Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-03 / 206. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Jövő tavasszal már új létesítményben szerepelhetnek A túrái férfi kézilabdázók nagy éve Többéves szünet után nemrégiben újjáalakult túrái fér­fi kézilabdacsapat olyannyira felfejlődött, hogy az or­szág legerősebb megyei bajnokságában az előkelő má­sodik helyen végzett az 1993—94 évi bajnokságban. Ez a második hely egyúttal azt is jelentette számukra, hogy az 1994—95 évi bajnokságot az átszervezett NB II-ben folytathatják. Nagy kihívás ez számukra, külö­nösképpen azért, mert a nyár folyamán három megha­tározó játékosuk távozott, így egy fiatal, rutintalan, de annál nagyobb lelkesedéssel dolgozó gárdával vívják meg nagy küzdelmüket. Túra sportéletében ez az első olyan bajnoki év, amelyben valamely csapa­tuk a Nemzeti Bajnokság­ban szerepel. Ettől függetle­nül a kézilabdázóknak ön­maguknak kell megvívniuk fennmaradásukért a küzdel­met, mivel a megyei I. osz­tályban szereplő hölgyek és az NB-s férfiak a polgár- mesteri hivataltól 200 ezer forint támogatást és ezenfe­lül a létesítmény fenntartási költségeinek fedezését kap­ják. Támogatókat várnak Az igaz, hogy a semminél több, de ez az összeg még az I. osztályú bajnokságban szereplő hölgyek költségve­tését sem fedezi. Ezért kényszerültek arra a kézi­labdázók, hogy szponzorok után nézzenek. Jelenleg ki­sebb összegekkel támogat­ják őket, így tudnak létezni a rendkívül nehéz gazdasá­gi helyzetben. Bíznak ab­ban, hogy még fognak je­lentkezni vállalkozók, hogy szponzorálják őket és ezál­tal biztosítani tudják mind­két nem csapatainak a jobb felkészülési lehetőségeket, melyek maguk után vonják a sikeresebb szereplést is. Jelenleg a férfiaknál 30 játékos áll Tóth István edző rendelkezésére, míg a nők­nél 20-an alkotják a játékos­keretet, mellyel Urbán Jó­zsef foglalkozik. Nem tör­tént tévedés az edzők nevei­nél, ugyanis a nyár folya­mán a két edző csapatot vál­tott, így lett a korábbi női edző a férfi, a férfi edző pe­dig a női az új szezonban. A nők együtt maradtak, sőt a megszűnt hatvani kézilab­dacsapatból 5 játékost iga­zoltak. Az ő célkitűzésük, hogy a tavalyi 3. helynél előrébb végezzenek, lehető­leg úgy, hogy a férfiakat kö­vessék az NB Il-be. Nehéz dolguk lesz, mert az augusz­tus végén induló megyei női Szuper csoportban raj­tuk kívül még másik három csapat is ugyanezt a célt tűzte ki maga elé. Uj létesítmény Mindkét együttes jelenleg az elavult iskolai pályán játssza mérkőzéseit az ősz folyamán. ígéretet kaptak arra a polgármesteri hivatal­tól, hogy a tavaszra már új létesítményben szerepelhet­nek, ugyanis a régi kézilab­dapályát, amely a Kastély parkban volt, átépítik, fel­újítják, új kiszolgálóhelyisé­geket építenek mellé, olyan elgondolásból és megoldás­sal, hogy ezt a pályát egy­két éven belül be fogják fedni, vagyis sportcsarnok lesz a helyén. Nagyon szép gesztus ez. a polgármesteri hivatal részéről, mivel a si­keres sportoláshoz feltétle­nül szükséges a megfelelő létesítmény. Abban bíznak Túrán, hogy az új létesít­mény nagyobb odaadásra ösztökéli az amatőr sporto­lókat, és így jobb eredmé­nyekkel teszik elismertebbé a község hírnevét. Nagyon nehéz bajnoki év következik mindkét szakosztály számára, de is­merve nem csupán az edzők, hanem a játékosok sportszeretetét is, nyugod­tan kimondhatjuk, hogy nem fognak szégyent hozni a sportszerető turaiakra, bár Túrán szeretik a sportot, nemcsak a labdarúgást, ha­nem a kézilabdát is, ennek ellenére nem nennek nagy számban a szurkolók a kézi­labda-mérkőzésekre, mint ahogy az elvárható lenne. A szurkolók a megváltott belépőjegyek árával is tud­ják támogatni kedvencei­ket, akik megfelelő sport­szórakozást biztosítanak számukra. Magasabb célok Jelenleg itt tart a TKSK Túra kézilabda-szakosztá­lya, amelynek első alkalom­mal sikerült a községbe hoz­ni a Nemzeti Bajnokság csa­patait, Ez az együttes az ed­digi szerény megbecsülés­nél többet érdemelne, mi­vel teljesítményükkel az át­lagos falusi sporteredmé­nyeknél többet teljesítettek, magasabb szintre jutottak. A kézilabdázók bíznak ab­ban, hogy nem csupán mi­nőségi változás történt a szakosztály életében, ha­nem ugyanez a változás a támogatottságukban is be fog következni. A maga­sabb szintű támogatást meg­érdemlik a kézilabdások, mivel a bajnoki osztályuk­ban eddig nem stagnáltak, hanem a magasabb célok el­érését tűzték ki maguknak, melyet végül is teljesítettek. Könczöl László Maratoni­VB-esélyek Szombaton és vasárnap Amszterdam látja vendégül a maratoni kajak-kenu világbaj­nokság mezőnyét. A magya­rok mind a hat számban rajt­hoz állnak, méghozzá nem is esélytelenül. Szentpáli Gaval­lér Csaba, a szakág szövetsé­gi kapitánya a szerdai eluta­zás előtt elmondta, hogy akár három számban is nyerhet­nek tanítványai, hiszen a ke­nusoknál Kolozsvári Gábor és Pétervári Pál, valamint a Bohács Zsolt, Gyulai István kettős, a kajakosoknál pedig Pitz Andrea a legjobbak közé tartozik. A szakvezető úgy vélekedett, hogy két arany­éremmel már elégedett lenne. A magyar résztvevők: férfi K—1: Angyal Ákos, Saiga István; férfi K—2: Tóth Lász­ló, László Csaba; Pavelka Bé­la, Bauer Gyula; női K—1: Pitz Andrea, Szonda Korné­lia; női K—2: Suhaj Katalin, Egedi Nóra; Bíró Andrea, Er- dődi Ágnes; C—1: Kolozsvá­ri Gábor, Pétervári Pál; C—2: Bohács Zsolt, Gyulai István; Hladony Zsolt, Hla- dony Károly. A címvédők: férfi K—1: Ivan Lawler (brit); férfi K—2: Ramon Andersson, Steve Wood (ausztrál); női K—1; Susanne Gunnarsson (svéd); női K—2: Anett Schuck, Antje Manfroni (né­met); C—1: Kolozsvári-Gá­bor; C—2: Ame Nielsen, Christian Frederiksen (dán). Hoff er József írása a Kispad című szaklap alapján Jönnek-mennek, leváltják őket IV. (Folytatás) Voltak szép eredmények, köztük egy euró­pai elsőség 1960-ban Bécsben, még két csoportelsőség, amikor a kiírás szerint a küzdelem már nem vezetett el a döntőig (Olaszországban és itthon), de kaptak ezüst- és bronzérmet is csapatunk tag­jai. A csaknem másfél évtizedes kapitánysá­gom idejéből a későbbiek folyamán ötven­ötén kerültek a mindenkori szövetségi kapi­tányok jelöltjei, majd válogatottjai közé. Valószínű, hogy ezek az eredmények is alá­támasztották az akkori szakvezetés elgon­dolását, hogy megbíztak a nagy válogatott vezetésével. Nem volt nagy az egyetértés a szőkébb szakmai körökben és egy televíziónyilatko­zat során az egyik válogatott játékos ott­honról telefonon.azt is megkérdezte: „Ho­gyan mertem elvállalni a tisztséget?" Máig sem tudom elfogadta-e válaszo­mat, vagy sem, de úgy véltem, eddigi isme­reteim és tapasztalataim, a játékosokkal való viszonyom talán alkalmassá tehet a feladat megoldására. Úgy gondoltam mindazokat, akiket számításba vehetek majd, a mindennapinál erősebb kötelék fűz hozzám, nem lesznek nagyobb nehézsé­geim munkám végzésében, amelyhez a fel­sőbb vezetés egykori klubtársamat és leg­jobb barátomat, Kapocsi Sándort adta se­gítőként mellém az edzői feladatok ellátá­sára. Rendjén látszott minden, csak azt nem vettem számításba, hogy azok a fiúk, akik­kel tizenhat-tizennyolc éves korukban dol­gom volt, esetleg meg is változhatnak. Sokukban csalódnom kellett, más embe­rek lettek az idő múlásával, úgyhogy a ki­kezdhetetlennek gondolt viszony lassan gyengülni kezdett és ez a bulgáriai 0:3-nál tetőzött. Ennyit az egészről, többet nem ér és mindez csak azért került felemlítésre, mi­vel Zalka Andrástól kaptam a feladatot a szövetségi kapitányi tisztség „körbejárásá­ra"... Epilógus A hazai és a nemzetközi sajtóban, de a szakirodalomban is ritkán lehet érdemle­ges anyagot találni a szövetségi kapitány „történelméről". A kritikusok is csak ak­kor veszik tollúkra ezt a témát, ha valami szenzációról számolhatnak be az illetőkkel kapcsolatban. Szerződésbontás, látványos menesztések, magán- vagy közéleti problé­mákban való részvéte! stb. Az, hogy ez a szakma milyen nehézségekkel jár, s néha még „életveszélyt” is rejt magában úgy gondolják a toliforgatók, hogy ez már sen­kit nem érdekel. Nagyot tévednek, hiszen a közvélemény azért, ha néha csak fél szem­mel is, de odafigyel az edzőkkel kapcsola­tos történésekre is. A VB-k keltik fel legjobban mindig az ér­deklődést a szövetségi kapitányok iránt, ennek megfelelően sokat foglalkoznak már a selejtezőkön elbukott csapatok szakembe­reinek menesztésével, a döntőbe jutott csa­patok felkészülési terveinek esetleges hibá­ival, válogatottjuk váratlan eredményei­vel. Az amerikai VB is nagy témát jelent majd a szakíróknak, lesz mit taglalniuk az. eseménnyel kapcsolatban, s azt máris meg lehet jósolni, hogy a majdani erősorrend kialakulásával a szövetségi kapitányok ke­rülnek a dobogóra, még inkább a „sül­lyesztőbe”, mert hiszen bűnbakot mindig lehet keresni és találni. Rövid távú országos diákolimpia Evezős verseny Vácott A Diáksport Szövetség és a Magyar Evezős Szövetség közös rendezésében Orszá­gos Evezős Diákolimpia el­nevezéssel rövidített távú (ezerméteres) regattára ke­rül sor szeptember 18-án va­sárnap a váci Duna-szaka- szon. — A versenyen általános és középiskolás korú evező­sök vetélkednek majd, még­pedig nem egyesületük, ha­nem iskolájuk képviseleté­ben — mondta lapunknak Patay László, a versenyt szervező és házigazda Vác Városi Evezős Club ügyve­zető elnöke. — Ez csapathajók eseté­ben bizony megnehe- zít(het)i a legénységek (le- ányságok) összeállítását... — Való igaz, hiszen ke­vés olyan egyesület van, amely összetud állítani pél­dául egy nyolcast egyazon iskolában tanuló, azonos korcsoportú versenyzőkből, ám ennek ellenére remélhe­tőleg valamennyi verseny­számra lesz megfelelő szá­mú nevező. — Vácnál igen erős sodrá­sú a Duna, ami gondolom nem kis fejtörést okozott a versenypálya kijelölésénél. — Válogatási