Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-21 / 221. szám
MAGYARORSZÁG PEST MEGYEI HÍRLAP 1994. SZEPTEMBER 21.. SZERDA Az orvosi etika szava A Magyar Orvosi Kamara 1994. szeptember 17-i budapesti küldöttgyűlésén megjelent több száz küldött aláírásával csatlakozott a II. kerületi köztestületi orvosi kamara mellékelt felhívásához. E felhívás közzétételére tegnap kérte fel a kamara az Országos Sajtószolgálatot. Mi, alulírott orvosok tanulmányaink, ismereteink és a tapasztalatok alapján a leghatározottabban ellentmon- dunk annak a Konrád György író által a Népszabadságban, a Magyar Nemzetben és a MTV Híradóban képviselt álláspontnak, miszerint az úgynevezett „lágy drogok” az egyénekre, közösségekre nézvést veszélytelenek, és „dicséretes” tulajdonságokat alakítanak ki. Tudjuk és tapasztaljuk, hogy bármiféle kábítószer „élvezete” kóros szokáshoz, függőséghez vezet, amely nemcsak a lakosság, a honpolgárok — s ezen belül is elősorban az ifjúság — további testi-lelki romlását idézi elő, hanem a bűnözés új, s még be nem látható útjait is egyengetheti. Nem kell ahhoz orvosnak lenni, bármely világosan gondolkodó ember beláthatja, hogy amiért az alkohol- fogyasztás nem tiltott, ez még nem érv és ok arra, hogy új tragédiákat támasztó ,,élvezeti szerek” használatát a törvény megengedje. Éppen elég pénz és energia fogyott a már eddig ismertek elleni küzdelemben, amely — sajnos — még ma sem eléggé eredményes. Orvosi lelkiismeretünk, etikánk szavára hallgatva tehát a legélesebben tiltakozunk bármely kábítószerfajta élvezeti cikként való felszabadítása ellen. Kérjük a kollégákat, akiknek orvosi lekiismerete, erkölcse ugyanezt diktálná — aláírásokkal csatlakozzanak „Az orvosi etika szava” című felhívásunkhoz, amely mától kezdve nyitott. Ötven éve bombázták Hatvant Az 1944. évi szövetséges légitámadás 50. évfordulója alkalmából a hatvani ön- kormányzat, a MÁV és a politikai pártok képviselői tegnap megkoszorúzták azt a két emléktáblát, amelyeket a bombázás vasutas, illetve polgári áldozatainak tiszteletére helyeztek el a hatvani vasútállomás falán. Mint a megemlékezésen elhangzott: 1944. szeptember 20-án ötszáz angol és amerikai bombázó szállt fel egy olaszországi támaszpontról, Magyarországi céllal. A gépek közül harminc támadta meg több hullámban Hatvant, hogy lerombolják a vasúti csomópontokat. Mivel a városban légvédelem egyáltalán nem volt, a gépek akadálytalanul szórhatták le terhüket a vasútállomásra és környékére, aminek következtében a vágányok és az állomásépület teljesen megsemmisült. A környéken 600 épület kapott találatot, köztük az evangélikus és a katolikus templom. Az áldozatok számát azóta sem tudták pontosan megállapítani, mivel az állomás zsúfolva volt azokkal, akik keletről, a front elől menekültek. Számukat 600-700-ra becsülik. Lakos László Bábolnán (Folytatás az I. oldalról) Bejelentette: az IKR Rt. a hazai növénytermesztés biológiai továbbfejlesztése érdekében kísérleti gazdaságot alakít ki; a kistermelők tevékenységét segítendő pedig térségi gépjavítóműhelyeket nyit. Lakos László miniszter részben az elhangzottakra reagálva, részben pedig az ágazat jövőjéről szólva elmondta: a mezőgazdaságtól már csak azért sem szabad sajnálni a támogatást, mert ott szinte a legkevesebb befektetéssel is eredményt lehet elérni. Többek között emiatt született döntés arról, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó diszkriminatív törvényrészleteket mielőbb hatályon kívül helyezik. A közös gazdaságok szétválására azonban a jövőben^ is mód és lehetőség nyílik. Új vámtörvény helyett egyelőre vámrendelettel kívánják megteremteni a hazai mezőgazdasági termelés szükséges védelmét. Immár tizennegyedik alkalommal — külön kiadványként pedig harmadszor — teszi közzé a Figyelő a legnagyobb magyar vállalkozások százas, illetve kétszázas rangsorát, amely most az 1993. évi sorrendet tartalmazza. A kiadvány, melyben angol nyelvű melléklet is található, tizenötezer példányban jelent meg és mától kapható az újságárusoknál a tavalyi áron, 550 forintért — mondta a tegnap megtartott sajtótájékoztatón Vas Éva ügyvezető igazgató. Hozzátette még, hogy a Top 200 a kiadón keresztül is megrendelhető, sőt flopylemezen is kapható. Újdonságként említette, hogy ebben a kiadványban már banki toplista is szerepel. Ezután Varga György fő- szerkesztő kapott szót, aki örömmel újságolta, hogy míg tavaly a kétszázas listáParlamenti napló — Elfogadták az új házszabályt A kormány titkolt célja: parlamentáris diktatúra (Folytatás az 1. oldalról) ■ Trombitás Zoltán (Fidesz) felszólalásában a különböző választási rendszereket hasonlította össze, majd rámutatott, hogy helyes volna, ha a polgár- mesterek megbízatása nem utódjuk megválasztásáig, hanem az új képviselő-testület első üléséig tartana. A képviselő úgy vélekedett, hogy a részvételi limit eltörlésének terve nem ad okot aggodalomra, mert a tapasztalatok szerint a polgárok mindenképpen elmennek szavazni, akik pedig nem élnek voksolási jogukkal, azok magukra vessenek. A jelöltek számát azonban szükséges limitálni, hogy a polgárok megismerhessék azokat, akik ringbe szállnak a mandátumokért. Trombitás Zoltán végül leszögezte: az új választási szisztéma elfogadható, ha az ellenzéki pártok garanciát kapnak arra, hogy a tervezeti változtatások nem teremtenek precedenst az országgyűlési választásokra. Torgyánné Cseh Mária (FKgP) szerint elvész a jelölés lényege, ha az állampolgárok több jelöltet és listát is támogathatnak egyszerre. Veszélyesnek tartja, hogy az ajánlási ív tartalmazza az ajánló polgár személyi adatait, mert ettől sokan visszariadnak majd, s ez szerinte az ellenzéki pártokat sújtja. Rusznák Miklós (KDNP) arra emlékeztetett, hogy az MSZP és az SZDSZ most sokkal megyepártibbnak tűnik, mint az előző ciklusban, amikor az önkormányzati törvényről vitatkoztak a képviselők a parlamentben. A kereszténydemokrata politikus végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a területi egyenlőtlenségek megszüntetésének kérdése nem kap kellő súlyt a magyar politikai életben. Az Országgyűlés szokásos déli sajtótájékoztatóján az MDF-es Sepsey Tamás több téma kapcsán is bírálta a koalíciót. Többek között a hétfőn napirend előtt, a kárpótlásról elhangzott felszólalásokat felidézve arra a következtetésre jutott, hogy az MSZP most az eredeti kárpótoltak dühét a volt kormány ellen akarja fordítani, ezzel feledtetendő, hogy az eredeti kárpótoltak hónapok óta semmit nem vehetnek jegyeikért. Az Országgyűlés délután 272 szavazattal, 18 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett elfogadta a törvényhozás munkáját szabályozó új házszabályt. Az országgyűlési határozat formájában hatályba lépő házszabály a kihirdetését követő 8. naptól, várhatóan október 10-től szabja meg a törvényhozó munka kereteit. Lezsák Sándor a törvénymódosításról Baljóslatú árnyék Zajlik a parlamentben az önkormányzati és a választó- jogi törvény módosításának vitája. Hétfőn délután az ellenzék padsoraiból Lezsák Sándor, az MDF képviselője élesen bírálta a törvénymódosítás tervezetét. Felszólalásában többek között kijelentette: a tervezet több veszélyt is rejt magában. Kértük, fejtse ki bővebben, milyen veszélyekre gondol. — A politikai stabilitás sodródott veszélyes helyzetbe, hiszen alapvető változások lavinája indulhat meg — válaszolta Lezsák Sándor. — A kétlépcsős módosítás a baloldali kormányzat szándéka szerint azt jelenti, hogy 1995 decemberéig bizonytalan marad a polgármesteri hatáskör, az önkormányzatok gazdálkodása, a főváros és a kerület viszonya, a megye szerepe, a területfejlesztési tanács és az újonnan felállítandó megyei közigazgatási hivatalok jogállása. Mindez azt eredményezheti, hogy a jogbizonytalanság mellett az önkormányzatok folyamatosan kénytelenek lesznek alkalmazkodni a baloldali kormányzat rendeletéihez, és a folyamatos átállások, átszervezések a lakossági alapfeladatok ellátását akadályozhatják. Ez a bizonytalanság szétrúghatja a ma még tapasztalható jóakaratú várakozást, és rohamosan lejáratódhat a közbizalom által megválasztott polgármester és önkormányzati testület. Miként amiről kevesebb szó esik, lejáratódhatnak az önkormányzati hivatalok tisztviselői a helyi közösségek előtt. — Óhajt-e törvénymódosító javaslatot benyújtani? — Szeretném, ha ez az előterjesztés az önkormányzati törvény 18. paragrafusa alapján új bekezdéssel egészülne ki. Ez pedig megakadályozná azt, hogy az önkormányzati testület minősített többségi szavazással feloszlathatja önmagát, amely a polgármester bukását is maga után vonhatja. Vagyis: főleg a községek, kisebb települések esetében néhány önkormányzati képviselő megbuktathatja a polgár- mestert, a viszálykodás szellemét szabadítva föl cselekedetével. — Felszólalásában indítványozta: halasszák el az önkormányzati választásokat tavaszra. Mi indokolja ezt a javaslatát? — Ez a parlamenti vita háromesélyes: vagy visszavonja a kormány az előterjesztést és akkor a hatályos törvények szerint megtarthatók késő őszszel az önkormányzati választások, vagy kisebb korrekciókat hajt a parlament végre a törvényen a hatpárti egyeztetések alapján, és így tartják meg a választásokat. Azonban nincs illúzióm, várhatóan működésbe jön a kétharmados szavazógép, és erőfeszítéseink ellenére a baloldali kormányzat akarata szerint módosított törvény alapján írják ki a választásokat. Ézért egyre többen gondolunk arra, hogy az alaposabb és hosz- szabb távra szóló, hatpárti megegyezésen alapuló új törvény szerint tavasszal kellene megtartani a választásokat. — Azzal vádolják az ellenzéket. hogy akadékoskodo hozzászólásaival lassítja a törvénykezést. — Ä jó törvény nem zavarja túlságosan az életet. A baloldali kormányzat törvénymódosító javaslatával baljóslatú árnyék vetődött az elkövetkező hetekre, hónapokra, a négy esztendőre. Olyan kor«- mányzati stílus előhírnöke, amely a fenyegetettség állapotával veszélyeztetheti az alkotmányos rendet. Az önkormányzati és a választójogi törvénymódosítás több eleme alapjaiban változtatja meg az 1990-ben általános megegyezésen alapuló demokratikus rendszert. Banos János ra felkerült vállalatok közül nyolcvanegyen nem járultak hozzá nevük és adataik közléséhez, addig ez a szám idén már csak harminckettő. A lista összetételéről szólva a főszerkesztő úr elmondta, hogy az 1992-es toplistán még negyven új alapítású vállalat szerepelt, az 1993-as listán azonban már csak tizennégy ilyen vállalkozás kapott helyet. A 200-ak klubjába való bekerüléshez a vállalatok nettó árbevételének meg kellett haladnia a 3,4 milliárd forintot, így természetesen voltak olyan vállalatok, amelyek kiszorultak a „nagyok” közül (pl. Nagykőrösi Konzervgyár, Globus Konzervgyár), vagy legalábbis jelentősen hátrébb kerültek a rangsorban (például Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő és Kereskedelmi Kft., Csepeli Fémmű Rt., és a Magyar Kábel Művek Rt.). Néhány vállalatnak azonban éppen az 1993. év folyamán sikerült nagy fellendülést produkálni. Ezek többsége vagy teljesen, vagy jelentős mértékben külföldi tulajdonban van. Ilyenek például a Zwack Unicum Rt., az ÖMV Hungária Üzemanyagtöltő Kft., vagy a Kőbányai Sörgyár Rt. Megtudhattuk, hogy a kétszáz legnagyobb magyarországi vállalkozás jelentős részében, összesen kilencvenegy vállalatban van jelen a külföldi tulajdon. Végül Varga György kitért a kétszázak gazdasági erejére is, melyből kiderült, hogy a nemzetgazdaság értékesítési árbevételének egy harmadát ők realizálják, exportjuk pedig meghaladja az ország kivitelének kétötödét. (fenyvessy) Sajnos drágulunk Tegnapi számunkban közöltük kedves olvasóinkkal, hogy lapunk október 1-jétól drágább lesz. A korábbi 13 forint 50 fdlér helyett 1-jétól tizenhét ötvenért lehet beszerezni, de sietve hozzáteszem, még így is az ország legolcsóbb napilapja marad a Pest Megyei Hírlap. Kényszerültünk erre a népszerűtlen áremelésre, ám mentségünkre szolgál: olvasóink közül már többen figyelmeztettek, s ezzel kapcsolatos leveleiket közöltük is, hogy emeljük az árat, mert ellenkező esetben lehetetlennek tartják talpon- maradásunkat. Azért írták leveleiket, hogy elmondják, nekik még akkor is kedvenc olvasmányuk lesz a Pest Megyei Hírlap, ha azért anyagi áldozatot kell hozniuk. Sajnos ez október 1-jétól bekövetkezik, s csak bízunk benne, hogy ennek hatása nem megy majd példányszámunk rovására, hiszen júniustól előfizetőink száma hónapról hónapra növekszik, s kiváltképp Budapesten az áruspéldányokból is többet vásárolnak, mint korábban. Reméljük hát, hogy az áremelés sem fogja csökkenteni olvasóink számát. Nem tehetünk másképp, hisz a legutóbbi nyolc- százalékos forint-leértékelés papírköltségeinket olyan mértékben növelték, amely plusz kiadásnak egy részét sajnos olvasóinkra kényszerülünk áthárítani. Persze tudjuk, hogy napjainkban minden családnál minden forint és fillér számít, de az is biztos, hogy egy napilap ára általában egy villamos vonaljegy árával szokott azonos lenni. Az október 1-jétól életbelépő 17 forint 50 fillér — tudom, hogy ez vígasztalásnak is kevés, de tény — elmarad a 25 forintos villamosjegy árától. Nagyon szeretnénk, ha kedves olvasóink a drágulás ellenére is megmaradnának mellettünk, amit mi azzal tudunk meghálálni, hogy egyre igényesebb lapot igyekszünk reggelente eljuttatni Önökhöz. (Vödrös) Megjelent a Top 200 Előretört a Zwack és az ÖMV