Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-16 / 217. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. SZEPTEMBER 16., PENTEK Demszky fenyeget, Kezdődik A kommunizmus Dunakeszi a színházi élet a régészt is nem hátrál Cegléden cenzúrázta (3. oldal) (7. oldal) (9. oldal) Családi napok Máriabesnyón Háromnapos fórum kezdődött tegnap a máriabesnyői lelkigyakorlatos házban a katolikus családsegítő szervezetek részére. A rendezvényt a Magyar Katolikus Püspöki Kar szervezte, és mintegy százhúsz lelkipásztort, hitoktatót, családsegítőt és szociális munkást várnak. A tanácskozásnak kettős célja van: először, hogy a területen dolgozó munkások új ismereteket sajátíthassanak el, emellett pedig javuljon a szervezetek közti együttműködés. A másik, nem kevésbé fontos célkitűzés, a társadalom elé tárni a keresztény családok életvitelét, világ- szemléletét. Az utóbbi negyven évben, mint azt Harrach Péter, a fórum főszervezője kérdésünkre elmondta, nem volt lehetőség arra, hogy ezeknek a társadalmi munkásoknak és hivatásos segítőknek több információt adjanak, és az sem volt lehetséges, hogy ezeket a szervezeteket összefogják. (Folytatás a 4. oldalon) Szerződéskötés szeptember végétől Olcsón vásárolhatók meg a bérlakások Gödöllőn \Í/ Alacsonyabb áron vásárolhatják meg a gödöllőiek önkormányzati bérlakásukat. Erről Gémesi György polgármester előterjesztése alapján döntött szeda esti ülésén a képviselő-testület. A vételár a beköltözhető forgalmi érték 50 százaléka helyett 40 százalék lesz. A rendelet a továbbiakban változatlanul kedvező lehetőségeket nyújt a részletfizetésre. A testület ezt megelőzően egyhangúlag elfogadta a város költségvetésének első félévi teljesítéséről készült beszámolót. Az önkormányzat gazdálkodása abszolút biztonságos, állapította meg Nánási Éva jegyző. Gödöllő idei egységes pénzalapjának — bevételeinek — előirányzata kerekítve egymilliárd 795 millió forint, aminek 65,3 százaléka megvalósult az első félévben. A saját bevételek között helyi adókból 200 millió forintot terveztek, ebből 117 és fél milliót már elkönyvelhettek. Az intézmények bevételi terve 62,71 százalékban teljesült. Az ingatlanértékesítésből csak minden ötödik forint került a város perselyébe június 30-ig. A 45 millió forintos bevétel elérésének feltétele a Kossuth Lajos utcai bevásárlóközpont területének eladása. A testületi ülésen elhangzott, hogy ha az eredeti szerződés a Tengelmannal meghiúsul és szeptember 30-ig nem fizetik ki a teljes vételárat, akkor a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-vei, a versenytárssal tárgyalnak. Az egymilliárd 248 millió forintos bevétellel szemben 822 millió forint volt a kiadás. Sok költségtétel csak a második félévben jelentkezik, de mint Heltai György- né, a költségvetési iroda vezetője Nacsa János képviselő kérdésére elmondta, az ön- kormányzat valamennyi kötelezettségvállalása csak az előirányzat mértékéig szól, magyarán addig nyújtózkodnak, ameddig a takaró ér. A csaknem másfél ezer önkormányzati bérlakásban élő gödöllőit élénken foglalkoztatja a megvásárlás folyamata. Az a hiedelem is elterjedt — tolmácsolta Csontos István képviselő —, hogy ha egy lépcsőházban nem kel el minden lakás, a megmaradó bérlőket más lakásokba költöztetik. Semmiféle költöztetésről nincsen szó, s erre egyetlen városban sincs példa — cáfolta a ki- talációt Nánási Éva. A bérlő csak a bérleményét vásárolhatja meg, s ha egy-egy házban ezzel a lehetőséggel nem él mindenki, akkor vegyes tulajdonú társasházak alakulnak ki. (Folytatás a 4. oldalon) Megszépült a Elkészült a ceglédi Szent György tér, amelynek egyedi hangulatot ad Varga Gábor alkotása, a felújított, itáliai hatású oroszlános szobor Vimola Károly felvétele Ami sok, az sokk Ami sok, az sok. De ha több a soknál, akkor már sokk az a hatás, ami az embert éri. Ilyen sokkoló hatással volt rám a tévé szeptember 11-ei yr4 Hét”című műsora. No, nem politikai mondanivalója, netán ilyen vagy olyan elfogultsága váltott ki bennem ennyire rossz hatást. Nem politikáról van szó, hanem színvonalról, mégpedig nyelvi színvonalról. Mert ugye egy magyar miniszteriül, egy magyar tévébemondótól és egy magyar színésznőtől el lehet várni, hogy hibátlanul és szépen beszéljen azon a nyelven, amely az ország többségének anyanyelve. Amelyről sokan azt mondják, hogy édes anyanyelvűnk. Én is ezek közé tartozom, de megkeseredett a számban ez az édesség, mert 1. : szocialista hadügyminiszterünk ezt mondta: „nem csinálnák ebből ügyet’,’ de... Veres Péter nevű elődje, aki egy hatelemis parasztember volt, ilyen hibát bizony nem követett el. De ne legyünk ilyen igényesek, hiszen az említett miniszter kiváló író volt, s iskolázatlan fejében nagyobb tudás lakozott, mint tíz iskolázott főben. Még a szocialista tantervi követelmények szerint azonban, aki az általános iskola nyolc osztályát elvégezte, annak hibátlanul kell beszélni magyarul. 