Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-20 / 220. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. SZEPTEMBER 20., KEDD Megyei pedagógiai fórum A hangzavarban elfelejtődik a gyerek! (Folytatás az 1. oldalról) — Az iskolák milyen rendszerességgel vesznek részt a versenyeken? — Nagyon érdekes tapasztalataim vannak e téren. A megye 285 általános iskolája közül 100-120 egyik versenyen sem vesz részt. Az indulók között viszont sok a kiváló iskola, amelyek évek óta rendre jelentkeznek, és persze mindig vannak újak és lemorzsolódók. — Mi lehet az oka, hogy egyes iskolák soha nem élnek diákjaik versenyre felkészítésének és indításának lehetőségével? — Az okot az ellenőrzés megszűnésében látom. Különbözőek az oktatási intézmények, az igazgatók, a kollégák. Vannak, akik csak ülnek „a szabadságot kaptam” langyos vízben, attól még zajlik az élet. Míg mások, szemléletüktől, lelkiismeretüktől hajtva mindent megtesznek a minőségi oktatásért: pluszórákat, pluszenergiákat szentelnek a versenyre való felkészítésre, a feladatlapok sokszorosítására, megoldatására, visszaküldésére. És mindannyian azonos elbírálás alá esnek. Hiszen a közoktatás irányításában nincs egy olyan szint, amely a pluszmunkát észrevegye és értékelje. — Mi lenne akkor a megoldás? Hiszen ily módon súlyosan sérülnek azoknak a gyerekeknek az érdekei, akiknek tehetséggondozásával nem foglalkoznak. — Mindenképpen beleszólási joggal felruházott szakértőkre lenne szükség, akik a jól dolgozókat megerősíthetik törekvéseikben, a többieket pedig ösztökélhetik, vagy éppen tanácsokkal javíthatnak hibáikon. Vagy — horribile dictu — arra is felhívják az igazgató figyelmét, ha egy pedagógus nem alkalmas a tanításra. Mert az iskolák körüli hangzavarban pont arról feledkeznek meg, hogy mindennek a gyerekért kellene történnie. — Önök közben teszik a dolgukat, sőt németből idén vágtak bele egy új verseny szervezésébe. Csak az a kérdés: van-e, lesz-e miből szervezni a versenyeket. — Nemcsak a német nyelv esetében, de a Bar- tók-centenárium alkalmával a hagyomános zenei versenyek sorát Bartók műveltségi vetélkedővel bővítettük. Zenei értékeink megőrzését kötelességünknek érezzük, ahogy a többi vetélkedő bonyolítását is, noha súlyos pénzhiányban szenvedünk mi is. Nagyon fájdalmas számunkra, hogy a pénzhiány miatt szeptembertől 200—400 Ft-os önköltségi árat kell kémünk tanulónként egy-egy versenyen való részvételért, hiszen fenntartónk tavalyi (keservesen összegyűjtött) bevételeink megduplázását kéri tőlünk. Akkor, amikor körülöttünk mindenki szegény! Bízom azonban a velünk évek óta együttműködő pedagógusokban, hogy nem adják fel! A versenyek jelentkezési határideje szeptember 30. Akkorra minden kiderül! — De a szegény településeken működő iskolák így esetleg még az önök tehetséggondozási segítségétől is elesnek, és még hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek. Az új kulturális minisztérium vezetői pedig éppen az esélyegyenlőség megteremtését emlegetik egyik fő céljukként. — Nem látszanak a vonalai! Jó néhány tanév-előkészítő tanácskozáson vettünk részt, legutóbb Báthory Zoltán államtitkár-helyettes ismertette gondolatait, de általánosságokon kívül semmi konkrétumot nem hallottunk arról, hogy a gyakorlatban mit tesznek a megyei pedagógiai szolgáltató intézmények megerősítéséért, és hogyan képzelik működésüket. Tudni szerettük volna például, hogy végre kapunk-e az iskolai munkát hatékonyan befolyásolni tudó szakértőket és a foglalkoztatásukhoz anyagi alapokat. A megyei pedagógiai irodák munkaközösségét felkérték ugyan véleményük elmondására. Talán rajtuk keresztül eljutnak a problémák Báthory Zoltánhoz is. D. Veszelszky Sára s Óvodáskortól a felnőttkorig Zeneiskola nyílik Törökbálinton Évek óta