Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-20 / 220. szám

12 PEST MEGYE1 HÍRLAP RIPORT 1994. SZEPTEMBER 20., KEDD Több mint hatvan holdat műveltek... Új téeszesítéstól tart az áporkai gazda — Ha olyasvalakivel sze­retne beszélgetni, aki ré­gen is gazdálkodott, s ma ismét földművelésből sze­retne megélni, akkor Vá­sárhelyi Zsigmondot ke­resse föl — javasolta az áporkai lelkésznő. — Ahogy ismerem, szívesen meg fogja osztani a ta­pasztalatait. A XVIII. században érkeztek A lelkésznőnek igaza volt, az idős gazda való­ban készségesen mesélt az életéről, a régebbi és közelebbi időkről egy­aránt. Pedig lehet, hogy nem is a legalkalmasabb időpontban érkeztem, a konyhai ágyról kelt föl üd­vözölni, talán éppen az ebéd utáni szunyókálás- hoz készült. Mozdulatai már nem voltak olyan len­dületesek, mintha húsz­éves volna. Ezen persze nem is csodálkoztam, hi­szen sejtettem, hogy mun­kával teli élet áll mögötte. így aztán ismeri a me­zőgazdasági munka min­den fortélyát, annál is in­kább, mivel apja 66 hol­don gazdálkodott — vagy­is áporkai viszonylatban középparasztnak számí­tott —, s neki az öccsével együtt már fiatalon alapo­san ki kellett venni a ré­szét a munkából. A 66 hold persze nem egyszer­re lett, gyűlt az már a XVIII. század eleje óta, amikor is Vásárhelyi Zsig- mond ősei a felvidéki Far- kasdról több más család­dal együtt Áporkára tele­pültek, hogy a kunok kör­nyékbeli terjeszkedését megállítsák. Legalábbis így tartja a családi hagyo­mány... De visszatérve a közel­múltra: Vásárhelyi Zsig- mond apja birtokának a fele is elegendő lett volna ahhoz az ötvenes évek­ben, hogy meghurcolják, megalázzák, padlását lesö­pörjék, vagyis, hogy meg­történjen vele mindaz, mint ami a számtalan ku- láknak nyilvánított parasz­temberrel. — Már itthon sem vol­tunk szívesen, mert soha­sem lehetett tudni, mikor állít be valaki a tanácsról mondjuk avval, hogy fi­zessünk ennyi, meg ennyi pótadót — emlékezik Vá­sárhelyi Zsigmond. Napirenden voltak a fa­luban az „önkéntes” föl­ajánlások, bevetett terüle­tek kényszercseréi — per­sze mindig alacsonyabb aranykorona értékű föl­dekre... Vásárhelyiék a megmaradt rosszabb mi­nőségű „birtokukra” lucer­nát, zabot vetettek — leg­alább a néhány állatnak legyen mit ennie — s mészcirkot, mert azt nem kellett beadni. No meg 4 holdon zöldséget. Azzal jártak a Haller utcai piacra. A piacozást hagy­ta a hatalom, hiszen ha a fővárosi munkásság is éhezik, annak rossz vége is lehet... így zsugorodott mind összébb néhány esztendő alatt több mint kétszáz év kemény munkájának ered­ménye, lett mind kisebb a megszerzett föld. Pedig micsoda gazdaságot tu­dott volna kialakítani a mezőgazdasági szakisko­lát is végzett Vásárhelyi Zsigmond, ha más a poli­tikai széljárás: felesége, Áporka másik középpa­raszti családjából szárma­zott, az ő apja 60 holdon gazdálkodott. Négybusznyi csepeli munkás A reményeik ’59-ben szálltak el végleg, akkor, amikor négybusznyi mun­kás érkezett a Csepel Au­tógyárból... Az elsők kö­zött az apját, meg az apó­sát keresték fel, tudták, hogyha ők belépnek az alakítandó téeszbe, a töb­bieket már könnyebb lesz rávenni. Csak hát ők nem akartak kötélnek állni. Ha nem akarták, hát kénysze­rítették őket. Az apósát tettlegesen is... — Amikor aztán mégis aláírták a papirost — ma­gyarázta az idős gazda —, megkérdezték tőlük, hogy mi a kedvenc nótá­juk. Apám azt mondta, az, amelyik úgy kezdő­dik, hogy „Odavan a virá­ta, azt bömbölte a hangos­bemondó. Persze azt sem felejtették el kihirdetni, hogy Vásáráhelyi már be­lépett... 