Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-21 / 221. szám

MAGYARORSZÁG PEST MEGYEI HÍRLAP 1994. SZEPTEMBER 21.. SZERDA Az orvosi etika szava A Magyar Orvosi Kamara 1994. szeptember 17-i bu­dapesti küldöttgyűlésén megjelent több száz küldött aláírásával csatlakozott a II. kerületi köztestületi orvo­si kamara mellékelt felhívásához. E felhívás közzététe­lére tegnap kérte fel a kamara az Országos Sajtószol­gálatot. Mi, alulírott orvosok tanulmányaink, ismereteink és a tapasztalatok alapján a leghatározottabban ellentmon- dunk annak a Konrád György író által a Népszabad­ságban, a Magyar Nemzetben és a MTV Híradóban képviselt álláspontnak, miszerint az úgynevezett „lágy drogok” az egyénekre, közösségekre nézvést veszély­telenek, és „dicséretes” tulajdonságokat alakítanak ki. Tudjuk és tapasztaljuk, hogy bármiféle kábítószer „élvezete” kóros szokáshoz, függőséghez vezet, amely nemcsak a lakosság, a honpolgárok — s ezen belül is elősorban az ifjúság — további testi-lelki romlását idé­zi elő, hanem a bűnözés új, s még be nem látható útja­it is egyengetheti. Nem kell ahhoz orvosnak lenni, bármely világosan gondolkodó ember beláthatja, hogy amiért az alkohol- fogyasztás nem tiltott, ez még nem érv és ok arra, hogy új tragédiákat támasztó ,,élvezeti szerek” haszná­latát a törvény megengedje. Éppen elég pénz és ener­gia fogyott a már eddig ismertek elleni küzdelemben, amely — sajnos — még ma sem eléggé eredményes. Orvosi lelkiismeretünk, etikánk szavára hallgatva te­hát a legélesebben tiltakozunk bármely kábítószerfajta élvezeti cikként való felszabadítása ellen. Kérjük a kollégákat, akiknek orvosi lekiismerete, er­kölcse ugyanezt diktálná — aláírásokkal csatlakozza­nak „Az orvosi etika szava” című felhívásunkhoz, amely mától kezdve nyitott. Ötven éve bombázták Hatvant Az 1944. évi szövetséges légitámadás 50. évforduló­ja alkalmából a hatvani ön- kormányzat, a MÁV és a politikai pártok képviselői tegnap megkoszorúzták azt a két emléktáblát, amelye­ket a bombázás vasutas, il­letve polgári áldozatainak tiszteletére helyeztek el a hatvani vasútállomás falán. Mint a megemlékezésen elhangzott: 1944. szeptem­ber 20-án ötszáz angol és amerikai bombázó szállt fel egy olaszországi tá­maszpontról, Magyarorszá­gi céllal. A gépek közül harminc támadta meg több hullámban Hatvant, hogy lerombolják a vasúti cso­mópontokat. Mivel a város­ban légvédelem egyáltalán nem volt, a gépek akadály­talanul szórhatták le terhü­ket a vasútállomásra és kör­nyékére, aminek következ­tében a vágányok és az ál­lomásépület teljesen meg­semmisült. A környéken 600 épület kapott találatot, köztük az evangélikus és a katolikus templom. Az ál­dozatok számát azóta sem tudták pontosan megállapí­tani, mivel az állomás zsú­folva volt azokkal, akik ke­letről, a front elől menekül­tek. Számukat 600-700-ra becsülik. Lakos László Bábolnán (Folytatás az I. oldalról) Bejelentette: az IKR Rt. a ha­zai növénytermesztés bioló­giai továbbfejlesztése érdeké­ben kísérleti gazdaságot ala­kít ki; a kistermelők tevékeny­ségét segítendő pedig térségi gépjavítóműhelyeket nyit. Lakos László miniszter részben az elhangzottakra re­agálva, részben pedig az ága­zat jövőjéről szólva elmond­ta: a mezőgazdaságtól már csak azért sem szabad sajnál­ni a támogatást, mert ott szin­te a legkevesebb befektetés­sel is eredményt lehet elérni. Többek között emiatt szü­letett