Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-26 / 225. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ f ■ ' .. v * A családév Elmaradt Csank János nem veszít a váci húsosok magát is okolja lendületéből végkielégítése a súlyos vereségért (4. oldal) (7. oldal) (15. oldal) Tűzharc Haitin Az amerikai hadsereg tájékoztatása szerint Haiti második legnagyobb városában, Cap Haitienben lezajlott tűzharcban az amerikaiak önvédelemből használták fegyverüket, miután civil ruhás fegyveresek a városi rendőrkapitányság épületéből rájuk lőttek. Kilenc haiti életét vesztette, egy amerikai tengerész pedig megsebesült. Az amerikaiak elfoglalták az épületet. A legfrissebb hírek szerint rendőrök nyitottak tüzet az amerikaiakra. Isonzóra emlékezve Felavatták tegnap az Isonzó folyó mellett lévő San Martino del Carso nevű olasz kisközségben a magyar királyi 4. honvéd gyalogezred első világháború- balt elesett katonáinak most helyreállított emlékművét. Az emlékművet még 1917-ben, az osztrákmagyar haderők caporettói áttörése után emelték a korábbi ütközetekben elesett magyar honvédeknek. A világháború befejezését követően — az ellenség által emelt emlékművet — teljesen elhanyagolták. Cegléd Barátainak Köre közgyűlése Magára talált a város Szülővárosunk minden gond és vihar ellenére az elmúlt egy évben sokat fejlődött. Mostani találkozónk erőt ad nekünk ahhoz, hogy mi, idegenbe elszármazottak egy újabb esztendeig elviseljük a nehézségeket. Immár tizennégy éve, hogy megújítjuk a bennünket összekötő barátságot. Ez idő alatt szűkebb pátriánk gazdagodott, s túlélte a fizikai és szellemi pusztítást — jelentette ki szombaton Király László, a Cegléd Barátainak Köre elnöke, a városháza dísztermében a kör ünnepi közgyűlésén. A rendezvényen Mácz István polgármester tartott előadást Cegléd ’94-es kulturális térképe címmel. Egyfajta leltárban összegezte az idén történteket. Egyebek mellett megemlítette a találkozásukat az erdélyi írókkal, a képviselő-testület döntését az üzletház és fedett piac, valamint a Tán- csic-iskola építéséről. (Folytatás a 4. oldalon) Törvény készül a polgárőrségről Feladatuk a bűnmegelőzés Noha, immár negyedik éve működnek hazánkban polgárőrségek, a tevékenységükre vonatkozó törvénytervezet csak nemrégiben készült el. E legmagasabb szintű jogszabály remélhetőleg mihamarabb a parlament elé kerül. Egyebek mellett erről beszélt vasárnap Tatán, a másodízben megrendezett Komárom-Esztergom megyei polgárőrök napja megnyitásakor Kopácsi Gábor nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke. Elmondta továbbá: a tervezet leszögezi, hogy a polgárőrség tevékenységének elsősorban a bűncselekmények megelőzésére és a vagyonvédelemre kell kiterjednie. A csoportok anyagi fedezetét az önkormányzatoknak kell biztosítania. Ez azért fontos, mert a támogatás eddig esetleges volt. Az önkormányzatok egy része eddig is segítette ezeket a civil önvédelmi csoportokat, de volt ahol anyagiak hiányában vagy netán érdektelenségből egy fillért sem kaptak. Fontos előírás lesz a jövőben, hogy csak azokat a szervezeteket lehet hivatalosan elismerni, amelyek bírósági bejegyzéssel működnek, s tagjai az országos szövetségnek. Kopácsi Sándor kiemelte: noha a csoportok tevékenységével kapcsolatosan csökkentek a korábban tapasztalt fenntartások, és egyre nagyobb társadalmi elismerés kíséri munkájukat, fontos tudni, hogy a polgárőrség soha nem lesz olyan szervezet, mint a korábbi önkéntes rendőri hálózat, vagy pedig a Munkásőrség volt. A nap programját többek között technikai bemutató, járőrkutyák versenye színesítette. Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! Egy-két héttel ezelőtt reggelikészítés közben naponta összerezzentem a tv Napkelte műsorából váratlanul felüvöltő hangra: Napi Sacc!! Bár el voltam készülve az ismétlődő műsorszámra, az ordítást nem tudtam megszokni. Úgy tűnik, más sem, mert mostanában jóval csendesebb hangon jelentik be, hogy „Következik a napi sacc”. Azonban sajnos ezt sem tudom megszokni, és nem is akarom. Sérti a fülemet, az ízlésemet és főleg a magyar nyelvi öntudatomat. Mert ilyen is van, nemcsak magyar „identitás”-tudat, ahogy újabban a magyar önérzetet becézik. Nem vagyok nyelvész, de helyesen beszélek és írok magyarul, ahogy ez minden magyar anyanyelvű állampolgártól elvárható, de különösen a tévé és rádió szerkesztőitől. Ezért tartom felháborítónak, hogy olyan otromba és pongyola idegen szó mint a sacc, saccolni (vagy így, hogy tessenek saccolni!) elhangozhat a tévében, még akkor is, ha pénzt hozó, fizetett műsorról van szó. A magyar nyelv nem eladó! Tessék ellenőrizni minden szót, ami elhangzik! Szeptember tizennyolcadikán az „Édes anyanyelvűnk” című műsor egyik legidőszerűbb híre az volt, hogy a franciák tiltakoznak nyelvük elangolosodása ellen, és a párizsi akadémia javaslatára törvényt kívánnak hozni a nyelv védelmére, különös tekintettel a hirdetésekre. Szándékuk szerint a jövőben nem csak megtiltják az idegen szavak használatát a hirdetésekben, de pénzbírságot is rónak a hirdetőre. A nyelv rontása idegen szavakkal világjelenség, amelynek legtermékenyebb táptalaja a hirdetés, mert szabadon burjánzik és nagy üzlet. így lett a szerény pattogatott kukoricából nálunk a pöffeszkedő popcorn, a zöldségesboltból vitaminshop, a fodrászból hajstúdió vagy hajszalon... A végtelenségig sorolhatnánk a szellemtelen, ostoba elnevezéseket. S akkor még nem is szóltunk a magyar értelmiség nyelvezetéről. Elég egy parlamenti közvetítést meghallgatni. Ott mindenki csak konszenzusra törekszik, ha valójában nincs is, de „globálisan” mindenki ezt a szót használja — számos idegen kifejezés mellett. Igaz, a lelkiismeretesebb előadó rögtön az idegen szó után teszi annak magyar megfelelőjét (a gyengébbek kedvéért). De minek? Miért nem elég a magyar szó? Sem a Parlamentben, sem más igényes előadóteremben nincs helye a nyelvi szómagyarázatoknak. Beszéljenek előadóink magyarul, és lehetőleg helyesen. Legyen több anyanyelvet gondozó műsor a televízióban és a rádióban, s az iskolákban ne csak a magyarórákon ügyeljenek a nyelv tisztaságára. S végül foglalkozzék a Magyar Tudományos Akadémia is nyelvünk romlásának orvoslásával. Pamer Nóra Terménybemutató nyílt a hét végén Pomázon. A helyi kertbarátok tették szemlére a saját kiskertjükben termesztett zöldségeket, gyümölcsöket Erdősi Agnes felvétele Fojtogató kapitalizmus Kisvállalkozó az áldozat? Varga Gábor fóti autószerelő-kisiparos kétségbeejtő- nek tartja a helyzetét. Huszonöt éve folyamatosan dolgozik és négy autósszakmában képezi, oktatja a fiatalokat. A nála tanuló, dolgozó fiatalemberek évek óta rendre kiváló eredménnyel végzik a szakiskolát, ami jelzi, hogy Foton jó kezekben vannak. Ma tartani lehet attól: a kisiparossal együtt azok sorsa is megpecsételődik, akik jelenleg Varga úr műhelyében ismerkednek az autósmesterségek fortélyaival. Aki Fótra vetődik, s megpillantja Varga úr autószalonját és a hozzá kapcsolódó épületeket, amelyekben műhelyek, a tanulók leendő szálláshelyei vannak, azt gondolhatja, hogy mindezt egy ígéretesen fejlődő vállalkozás hozta létre. Azonban a látszat csal. Az 52 éves mester az elmúlt években a televízióban s másutt több alkalommal is hangot adott panaszának. Elmondta, hogy nem részesül semmiféle támogatásban, hogy a tanulók utáni úgynevezett fejkvótát a rendelet, a hivatali bürokrácia nem biztosítja a kisiparosoknak, pedig a fiatalok oktatása ráfizetéses. De volt-e ennek foganatja? — Ma már csak negyven- nyolc tanulóm van, a korábbi nyolcvan-száz fős létszámmái szemben — mondja szomorúan az autószerelő. — Kormányok jönnek, mennek, a jogszabályok változnak, ám ebből a kisiparosokra, a kisvállalkozókra nézve semmi jó nem származik. Úgy tűnik, mintha a jogszabályokat mindig ellenünk hoznák. Amit a kormányok ígérgetnek, az olyan, mint a szappanbuborék. Szép színes, de mire a közelünkbe ér, szétpukkad. (Folytatás az 5. oldalon)