20-25 nap múlva, ami­kor a munkások elhagy­ták a falut, Áporka már té- eszközség volt... Vásárhelyi Zsigmond pedig belátta, hogy a föld­ből nem lehet megélni. Rövidebb ideig vállalt ő ugyan már korábban is munkát máshol — példá­ul az ’52-es nagy padlás- lesöprési hullám után 11 hónapig kenyérszállítást —, most azonban már húsz évre, vagyis a nyug­díjba meneteléig kötelez­te el magát a Vízügynél. A mezőgazdasági mun­kától azonban sose sza­kadt el teljesen: csikót mindig nevelt, volt ami­kor lábasjószággal próbál­kozott, volt amikor juhok­kal. Néhány hold földet is művelt, leginkább zöldsé­get termelt. Hiába, szerette a föl­det, ahogy mondani szok­ták, a vérében volt... Ezért is sajnálta, hogy amikorra visszaigényel­hette, bizony már megko­pott az ereje. Megvált a lovaitól is, mert már a ko­csira is nehezen tudott föl­szállni. Szerencséjére a veje mindenben szívesen segít neki, ezért sem habozott, amikor szóba került, hogy belevágjanak-e is­mét. 650 aranykorona ér­tékű kárpótlási jegyet ka­pott, aminek nagy része „földdé változott”: több mint húsz hektárt szerzett az árverésen. Ehhez jött még a felesége kárpótlási jegyeiből szerzett föld is, így aztán ma már csak egy tagban van harminc hektárjuk. Ötszáz forint haszon mázsánként — S mit csinál a mara­dék jeggyel? — kérdez­tem rá. — Volt elképzelésem arról is, de most már úgy­sem lesz belőle semmi... — Miért ne lenne? — Nem kedveznek az idők... Nem erőltettem to­vább, láttam, erről nem szívesen beszél. — S nevén van már a föld? Mert akkor sokkal könnyebb az induláshoz szükséges hitelhez is hoz­zájutni... — lendítettem a beszélgetésen. — Én hitelt csak egy­szer vettem föl életem­ben, akkor amikor a tévét vettük, de igyekeztem azt is minél előbb kifizetni. Szerencsére most sem volt szükségünk hitelre, meg tudtuk venni a szük­séges gépeket is, a vető­magot, a műtrágyát, szó­vei mindent, ami kellett. Egyébként — vett mély lélegzetet —, nincs a ne­vemen a föld, s azt hi­szem, nem is lesz... — Nem is lesz? — kér­deztem csodálkozva. — Miért ne lenne? — Mert nekem az az ér­zésem, hogy megint tée- szesíteni fognak... Téeszesíteni? Lehet még egyszer téeszesíteni? Bármennyire valószínűt­lennek is tűnik, úgy lát­szik, a sokat megélt Vá­sárhelyi Zsigmondban is­mét munkál a félelem... — Végül is — törtem meg a pillanatnyi csöndet —, megéri ma gazdálkod­ni? — Nézze — mondta el­gondolkodva —, hazud­nék, ha azt mondanám, hogy nekem eddig nem érte meg. Igaz, én köny- nyebben kezdtem újra, mint a legtöbben. Nem adósodtam el, volt gé­pem, a földnek is meg tud­tam adni a szükséges mű­trágyát, s a régi istállóban tárolni tudtam a ter­ményt. így aztán nem kényszerültem rá például arra, hogy az ősszel túlad­jak a búzámon. Akkor 800 forintot kínáltak érte, tavasszal 1500-ért adtam. Egy mázsán körülbelül 500 forintot kerestem. A legtöbben viszont nem tudták tárolni a terményei­ket... Ők joggal panasz­kodnak. Nem is tudom mit csináltam volna a he­lyükben. Én mindeneset­re teszem a dolgom, amíg az erőm engedi... Meg ameddig lehet... Hardi Péter gos nyár...”. Meg is kap­HIRDETÉS APRÓHIRDETÉS ADÁS-VÉTEL IDŐS házaspár részére ke­resünk Budapest 50 km-es körzetében lakható paraszt­házat kerttel, csöndes, nyu­godt falusi környezetben, szilárd burkolatú út mellett 800 E Ft-ig. Telefon este 6 és 8 között: 282-6075 Tóth Pál, 1192. Bp. Mészáros u. 40. (205971/1K) ÁLLÁS VOLÁNBUSZ Járműtech­nikai Kft. gyakorlott he­gesztőt keres. Bérezés meg­egyezés szerint. Cím: 1134 Budapest, Szabolcs u. 17. Zsidai Tibor üzletágveze- tő. (205260/3H) __________ G MK felvesz mélyépítési munkában jártas kubikuso­kat. Jelentkezés Bp. XIX. Vas Gereben u. 93. reggel 7 és 8 óra között. (205624/1H) _____________ T EXTILIPARI Rt. azonna­li belépéssel felvesz 2 mű­szakos munkarendben dol­gozó, műszaki szövetet kon­fekcionáló gépek karbantar­tására varrógép-műszerészt, 3 műszakos munkarendre szövőt, női betanított mun­kásokat, továbbá az 1994/95-ös oktatási évre be­iskoláz nyolc általános isko­lai végzettséggel, jó kéz­ügyességgel rendelkező fia­talokat szövő tanulónak. Be­iskolázás esetén kollégiumi elhelyezést tudunk biztosíta­ni. Jelentkezés: Budapest XIII. kér. Váci út 189. Tele­fon: 270-2666/134-es mel­lék személyügyi vezető. (205636/3H) KÖZLEMÉNY TERMÉSZETGYÓGYÁ­SZAT, gombaismeret, kis­kertgondozás, kutyatartás, fotózás, öltözködéskultúra a József Attila Szabadegye­tem tanfolyamain. Jelentke­zés szeptember 27. és októ­ber 7. között Budapest VIII., Múzeum u. 7. alatt. Tel: 138-4087. (206023/1H) VEGYES LÁNGHEGESZTŐ és CO-palack eladó. (60)-342-310, délután és este. (203559/7H) _______ C HARME esküvőiruha- kölcsönző szalon. Bp. VIII., Kiss József u. 13. (203917/7K)_____________ TANYA ELADÓ! Cím: Albertirsa, Homokrész 131. sz. Érdeklődni öz­vegy Révész Mihályné- nál. Megközelíthető a ceg- lédberceli vasútállomás­tól 15 percre. (Villannyal, vízzel, fürdőszobával, melléképületekkel ellát­va.) Érdeklődni minden- nap. (204948/4K)________ V ÁCON, utcára nyíló, korszerűsített, 32 m2 füg­getlen házrész vállalko­zás céljára, hosszú távra kiadó. Érdeklődni (27)-316-181. (205370/2K)_____________ KÖNYVELÉS: 269-5450. (203995/10H) LEVELEZŐLAPOS HIRDETÉSEK □ 3 db-os, vörösesbarna, va­lódi bőrgarnitúra, kitűnő álla­potban, kedvező áron eladó. Érdeklődni: Valkó 136 tele­fonon munkaidőben. □ Jövedelmező otthoni mun­kát ajánlok. Válaszborítékért tájékoztatót küldök. Gejer- hosz Katalin 2335 Taksony, Könyves K. út 11. Fizessen elő A PEST MEGYEI HÍRLAPRA! Ne csak Ön olvassa, hanem adja tovább nyugdíjas vagy sokgyerekes barátainak, ismerőseinek! fdSk,HlRIAP\ Nem csak nyelvében magyar Isaszeg Nagyközség Önkormányzata közművesített (víz, villany, gáz) építé§i telkeket értékesít A telkek három méretben és háromféle áron kerülnek eladásra. Az 540 m2-es 570 Ft/m2, a 700 m2-es 600 Ft/m2, az 1000 m2-es 620 Ft/m2. Érdeklődni lehet a polgármesteri hivatalban, Vidra József építésügyi főelőa­dónál, cím: Isaszeg, Rákóczi u. 45.2117, telefon: 166-4947. Isaszeg Nagyközség Önkormányzata 80C m'-es külterületi telkeket értékesít a horgásztavak mellett, 240 Ft/m2-es áron Érdeklődni lehet a polgármesteri hivatalban, Vidra Jó­zsef építésügyi főelőadónál, cím: Isaszeg, Rákóczi u. 45. 2117, telefon: 166-4947. Az Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Rt. várja azoknak a megbízható, leinformálható vállalkozóknak a jelentkezését, akik partnerek lennének keveréktakarmány értékesítésében, illetve tápbolt üzemeltetésében. A jelentkezéseket, „Tápbolt” jeligére, a Dabas, Szabadság út 3. 2370 címre küldjék el. Telefon: (29)-360-155, (29)-360-156

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom