Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-17 / 218. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP LATOHATAR 1994. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT Az oszmán-törökök az álmos, szinte mozdulatlannak tűnd, távoli Jeruzsálemben pontosan négyszáz évig uralkodtak. A szentföldi hódoltság négy évszázada alatt ennek ellenére sem sok oszmán-török építészeti alkotás készült az iszlám számára is szentnek számító városban. Az óváros falait, bástyáit és kapuit viszont az oszmánok uralmának kezdetén, a XVI. század első felében építtette Nagy Szulejmán szultán. A Magyar- országon nemrégiben lezajlott Szulejmán-megemléke- zésekhez a magunk részéről az uralkodó jeruzsálemi építkezéseinek ismertetésével, illetve az azokkal kapcsolatos két érdekes helyi legenda elmesélésével szeretnénk hozzájárulni. I. Szelim oszmán-török szultán 1516 augusztusában a szíriai Aleppo közelében legyőzte a Kanszúh al-Gúri mameluk szultán vezette hadsereget. Ezzel a diadallal a törökök előtt megnyílt az út Szíria, Palesztina és Egyiptom irányába. I. Szelim 1516 decemberében egy kisebb lovashadsereg élén már be is vonult Jeruzsálembe, ahol a helyi lakosság üdvrivalgással fogadta. A szultán nagy meny- nyiségú pénzt szóratott széjjel a Szentély-hegyen őt ünneplő jeruzsálemieknek. Ezzel a gesztussal elkezdődött a három monoteista világvallás számára egyaránt szent városnak számító Jeruzsálem négyszáz évig tartó oszmán-török hódoltsága. A Palesztinát meghódító 1. Szelimet a trónon fia, II. Szulejmán követte. Jeruzsálem és a Szentföld gazdasági fölemelkedése* valójában Nagy Szulejmán korára tehető. A mohácsi csata győztese a XVI. század harmincas éveiben már kiterjesztette birodalma határait Nyugaton és Keleten egyaránt, majd konszolidálta a hódol- tatott területeket. A Szentföld újabb muszlim hódítói, a szunnita irányzatú oszmán-törökök uralmuk első fél évszázada idején még komoly összegeket fordítottak az addig elhanyagolt vidék fejlesztésére. A törökök eleinte már csak azért is megkülönböztetett gondot fordítottak Jeruzsálemre, mert akkoriban már Mekka és Medina után a város az egész iszlám világ harmadik lgszentebb városának számított. *. Nagy Szulejmán első építészeti alkotása Jeruzsálemben a város vízműrendszerének az építése, illetve annak kijavítása volt. 1532-ben reno- váltatta a Betlehem melletti tán fölállíttatott a városban hat ivókutat, amit arabul sze- bílnek neveznek. Ezek a sze- bílek az iszlám világban külön építészeti ágazatot képviselnek, s a nevesebb musz- lim uralkodók kegyes cselekedetként szomjat oltó vagy az ima előtti bemosakodást biztosító ivókutakat építtettek. Az 1537-re elkészült hat szulejmáni ivókút közül az óváros falain belül, illetve egy azokon kívül áll. Egy szebíl a Szentély-hegyen, míg további négy az odavezető utak mentén épült. A hat szulejmáni ivókút leg- szebbike a Szentély-hegyre nyíló Lánc-kapu (Báb asz- Szilszila) mellett áll. A kút alkotóelemei más-más korból származnak. A szebíl aljában levő vályú eredetileg a Szulejmán ivókútja a Lánc-kapu mellett Salamon-medencékből vizet szállító, még Nagy Heródes idején épített vízvezetéket. Következő lépésként a szulkeresztesek által használt kőkoporsó volt. A fonásos mintájú két kecses oszlopocska is a szentföldi keresztes korszakot idézi, akárcsak az enyhén csúcsos boltív cikkcakkos mintázata. * A Szentély-hegyen álló Omár-mecset XVI. századi restaurálása is a törvényadó szultán nevéhez fűződik. A nyolcszögletes alakú