Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-28 / 227. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. SZEPTEMBER 28., SZERDA A kolera megkíméli Szerbiát? Alapos ellenőrzés a határon Annak ellenére, hogy a Kis-Jugoszláviát tulajdon­képpen „bekerítették” a ko­lerával fertőzött országok, Szerbiában és Montenegró­ban — a hivatalos közle­mény szerint — eddig egyetlen megbetegedést sem jegyeztek fel. Ez azon­ban nem jelenti, hogy első­sorban a legveszélyeztetet­tebb körzetben, vagyis Ko- szovón nem ütheti fel fejét a járvány, hiszen Szerbia (volt) tartománya közvetle­nül határos Albániával, a kolera tűzfészkével, s az emberek nem csak a hivata­los határátkelőhelyeken tér­nek át a „szomszédba”. Az is tény, hogy az albán nem­zetiségű lakosság nem csak a hivatalos állami szerveket nem ismeri el, hanem még a nem albán nemzetiségű orvosok segít­ségét sem hajlandó igény­be venni. Gyakorlatilag sa­ját — olyan-amilyen — egészségvédelmi hálózat­tal rendelkeznek, s a hivata­los szervek ebből a forrás­ból semmiképpen sem kap­hatnak adatokat a betegség esetleges megjelenéséről. Az államszövetség illeté­kesei azonban rigorózus egészségügyi ellenőrzést fo­ganatosítottak elsősorban az Albániával való közös határszakaszon, s reális az esély, hogy ez a járvány ez­úttal megkíméli Szerbiát. A vajdasági helyzet min­denképpen megnyugtató­nak nevezhető, s a köztársa­ság (volt) északi tartomá­nyában nem léptettek életbe külön- intézkedéseket. (b. m.) Kárpátalját még nem érte el a kolerajárvány, sőt egyetlen megbetegedést sem regisztráltak eddig. A közegészségügyi szol­gálat ennek ellenére felké­szült az esetleges veszély elhárítására, hiszen a Krím félsziget, a mikolaji- vi és más megyék után a Kárpátaljával szomszédos nyugat-ukrajnai területe­ken — Lembergben és Csernyiveiben — is észlel­tek már kolerás megbete­gedést. A gyógykezelés feltéte­lei, mint azt az illetékes megyei főorvos elmondta, Kárpátalján adottak. Pál László az orosz piacról • t Ösztönzőleg hat a tulajdonszerzés Pál László ipari és keres­kedelmi miniszter szerint jelentősen bővíthető a ma­gyar export, ha sikerül megtalálni a helyes utat az orosz piacra. A magyar po­litikus erről tegnapi moszkvai sajtóértekezle­tén beszélt. Hangsúlyozta, hogy Magyarországot nem elégíti ki sem a köl­csönös áruforgalom jelen­legi nagysága, sem pedig annak szerkezete. Emlé­keztetett rá, hogy jelenleg 2,8 milliárd dolláros forga­Kiutat az agrárválságból Varsóban tegnap megkezdő­dött a közép-kelet-európai mezőgazdasági miniszterek második konzultációja. A térség országainak képvise­lőin kívül nyugat-európai küldöttek is jelen vannak a konferencián, valamint a Vi­lágbank és az FBRD tiszt­ségviselői. A konzultáció központi témái a térség országainak agrárpolitikája, mezőgazda- sági reformjai, a mezőgaz­dasági piac intézményrend­szerének kiépítése, az agrár- szektor finanszírozásának kérdései. lom mellett 6 millárd dol­láros az orosz aktívum, ami problémát okoz Ma­gyarországnak. Elmondta, hogy az áru­forgalom szerkezete Ma­gyarország számára nem a legkedvezőbb. Oroszország­ból energiahordozókat és nagyon kevés gépet, illetve berendezést importál az or­szág, a magyar exportot pe­dig jórészt élelmiszer és más fogyasztási cikk, illet­ve kis részben gépipari ter­mék adja, és az ipari koope­A pozsonyi városi bíróságon október 4-én kerül sor az 1957-ben mártírhalált halt gróf Esterházy János rehabili­tálása ügyében folyó bírósági eljárás újratárgyalására. Esterházy Jánost a Tiso- féle szlovák állam parlament­jének magyar képviselőjét — aki az akkori szlovák törvény- hozásban egyedül szavazott a zsidóellenes törvények elfoga­dása ellen — 1947-ben haza­árulás vádjával halálra ítélték. Tíz évvel később, szovjet és csehszlovák börtönökben megélt szenvedések után a csehországi Mirov város bör­ráció is elmarad a lehetősé­gektől. A miniszter hangsúlyoz­ta, hogy ígéretesnek tartja az orosz adósság fejében az orosz vállalatokban való magyar tulajdonszerzést, és ebben a magyar cégek is ér­dekeltek. Az erre vonatko­zó magyar javaslatokat vi­szont még nem egyeztették véglegesen. Elmondta, hogy