2. : iy4 Hét”bemondónóje a pápa zágrábi látogatásáról szólva ahelyett, hogy a katolikus egyházfő látogatásáról beszélt volna, ezt mondta: „a katolikus egyház főlátogatása...’’Vagyis brutálisan megsértette a hang- súlyozás elemi szabályát. 3. a Művész Színház túlköltekezésével kapcsolatban szót kapott az igazgatónő. Indokolásul fölhozta, hogy színészei — úgymond — „alulfinanszírozottak” Ezt ugye a magyar színháztörténet hőskorában még úgy mondták volna (magyarul), hogy rosszul fizetik a színészeket. Nem alul (mert ez félreérthető, tehát sértő lett volna — főleg — a színésznőkre nézve), és nem finanszírozták, hanem fizették, ha volt miből. Ezért hívták őket a nemzet napszámosainak. (Vajon mennyi a fizetése egy ilyen „alulfinanszírozott”színésznek ma?) Hogy van ez? Ha valakiből miniszter, tévébemondó (netán szerkesztő) vagy színházigazgató lesz, akkor kötelező elfelejteni magyarul? S rosszul hangsúlyozva, hibásan és valami bürokratikus bikkfanyelven kell szólni a közönséghez? Meg kell mondani, nemcsak ők hárman estek ebbe a hibába. A példák légióját lehetne felvonultatni, de ez a három eset így, egy műsorban egy kicsit sokk volt! Török Bálint KDNP-vendég Erdélyből A Kereszténydemokrata Néppárt vendégeként hazánkba látogatott Csató Béla, marosvásárhelyi plébános, aki rövid beszélgetésben vázolta az erdélyi magyar plébániák, különös tekintettel a saját egyházközségének a helyzetét. A romániai diktátúra éveiben az erőszakos iparosítás következtében a nagy városokban nagyon összetömörő- dött a római katolikus hívek közössége. Ez azt jelenti, hogy az iparosított vidékeken nem volt szabad templomot építeni, s így Marosvásárhely katolikus hívei most, mintegy harmincötezren, a város egyetlen plébániájára vannak szorulva. Ezen a helyzeten változtatni kell, mondta el a plébános, mégpedig úgy, hogy ezt a nagyszámú közösséget lehetőség szerint több kisebb közösségre kell bontani. (Folytatás a 3. oldalon) Éjszakai őrjáraton — Együtt az idegenrendészettel Kiutasítva a külföldi táncosnők Már nem lehet illedelmesen hallgatni arról, hogy külföldi — főleg ukrán és román lányok aktív részvételével az egész országban teljed a prostitúció, és az ahhoz kapcsolódó szervezett bűnözés. Érthetően nagy felháborodást keltett, hogy a közelmúltban fényes nappal a Szentendrei úton ukrán bűnözők lövöldöztek egymásra. A tettesek még nincsenek rendőrkézen, de annyi már bizonyos, hogy néhány prostituált, illetve a „munkájukból” származó jövedelem miatt folyt a véres hadakozás. Az efféle bűnözésből nem maradt ki az agglomeráció sem. Mindezeket figyelembe véve rendezi ezekben a napokban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a területi kapitányságokra alapozva őrjáratait az éjszakai szórakozóhelyeken. Szerdán, szeptember 14-én 24 órától másnap reggelig tartott az akció Dunakeszin és környékén. Nagy Károly alezredessel, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági helyettesével röviddel éjfél előtt érkeztünk meg a Dunakeszi Rendőrkapitányságra. Útközben megtudtam, hogy vasárnap éjszaka a Szentendrén és környékén tartott ellenőrzésen tizenhét ukrán táncosnőt találtak a szórakozóhelyeken, akik közül egyiknek sem volt munkavállalási engedélye. A legfiatalabb lány mindössze 14 esztendős, szinte még gyermek. Valamennyiüket azonnal kiutasították az országból. Dunakeszi, e rövid múlttal rendelkező város éjfél után csöndesnek látszott. Zámbó János, a helyi rendőr- kapitányság nyomozóalosztály-vezetője vezette a gépkocsit, melyben útnak indultunk, először Főt felé. Az igazgatási osztály két munkatársa is velünk jött, számítva arra, hogy ezen az ellenőrzésen idegen rendészeti feladatok is adódhatnak. A másik gépkocsiban a szervezett bűnözés elleni osztály munkatársai járták a környéket. Utunk első állomása a fóti biliárdszalon volt, melynek kerthelyiségében a késői időpont ellenére is sokan üldögéltek. Sör és kóla fogyott az asztaloknál. A rendőrök nem zavarták meg a békésen szórakozókat. A biliárdszalonban rend volt. A környékbeli panziók báljában nem volt éjszakai élet. A vendégkönyv tanúsága szerint külföldi vendég nem tartózkodik ezeken a helyeken, és hazai sem sok. (Folytatás a 4. oldalon)
