Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-17 / 218. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1994. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT 5 Testületi vélemények Bugyin Tovább folyik a heves vita Mint már lapunk hasábjain többször is olvashattak róla, Bugyi község polgármestere ellen két ízben is fe­gyelmi eljárást kezdeményeztek, és ezen döntések ér­telmében öt fizetéscsökkentéssel és munkaköri jog­megvonással sújtották. A képviselő-testület tegnapi ülésén véleményeket kértem, hisz az ügyben eddig csak Szatmári Benő polgármester melletti vélemé­nyek hangzottak el. Nem törődnek bele a sorsukba Elszántan küzdenek a húsiparisok Vimola Károly felvétele Első kérdésemre, misze­rint az önkormányzat szer­vezeti és működési sza­bályzata lehetővé teszi-e azt, hogy fegyelmi vétség megállapításakor a testü­let ilyetén intézkedésekkel sújtsa a megválasztott pol­gármestert, azt válaszolta az egyik képviselő, hogy az SZMSZ-ben ez így nincs szabályozva, de fel­sőbb jogszabályok lehető­vé teszik. Ilyen például az önkormányzati törvény, mely mindezt megengedi. Egy másik képviselő véle­ménye szerint az ország­ban nincs olyan község vagy város, ahol ilyen kér­dések rendezésére az SZMSZ megoldást nyújta­na. Szerinte ez nem a sza­bályzat kérdése, hanem azé, hogy bármennyire is közvetlenül választott a polgármester, ettől függet­lenül a testület, mint mun­káltató, bármikor felfüg­gesztheti őt állásából. A jegyző asszony véleménye szerint ezt a kérdést az ön- kormányzati törvény és a közalkalmazotti törvény egyértelműen szabályoz­za, és ezek érvényesek eb­ben az esetben, mivel ma­gasabb rangú jogszabá­lyok, mint az SZMSZ. Második kérdésem az volt, hogy bepillantást nyerhessek a testület által hozott határozatokba és eh­hez kértem a képviselő-tes­tület jóváhagyását. Epés válaszaikban a Az ország egész területére, így Pest megyére is kiterje­dő ellenőrzést tartott az Or­szágos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, amelyen a mélyépítési tevé­kenységgel összefüggő sza­bálytalanságokat tárták fel. Megyénkben a kétnapos akció során 11 felügyelőnk 50 munkáltatót keresett fel azt vizsgálva, hogy a csator­na- és az ároképítéseknél betartják-e az előírásokat — tájékoztatta lapunkat Kiss Imre, az OMMF Pest Megyei Felügyelőségének csoportvezetője. Kérdésünkre elmondotta, hogy az elmúlt hónapokban több halálos kimenetelű bal­eset történt a munkagödrök nem megfelelő dúcolása mi­att, s az is előfordult, hogy egyáltalán nem biztosítot­ták a földbeomlás ellen az árkokat. A tragédiák meg­előzése érdekében szálltak ki a helyszínekre a munka- védelmi felügyelők, s azt ta­pasztalták. hogy sok helyütt sértették meg a szabályokat. — Huszonkét esetben képviselő urak kifejtették, lapunkban azt olvasták, hogy szerkesztőségünk bir­tokában vannak a doku­mentumok, és majd ha mi átadjuk ezeket, akkor ők is hajlandóak lesznek be­pillantást engedni az ira­tokba. A testület tagjai megkérdőjelezték, hogy ilyen dokumentumok ná­lunk lehetnek, hiszen ezek kiadására senki sem jogo­sult. Szatmári Benő pol­gármester válaszában is­mertette, az iratok, amelye­ket átadott, a saját tulajdo­nú iratai, amelyeket annak ad át, akinek ő jónak látja. Sőt, mondta, ha a testület most megtagadja az irato­kat, úgy ő minden további nélkül rendelkezésemre bocsátja saját tulajdonú do­kumentumait. Erre a reak­cióra a testület véleményt változtatott, és hozzájárult ahhoz, hogy egy későbbi időpontban elolvashassam az ülések jegyzőkönyveit. A képviselő-testület egy emberként sérelmez­te, hogy az ő véleményük­nek mind ez idáig nem ad­tunk hangot. Megjegy­zem, senki meg sem kere­sett minket ebben az ügy­ben. Az ügyben a végső dön­tést a munkaügyi bíróság fogja kimondani, hiszen a polgármester keresetet nyújtott be az általa tör­vénytelennek ítélt eljárás orvoslására. függesztettük fel a munkát, mert olyan alapvető hiá­nyosságokra derítettünk fényt, amelyek emberélete­ket veszélyeztettek — ösz- szegzett Kiss Imre. — Ez történt például