az Ikarus jelenleg kevesebb autóbuszt értékesít Oroszországban, mint az Egyesült Államokban. tönében halt meg. A perújra­felvételét Esterházy Rómá­ban élő lánya, Malfatti Aliz grófnő kezdeményezte. A szlovák bíróság az elmúlt másfél év alatt több tanút hall­gatott meg az üggyel kapcso­latban, és több külföldi, így magyarországi történettudo­mányi intézmény állásfoglalá­sát is beszerezte. A most lekö­szönt szlovák parlament 14 magyar képviselője még ta­valy létrehozta a „Helytállá­sért” érdemrendet. Ezt né­hány hónappal ezelőtt első­ként — posztumusz — Ester­házy Jánosnak adományozták. A nagyvilág hírei Egy észak-koreai disz- szidens szerint, a KNDK-nak már van atomfegyvere, hiszen kí­sérleti robbantásokat is végrehajtottak vele. A 23 esztendős Li Csüng Kuk tegnap egy szöuli tévéadónak nyilatkoz­va elmondta: éveken át szolgált őrmesteri rend­fokozatban, bizalmi be­osztásban az észak-ko­reai hadseregben. Állí­tása szerint, 1993 októ­berében ő maga is szemtanúja volt egy ilyen robbantásnak a jongbjoni atomerőmű­től nem messze. ¥ Romániai látogatásra hívta meg Bili Clinton amerikai elnököt hétfőn a New Yorkban lezajlott találkozójukon Ion Ilies­cu román államfő. Clin­ton a meghívást elfogad­ta. Egyiptom szabadon engedett 34, az előző években letartóztatott palesztin foglyot — kö­zölte tegnap Kairóban egy palesztin illetékes. A volt foglyok már el­hagyták Egyiptomot, s különböző helyekre tá­voztak. Folytatódik a per Esterházy ártatlanságáért VÉLEMÉNY Eger, a védelem tanúja Ezret egy ellen; a halálra ítélt vi­lágkiállítás nem kap kegyelmet a Duna-parti palotában. S ha kapna (vagyis a szocialista képviselők megbuktatnák saját kormányu­kat), mit érne immár? Nem lehet napirendre térni a brutális lenyakazás fölött. Ez iga­zi ephialtesi tett volt. (A ma politi­kailag aktív nemzedéket nem taní­tották a klasszikus ókor történeté­re; mondjuk hát el, hogy Ephial- tesnek hívták azt a hegyi pásztort, aki a számára ismerős hegyi ösvényeken a Thermopülai szorost védő spártaiak há­tába vezette a perzsa hadsereget.) Itt, Egerben, nem az expót modellezték, csupán másodíz­ben rendezték meg ez év augusztusában a „Vásár Agriá- ban” nevű kereskedelmi sereglést. Még folynak a felméré­sek, de a közölhető adatok máris igen figyelemreméltók. A vásárról annyit, hogy az Érsek-kert déli végében levő Sportcsarnokban és a hozzá tartozó térségben zajlott. Szá­zával vett részt rajta elsősorban az északi régió (Eger, Gyöngyös, Miskolc, Hatvan, Nagyréde, Heves), de szép számmal távolabbi városok, megyék vállalati, külföldi kiál­lítók (osztrákok, olaszok, németek, franciák, angolok, své­dek, romániaiak), az áruválasztékban élelmiszertől és vi­rágtól a legkülönbözőbb iparcikkeken és a legkorszerűbb számítástechnikán keresztül az emelődaruig és a helikopte­rig minden megtalálható volt. A vásár színpadán magyar és külföldi népi együttesek, dzsessz- és rockzenekarok lép­tek föl, a játékokon sokféle nyerési lehetőség volt. A szí­nes kavargásban vidám és felszabadult nép kóstolta a boro­kat, sörözött, vásárolt, nézegetett, tervezgetett, érdeklődött. Fent, a kék ég alatt, a vásárvároska fölött egy kicsi zseb­zeppelin. Még a kormány is kiállított két-három órára: Fodor Gá­bor közoktatásügyi miniszter úr, úgy is, mint gyöngyösi, megtisztelte a vásárt, és szorgalmasan igyekezett eladni a kormány politikáját. Van Egerben egy vállalat, grafikai és nyomdatermékek­kel foglalkozik (bár eléggé „diverzifikált”: utazási irodát is nyitott), a Grafotip. Kiad egy hirdetési lapot Eger, Egerbak- ta, Szalók, Szólát, Aldebrő-Tófalu, Bélapátfalva, Heves, Kerecsend, Mikófalva, Mónosbél, Nagytálya, Noszvaj és Ostoros számára. A lap címe „Egriport”, és a hirdetéseken kívül helytakarékos információs cikkeket is közöl. Nos, van szerencsénk az „Egriport” szeptember 23-i számának vezércikkéből — Németi Zsuzsa tollából — közreadni né­hány adatot az „Agria vásár”-ról. Eszerint a vásárnak 65 000 látogatója volt, százhúsz kiál­lítócéget kérdeztek meg elégedettségük mértékéről, hatvan­három százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a színvonal