építményt az arabok Szikla-kupolának (Kubbát asz-Szah- ra) nevezik. Ennek az elnevezésnek az alapja az, hogy a mecset hatalmas kupolája egy földből kiálló kőszikla fölé borul. Általános föltevés szerint ez a magas szikla az ókori zsidó szentélyen belül a mindennapi áldozat bemutatására szolgáló oltár szerepét töltötte be. Ez a történelmi-vallási patina tette szentté ezt a sziklát a monoteista iszlám vallás hívőinek szemében is, akik Jeruzsálemet ’Kr. u. 638-ban hódították el a bizánci keresztényektől. A ma is álló Szikla-mecset az omajjád-kori Jeruzsálem egyik legfontosabb emléke, amelynek építését Kr. u. 691-ben fejezte be Abd al-Malik Ben Marván kalifa. Az Omár-mecset déli kapuja tett Jeruzsálem iszlám jellegének elmélyítéséért. A XVI. századi oszmán-török levéltári okmányok és a korabeli térképek tanúsága szeSzulejmán ivókútjának arab nyelvű felirata A szent szikla az Omár-mecset közepén A pompás építmény megalkotásának az esztétikai szempontokon túl kétségtelenül voltak politikai indítékai is. A Jeruzsálemben és az egész közel-keleti térségben akkoriban még teljes pompájukban álló bizánci-keresztény vallási építmények az újonnan jött, hódító iszlámot arra kényszerítette, hogy a legyőzött kereszténységgel építészeti téren is fölvegye a küzdelmet. A vallási megin- doklás az iszlám részéről csak a Kr, u. X—XI. században született meg, amely szerint Mohamed próféta híres éjszakai utazása (mírádzs) folyamán erről a szikláról elrugaszkodva szállt föl a meny- nyekbe. Vallási és politikai jelentősége miatt majdnem mindegyik muszlim uralkodó különös gondot fordított a jeruzsálemi Omár (Szik- la)-mecset állagának a megőrzésére. Szaladin szultántól Húszéin jordán királyig itt minden jelentős uralkodó hozzájárult valamivel az épület csinosításához, javításához. Ezen igyekezet alól nem lehetett kivétel Nagy Szulejmán szultán sem, aki nagyarányú építkezéseivel sokat rint Szulejmán idejében az az óvároson belüli muszlim negyed már a legnépesebb és legkiterjedtebb negyed lett Jeruzsálemben. Az Omár-mecset legfontosabb restaurálási művelete Szulejmán idejében a megrongálódott külső csempeborítás kicserélése volt. Ä XVI. században fölrakott csempéből nem sok maradt. A sötétkék, tengerkék, türkiz, sárga, zöld és fekete színeket fölvonultató növényi és mértani mintás csempék igen elterjedtek voltak a korabeli Törökországban. A csempéket azonban Kasán városbeli perzsa mesteremberek állították elő. A szultán ezért egyenesen Perzsiából hozatta Jeruzsálembe a díszes csempéket elkészítő mesterembereket. Az Omár-mecset színes és aranyozott ablakait is Szulejmán újíttatta föl, melyeknek jó része mindmáig kifogástalan állapotban van. Úgyszintén a XVI. században restaurálták a mecset négy hatalmas bejárati kapuja közül hármat. * Az Omár-mecset kupolája alatti sziklához több száz zsidó, keresztény s muszlim legenda fűződik. Ragadjunk ki közülük egyetlenegyet, amely mindmáig közismert a jeruzsálemi arabok körében. így szól a történet: Miután Mohamed próféta Mekkából megérkezett Jeruzsálembe, imádkozott, majd fölment a sziklára, ahonnan a mennyekbe emelkedett. A fölfelé szálló prófétát követte a szikla is. A Mohamed társaságában szálló Gábriel arkangyal megpróbálta visz- szatartani a fölfelé igyekvő sziklát, de az még neki sem engedelmeskedett. ( Folytatás a jövő szomba ti számunkban) Hering József Az Omár-mecset belső oszlopsorai Az Omár-mecset az iszlám szentföldi uralmának jelképe Nagy Szulejmán építkezései Jeruzsálemben