döntés arról, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó diszkriminatív tör­vényrészleteket mielőbb hatá­lyon kívül helyezik. A közös gazdaságok szétválására azonban a jövőben^ is mód és lehetőség nyílik. Új vámtör­vény helyett egyelőre vám­rendelettel kívánják megte­remteni a hazai mezőgazdasá­gi termelés szükséges védel­mét. Immár tizennegyedik alka­lommal — külön kiadvány­ként pedig harmadszor — teszi közzé a Figyelő a leg­nagyobb magyar vállalkozá­sok százas, illetve kétszá­zas rangsorát, amely most az 1993. évi sorrendet tar­talmazza. A kiadvány, melyben angol nyelvű mel­léklet is található, tizenöt­ezer példányban jelent meg és mától kapható az újság­árusoknál a tavalyi áron, 550 forintért — mondta a tegnap megtartott sajtótájé­koztatón Vas Éva ügyveze­tő igazgató. Hozzátette még, hogy a Top 200 a ki­adón keresztül is megren­delhető, sőt flopylemezen is kapható. Újdonságként említette, hogy ebben a ki­adványban már banki toplis­ta is szerepel. Ezután Varga György fő- szerkesztő kapott szót, aki örömmel újságolta, hogy míg tavaly a kétszázas listá­Parlamenti napló — Elfogadták az új házszabályt A kormány titkolt célja: parlamentáris diktatúra (Folytatás az 1. oldalról) ■ Trombitás Zoltán (Fidesz) felszólalásában a különböző választási rendszereket hasonlí­totta össze, majd rámutatott, hogy helyes volna, ha a polgár- mesterek megbízatása nem utódjuk megválasztásáig, ha­nem az új képviselő-testület első üléséig tartana. A képvise­lő úgy vélekedett, hogy a rész­vételi limit eltörlésének terve nem ad okot aggodalomra, mert a tapasztalatok szerint a polgárok mindenképpen el­mennek szavazni, akik pedig nem élnek voksolási jogukkal, azok magukra vessenek. A je­löltek számát azonban szüksé­ges limitálni, hogy a polgárok megismerhessék azokat, akik ringbe szállnak a mandátumo­kért. Trombitás Zoltán végül leszögezte: az új választási szisztéma elfogadható, ha az ellenzéki pártok garanciát kap­nak arra, hogy a tervezeti vál­toztatások nem teremtenek pre­cedenst az országgyűlési vá­lasztásokra. Torgyánné Cseh Mária (FKgP) szerint elvész a jelölés lényege, ha az állampol­gárok több jelöltet és listát is tá­mogathatnak egyszerre. Veszé­lyesnek tartja, hogy az ajánlási ív tartalmazza az ajánló polgár személyi adatait, mert ettől so­kan visszariadnak majd, s ez szerinte az ellenzéki pártokat sújtja. Rusznák Miklós (KDNP) arra emlékeztetett, hogy az MSZP és az SZDSZ most sokkal megyepártibbnak tűnik, mint az előző ciklusban, amikor az önkormányzati tör­vényről vitatkoztak a képvise­lők a parlamentben. A keresz­ténydemokrata politikus végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a területi egyenlőtlenségek megszüntetésének kérdése nem kap kellő súlyt a magyar politikai életben. Az Országgyűlés szokásos déli sajtótájékoztatóján az MDF-es Sepsey Tamás több téma kapcsán is bírálta a koalí­ciót. Többek között a hétfőn napirend előtt, a kárpótlásról elhangzott felszólalásokat fel­idézve arra a következtetésre jutott, hogy az MSZP most az eredeti kárpótoltak dühét a volt kormány ellen akarja for­dítani, ezzel feledtetendő, hogy az eredeti kárpótoltak hó­napok óta semmit nem vehet­nek jegyeikért. Az Országgyűlés délután 272 szavazattal, 18 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett elfo­gadta a törvényhozás munká­ját szabályozó új házszabályt. Az országgyűlési határozat for­májában