Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-30 / 229. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. SZEPTEMBER 30.. PENTEK Nagy érdeklődés kísérte A pomázi kertbarátok országosan elismertek Bábolnai seregszemle Bábolnáról csak legekben lehet beszelni — kezdte lapunknak adott élménybeszámolóját Podmaniczky Béla, a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke, aki hivatalos minőségben vett részt a harmadik ízben megrendezett bábolnai nemzetközi gazdanapokon. Mint mondotta, a négynapos rendezvény iránti hazai és külföldi érdeklődés minden eddigit felülmúlt, ami arra utal, hogy mind a házigazdák, mind a kiállítók, de még a látogatók is felismerték azt, hogy a magyar gazdasági felemelkedés elsősorban a mezőgazdaságtól várható. A gabonatermesztés, az állattenyésztés, valamint a feldolgozóiparban rejlő lehetőségeket tükrözi a kiállító cégek nagy száma, és az a hatezer látogató, aki valamilyen formában érdekelve van a mezőgazdaságban. A bábolnai nemzetközi gazdanapok kiállításai, bemutatói és rendezvényei mindenekelőtt a Bábolna Rt. és az IKR Rt., valamint a velük szoros partneri viszonyban álló cégek seregszemléje volt. Ezek a termelés és értékesítés területén az eredményes üzleti lehetőségeket kihasználva, kölcsönösen együttműködve lépnek fel úgy a hazai, mint a nemzetközi piacon. A vendégeknek alkalmuk volt betekinteni a Bábolna Rt. működésébe, mely jelenleg holding formában történik, a termelő tevékenységet pedig 37 többségi bábolnai kft. végzi. A Bábolna Vállalatcsoport 1993-ban 35 milliárd forintos árbevétel mellett 400 millió forint eredményt produkált. Az 1994-ben megindult privatizálás, reorganizációs program eredményeként az első hat hónapnak tényadatait véve alapul, az idén az elmúlt évi eredmény megduplázása várható. A bábolnaiak tevékenysége öt fő vertikális integráció köré szerveződik olyanformán, hogy a piac igénye, az értékesítés legyen a termelés mozgatórugója. Az öt termelési integráció a következő: baromfihús-termelés, árutojás-termelés, takarmánygyártás, élelmiszeripar és vágóállat-előállítás. A baromfihús-termelés az Arbor Acres Standard és Yield Master fajtákon alapul. Jelenleg évi 85 millió brojlert állítanak elő, ami a hazai szükséglet kétharmad részét fedezi. A tojástermelést a Tetra SL. fajta biztosítja, amit a Bábolna Herco és Tetra-H hibridek egészítenek ki. Ösz- szességében az állomány a hazai tojásszükséglet 70 százalékát tudja biztosítani. A bábolnai takarmánykeverék az ország minden részében jelen van, közel ezer üzletben kínálják, több mint 1,2 millió tonnát évente. A hús- és tojáscsirkék — naposcsibék — a kistermelők számára is elérhetőek, sőt a termelési technológiákat is a rendelkezésükre bocsátja a részvénytársaság. Ez, valamint a tőlük vásárolt nagy táperejű takarmány garantálja a vállalkozás sikerét. — Bennünket leginkább ez érdekelt, szeretnénk minél több gazdát megnyerni a baromfitenyésztésnek és tojástermelésnek — mondotta Podmaniczky Béla, aki a magángazdaságában mindkét tevékenységet intenzíven műveli, ám úgy véli, Bábolna még sok meglepetést tartogat ezen a téren, érdemes tőlük tanulni. Bábolna élelmiszeriparának alapját három baromfifeldolgozó jelenti, amelyek együttes, éves kapacitása 60 ezer tonna feldolgozott csirke, tyúk, liba és kacsa. Ezek a vágóhidak megfelelnek az Európai Gazdasági Közösség legszigorúbb követelményeinek is, lehetővé téve ezzel a nyugat-európai exportot, főzött-kocká- zott csirke- és pulykahús, valamint libamáj és kacsamáj vonatkozásában egyaránt. A fogyasztói igények széles skáláját kielégítő európai színvonalú bábolnai baromfitermékek nagy választéka található az üzletekben, különösen a bábolnai márkabolthálózatban. A látogatók természetesen ízelítőt kaptak a vágóállat-termelésből is. Ennek vertikuma a Shaver Beef- blend húsmarhát, a Seghers hibridsertést és a hagyományos vágójuhot foglalja magában. — Vendéglátóink arra törekedtek, hogy valamennyi tevékenységükről átfogó képet kapjunk. így végigkísérhettük a folyamatokat, kezdve a takarmányozási alapanyagok előállításától az állattartásig, hizlalásig, illetve a húsfélék feldolgozásáig. Nemrég jártam Ausztriában. Az ott és Bábolnán tapasztaltak alapján nyugodtan ki merem jelenteni, nincs miért szégyenkeznünk. A megtermelt hús és a készáru minősége, külleme a legigényesebb nyugati fogyasztókat is kielégítheti — jelentette ki a PMGSZ elnöke. Mint érdemet azt is elmondta, hogy a Bábolna Rt.-nél kialakított vertikális integráció a kölcsönös érdekeken alapszik, ahol az egy célért dolgozók mindegyike azonos mértékben részesedik az értékesítésből származó haszonból. Matula Gy. Oszkár Hadüzenet a tolvajoknak Egyre több a póruljárt gazda, akiknek a földjein tolvajok garázdálkodnak, amiért bővíteni kell a mezőőrhálózatot a térségben. Többek közt ezt tűzték napirendre a ráckevei gazdakör tagjai, valamint az őszi és téli továbbképző tanfolyamok tananyagát és programját vitatták meg. Mint Vona Ferenc elnöktől megtudtuk, 10—12 fős csoportok garázdálkodnak éjszaka két-három személy- kocsival, sőt kamionnal érkeznek, s tíztől százezer forintig terjedő károkat okoznak. Lopják a burgonyát, kukoricát, de főleg a zöldségfélékre és a fűszerpaprikára „szakosodtak”. Ezekkel a bandákkal szemben egy mezőőr gyakorlatilag tehetetlen, nem tud ellenük fellépni. Mire segítséget visz, a tolvajok rég eltűntek. Tetézi mindezt az, hogy az ellopott termékek értékén túl összedarabolják a drótkerítéseket, s más módon is rombolnak. A fentiek alapján a gazdák úgy döntöttek, hogy a mezpőrök számát négyre emelik. A tanfolyamok központjában a kiskultúrák meghonosítása szerepel. Mint Vona Ferenc elmondta: több területen szeretnék a mákot, repcét, dohányt és olajos magvú tököt termeszteni, lévén, hogy ezekre hatványozott a kereslet, s így az értékesítésük is biztosabb. A tananyagban az állattenyésztés is benne van, főleg a sertés- és tehéntartással kapcsolatos tudnivalókra összpontosítanak. Hallgatóságban nyilván nem lesz hiány, hisz a 140 tagú ráckevei gazdakör a legnagyobb a megyében. (gyé) Hetvennapos hajrá * Uj cukor Ercsiből Megkezdődött a feldolgozási kampány az Ercsi Cukorgyárban. A tervek szerint hetven napig tart, s ezalatt mintegy 160-170 ezer tonna répát dolgoznak fel. A gyár történetének 83. kampányát — ötvenmillió forintos korszerűsítés eredményeként — két új berendezéssel, a cukorszörpből a cukrot kiválasztó centrifuga, valamint az új, nagy teljesítményű keverőberendezés üzembe állításával kezdték meg. Az alapanyagot a környező mezőgazdasági üzemekből vásárolja fel a gyár. Az első répaszállítmányok alapján úgy tűnik, hogy jó közepes meny- nyiségű, s megfelelő cukortartalmú termésre számíthatnak. Piacra is tudunk termelni Tudják-e önök, miről lehet megismerni egy valódi kertbarátot? Nos, annak lakásában számtalanul sok csecsebecse, elismerés, serleg és más kitüntetés is található. Azokat a szakmai kiállításokon szerezték. Hiszen olyan csapatról van szó — a kertbarátokról —, akiknek napról napra, hétről hétre tartó szakadatlan munkája közben egyetlen alkalom a pihenésre, a kikapcsolódásra, s nem utolsósorban a nyilvánosság elé állásra, a megmérettetésre a termékkiállítás. E gondolat jegyében jártuk végig a hét végi pomázi terménybemutatót Tóth Pálnéval, a helyi kertbarátklub (s emellett a hasonló megyei szakmai szervezet) elnök asszonyával. — Kertbarátnak lenni nem csak annyit tesz, hogy kapálunk, gyomlálunk, túrjuk a földet. Ars poétikánk ennél sokkal színesebb: természetesen kertészkedünk is, hiszen ezt szeretjük a legjobban a világon, s ez az, amihez értünk is némiképp. De klubéletünkben legalább olyan, s fontos a művelődés és a barátkozás is. A pomázi kertbarátok nem csak erről híresek: országosan is ismerik őket szakmai tudásuk, színes klubéletük, sokoldalú egyéniségük miatt. Egyszóval: vidám, tevékeny csapat az ő együttesük. Nem utolsósorban — 1968-ban — ők kezdeményezték elsőként Tóth Pálné (a háttérben) a Németországból érkezett vendégeket kalauzolja a kiállításon ségével végezzük. Arról, mennyire hasznosak ezek a fórumok, a kiállításokon szerzett elismerések szólnak a legbeszédesebben. A gondos, szorgalmas munka, illetve a szakmai tudás terméséért, a kiváló áruért számtalan esetben vihettek már haza jutalmat a klubtagjaink. S nem utolsósorban: a kertben dolgozó társaink ellátják magukat, családjaikat, sőt szűkebb környezetüket is zöldséggel, gyümölcscsel, dísznövénnyel. Sőt, Az idei nehéz mezőgazdasági év ellenére is páratlanul sokszínű volt a pomázi tárlat Erdősi Ágnes felvételei az országban egy ilyen szervezet létrehozását, s itt rendezték az első országos szakmai kiállítást 1970- ben. így aztán azóta is élenjárnak a hazai, mi tagadás olykor háttérbe szorított, támogatás s elismerés nélkül maradó kertbarátmozgalom szervezésében, alakításában. — Kéthetenként tartjuk klubfoglalkozásainkat: ekkor kínálunk tagjainknak alkalmat a szakmai továbbképzésre, a csevegésre, a ba- rátkózásra — magyarázza az elnök asszony. — Előbbihez természetesen nem csak klubtagjaink tapasztalatait használjuk fel: a változó kertművelés ismereteinek bővítését meghívott szakemberek, előadók segítnem vagyunk kevesen, akik piacra is tudunk termelni. Ma Magyarországon a piacra kerülő élelmiszertermékek 40 százaléka származik a kiskertekből. Sok ez, vagy kevés? Szemlélet kérdése. Ha a háború előtti számokat idézzük, bizony lehanyatlott a kertművelés kultúrája hazánkban. Amikor az elmúlt évtizedek mutatóihoz hasonlítjuk a fenti adatot, némiképpen megnyugszunk. Jelenleg 16 ezer bejegyzett kertbarátklubtag van Magyarországon... — Nem vagyok elégedett, ha a klubtagságunk életkorát nézem — mondja a fenti fejtegetésre válaszolva Tóth Pálné. — Mi tagadás, főként az idősek lépnek be sorainkba. Kevés a fiatal, az iskolázott vállalkozó. S gyakran úgy érezzük: a hivatalos agrárpolitika sem támogat minket. Márcsak korunknál, alkatunknál fogva sem akarunk haragot senkivel, de el kell mondanom: gyakran szembeállítanak bennünket még a gazdakörökkel is. Pedig mi nem törünk senki más babérjára, s nem kívánjuk el senkitől sem a neki juttatott támogatást. Csak azt szeretnénk, ha sokan belátnák ebben az országban, hogy a kiskertek nélkül folyamatosan nem lesz elegendő áru a piacokon. A pomázi kertbarátok, a 150 klubtag, és a környező településekről egy-egy kiállításra „átránduló” társaik azt remélik, hogy az utóbbi évek tulajdonváltása nyomán fokozatosan megnő nemcsak a magángazdaság, hanem a kertbarátirányzat iránti érdeklődés, magának az elgondolásnak az értéke is. A mozgalom ugyanis — az általa felkínált szakmai és művelődési, az emberi kapcsolatépítési, barátkozá- si lehetőséggel egyre nagyobb vonzerőt kell hogy gyakoroljon a fiatalok körében is. A hazai kertbarátmozgalom 16 ezer bejegyzett tagja nevében a pomá- ziak azt vallják: az az összetartó erő, mely az azonosan gondolkodó, élő kisgazdál- kodókat összetartja a pénznél is nagyobb, tartalmasabb érték. Mailár Éva Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége. Ganz Ábrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288. Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960.