nagy gondot és jelentős anyagi terhet jelentett a törökbálintiaknak, hogy a zenét tanuló gyermekeknek a szomszédos városokba kellett utazniuk a tanórákra, mivel helyben nem működött zeneiskola. Egy régi álom valósul meg szeptember 24-én este hatkor, amikor a bemutatkozó, névadó és tanévnyitó hangverseny alkalmával megkezdődik az oktatás a törökbálinti Sző- nyi Erzsébet Zeneiskolában. Feleki László zongora és karvezetés szakos pedagógus, az iskola igazgatója az intézmény létrehozásának körülményeiről, annak szükségességéről és jövőbeli terveikről adott felvilágosítást. Mint mondotta, azoknak, akik régebben zenét kívántak tanulni, Budapestre vagy Érdre kellett járniuk. Különösen a kicsinyek esetében jelentett gondot az utaztatás, mivel a szülők nem minden alkalommal tudták elkísérni csemetéjüket. A nagy távolságon kívül a helyhiány is tetézte a problémákat. Azzal, hogy immáron helyben is lehetőség van a zenetanulásra, megoldottá vált az oktatás az óvodáskorúak számára is. Külön zeneiskola nem lévén, a helyi Zimándy Ignác Általános Iskolában, valamint az ELTE kísérleti iskolájában történik az oktatás a délutáni órákban. Az iskola állami, tandíj nincs, sőt az önkormányzat felajánlásának köszönhetően még a hangszerekért sem kell fizetni. A mintegy 200 jelentkező közül felvételi alkalmas- sági vizsgával választották ki azt a 100 tanulót, akik szeptember végén az igazán neves pedagógusok segédletével elsajátíthatják az alapfokú zenei ismereteket. Az óvodáskorúak szol- fézselőképzőn vehetnek részt, a 6 és 18 év közöttiek pedig a gitár, hegedű, gordonka, ének, fuvola, zongora, klarinét, furulya és a rézfúvós tanszakok közül választhatnak. Csupán néhány nevet említve a tanári karból: Tátrai Vilmos Kossuth- és Liszt-díjas művész hegedűt tanít, Dévai Nagy Kamilla gitárjátékot oktat, Feleki László igazgató pedig zongorát. Bár az iskola új, és így a diákok továbbtanulásával kapcsolatban nincsenek tapasztalatok, annyi bizonyos, hogy tehetségtől függően minden arra érdemes tanuló továbbképzése biztosítva lesz. Az iskola névadója, Sző- nyi Erzsébet, nemzetközileg elismert zeneszerző, pedagógus, Kodály Zoltán tanítványa, a Kodály-mód- szer továbbvivője és neves oktatója is jelen lesz a 24-i nyitókoncerten, amelyre minden érdeklődőt sok szeretettel várnak. A rendezvény a helyi Zimándy Ignác Általános Iskola dísztermében este hatkor kezdődik. (szűcs) Honfoglalás kori lelet Egy honfoglalás kori pogány asszony lovas sírját is föltárta a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze az Újkígyós határában most befejeződött ásatás során. A kutató a valószínűleg több száz sírból 39-et ismert meg. Med- gyesi Pál régész elmondta: a legérdekesebb leletanyagot egy lovas női sírban találták. Az akkori szokás szerint a lenyúzott lóbőrbe göngyölték a ló végtagcsontjait, s az egészet az Slat gazdájának a lábára tették. A csontok mellett előkerültek még a lószerszámok is. A békéscsabai múzeum, készülve a honfoglalás 1100. évfordulóját ünneplő kiállításra, a nyáron kezdte meg a kígyósi lelőhely föltárását. A falu mellett az 1970-es évek elején fedezték föl — homokbányászás közben — a honfoglalás kori temetőt, amelybe a mostani ásatás tanúsága szerint a X. század közepétől a XI. századig temetkeztek őseink. Templomot nem találtak, a falu lakói pogányok lehettek. SZÍNPAD Nagyon víg tragédia A Karinthy Színház szeptember 9-én mutatta be Neil Simon komédiáját, amelynek címe A nagymama soha. A fordító — Ungvári Tamás — nem tette bohózattá a darabot, híven annak esztétikai értékeihez és szociológiai értékvilágához. Lehetővé tette, hogy Karinthy Márton mint rendező a maga olvasói értelmezéséhez híven súlyos sorsokat mutasson be. Hiszen a darab mélystruktúrájában nem könnyebb dologról van