hatályba lépő házsza­bály a kihirdetését követő 8. naptól, várhatóan október 10-től szabja meg a törvényho­zó munka kereteit. Lezsák Sándor a törvénymódosításról Baljóslatú árnyék Zajlik a parlamentben az önkormányzati és a választó- jogi törvény módosításának vitája. Hétfőn délután az el­lenzék padsoraiból Lezsák Sándor, az MDF képviselője élesen bírálta a törvénymódosítás tervezetét. Felszólalá­sában többek között kijelentette: a tervezet több ve­szélyt is rejt magában. Kértük, fejtse ki bővebben, mi­lyen veszélyekre gondol. — A politikai stabilitás sodródott veszélyes helyzet­be, hiszen alapvető változá­sok lavinája indulhat meg — válaszolta Lezsák Sándor. — A kétlépcsős módosítás a bal­oldali kormányzat szándéka szerint azt jelenti, hogy 1995 decemberéig bizonytalan ma­rad a polgármesteri hatáskör, az önkormányzatok gazdálko­dása, a főváros és a kerület vi­szonya, a megye szerepe, a te­rületfejlesztési tanács és az újonnan felállítandó megyei közigazgatási hivatalok jogál­lása. Mindez azt eredményez­heti, hogy a jogbizonytalan­ság mellett az önkormányza­tok folyamatosan kénytele­nek lesznek alkalmazkodni a baloldali kormányzat rende­letéihez, és a folyamatos átál­lások, átszervezések a lakos­sági alapfeladatok ellátását akadályozhatják. Ez a bizonytalanság szét­rúghatja a ma még tapasztal­ható jóakaratú várakozást, és rohamosan lejáratódhat a köz­bizalom által megválasztott polgármester és önkormány­zati testület. Miként amiről kevesebb szó esik, lejáratód­hatnak az önkormányzati hi­vatalok tisztviselői a helyi kö­zösségek előtt. — Óhajt-e törvénymódosí­tó javaslatot benyújtani? — Szeretném, ha ez az elő­terjesztés az önkormányzati törvény 18. paragrafusa alap­ján új bekezdéssel egészülne ki. Ez pedig megakadályozná azt, hogy az önkormányzati testület minősített többségi szavazással feloszlathatja ön­magát, amely a polgármester bukását is maga után vonhat­ja. Vagyis: főleg a községek, kisebb települések esetében néhány önkormányzati képvi­selő megbuktathatja a polgár- mestert, a viszálykodás szelle­mét szabadítva föl cselekede­tével. — Felszólalásában indítvá­nyozta: halasszák el az önkor­mányzati választásokat ta­vaszra. Mi indokolja ezt a ja­vaslatát? — Ez a parlamenti vita há­romesélyes: vagy visszavonja a kormány az előterjesztést és akkor a hatályos törvények szerint megtarthatók késő ősz­szel az önkormányzati válasz­tások, vagy kisebb korrekció­kat hajt a parlament végre a törvényen a hatpárti egyezte­tések alapján, és így tartják meg a választásokat. Azon­ban nincs illúzióm, várhatóan működésbe jön a kétharma­dos szavazógép, és erőfeszíté­seink ellenére a baloldali kor­mányzat akarata szerint mó­dosított törvény alapján írják ki a választásokat. Ézért egy­re többen gondolunk arra, hogy az alaposabb és hosz- szabb távra szóló, hatpárti megegyezésen alapuló új tör­vény szerint tavasszal kellene megtartani a választásokat. — Azzal vádolják az ellen­zéket. hogy akadékoskodo hozzászólásaival lassítja a törvénykezést. — Ä jó törvény nem zavar­ja túlságosan az életet. A bal­oldali kormányzat törvénymó­dosító javaslatával baljóslatú árnyék vetődött az elkövetke­ző hetekre, hónapokra, a négy esztendőre. Olyan kor«- mányzati stílus előhírnöke, amely a fenyegetettség állapo­tával veszélyeztetheti az alkot­mányos rendet. Az önkor­mányzati és a választójogi tör­vénymódosítás több eleme alapjaiban változtatja meg az 1990-ben általános megegye­zésen alapuló demokratikus rendszert. Banos János ra felkerült vállalatok közül nyolcvanegyen nem járul­tak hozzá nevük és adataik közléséhez, addig ez a szám idén már csak har­minckettő. A lista összetéte­léről szólva a főszerkesztő úr elmondta, hogy az 1992-es toplistán még negy­ven új alapítású vállalat sze­repelt, az 1993-as listán azonban már csak tizen­négy ilyen vállalkozás ka­pott helyet. A 200-ak klub­jába való bekerüléshez a vállalatok nettó árbevételé­nek meg kellett haladnia a 3,4 milliárd forintot, így ter­mészetesen voltak olyan vállalatok, amelyek kiszo­rultak a „nagyok” közül (pl. Nagykőrösi Konzerv­gyár, Globus Konzerv­gyár), vagy legalábbis jelen­tősen hátrébb kerültek a rangsorban (például Bábol­na Mezőgazdasági Terme­lő, Fejlesztő és Kereskedel­mi Kft., Csepeli Fémmű Rt., és a Magyar Kábel Mű­vek Rt.). Néhány vállalat­nak azonban éppen az 1993. év folyamán sikerült nagy fellendülést produkál­ni. Ezek többsége vagy tel­jesen, vagy jelentős mérték­ben külföldi tulajdonban van. Ilyenek például a Zwack Unicum Rt., az ÖMV Hungária Üzem­anyagtöltő Kft., vagy a Kő­bányai Sörgyár Rt. Megtud­hattuk, hogy a kétszáz leg­nagyobb magyarországi vál­lalkozás jelentős részében, összesen kilencvenegy vál­lalatban van jelen a külföl­di tulajdon. Végül Varga György ki­tért a kétszázak gazdasági erejére is, melyből kiderült, hogy a nemzetgazdaság ér­tékesítési árbevételének egy harmadát ők realizálják, exportjuk pedig meghalad­ja az ország kivitelének két­ötödét. (fenyvessy) Sajnos drágulunk Tegnapi számunkban közöltük kedves olvasóinkkal, hogy lapunk október 1-jétól drágább lesz. A korábbi 13 forint 50 fdlér helyett 1-jétól tizenhét ötvenért lehet besze­rezni, de sietve hozzáteszem, még így is az ország legol­csóbb napilapja marad a Pest Megyei Hírlap. Kényszerül­tünk erre a népszerűtlen áremelésre, ám mentségünkre szolgál: olvasóink közül már többen figyelmeztettek, s ez­zel kapcsolatos leveleiket közöltük is, hogy emeljük az árat, mert ellenkező esetben lehetetlennek tartják talpon- maradásunkat. Azért írták leveleiket, hogy elmondják, nekik még akkor is kedvenc olvasmányuk lesz a Pest Me­gyei Hírlap, ha azért anyagi áldozatot kell hozniuk. Saj­nos ez október 1-jétól bekövetkezik, s csak bízunk benne, hogy ennek hatása nem megy majd példányszámunk ro­vására, hiszen júniustól előfizetőink száma hónapról hó­napra növekszik, s kiváltképp Budapesten az áruspéldá­nyokból is többet vásárolnak, mint korábban. Reméljük hát, hogy az áremelés sem fogja csökkenteni olvasóink számát. Nem tehetünk másképp, hisz a legutóbbi nyolc- százalékos forint-leértékelés papírköltségeinket olyan mértékben növelték, amely plusz kiadásnak egy részét sajnos olvasóinkra kényszerülünk áthárítani. Persze tud­juk, hogy napjainkban minden családnál minden forint és fillér számít, de az is biztos, hogy egy napilap ára általá­ban egy villamos vonaljegy árával szokott azonos lenni. Az október 1-jétól életbelépő 17 forint 50 fillér — tudom, hogy ez vígasztalásnak is kevés, de tény — elmarad a 25 forintos villamosjegy árától. Nagyon szeretnénk, ha ked­ves olvasóink a drágulás ellenére is megmaradnának mel­lettünk, amit mi azzal tudunk meghálálni, hogy egyre igé­nyesebb lapot igyekszünk reggelente eljuttatni Önökhöz. (Vödrös) Megjelent a Top 200 Előretört a Zwack és az ÖMV

Next

/
Oldalképek
Tartalom