Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-14 / 215. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1994. SZEPTEMBER 14., SZERDA Huszonnégy órán belül eltűnnek a visszértágulatok! Kegyetlenség a répaszeletelés Rövid kezelés — tartós eredmény Sok millió ember szenved a — leggyakoribb esetben a lábakon — kialakult visszértágulatoktól. Nemcsak azért, mert esztétikailag előnytelen, hanem azért is, mert a betegség gyakran fájdalmakkal jár. Sokan szeretnének megszabadulni a visszerek okozta kellemetlenségektől, de a panaszukkal nem tudnak hova fordulni. Többen próbálnak együtt élni a betegséggel, gondolván, hogy úgysem gyógyítható. Dr. Bánki László sebészszel e betegség okáról, tulajdonságairól és gyógyításáról beszélgettünk, s kiderült, a helyzet korántsem reménytelen. — Az avatatlanok számára jó tisztába tenni a visszér fogalmát — kezdte Bánki doktor. — A szervezetben két érrendszer található. Az egyik artériás rendszer, mely a szívből szállítja az oxigéndús vért a szövetek számára; a másik pedig a véna — más néven visszér — ami a szív felé visszaáramló vért továbbítja. A visszér tehát nem egy betegség — világosított fel. A betegség kialakulása — A baj ott kezdődik, amikor a visszerek kitágulnak. A véna falában lévő rugalmas anyagok nem képesek ellensúlyozni a vér nyomása általi feszülést. A vénában billentyűk vannak, amik meggátolják, hogy a vér visz- szafelé áramoljon. Ha az érfal kitágul, a billentyűk nem zárnak rendesen, a vér visz- szafelé kezd áramlani, ettől még nagyobb lesz az érben a nyomás és még jobban kitágul, kanyargóssá válik és kidudorodik a bőr felszínén. Szövődmények is kialakulhatnak, ilyen a kitágult érben megalvadt vér, vagyis a trombózis, amikor az ér begyullad az a trombolebitisz, kialakulhat lábszárfekély is, de szerencsére ez ritka. — Megelőzhető-e a betegség? — Maga a visszérbetegség öröklött hajlam, azt hogy a vénában mennyi a rugalmas elem, születésünkkor hozzuk magunkkal. Inkább késleltetni lehet olyan sportok űzésével, ami fokozott izommunkával jár. Aki azonban hajlamos a visszértágulatra, mindenképp kerülje az állandó ülő vagy álló helyzetet — mondta. Ha már kialakult, legegyszerűbb egy rugalmas pólyával leszorítani. — Mi az, ami elősegíti a visszértágulat folyamatát? — Mint már említettem az álló- és ülőmunka, valamint a terhesség is, amikor a megnövekedett méh összenyomja az ott haladó vénákat és ez visszahat az alsó végtagokra. — Téves az az elképzelés, miszerint a nagy súlyfelesleg a baj oka? — Talán annyiban igaz, hogy a súly kihat a láb statikájára ezen keresztül a vénás keringésre, illetőleg a felhalmozódó zsír is nehezíti a vénák működését. Általában azonban nem is gyakran előjönnek ezek a gondok — tette hozzá. — A dohányzással összefüggésbe hozható-e a betegség? — Én kifejézetten haragszom a nikotinra, a dohányzásra — mondta szigorúan. — Hiszen az emberek többsége rendszeresen mérgezi magát és mindenki mást a cigarettával. Mai kimutatások szerint a nikotin „csak” az artériás erekre kártékony, a vénák falára való közvetlen hatása eddig nem bizonyított. A gyógyítás módszerei — Lehet-e gyógyítani a vissz- eres betegséget? — Természetesen igen. A módszer lényege, hogy egy gyógyszert juttatunk a kitágult erekbe, kirekesztve azokat a keringésből, a gyógyszer ott steril gyulladást hoz létre, ennek következtében az érfalak összenőnek. A kitágult szakasz kiiktatódik a keringésből és a szövődményekhez vezető forrást megszüntetjük. A gyógyszert injekcióval juttatjuk a szervezetbe. A kezelés mindössze pár másodpercig tart egy 7-8 centiméteres kitágult érszakasz elzárása esetében. Ha hosszabb, vagy vastagabb ér- tágulatról van szó, egy kezelés nem elegendő. A kezelés eredménye 24 órán belül látható, addig kell rugalmas pólyával leszorítani, és 70 százalékban eltűnik a kitágult ér. — Ha a betegség már előrehaladott állapotban van, sebészi beavatkozást kell alkalmaznunk — folytatta. — A mai orvosi technika biztosítja, hogy esztétikailag igen magas eredményt éljünk el. Az esetek jelentős többségében a felületes vénás rendszer törzsét képező eret is eltávolítjuk, és ezzel a további vénák kitágulását is meg lehet előzni. Gyors segítség — Többen panaszkodtak, hogy műtét után egy-két héttel kiújultak a visszerei... — Ha mi a kitágult ereket eltávolítjuk, sajnos semmiféle garancia nincs arra, hogy a bennmaradt erek egyike nem tágul ki. Mint mondtam, ez hajlam, alkati adottság kérdése — magyarázta. — Ha a felület és rendszer központi törzsét eltávolítjuk, a vénás betegség nem újul ki, vagy csak 15-20 év múlva kezdődik újra. Dr. Bánki László a vissz- eres betegségek kezelésével már évek óta foglalkozik. A kezeléseket magánrendelőben végzi, az operációhoz pedig a Szent Rókus Kórház biztosít helyet. Elmondta, hogy sokan keresik fel panaszukkal, s egy hónapos előjegyzésbe kell vennie a betegeket. Akik messziről utaznak hozzá, mindig gyors segítségre számíthatnak. Aki az említett betegséggel bajlódik, hétfőn és szerdán délután 5 órától keresheti fel Bánki doktort a Károly körút 4. II. emeleti rendelőben. Telefon: 137-7970. Varga Csilla Gödöllői hívogató Még csak két éve működik, máris száz tagja van a Gödöllő Táncegyüttesnek. Óvodástól 30 évesig ezekben a napokban is várják az új jelentkezőket Képeinken az alsó tagozatosok próbáját örökítettük meg Balázs Gusztáv felvétele Csernyenko, a táskacipeló' A látszat szent és elvtársias Akiknek szobra volt, ledön- tötték, akiket már nem volt idő bronzba önteni, azoknak az emlékéről rántják le a leplet a volt Szovjetunióban. Mint ahogy tette ezt Gorbacsov egykori szóvivője is. Andrej Gracsov, könyvet írt a Kreml utolsó lakóiról. Egyszerűen veszekedős, öregek gyülekezetének nevezi a valaha nagyhatalmú Politikai Bizottságot, amelynek tagjai nagyobb gondot fordítottak a kiváltságaikra, mint az ország bajaira. Továbbá állandóan fúrták egymást. Brezsnyev korrupt volt, és mérhetetlenül kapzsi. És ez csak növekedett az utolsó éveiben. Gracsov szerint, senki sem mert üres kézzel elé állni azon ritka alkalmakkor, amikor egyáltalán bement a Kremlbe. Ám akkor is csak olyan „ügyekkel” keresték, amelyekkel protekciót kértek. Ebben az időben, írja Gracsov, semmit sem lehetett az irodákban hagyni, mindent elloptak, még Csernyenko sapkáját is. Apropó, Csernyenko... Amikor az állandóan beteg Andropov meghalt, a párthierarchia élére egy „táskacipelő” került. Ez volt ugyanis a gúnyneve a 72 éves, szürke, jelentéktelen pártbürokratának a kollégái körében. Akik később megtudhatták, hogy Csernyenko még a kórházi kezelése alatt is lehallgattatja a telefonjaikat. így aztán Gorbacsov semmit sem intézett telefonon, csak írásban, vagy szóban. Már a Kreml falai mögül is kiszivárgott Csernyenko aggkori tehetetlensége, a látszatnak azonban mást kellett igazolnia. Miközben már a kulisszák mögött zajlottak az utódlás körüli ádáz harcok, az éppen soron lévő parlamenti választásnak kellett bizonyítani, hogy Csernyenko ép és dolgozik — még szavazni is elmegy. Felállítottak tehát a kórházi szobájában egy szavazófülkét urnával, hogy aztán a fotósok véletlenül lekaphassák a vezért e fontos pillanatban. Csernyenko azonban nem volt képes talpra állni. S amikor az urnához támogatták, összeró- gyott. Egy fotós nem volt rest, lefényképezte. Mire kiért, már nemcsak a gépét kobozták el a felforgató filmmel együtt, de állása sem volt... A növények is szenvednek Nemcsak a húsevőket lehet elítélni a levágott állatok szenvedéseiért: a vegetáriánusok ugyanúgy szenvedést okoznak... méghozzá a megevett növényeknek. Egy brit botanikaprofesszor szerint a megvágott növény éppúgy vérzik, mint az állatok, csak éppen „vére” színe nem vörös, hanem színtelen, áttetsző — idézi a Reuter. Malcolm Wilkins szerint a növények sokkal érzékenyebb szervezetek, mint azt mi, emberek gondoljuk: néhány növényfajta például az emberi fül számára nem hallható zajokat bocsát ki, amikor „szomjas”. A közép-angliai Loughborough Egyetemen elhangzott előadásában Wilkins professzor hangsúlyozta: amikor zöldséget szeletelünk, tudatában kell lennünk, hogy milyen kegyetlenségeket követünk el. Itt maradnak a vándorok Ornitológusok véleménye szerint a Föld éghajlatának megváltozása ma már kihat a vándormadarak viselkedésére is. A Max-Planck Intézet radolfzelli (Boden-tó) madárfigyelő állomása által készített tanulmány szerint ugyanis a feketerigó ma már kitelel Németországban is. Számítani lehet arra, hogy más madárfajták is, amelyek eddig déli tájakra költöztek télvíz idején, az éghajlat melegedése következtében az egész évet a költőhelyükön töltik ezután. A nagy távolságokat megtevő madarak, mint például a fehér gólya és a fecske, ebben az esetben nem lennének képesek Németországban fennmaradni. Mire ugyanis tavasszal visszaérkeznének Németországba, addig az ott kitelelő — eddig télire "elvándorolt — madarak már felennék élelmük jelentős részét. 100 év múlva újabb üstökös A Jupiter főszerepben Egy Újonnan felfedezett üstököst állandóan megfigyelés alatt tartanak a csillagászok. Lehetséges ugyanis, hogy darabjai összeütközhetnek a Földdel — írta a Sunday Telegraph brit lap. Az üstökös részekre szakadt ugyanúgy, mint a Shoe- maker-Levy 9, amely júliusban a Jupiterbe csapódott be. Az új üstököst, amelynek neve Machholz-2, a múlt hónapban fedezte fel egy amerikai csillagász. A nap felé tartott, de a legutóbbi napokban részekre szakadt. Szeptember 9-én öt részt láttak, s mind az öt olyan pályára került, amely a Föld közelébe hozhatja a darabokat — írja a Reuter brit hír- ügynökség. A csillagászok szerint nehéz megállapítani, hogyan fognak viselkedni ezek az üstökösrészek. Duncan Steel, az angol ausztráliai obszervatórium munkatársa azt mondta a Sunday Telegraphnak, hogy a Jupiter fogja végeredményben meghatározni űrbéli viselkedésüket. „Valószínűleg a Jupiter kiveti őket a Naprendszerből. Lehetséges, hogy 100 év múlva egyes darabok összeütköznek a Földdel — mondta, de hozzáfűzte: „Lehet, hogy tévedünk. Mindenesetre újabb megfigyelésekre van szükség, hogy az üstökösrészek pályáját pontosabban tudjuk meghatározni.” ✓ Érzelmek és testmagasság Meddig no, akit szeretnek? Szeretett kortársaiknál kisebbre nőnek azok a gyerekek, akik nem kapnak szüleiktől elég szeretetet és figyelmet — erről a kutatási eredményről számolt be a Brit Orvosszövetség (British Medical Association) idén Budapesten rendezett éves tudományos konferenciáján Charles Brook professzor, az angliai Middlesex Kórház gyermekgyógyásza. Brit lapok jelentései szerint a professzor előadta, hogy' sokéves vizsgálatai szerint a gyermekek növekedése nemcsak a megfelelő táplálkozástól függ. — Azzal a gyermekkel, akit nem szeretnek, számos esetben előfordul, hogy visszamarad a növekedésben. Az elutasítás érzése ugyanis gátolja a növekedési hormon kiválasztását — mondta Brook professzor, de hozzátette, hogy az ellenkezőjét nem igazolták megfigyelései, vagyis a sok szeretet nem növeli magasabbra az egyébként normálisan növekedő gyermeket. A Brit Orvosszövetség londoni székhelyén elmondták, hogy a szövetség közgyűlését mindig Nagy-Bri- tanniában tartják, az ugyancsak évente megrendezett tudományos konferenciájukat viszont egy ideje már rendszeresen külföldön rendezik, hogy a brit kutatási eredményeket jobban megoszthassák a külfölddel.