jó volt; hatvankilenc százalékuk ítélte megfelelőnek a látoga­tottságot, hatvannyolc százalékuk jó osztályzatot adott a kulturáltságra. Negyvenöt százalékuk szerint volt sikeres a részvétel, hatvanhét százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az értékesítés a várakozásnak megfelelt. A várható üzletköté­sekről több mint a fele még korainak tartotta nyilatkozni, de háromnegyed részük eldöntötte, hogy 1995-ben is jönni fog. A látogató üzletemberek több mint huszonhárom száza­léka aludt szállodában, harmincöt és fél százalék étterem­ben étkezett, és tizenkét százalékuk költött százezer forint felett. Mármost képzeljük el a már végérvényesen eltapo­sott világkiállítást. Ha Egerben, a kicsi regionális vásáron egy hét alatt 65 ezren voltak, akkor szerény számítások sze­rint a világkiállításon (Budapesten!) — mondjuk — tíz hét alatt minimálisan 10 millióan fordulnak meg, pedig ez csak annyi, mint az ország lakossága, de legyünk szeré­nyek. Ha minden látogató átlagban csak 2000 forintot költ, az annyi mint 20 milliárd forint. Ha azonban tíz százalé­kuk költ százezer forint fölött, az annyi mint egymilliószor százezer, vagyis 100 milliárd forint. Üzletkötésekre lehet számítani — depressziós légkörben — minimálisan 10 mil- liárdot. Nos, Eger tanúsága szerint 130 milliárd máris be­jött az állítólagos 173 milliárdból. Az épületek és az elké­szült infrastruktúra értékéről nincs adatunk, de 50 milliárd bizonyosan számítható. Eger tanúsága szerint: miért lenne veszteséges ez a világ- kiállítás? Ha viszont nem vagyunk ilyen szerények, hanem egy ki­csit bizakodóbbak, a világkiállítás végül is nettó nyeresé­get hoz. Az ország jövője szempontjából pedig a nyereség pénz­ben kiszámíthatatlan. Maga az élet ez a nyereség. Föllendü­lő gazdaság, kapcsolatok sűrű hálózata, üzletek, melyek újabb és még újabb üzleteket teremnek. Megkétszereződő költségvetés, melyből jut infrastruktú­rára és környezetvédelemre. Vállalkozások tízezrei, lükte­tő élet, lakásépítés, az élet tervezhetősége, életpálya-kilátá­sok megszülető gyermekek számára. A világkiállítás lenne a fuldokló számára a mentőöv. Csakhogy a kezet, mely a mentőövet nagy lendülettel dobta volna, lefogták. — Ne dobjam, Sir? — Ne dobja, Sir. Ez a parancs. A fuldokló ereje pedig vészesen fogy. 1993-ban Magyar- ország lakosságának harminckilenc százaléka keresett havi 20 ezer forint alatt (200 dollár alatt). Ebből 13,4 százalék havi jövedelme nem érte el a 14 ezer forintot, 1,2 százalék a nyolcezret. Harminc- és ötvenezer forint között mindösz- sze huszonegy százalék keresett. Ám az ötvenezer csak a fele annak a mintegy százezernek, amely az európai sze­rény átlag. Csakhogy ezt az európai szerény átlagot nálunk csak a foglalkoztatottak 1,2 százaléka lépte át. Ennek egy része van birtokában — magyar fogalmak szerint — a Dá- rius kincsének. Ám akinek 100 millió forintja van (tud-e nyugodtan aludni?), az is csak 1 millió dollár, s a fejlett vi­lágban ez nagyon messze van a szenzációtól. Békési László pénzügyminiszter a történelem előtt vál­lalta annak a mentőmatróznak a szerepét, aki evezőlapátjá­val víz alá nyomja a fuldokló fejét. Fölöttese, a filantróp admirális, cukorkát és csokoládét dobál a vízbefojtandónak. Jó ember. Az Egriport így fejezi be vezércikkét: „... S talán nem oktalan az a gondolat, hogy nem lenne hátrányos az országnak sem, ha egy kicsit merészebb len­ne .expóügyben. Feltéve persze, hogy a nemzetközi ese­mény lemondásának valóban azok és csak azok az okai, amelyek a nyilvánosság elé kerültek. Mert igaz, ha van a nem mögött még egy csomó más — ki tudja, miért nem publikus — érv is, akkor tényleg fölösleges minden vita... Akkor vonjuk be már kitűzött zászlainkat!” Lám, valamit már Egerben is sejtenek. Annyit minden­esetre tudni illik, hogy nem a hóhértól függ sem a halál, sem a kegyelem. Ha megtagadja a parancsot, akad másik pribék, aki őt is lenyakazza. Viszont azt a halk kérdést meg lehet kockáztatni: miért vállalkozott a hóhérszerepre? Mindazonáltal eljő a nap, melyen újra kitűzzük a zászló­(Sándor András)

Next

/
Oldalképek
Tartalom