lehetőség nem volt: a verseny lebonyo­lítására a REV-állomás és a Duna-parti korzó főváros felőli vége előtti folyószaka­szon biztosíthatók csupán biztonságos versenyfeltéte­lek. — A biztonság mellett gondolom az is emellett a folyószakasz mellett szólt, hogy az érdeklődők a szé­pen kialakított korzóról a fu­tamokat jószerével a rajttól a befutóig végig jól láthat­ják majd. * — A célnál elhanyagolt a part, ám a város vezetése ígéretet tett arra, hogy ameny- nyire csak lehet rendbetéteti a területet a Kommunális Kft-vel. Az ígéret birtoká­ban kijelenthetem: a remé­nyeim szerint nagyszámú né­zősereg kulturált körülmé­nyek között nézheti majd vé­gig a futamokat. — Szóljon kérem a ver­seny költségeiről. — Az Országos Evezős Diákolimpia a Diáksport Szövetség és a MESZ közös versenye — a VVEC „csu­pán” a szervezést illetve a házigazda szerepét vállalta —, ennek megfelelően a ren­dezés költségeit is javarészt e két szervezet állja. Hang­súlyozom; javarészt, mert rajtuk kívül Vác Város Ön- kormányzata, a Pest Megyei Sporthivatal, valamint szá­mos váci vállalat illetve vál­lalkozó is adott hozzájáru­lást. — Milyen díjakért foly­nak majd a küzdelmek? — Az első három helye­zett minden versenyszám­ban érmet fog kapni, ami mellett a győztesek kupát, tárgyjutalmat is átvehetnek majd. Utóbbiakat a versenyt támogató cégek, vállalko­zók biztosítják. — Lesz jövőre is orszá­gos evezős diákolimpia? — Igen, ugyanis a Diák­sport Szövetség és a MESZ hagyományt kíván teremte­ni a versenyből. — A házigazda minden évben Vác, illetve a VVEC lesz? — Ez még nyitott kérdés, de a klub azt szeretné, ha e regatta házigazdája hagyo­mányosan Vác lenne. (ribáry) Puhl Sándor élménybeszámolója Körösiek a Göcsej Kupán A legnevesebb magyarorszá­gi férfi csapattornán a Gö­csej Kupa kosárviadalon az idén tízcsapatos nemzetközi mezőny vetélkedett Zalaeger­szegen, amelyen a nagykőrö­si fiúk először vettek részt. Guoth Iván, az új edző tájé­koztatásából megtudtuk, hogy nemcsak tudásban, ha­nem fizikumban is nagyon megerősödtek az ellenfelek. Nagykőrösi Kosárlabda Klub—Veszprémi Egye­tem SE 94-52 (49-18). Az NB I-es B csoportos újonc ellen biztos volt a győ­zelem. Atomerőmű SE (Paks)— Nagykőrösi KK 68-50 (31-21) A nagyon megerősödött mostani tornagyőztesnél fő­leg a védőjáték dominált. Fürstenfeld (oszt­rák)—Nagykőrösi KK 78-73 (40-34) ­A jó képességű külföldi­ek ellen három perccel a befejezés előtt még a mie­ink vezettek kettő ponttal. Körmend KC—Nagykő­rösi KK 91-72 (42-35) A mostani bronzérmes jobb volt. Soproni Ászok KC— Nagykőrösi KK 77-73 (42-35) Tizenöt pontos körösi ve­zetés után a dunántúliak tíz perc alatt egypontos előnyre fordítottak, majd az utolsó négy percben megszerezték a győzelmet. A 8. helyezett körösi fiúk: Maleras (79/3), Mihálovics (60/21), Milivojsa (59/12), Pásztor (56/9), Király (32/3), Vadkerti (30), Szép (16/6), Újhelyi (14), Módra (8) és Deák A. (8/6). * * * Nagykőrösön az Arany Já­nos Filmszínházban szeptem­ber 5-én hétfőn 17 órakor Puhl Sándor, az ez évi labda­rúgó-világbajnokság döntőjé­nek sikeres magyar játékve­zetője élménybeszámolót tart. A rendezők szeretettel várják az érdeklődőket. Sulyok Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom