Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-03 / 206. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP VELEMENY 1994. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Ellenj avaslat a parlamenthez Megjegyzések Konrád Györgynek a Népszabadságban megjelent és a marihuánafogyasztást támogató, a parlamenthez intézett kéréséhez Konrád György javasolja a parlamentnek, hogy a marihuána élvezeti cikként való alkalmazását törvényesen engedélyezzék és szüntessenek meg ezzel kapcsolatban minden szankciót. Ez a törvény mind a marihuána élvezőit, mind a jól jövedelmező feketekereskedelmet és az őket kiszolgáló ipart mentesítené. Konrád, javaslata érdekében, érveket hoz fel. A kérdést „mélységében” analizálja. Ez az analízis azonban szubjektív és felületes: következtetéseinél tudományosan megalapozott tényeket hagy figyelmen kívül. Ha tételeit a marihuána nélkül átgondoljuk, bizonyítható, hogy hedonista céljai érdekében tudományos eredményeket is megmásít és így: tudatosan hirdet tévtanokat. Mindkét felet, tehát Konrádot támogatókat illetve a javaslat ellenzőit a tudomány legújabb eredményeiről szeretném tájékoztatni. Rámutatok arra, hogy a javaslat elfogadása milyen előrelátható súlyos következményekkel jár. Így, az 1993—94-ből származó, megbízható orvos-szociográfiai közlemény adatainak feldolgozásával és ismertetésével cáfolom Konrád „érveit”. Konrád nem válaszolt Konrád javaslatára Páskándi, sajátos stílusban és eszmerendszerben fogant, szelíd érvekkel válaszolt. Észérvekkel és egyre inkább aktuális etikai normákkal operál. Elérte-e célját — nem tudható. Az eddigi recenziókra Konrád nem válaszolt. Ezt követően Nagy Attila fejtette ki véleményét. O, zanzásította Páskándit. Olvasatomban: úgy tűnik, mintha Páskándi lenne felelős azért, hogy a mezopotámiai — az Ek- natoni egyiptomi etika dominanciája még ma is hat, hiszen ebből ágazott le az Ó- és Újtestamentum, és részben a Korán. De: mindez csak csali. Első mondata már elárulja, hogy itt ürügyet keresnek arra, hogy a népi-urbánus ellentétet a náci „kulturkampf’-fal egyetemben hogyan lehetne ebbe a vitába belekeverni. Hajba Ferenc szerint az eredeti javaslathoz fűzött vitacikkek „politikai hisztériá”-ba hajszolják a vitát, melyet felelős szakembereknek kellene lefolytatniuk tudományos vizsgálatokban szerzett érvekkel. Ezt teszem most. Felháborított, hogy Konrád úr, aki humanizmusáról és etikai, valamint morális érzékenységéről ismert, nem vesz figyelembe, vagy félremagyaráz objektív tényeket. Értékítélete sokak szerint csalhatatlan — most mégis feláldozza egy olcsó, élvezetközpontú cél érdekében. Egyben nem átallja azt állítani, hogy fiatal demokráciánk szégyenfoltja a hasis „kriminalizálása”. Ez, az én olvasatomban azt jelenti: másszon már le végre a magyar parlament és a magyar nép a fáról. Ha javaslatát elutasítják, az a babonának, a tudatlan nép körében, törvényi segítséggel való újraéledését eredményezné. Ily módon etikai és morális sérelem érné kulturálisan kiskorú, politikailag éretlen, nem kellően pallérozott elméjű nemzetünk zsenge, ám a választások óta éppen szárbaszök- kenő demokráciáját. így ez nem lenne egyéb, mint a-másság tiszteletének a folyamatos megsértése, a lecsengőben levő gyűlöletkeltés feltámasztása. Ő még időben szól és javaslataiból, bár ibolyaszerényen, de kikandikál: ő a nemzetet félti. Mégpedig attól, mint ahogy az egykori kunkapitány is féltette az XVIII. században, megtiltván, hogy a „ridegek” (rideg pásztorok) bejöjjenek Kunkardszagra — „mert jelenlétök az városban annak tisztességit ron- tyák illetlen viseletökkel, és bárdolatlan viselkedésök- kel, s a pallérozottabb nemzetek előtti jó hírünket veszélyeztetik”. (Győrffy: Nagykunsági krónika után kissé szabadon.) Az a kender nem ez a kender Sajnos, javaslatába tudatlanok belefirkáltak. Ő tudja, hogy nem a kender, hanem az indiai kender „veszélyes”. Ez a „fű!”. Az egyiket cannabis sativanak nevezik és szárából készült kenderfonálból szövik a vásznat, melyet rödösgatya gyanánt viselnek mucsán a rideg pásztorok, meg általában a népitáncosok. Ugyanebből készült a koldustarisznya is, mely azonban nem azonos az Orániai Ház támogatóinak hírhedt koldustarisznyáival: azokat, klimatikus okok mián len vászonból varrták. A másik a cannabis sativa var. indica, azaz az indiai kender, amit most már kishazánkban is termelnek. Ennek rostjaiból sohase lesz népiesch (népi-nemzeti) rödösgatya, meg bornyúszájú ümög, hanem marihuána. Irodalom: Csingiz Ajtmatov: Vesztőhely. Vegyük sorra a marihuána illetve általában a drogok szabad használata érdekében felhozott érveit: Konrád 1. „...ahogy a hallucinogén kender a múlt században, épp ellenkezőleg, görcsoldó, nyugtató, fájdalomcsillapító gyógyszerként volt használatos. ” Nem érv a marihuána szabad termelése és élvezése mellett. A növényi alkaloidákat évszázadok óta használja az orvostudomány gyógyszerként. Többjét már szintetikusan állítják elő. így, biztonságos gyógyszereket állítottak élő. Hatásukat „standardizálják” és csakis ezután adható embernek alapos qrvosi indok alapján. Csak gyógyszertári forgalomban kaphatók. A feketepiacon a drogokat nem ellenőrzik. Ez számtalan katasztrófát idéz elő. Petőfi sem használt drogot Konrád 2. „Nálunk egyes művészek, olykor ugyanúgy használják a füvet, mint a kávét vagy a szeszt elméjük megmozgatása érdekében... ” — írja. Vajon az elmén kívül mi mindent kell még olyik frusztrált művészünknek megmozgatnia ahhoz, hogy valamilyen „elfogadható” alkotást verítékezzék ki. Éz itt a kérdés! Berzsenyi, Arany vagy Petőfi nem használtak ajzószert, mégis folyamatosan nagyok és alkotók voltak. Ady alkoholista volt. De ő anélkül is zseni volt. Nincs annyi alkohol kishazánkban, amennyi elég lenne, hogy egyes, hivatalból nagy költőnk akár csak epigonjá- vá válhassék. Kellett drog, hogy alkotni legyen képes Németh László, Illyés Gyula, Méray Tibor vagy Sütő András? Folytatom filozófusaink elitjével: Karácsony Sándor, Ravasz László, Fülep Lajos, Korniss Gyula, Bradstein Béla vagy Nyiri Tamás használtak-e ajzószert szép és okos gondolataik megfogalmazásánál? Nem! Nem drogosok korunk természettudós gondolkodói sem, mint Kiss Ferencz, Szentágothai, Tarján Imre és Bay Zoltán. Bibó Istvánról ki merné állítani, hogy drogos volt? Veres Pétert, mint szociografus-szépírót eddig nem sikerült, még marihuána-fogyasztással sem lepipálni. Pedig ő sem drogozott alkotás közben. A Juliska néni sütötte mákos kalács, vagy rétes mégsem opi- át. Konrád 3. „A...marihuánás cigarettákat darabonként 200—400forintért adták” Továbbá: „A kender kriminalizálása... több magyar fiatal szabadságvesztését eredményezte. A növény üldözése... az alvilág kiépüléséhez vezet, és rendkívüli keresetet biztosít a bűnözőszövetkezeteknek”. Szerinte „a törvény sem mér egyformán”, mert a fiatalokat szigorúbban büntetik, mint a művészeket. Elhallgatja, hogy a „művészek” biztonságosabb körülmények között jutnak a szerhez: ők megfizethetik a fű árát, a fiatalok meg nem. így aztán a „csóróknál” nagyobb a lebukás rizikója a fű, meg a fűre való megszerzésénél. Tavalyi felmérés: 300 narkós 78%-át „csak” a droggal való visszaélés miatt tartóztatták le és 57%-ukat csukták be. Többségük köztörvényes visszaeső volt. Az „új fiúk” le- csukásánál köztörvényes ügyek is szerepelnek. A szellemi leépülés vigyora Konrád 4.1. Szerinte az alkohol agressziót fokozó hatása kenderfogyasztók között nem mutatható ki. A marihuánát általában más droggal, vagy élvezeti cikkel együtt szedik. Alkohollal együttes füvezés agresz- szivitást válthat ki, mely halálos kimenetelű is lehet. Füves bódulatban a magatehetetlen narkós potenciális áldozat. Füveseknél gyakoriak a „rögeszmés-erőszakos” cselekmények. Konrád 4.2. A kender ugyanolyan növény, mint a szőlő, a gyümölcs, a gabona, nem mérgez, csak javítja a humorérzéket. Már sok csúsztatással találkoztam. De akkorát csúsztatni, mint amilyet itt megenged magának, csak igen fejlett intellektussal lehet. Az a kijelentése, hogy az indiai kender alapjában nem más, mint gyümölcs vagy gabona — egyszerűen észvesztő. Nekem is van humorérzékem! Szerinte a füvesek humorérzéke növekszik. Féligazság! A füves bódult és mindenen nevet. A későbbi kóros nevetési kényszer már a szellemi leépülés jele, azaz hülye vigyor. Konrád 4.3. Jobb lenne, ha a magát túlzott szesz- és dohányfogyasztással károsító magyar lakosság inkább a kender jótéteményeivel élne, akkor a közegészségügy jobban állna. Az az állítás, hogy a marihuánafogyasztás út a kemény drogokhoz, igen gyenge lábakon áll. Szerinte a közegészségügy állapota azért nem javul, mert a cigaretta és alkohol helyett a lakosság nem marihuánát fogyaszt. A fű huzamos fogyasztása ugyanúgy függőséget eredményez, mint más drogé. Előnye, mondjuk a kokainnal szemben az, hogy az elvonási tünetek enyhébbek. Egzakt módszerekkel mutatták ki, hogy a marihuána az úgynevezett start-drog, melyet keményebb drogok követnek. így alakul ki az az ördögi kör, amelyből a beteg már nem tud kiszabadulni. A marihuána Csökkenti a szervezet védekezőképességét. Ennek következtében a marihuánások könnyen fertőződnek, és olyan fertőzésben is elpusztulhatnak, amelyekből az absztinenseket ki lehet gyógyítani. A szellemi kontroll csökkenése miatt fokozódik a szexuális pro- miszkuitás, „és még” heteroszexuális kapcsolatok ellenére is fokozottan áll fenn az AIDS-veszély. A természetes védekezés csökkenése miatt viszont növekedik a rosszindulatú daganatok előfordulása. Megállapították, hogy azok a kátránytermékek, amelyek a marihuána szívásával kerülnek a szervezetbe, daganatkeltők lehetnek. Lassabban ürülnek ki a szervezetből, mint a dohány égéstermékei. A szervezetből lassan távozó marihuánakátrány a pubertás idején elkezdett füvezésnél az ondósejtek keletkezését, termelését is gátolja. Németországi adatok szerint, a drogosok és köztük a füvesek várható élettartama drámaian „zuhan”. Akik 14 évesen füveznek, egy éven belül erős dohányosok, két-három éven belül pedig alkoholisták és kemény drogosok lesznek. Sokan otthagyják az iskolát, dizlexiásokká válnak. Figyelmük csökken, memóriazavarok lépnek fel. Nevelhetetlenné válnak. Konfliktusok keletkeznek a füves és tanárai, szülei, testvérei, barátai között. Ha munkavállaló, gyakrabban válik megbízhatatlanná és elveszíti állását. Huxley szép új világa Izraeli felmérés szerint a füvezés elkezdésének motívumai között a kivagyiság, kíváncsiság, élvezetszerzés, füves barátok mint minták, osztálytársak terrorisztikus befolyása, kilátástalanság, konfliktusok szülőkkel, nevelőkkel — szerepelnek. A közösségen kívüli motívumok elsősorban a médiumokból származnak. Gondolkodjunk: Az a kis „kikapcsolódás”, amit a marihuána ad, megéri-e azt a nagy rizikót, amit csak vázlatosan foglaltam össze, és amit eredetiben és teljes terjedelemben bárki elolvashat. Attól tartok, másról van itt szó. Nehéz nem gyanakodni, hogy vajon nem Huxley szép új világát kínálják-e fel. A hasisra rászoktatott ember még a legalantasabb feladatot is elvégzi, ha a napi „szómáját” mint a gamma félmajmok Huxley víziójában — megkapja. A „drogos ördögi kör”-ből nincs visz- szaút. Ez az „ördögi kör” pedig a társadalmi morált semmisíti meg. Ez lenne a nemzetmentő javaslat? Akarhatja ezt bárki is? Feláldozni az embert az álságosán értelmezett „szabadságjog” érdekében. Milyen jog az, amely csak az ártást, a mástól való függést, a parancsok szolgai teljesítését engedi meg? Akarhat személyiség- változást épeszű ember? Nem hiszem! Tisztelt Parlament! Nagyon kérem, sőt alkotmányos jogaim alapján követelem, hogy vessék el Konrád György azon javaslatát, hogy a marihuána termelése, kereskedelme, felhasználása, alkalmazása kikerüljön a törvényes ellenőrzés alól. Ha a parlament úgy dönt, hogy eleget tesz a fentiekben kritika alá vett javaslatnak, úgy vállalja magára azt a felelősséget is, mégpedig — törvényben kodifikálva —, hogy tudatosan nemzetellenes tendenciát hagyott jóvá, illetve jóváhagyta azt a folyamatot, mely a magyarság morális és fizikai züllesz- tését biztosítja. Végezetül pedig azt, hogy tudatosan járul hozzá a nemzet pusztulásához. Én a választásokon nem erre szavaztam! Nagy Attila már idézett munkája megkapó példája annak, hogy egy probléma körül kialakuló vitát hogyan lehet vulgárpolitikai síkra vinni azzal, hogy felcimkézik. Uraim, már csak egy jelző hiányzik, hogy az egész ügyet ismét az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa elé lehessen vinni: ez pedig csak a rasszizmus lehet. De strigis quae non sunt, nulla quaestio fiat! Vagyis: Erről azonban itt és most nincs szó. Dr. Réthy Lajos magyar állampolgár, az orvosi tudotnányok akadémiai doktora Utóirat: Páskándi Gézának a Heti Nemzeti Újság szeptember 2-án megjelent számában lehozott és Konrád Györgyhöz intézett parainézisével teljes mértékben egyetértek..
