Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-15 / 216. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Nem tiltanak, Kántor írta Földi pókok, anyagilag Pilis földi emberek tesznek tönkre történetét Kispista István írása (2. oldal) (5. oldal) (8. oldal) Göncz Árpád Kínában Csiang Cö-min hagyományosan jónak nevezte a kínai—magyar kapcsolatokat, amelyeknek —- mint mondta — a magyar államfő, Göncz Árpád látogatása, a személyes kontaktus újabb lendületet adhat. A négynapos hivatalos kínai látogatásáról hasonlóképpen vélekedett a két államfő négyszemközti megbeszélésén a magyar köztársasági elnök: hangsúlyozta, hogy természetes európai kötődésünk, az észak-atlanti térséghez való közeledésünk mellett kiemelkedően fontosnak tartjuk az ázsiai, csendesóceáni régiót. Göncz Árpád szavait idézve az államfő szóvivője elmondta: a köztársasági elnök kifejtette, hogy Magyarország párbeszédet kíván folytatni olyan országokkal is, amelyekkel nem minden kérdésben teljes a nézetazonosság. Célunk, hogy megismerjük partnereink álláspontját — idézték —, s ismertessük a magunkét. Ennek fényében elmondhatjuk, hogy a mostani látogatás jelentőségét a magas szintű kapcsolatfelvétel adja. Elkészült az üzletház Cegléden Nem csitulnak az indulatok A csarnok belső tere, középen a díszkút Mi tagadás, amikor 1988. augusztus 2-án a ceglédi élelmiszerpiac ideiglenesen áttelepült a város Árpád, Damjanich és Felház utca által határolt szeletébe, kissé felkorbácsolta az érzelmeket. Eltelt hat év. A kereskedők, az őstermelők nemsokára visszaköltözhetnek a hajdani területre, ahol egy új, korszerű létesítmény emelkedik, a szakemberek már az utolsó csinosító munkálatokat végzik. Ám az indulatok — ahogy egykor — újra parázslanak. — Kevés a háromszázharminchat férőhely, mert jelenleg háromszázhatvanöt asztal van, s egy-egy kedden, pénteken tele van mind — magyarázza EcseErdősi Agnes felvétele riné Kárteszi Katalin, a piaci termelők érdekképviselője. — Hiába, a környékbeli településekről is — Abonyból, Szolnokról, Nagykőrösről, Nyársapáiról, Kocsérról és Újszilvásról — sokan idehozzák a portékájukat. Várható, hogy az árusok száma növekedik még. (Folytatás a 4. oldalon) Virágos hétvége Szentmiklóson A Magyar Kertészeti Tanács és a Dísznö- , vény Szövetség min- '' den évben megrendezi a Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Kiállítást és Vásárt. Az idei a hetedik a sorban. Ezentúl csak kétévenként nyit kaput a rendezvény, s a helyszín is megváltozott. Eddig a Kertészeti Egyetemen tartották, de az egyre növekvő kiállítói és látogatói létszám miatt az ottani hely szűknek bizonyult. Ebben az évben — és várhatóan a jövőben is — a Flora Hungária, a szigetszent - miklósi nagybani virágpiac ad otthont a kiállításnak. A termékbemutatókat 2500 négyzet- méteren rendezik, s kétezer négyzetméteres helyen zajlik majd a kedvezményes dísznövény-, gyümölcs- és zöldségvásár. Míg korábban elsősorban a dísznövényszakma mutatkozott be, az idén megjelennek termékeikkel a zöldség- és gyümölcstermesztők, a háttéripar, amely a szükséges eszközöket, műtrágyákat, öntözőberendezéseket biztosítja, s felvonulnak a szakma oktatási és kutatási intézményei, valamint a szaktanácsadás képviseletei. A tervek szerint a jövőben a feldolgozók is lehetőséget kapnak a részvételre. A múlt évi adatok szerint az agrártermelés a nemzetgazdaság bruttó termelésének több mint húsz százalékát tette ki. Az agrárbevételeknek mintegy fele származik a növénytermelésből. Az összes export húsz százalékát a kertészet adja. Tavaly a kertészeti ágazat 216 ezer hektáron gazdálkodott, s 429 millió dollár volt az export termelési értéke. A magyar mezőgazdasági termékek elismertségére példa, hogy a stuttgarti nemzetközi kiállítás hét nagydíja közül hatot német kiállítók kaptak, egyet pedig a magyar paprika hozott el. Szeptember 23-án szakmai napot tartanak, 24-én és 25-én pedig az érdeklődők kereshetik fel a rendezvényt.^ A kiállításra utazóknak a MÁV és a GYSEV ötvenszázalékos kedvezményt biztosít, Budapestről, a Móricz Zsigmond körtérről pedig ingyenes autó- buszjáratok indulnak Sziget- szentmiklósra a két közönségnapon Flora Hungária, Virágjárat felirattal. (Folytatás 3. oldalon) Emléktábla Esterházynak Gróf Esterházy Ká- <Tt> roly (1725—1799), vtffy' a*c‘r<3í* egyebek mel- ^ • lett feljegyeztetett, hogy magas egyházi rangja és vagyona ellenére rendkívül puritán életet élt. Kora, Mária Terézia uralkodása időszakának egyik kiemelkedő személyisége volt. A „nagy álmodok” közé tartozott, s álmai általában valóra is váltak: elég csak a váci Székesegyházra gondolni — mondotta tegnap Vácott az egykori váci majd egri püspök Esterházy Károly nemrégiben elkészült, s a városháza falán elhelyezett utcanévismertető emléktáblájának ünnepélyes felavatásakor Bánk József érsek-püspök. (Folytatás a 4. oldalon) Rendezni végre... A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége 1994. szeptember 3-án megtartott ülésén úgy döntött — adta hírül nemrégiben az újvidéki Magyar Szó —, hogy a vajdasági magyarság ellen 1944. végén és 1945 elején elkövetett véres atrocitások ötvenedik évfordulója alkalmából, az elmúlt évekhez hasonlóan, megemlékezést szervez mindenütt, ahol erre igény mutatkozik. A központi megemlékezés Újvidéken lesz. Mi volt fél évszázada a Vajdaságban? Mire emlékeznek az ottani magyarok? S miről nem emlékezünk meg mi? Honnan is tudhatnák azok, akik nem éltek ötven esztendeje! S azok, akiknek erről nem mesélt senki. Mert a történelemórákon árva szó sem hangzott el erről, s a könyvek is írtak minden másról, csak erről a tragédiáról nem. Hallottunk — mert beszélték eleget — arról, hogy Horthy Miklós hadserege ezerötszáz szerbet ölt meg ott 1941-ben. Ám arról egyszer sem, hogy ez a szerbek gyilkos provokációi következtében történt, s arról sem, hogy ’44—45 telén egyes adatok alapján huszonöt- harmincezer, mások szerint negyvenezer magyart gyilkoltak le bosszúból. Mint ahogy arról sem tudattak soha, hogy a Maniu-féle gárda hogyan változtatta mészárszékké Erdélyt. Sem arról nem szóltak, egyetlen alkalommal sem, hogy a II. világháború után hány magyart kényszerítettek — jobbik esetben — háza, hazája elhagyására a Felvidéken, csak azért, mert magyarnak születtek. Rosszabb esetben a falvak határaiban agyonlőtték őket. Ideje volna végre az említetteknek oldalakat szentelni a történelemkönyvekben. S ideje volna már filmeket készíteni ezekről, de nem azért, hogy végül dobozokban maradjanak. S nem hiszem, hogy fel kellene háborodniuk a szomszédos népeknek azon, ha ezeket a tényeket megismernénk mi, az anyaországban élők is. Nem csorbulna a köztük s köztünk lévő barátság. Mert nem is lehet addig igaz barátság, míg nem tisztázzuk közös ügyeinket. Ezt kellene már elkezdeni. Ahogyan József Attila írta: „A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés.” Nádai László Idén is lesz országos vadásznap Hubertus-mise és solymászat Az országos vadásznap szervezőbizottsága tegnap a Vajdahunyadvár Lovagtermében sajtótájékoztatón ismertette a harmadik, idei vadásznap rendezvényeinek helyszíneit és programjait, valamint a tervezett újdonságokat. A szervezőbizottság nevében Egyed István, a szervezőbizottság elnöke röviden ismertette a magyar vadászok jelenlegi helyzetét. Kiemelte, hogy a modem világban is meg kell felelni a természetvédelem és a korszerű vadgazdálkodás követelményeinek, amit elősegít az is, hogy a magyar vadállomány genetikailag igen jó állapotban van, így a magyar vadászok munkája az egész világon elismert tevékenység. Elmondta még, hogy a vadászat olyan sport, ami az idegenforgalomban is pótolhatatlan hasznot hoz az országnak, hiszen a mintegy ötvenezer magyar vadász mellett évente hozzávetőlegesen huszonötezer külföldi bérvadász érkezik hazánkba. Az ő látogatásuk nagyban hozzájárul az idegenforgalmi bevételekhez. A vadgazdálkodásról szólva aláhúzta, a tenyésztés és a területek gondozása, mely közel hétmillió hektárra tehetők, igen fontos, hogy a magyar vadászat presztízsét továbbra is fenn lehessen tartani. (Folytatás a 3. oldalon)