szó, mint egy idős, németnek született zsidó asszonynak és családjának tragikus világáról. Az idős hölgyben (Muráti Lili) nemcsak az évezredes tradíciók hatnak, hanem sajátosan szervült poroszos neveléseszménye is. Az ő tragédiája nem csupán a magával hozott eszmények devalválódása, sőt előjelváltása, hanem az is, hogy amerikai polgárrá válva hazájával szemben vívott harcban érdekelt, mint amerikai. Mint zsidó pedig a humanizmus csődjét kénytelen megélni: szülőföldjének embertelenné válását. Ugyanakkor családja ,,nem normális”: az ő poroszos drilljének terhét neurotikussá lett családtagjai viselik. Ebben a sokféle elfojtásban természetes reakció a lelki kórság, de természetes, mert elkerülhetetlen a lázadás (értelemszerűen többféleképpen gátlásos) kitörése is. Ebbe az identitászavarba, hogy ne kisebb jelentőségű személyt említsünk, a német anyanyelvű prágai zsidó Franz Kafka is belerokkant. A család helyzete reménytelenül reális tehát, és ezt csak súlyosbítja, hogy képességek dolgában a középszer alattiak tagjai. Talán a két unoka (kettős szerep- osztás, én Kolovratnik Krisztiánt és Elek Ányost láttam, az amatőrség nyomai nélkül, kiválóan játszani) mozog az átlag körül. De ők már amerikaiak: Jay nem akar Jakob, Arty nem hajlandó Arthur lenni. Amennyiben a nagymama darabja, annyiban a család széthullásának tragédiája, amennyiben gyermekeié, másmás személyeké; hiszen Simon valamennyi szereplője teljes világú, sokdimenziós ember — talán csak a fiúk apja (Bata János) nem az. Karinthy rendezőként nemcsak felfogásával, szereposztásával is nagyot alkotott: Margitai Ági (Bella) és Vallai Péter (Louie) úgy komédiázik ellenállhatatlanul, hogy játékuk égy-egy pillanatában feltáruló tragédiájuk mélységébe beleretten a néző, és amint lélegzetet venni képes, kitör a nyílt színi taps. Máhr Ági (Gert) kifogástalanul illeszkedik a remek játékba. Muráti Lili — tiszteletre méltó mértéktartással — nem nagyasszonyt vagy nagyhangú, erőszakos családanyát játszik, hanem családfái, akinek elsősorban azért van tekintélye, mert tiszteletben tartják. Partnerei ellenállhatatlan játéka kockáztatja bár az ő közönségsikerét, színészi hitelességét nem ingatja meg semmi. Visszatérése nyereség. Szitányi György Tanévnyitó a piliscsabai Pázmány-egy etemen Bemutatkoztak a határon túliak is Magyar könyvvásár Pécsett Nyolcvannégy hazai könyvkiadó és -kereskedő újdonságait mutatja be a magyar könyvvásár, amelyet nemrég nyitottak meg Pécsett. A mecsekal- jai városban immár harmadízben megrendezett rangos kulturális esemény résztvevőit Krippl Zoltán polgármester köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a vásár örvendetes alkalmat ad a kétezer éves Pécs kulturális és szellemi értékeinek felmutatására is. Bart István, a Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületének elnöke megnyitójában kifejtette: a magyar könyvvásár a hazai könyvpiac fontos szervező fórumává vált, és számottevően hozzájárult a kiadók terveinek megalkotásához. A magyar könyvvásár szakmai programja három téma köré szerveződött. Először a könyvkiadók és -kereskedők hagyományos konferenciájára került sor, amelyen a könyves szakmák kamarai képviseletének szerveződését tekintették át, s e napon mutatták be újdonságaikat a határon túli magyar nyelvű kiadók. Másodnap tárgyalják a második témát, az írók, a könyvkiadás és a kereskedelem kapcsolatát. Zsin Judit: A tudás kútjánái (kisplasztika) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusá- nak ünnepélyes megnyitóját, valamint a tanévnyitó ünnepséget szeptember 22-én fél tizenegykor tartják Piliscsaba-Klotildligeten, az Egyetem u. 1. alatt. A püspöki szentmise után Angelo Acerbi pápai nuncius megáldja a campust. Ezután kerül sor az ünnepélyes tanévnyitóra.