Zebegény- ben, Abonyban, Pilisen és Tahitótfaluban. Helyszíni bírságot tizenhatszor kellett kiszabnunk, a munkavezető­ket összesen 80 ezer forint­ra büntettük meg. Természe­tesen a szabálysértési1 eljá­rás sem marad el esetük­ben. Négy dolgozót tiltot­tunk el, mert járművezetői engedély nélkül nehézgépe­ket vezettek. A csoportvezető felhívta a kivitelezők figyelmét ar­ra, hogy ne spóroljanak a biztonságot szolgáló beren­dezéseken, mert annak sú­lyos következményei lehet­nek. Nem mulasztotta el hozzátenni: olyannyira el­szaporodtak a szabálytalan­ságok, hogy a jövőben sű­rűbben megfordulnak majd a felügyelők a munkaterüle­teken. K. M. Lapunk hétfői számá- Äk ban Látlelet a ceglédi húsiparról című írá- sunkban Jendrolovics Pál felszámolási biztos és Ta­kács Mihály igazgató nyilatko­zott arról, hogy a Pest és Nóg- rád Megyei Húsipari Vállalat (Penomah) ceglédi gyárában el­kezdődött a visszaszámlálás; öt­százötven ember sorsa bizony­talan. Természetesen érdekelt bennünket Nagy Béláné szak- szervezeti titkár és három mun­katárs véleménye is. Azt már korábban -is lehetett sejteni — tudtuk meg Nagy Bé- lánétól, aki levélben kért segít­séget Békési Lászlótól —, hogy Cegléden is komoly gon­dok lesznek. Annál is inkább, mert a magyar húsipar szétesé­se (ezen belül az élőállatpiac, alapanyag-ellátás összeomlása) előrevetítette ezt a képet. A szakszervezet képviselői rend­szeresen tárgyaltak a vezetők­kel a cég és az ötszázötven dol­gozó sorsát formáló és eldöntő változásokról, eseményekről. Ám házon belül vajmi keveset tehettek azért, hogy a ceglédi gyár (s persze a Penomah) kép­zeletbeli vonata ne robogjon a szakadék felé. Amikor június 2-án elkezdődött a felszámo­lás, akkor felcsillant egy kicsit a remény. Ugyanis arról volt szó, hogy egy irányított eljárás keretében végig megtartják a munkatársakat, értékesítik a ceglédi gyárat, miközben mű­ködtetik. Ám a Budapest Bank nem adta meg az ehhez szüksé­ges hitelt, s ezzel átírta a „forga­tókönyvet”. Az a bejelentés, miszerint a cég megszűnik, vil­lámcsapásként ért mindenkit. ... a legvégsőkig Nagy Béláné hangsúlyozta, igenis megpróbálnak mindent. Nem törődnek bele a sorsukba — mégha felsőbb szinten nem is tudták kedvezőbb irányba te­relni a döntést —, elmennek a legvégsőkig. Képtelenség, hogy bezárjanak egy műszaki­lag világszínvonalú létesít­ményt. Ugyanis a családtagok­kal együtt mintegy kétezer em­ber sodródna a kilátástalanság zátonyára. Ötszázötven munka­nélküli-jelölt éjszakái álmatla­nok. Semmi esélyük az elhe­lyezkedésre. Az átképzésnek pedig aligha lenne értelme. A szakszervezeti titkár megje­Zárva a kapu gyezte, ha úgy érzik, eljött az ideje, a dolgozókkal eldöntik miként demonstráljanak. Amikor Lőrinci János (vá- gócsamok), Kövér Róbert (hús­üzem) és Wunder Lajos (TMK) társaságában leültünk beszélgetni, nem árasztottak el panaszaikkal. Elrejtették kese­rűségüket, talán csak a szemük sarkában villant valami dac és bánat. Látszott rajtuk, érződött a hangjukból, hogy ők nem szá­nalmat várnak. Komisz tények — Azóta, hogy elkezdődött ez a dráma, volt-e idejük végiggon­dolni, hogy mi várj hat) önökre, akaratuk ellenére kiket ránta­nak magukkal? — Ló'rincz János: — Az öcsém is itt dolgozik. Mindket­ten az utcán végezzük. Édes­anyánk több mint egy esztende­je betegállományban van. Fizet­ni kell az OTP-tartozásunkat. Soroljam még...? A komisz té­nyeken ez mit sem változtat Kövér Róbert: — Két lá­nyom van. A feleségem otthon tartózkodik — gyesen — a ki­sebbikkel, a nagyobbik allergi­ás beteg. Havonta muszáj mint­egy ezerötszáz forintot gyógy­szerre költeni. Természetesen OTP-tartozás miatt is fáj a fe­jünk. Fiatalok vagyunk, szeret­nénk építkezni... De így...?! Irány az utca. Kilátástalan a jö­vőnk. Sajnos, legtöbbünkre ez vár. — Önök szerint a vezetők mennyire hibásak abban, hogy a cég esetleg megszűnik? Lőrinc János: — Azt konk­rétan aligha lehet megmondani, hogy ki a hibás. Különben is ne­künk az a dolgunk, hogy elvé­gezzük, amit ránk bíztak. Nem­igen láthatunk át a túloldalra. Kövér Róbert: — Én sokfé­lét hallottam. Nem egy vezető­nek megvan a maga boltja. Egykor lent kezdték és most... Igen, ötszázötven embert kipen­derítenek az utcára, csakhogy nem mindenki indul azonos eséllyel. Egyesek hasznot húz­tak a cégből, és nem lesz anyagi gondjuk. Wunder Lajos: — A veze­tők többet is tehettek volna a gyár megmentéséért. Hamar belenyugodtak abba, hogy fel kell számolni a céget. A dolgo­zóknak kevés lehetőségük volt arra, hogy mélyebben betekint­senek a gyár ügyébe. Első perc­től hiányoltam a részletesebb tájékoztatást. Csak kész ténye­ket közöltek velünk. Ezt sértő­nek éreztem. Amióta itt van a felszámolási biztos, ő vagy a munkatársai többször lejöttek. Segítettek az embereknek eliga­zodni a jog útvesztőiben. Becsületbeli ügy Kövér Róbert: — Nézze meg ezt a felszámolást...! Ko­rábban egyetlen vezető sem jött le, s nem állt ki a munká­sok elé: figyeljetek, baj van! Három-négy asszonyt összehív­tak időnként, hogy menjenek fel az igazgatóhoz — bármikor fogadta az embereket, csak nem jött le közéjük —, s aztán kidumálták őket. — Önök rendkívül fegyelme­zettek. Ebben az elkeserítő, sakk-matt helyzetben is elszán­tan dolgoznak. Miért? Wunder Lajos: — Azért, mert ez nekünk nemcsak pénz­szerző hely. Sokan közülünk itt végeztek. Szomorú, hogy ki­lencven tanulónak is abba kell hagyni. És, persze, jó néhány családnak, amelyek tagjai erős szálakkal kötődnek ide. A vál­lalat és mindannyiunk érdekeit nézzük. Lőrincz János: — Ez a helytállás becsületbeli ügy. Mondván: nem ezt a sorsot ér­demeljük; de amíg tehetjük, mi­ért ne dolgozzunk. Ennél már csak jobb jöhet. Kövér Róbert: — Jóllehet számoljuk a napokat, de kemé­nyen dolgozunk. Ránk ne mu­togassanak, hogy megnehezítet­tük a cég és magunk helyzetét, amikor úgyis annyi a baj. Ter­mészetesen elszántan küzdünk, hogy ne záiják be a gyárat. Fehér Ferenc T ermészetgy úgy ász-központ Aszódon Az ember a fontos, nem a betegség Aszklépiosz — a gyógyítás görög istene — neve fémjelzi azt a Holisztikus Gyó­gyító és Oktató Központot, melyet szer­dán nyitottak meg Aszódon a volt játék­bolt helyén. A stúdió vezetője, Barlai Gyula üdvözölte a vendégeket, s köszö­netét mondott azoknak, akik segítették őt abban, hogy terve megvalósuljon. Ba- gyin József polgármester úr szerint a léte­sítmény remélhetőleg beválik majd; s a városban bővíti a szolgáltatások sorát. A meghívottak megismerkedhettek a stú­dió munkatársaival: Paulinyi Tamás író, Az AYON Alapítvány titkára, parapszi­chológiái kutató, dr. Juríj Fukalov ideg- gyógyász főorvos, a Moszkvai Rehabili­tációs Intézet főorvosa, homeopátiával és íriszdiagnosztikával foglalkozik. Dr. Viktor Koljakin auradiagnoszta, csontko­vács, fitoterepauta, Bognár Ferenc bio­energetikus, Bérezés Anna extraszensz gyógyító, manuálterepauta és Firinova Mariann, aki a sejtek tudatalattijával ké­pes kommunikálni. Ferenczy László, a stúdió társvezetője elmondta, hogy buda­pesti központjuk (Bp., Kerepesi út 96. 1/4., 1144) igen jó nevet szerzett magá­nak, köszönhető mindez a kitűnő kollé­gáknak, orvosoknak. Aszódon is hason­ló hírnévre akarnak szert tenni, el akar­ják nyerni az emberek bizalmát. — Az ember a fontos, nem a betegség! Mi em­bereket gyógyítunk, nem betegségeket! A test, a lélek s a szellem hármasának je­gyében dolgozunk, mert eredményeket elérni, gyógyítani csak így lehet! Jóma­gam relaxációs technikával, radiesztéziá- val, bioenergetikával foglalkozom. A bu­dapesti központ vezetőjeként elmondha­tom, hogy olyan embereknél is értünk eb igen látványos javulást, akikről az orvos- tudomány már lemondott. A stúdió nemcsak a kezeléseknek ad helyet, különböző tanfolyamokat szer­veznek, kazettákat árusítanak. Minden gyógyulni vágyót, érdeklődőt szeretet­tel várnak (2170 Aszód, Kossuth L. u. 2., tel.: Aszód 69), hogy ne csak szóbe­szédből, hanem tapasztalatból is meg­tudják, mi az a természetgyógyászat. Varga Mária (w. b.) Gyakori ellenőrzés várható megyénkben Nem tartják be a szabályokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom