­sünk alkalmával többször is hangsúlyozta, a hivatalba ezek után is be szeretne járni, noha személyi problémái eb­ben néha megakadályozzák. Kiemelte, a 30 százalékos bércsökkentést nem tartja reá­lisnak, a hivatalból való kitil­tást pedig egyenesen törvény- ellenesnek minősíti. Ez ügy­ben munkaügyi keresetet nyújtott be a Pest Megyei Munkaügyi Bírósághoz. A polgármester ellen folyó hadjáratnak ez a második és egyben legsúlyosabb követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom