Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-23 / 223. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP IFJÚSÁG 1994. SZEPTEMBER 23.. PENTEK Világjáró monori fiatalok Tanórák a természetben A monori József Attila Gimnázium nem utolsósorban földrajzszakköreiről és e tárgyban az országos középis­kolai tanulmányi versenyeken elért eredményeiről hí­res. E vetélkedők ugyanis évek óta a monoriak sikerei­vel végződnek. A szakkör idei első foglalkozása nyári él­ményeik felelevenítésével kezdődött. Erről és az iskolai műhelymunkáról beszélgettünk Kiss Attila harminckét éves földrajztanárral, a szakkör vezetőjével. 2600 méteren a Vajolet-tornyoknál A nyári kaland említése a tanár urat azonnal felvilla­nyozza: ■=- Negyvenkét fia­tal, tizennégytől tizennyolc évesig, tíz öregdiák (jórészt „túlkoros földrajzosok”) részvételével tíznapos uta­zás a Dolomitok egzotikus világába, és persze látogatá­sok Bolzanóba, Veronába, a magyaroknak kétes emlé­kű Meránba, valamint az „olasz Erdélybe”, Dél-Tirol- ba és Velencébe — vonja meg a tanár úr a kaland mér­legét, majd a szakmai mér­legről érdeklődő kérdésem­re kissé messzebb nyúlik vissza az időben: — Egykori tanárom és elődöm, Halász János kezd­te a hegyjárásokat hét évvel ezelőtt, és közben a „kon­cepció” is kialakult: termé­szetföldrajzi felosztás alap­ján, négyéves blokkokban járjuk végig a hegyeket. Az első blokkban az Eszak-nyu- gati Kárpátokba mentünk: első évben a vulkáni, máso­dikban a mészkő, harmadik­ban a központi kristályos vonulatokat jártuk végig. Az újabb négy évet az Al­pokra terveztük: három éve az Alpok-aljára, a kristá­lyos és átalakult kőzetek ta­nulmányozására, tavaly az Északi-Mészkő-Alpokba, valamint a homokkő Flis- övbe, idén pedig a Déli- Mészkő-Alpok legszebb ré­szébe, a Dolomitokba. — Mi volt a szakmai program, és mi jelentette a legnagyobb élményt a diá­kok számára? — A gyönyörű Rosengar­ten hegycsoport 2350 méte­res csúcsára mindenki fel­mászott, 2600 méterre a kü­lönleges szépségű Vajolet- tomyokhoz csak a legügye­sebbek. Akkor nem mond­tam élménynek, hogy két legügyesebb térképolvasó gyerekünk eltévedt, és csak két óra múlva keveredett elő — nevette el magát a nagy izgalmakat kiváltó ka­landon, majd így folytatta: — A Sella-hegycsoportban 3552 méterre mentünk fel, a legmagasabb pontra, ahol eddig gyerekeink jártak. Az­tán a bolzanói földpirami­sokhoz látogattunk, és a „fö- ciseknek” fantasztikusan ta­nulságos és persze gyönyö­rű Garda-tavat jártuk körül. Ez az 50-60 km hosszú tó egy gleccser vájta medencé­ben fekszik, ahol a víz kijá­ratát ún. moréna, vagyis jég által szállított törmeléktor­lasz zárja el. — A természeti csodákon túlmenően mik ezeknek a ki­rándulásoknak a szakmai értékük? — A világjárás motiváló erő, hogy a gyerekek úgy dolgozzanak földrajzból, ahogy illik. Mert ebből a táborból nevelődnek OKTV-s versenyzőim. Ugyanakkor a tananyagban csak szőrmentén érintett, de a földrajz legérdekesebb ré­szeit jelentő dolgokat isme­rik meg. Ilyesmiket itthon nem láthatunk! — Gondolom, már el­kezdték a felkészülést az OKTV-re. Hány diákja in­dul idén, és milyen remény­nyel? Netán hasznosítani tudják hegyjáró tapasztala­taikat a téma kidolgozásá­nál? — Sem az idén induló há­rom diákomnak nem volt ilyen szerencséje, sem a ko­rábbiaknak! Remélem, enél- kül is győzik, mert tehetsé­gesek, és máris igen kemé­nyen dolgoznak! —, mond­ta Kiss Attila, majd hozzá­fűzte: nemcsak a diákok és az én sikerem, amit el­érünk, hanem benne van kollégáim segítsége is. Ver­senyzőimet alapórában sok­szor Pap Sándomé és Ve­res László kollégám tanítja. Osztályfőnökük kedvezmé­nyekkel segíti őket, a számí­tógépes kolléga a szöveg- szerkesztésben, a magyar szakosok a dolgozatok sti­lisztikai átnézésénél, a ne­gyedikes szakközépiskolá­sok pedig a gépelésnél. Az ilyen verseny csapatmunka! Egyedül nem is lehetne bír­ni! — Sok pedagógus az anyagiakra hivatkozva egy­re beszűkültebb térben mo­zog. Önök például hogyan tudják költséges hegyjárása­ikat fedezni? — Pályázunk, hogy a költségeket csökkentsük. Idén, sajnos nem akkora si­kerrel, így a teljes út ellátás­sal és a méregdrága belé­pőkkel 16 ezer forintba ke­rült. Talán egy diákom ha van, aki ezt sem tudja kifi­zetni — mondja kérdésem­re, majd hozzáfűzte: — A pályázatoknál előnyt élvez, aki szociális okokra hivatko­zik. De hogyan is tehetném én ezt, ha Olaszországba megyünk. Ugyanakkor az igazán jó diákból csak így nevelhetünk még kiválób­bat, kicsit nagy szavakkal, csak így csiszolhatom a gyé­mántot. Úgy érzem, mind­két szempontot figyelembe kéne venni a pályázatok­nál... — Milyen reményei, vá­gyai vannak — kérdeztem végül, majd töprengésekor hozzáfűztem: — Talán már mindent elért, hogj nem jut eszébe semmi? — Akkor be is fejezhet­ném az életem! — válaszol­ja. — A pályának az az elő­nye, hogy soha nem telhe­tünk el magunkkal, mert jön az új osztály, akit nem érdekelt, eddig mit értem el csak az, hogy neki mit nyújtok! A magam szak­mai feltöltődésében a leg­nagyobb segítség az OKTV, hiszen évről évre olyan komoly témákat kell diákjaimmal kidolgozni, mint például Magyaror­szág közlekedési földrajza, vagy Pest megye természe­ti erőforrásai és hason­lók... Ennél nincs jobb szakmai továbbképzés! D. Veszelszky Sára Szakkörösök a Vajolet-völgyben Ha a gyerek tehetséges... Egy tea a pedagógusnál V annak úgynevezett nehézfejű gyere­kek. Szüleik tanárt fogadnak melléjük abban a reményben, hogy ily módon vala­mivel jobb eredményt érnek el az iskolá­ban. Olyan gyerekek is vannak, akiknek a tanulással semmi gondjuk, sőt, sokkal több tudást lennének képesek befogadni, mint amennyit az iskola adni tud nekik. Ez utób­biak érdeklődésére tarthat számot az az új vállalkozás, mely IQ Plus-Hungary néven október 1-jén indítja első tanfolyamait. Két nyelven Az ELTE kétnyelvű tanárképzést is folytat. Ez annyit jelent, hogy az itt végzettek ter­mészettudományos tanári diplomát kap­nak, és szaktárgyaikat nemcsak magyar, hanem angol nyelven is oktathatják. A vég­zősök ösztöndíjat pályázhatnak meg, s akik elnyerik, egy éven át Angliában, a leg­jobb magániskolákban taníthatnak. Szabó György és Vörös Tibor nemrég tértek visz- sza Angliából. Tudásukat, tapasztalatukat most az IQ Plus-Hungarynál fogják kama­toztatni. — Angliában is meggyőződhettek róla —- mondja Vörös Tibor —, hogy a magyar oktatás nagyon magas színvonalú. Tény, hogy irdatlan mennyiségű tananyagot kell a mi diákjainknak elsajátítaniuk, de ennek van egy nagyon nagy előnye, az, hogy a magyar diákok sokoldalúan képzettek. Angliában nagyon korán specializálódnak, ez abból a szempontból előnyös, hogy több időt szentelhetnek a választott terület­nek, viszont más területekről alig tudnak valamit. — Önök szerint mi az, amiben az angol iskolarendszer jobb, mint miénk? — A tanár-diák és a tanár-szülő kapcso­lat sokkal bensőségesebb, mint nálunk — mondja Szabó György. — Ez nem abból adódik, hogy az angolok más természetű­ek, mint mi vagyuk, hanem abból, hogy az ottani iskolák megkövetelik a pedagógusok­tól a kapcsolatok ápolását. A szülő bármi­kor érdeklődhet gyereke előmenetele iránt, s nemcsak a tanártól, hanem az igazgatótól is, ugyanis az igazgató is ismer minden gyereket név szerint, s még azt is tudja, ki­nek milyen problémája van. Engem megle­pett például az, hogy az iskola nekem is kü­lön keretet biztosított arra a célra, hogy hívjam meg magamhoz tanítványaimat és vendégeljem meg őket teával. A diákok­nak van olyan igényük, hogy beszélgethes­senek a tanárral. Azt hiszem, nálunk a pe­dagógusok túlterheltek, ezért sem idejük, sem energiájuk nem marad arra, hogy több időt töltsenek tanítványaikkal, mint ameny- nyit kötelező. Csak délután — Egyelőre betéti társaságként műkö­dünk — mondja Princz Katalin. — Most tanfolyamokat szervezünk, amolyan délutá­ni iskola lesz ez, de elképzelhető, hogy ké­sőbb magániskolává nőjük ki magunkat. Indítunk érettségi előkészítőket, nyelvtan- folyamokat, szívesen kezdenénk meg már most az angol nyelven történő oktatást ma­tematikából, fizikából, kémiából és biológi­ából, de lehetséges, hogy most még erre nem lesz igény. A tehetséggondozó tanfo­lyam biztosan nagy érdeklődésre tarthat számot, ide 12—16 éves fiatalokat várunk, olyanokat, akik érdeklődnek a matematika és fizika iránt és többlettudásra szeretné­nek szert tenni. Október elsején indulnak ezek a tanfolyamaink, október végén pe­dig számítástechnikai tanfolyamot szeret­nénk indítani angol és magyar nyelven. Kedvező ár — Szórólapjukon angliai tanulási lehetősé­geket is említenek. Kiknek szervezik? — Kicsit félve hirdettük meg — mond­ja Princz Katalin —, mert azt gondoltuk, a magyar életszínvonalhoz mérten drágák ezek a tanulmányutak. Bennünket is meg­lepett, milyen nagy az érdeklődés ez iránt, pedig egy három hónapos kint tar­tózkodás mintegy 400 ezer forintba kerül. Vannak, akik ezt meg tudják fizetni, mi azonban szeretnénk, ha olyan gyerekek is kijuthatnának, akik nem élnek ilyen anyagi körülmények között, de tehetsé­gük és szorgalmuk miatt megérdemelné­nek egy tanulmányutat. Ezért most kap­csolatot keresünk olyan alapítványokkal, amelyek hajlandóak lennének ezt a szép célt támogatni. Jelenleg tizenöt tanár alkotja az IQ Plus-Hungary munkaközösségét. Szigorú szempontok alapján esett rájuk a válasz­tás, van, aki Oxfordból érkezik, jönnek ta­nárok Anglia legkiválóbb magániskolái­ból, az ELTÉ-ről, a Budapesti Közgazda­ság-tudományi Egyetemről, a Budapesti Műszaki Egyetemről. A részvételi díjak nem magasak, óránként 160 forintot fizet­nek a hallgatók, s ennek fejében a kiscso­portos oktatáson túl még számos lehető­ség áll rendelkezésükre. Díjmentesen használhatják az eredeti angol szakköny­veket, lehetőségük nyílik a konzultációra, hozzájuthatnak az ösztöndíj-katalógus­hoz, személyes tanácsadást kaphatnak pá­lyaválasztási és iskolaválasztási kérdések­ben, és ingyenesen részt vehetnek a Tanu­lási technikák című kurzuson, ahol a tanu­lás hatékonyabb módszereivel ismerked­hetnek meg. Szabó György és Vörös Tibor a lehető legjobb minősítést kapták Angliában. Amikor Saeed Bin Maktoum, Dubai koro­nahercege megtudta, hogy a fiatal tanárok tanfolyamokat szerveznek Magyarorszá­gon, azt írta nekik: Őszintén remélem, hogy ezek a kurzusok segíteni fogják a ma­gyarokat, hogy elérjék azt a jövőt, amit megérdemelnek. Mint Szabó György mondja, a tanulmá­nyutak jelentősége nemcsak abban van, hogy aki kiutazik, bővíti tudását, hanem abban is, hogy hírt szerezzen rólunk a vi­lág. Angliában nagyon keveset tudnak Magyarországról, s amit tudnak, az is té­ves, hiszen volt olyan eset, amikor meg­kérdezték tőle, hogy a mi hazánkban van-e hűtőszekrény, meg televízió... Az IQ Plus-Hungary Budapesten, a Huba utcai vendéglátó-iskolában műkö­dik. Szetember 30-ig lehet beiratkozni a tanfolyamaikra. Pável Melinda

Next

/
Oldalképek
Tartalom