Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-12 / 213. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA V* 94. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ A megdöbbentő sokszínűség Gyerekek a szentendrei képtárban Gyermekrajz-kiállítás nyílt (nyelv)játékosan Grafirka címmel a szentendrei Poszter Galériában az immár harmadik éve Barcsay Jenő nevét viseld általános iskola növendékeinek munkáiból. Az iskola nem művészképző —, mondta Göndör Éva tanárnő — de hangsúlyt helyez a képzőművész hajlamú ifjak tehetségének gondozására. A Barcsay-napon például — minden év januárjában kerül erre sor — elmennek az iskolába a helyi művészek, s a napot — kötetlen légkörben — mester és tanítványa együtt tölti el. Az oktatásban olyan neves művészek is részt vesznek, mint Vincze Ottó, aki szakkört vezet, vagy Széli Kálmán — jelen kiállítás szervezője —, aki rajzot tarnt. A kiemelkedő képességű gyerekek úgynevezett alternatív osztályba járnak: az előírt tananyag mellett drámapedagógiát, számítástechnikát, informatikát is tanulnak. Az iskolán belül működik a Barcsay Iskola Galéria, itt kortárs művészek állítanak ki. Ezidáig Aknay János, Deim Pál és Janko- vich munkáit mutatták be. Ennek hagyományát a jövőben is megőrzik. A barcsays diákok utóbbi egy évben elkészült rajzainak tárlatát nyitotta meg pénteken délután Kertész Kata Weöres Sándor Remekmű című prózai írásának egy részletével, melynek summá- zata: A művészeti alkotás csoda! Rendhagyó megnyitó volt ez, melyen az alkotókat is mikrofonhoz kérték, akik ugyan szemérmesek voltak, a megszólalástól huzakodók, de a formák nyelvén megdöbbentő érettséggel, expresszivitással kommunikáltak. Munkáikban elsőre a műfaji és tematikai sokféleség a szembeszökő, s a művészettörténeti háttérismeret. Van itt tanulmányrajz, csendélet, utcarészlet, bibliai jelenet, portré, de geometriai formákba absztra- hált, a modem izmusokkal kacérkodó alkotás is. A válogatás túlnyomó része akvarell vagy ceruzarajz. Szinte hihetetlen, amit egyik szülőtől egy absztrakt kompozíció kapcsán hallottunk, hogy ezek nem imitációk — a gyerekek maguk ilyen gondolkodásúak. A tájképekről kiderült, nem a szabadban, hanem a fejekben születtek, ilyen értelemben ezek sem sematikusak, nem imitációk. A portrékról nem tudni, kikről modellezték, de valamennyi hordozza a mögöttes, a lelki karakter megmutatásának igényét, képességét. De már az a tény is beszédes, hogy ezek a tizenéves gyerekek az iskola falait kinőve a város egyik legelőkelőbb galériájában kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. Ez már kitüntetést, s a jövőre nézve ösztönző erőt jelent. (r.b.a.) A ki ismeri Nagy B. István váci festőművész és Paulkovics Mihály szobrászművész alkotásait, joggal töprenghetett: hogyan fognak nagyon karakteres, ám egymástól eltérő valóságszemléletet tükröző alkotásaik egy közös kiállításon megférni. Aztán amikor a pesti Vigadóban, pénteki kiállításuk megnyitója előtt először egyikük, majd másikuk műveit végignéztem, egy nagyon szembeszökő hasonlóságra bukkantam, aztán egyre többre. Mindkét művész kacérkodik a szürrealizmussal, de soha nem lépi túl a figuralitás határát: műveik valóságon túli hatása a léptékek és arányok szabad kezeléséből származik. Van azonban egy tartalmi megegyezés is a két művészi világ között: az élet, a valóság groteszk szemlélete és ábrázolása. Mégha ez a groteszk másKözös tárlat a Vigadóban Küzdelem és irónia más hatást is vált ki műveik szemlélőjében. Nagy B. István hosszú évekkel ezelőtt kialakította saját stílusát, képei ezer közül is felismerhetők. Nagyméretű vásznai monokrómok, többnyire a kék különböző színárnyalataiban tartva, vakító fehérekkel ellenpontozva. Végtelenségét a kereten kívül felvett második keret kis kazettáival hangsúlyozza, amelyen képeinek egy-egy részletét megismétli vagy a kép fő motívumsorának tükörképét ábrázolja. Figuráit hol végtelenre nyújtja, hol az égbolthoz képest parányinak ábrázolja, kifejezve központi problémáját: az ember és a világmindenség viszonyát. E viszonyról alkotott véleményéhez hívja segítségül a groteszket is, a símivalóan megalázott, a világgal szemben alulmaradt ember ironikus megjelenítésével. Ennek az elkeseredésből. táplálkozó groteszknek a fokozásai legújabb képei. A hatalmas égbolttól szinte agyonnyomva, tehetetlenül és megalázottan gubbasztanak egy sorban a szürke tónusban tartott figurák — az ég és föld közé beszorított girbe-gurba embercsíkok —, amelyek aligha sormintái, de kétségtelenül szereplői a világmindenségnek. E tragikumot sugárzó groteszkkel ellentétben Paulkovics Mihály groteszkje a humorból táplálkozik és hatása is könnyedén ironikus. A sorskérdések ábrázolásának eszköze a léptékek és arányok megváltoztatása és ezeknek meghökkentő szembeállítása, amit furcsa látószögekből ábrázolt témáival csak fokoz. Ha személyiségeket formáz, karakterjegyeiket felnagyítva ironizál, ha embercsoportokat, egy-egy mozdulat kiemelésével jellemez.. Paulkovics játszik, miközben alkot, és bízvást teheti fölényes technikai tudása birtokában. A mi egy-egy olyan lírai megfogalmazáshoz is hozzásegíti, mint például a Róma című leánymellszobor, amely a kiállítás egyik legszebb darabja. A gömbölyű mellekre támaszkodó nőalak a gödröcskés nyakkal, a büszkén felszegett állal és az álmodozó tekintettel szinte életre kel az ajakszögletben játszó halvány, gunyoros mosolytól. (veszelszky) Bemutatkozik a Magyar Könyvklub Ócsai raktár, új üzletház Megnyílt a Magyar Könyvklub legújabb üzlete Budapest VI. kerületében, az Anker köz 2—4. szám alatt. A tájékoztatón Kratochwill Balázs igazgatótól megtudtuk, hogy a vásárlóközönség újfajta könyvesbolttípussal ismerkedhet itt meg. Eddig az volt jellemző egy könyvesboltra, hogy egy-egy kötetből csak néhány példányt találhattunk a polcon, s amikor ez elfogyott, az eladónak a raktárba kellett bemennie a kért könyvért. Ez a korszerű könyvesbolt azonban úgy van berendezve, hogy egyszerre igen sok vevőt tudnak kiszolgálni. Témánként akár száz példány is található a polcon, erre azért van szükség, mert itt naponta akár ezernél is több vásárló fordul meg. Tapasztalataikat másik könyvesboltjukban, a Déli pályaudvar kerengőjében levő „Rondo” könyvesboltban szerezték, ahol a napi forgalom a félmillió forintot is meghaladja. A Magyar Könyvklub országos főüzlete központi helyen van: közvetlen tőszomszédságában fut össze a három metróvonal, valamint az autóbuszok az ország minden részéből és szintén a közelben található több villamos- és autóbuszmegálló, így valószínűleg tagjaik régi igényének tesznek eleget — ez különösen a fővárosiakra vonatkozik — amikor egy ilyen helyen lévő üzletet megnyitnak. Köztudott, hogy az elmúlt pár évben megjelent Magyar- országon egy új kereskedelmi forma, a csomagküldés. Az első tapasztalatok nem voltak minden cégnél kedvezőek, ezért a vásárlókban hamis kép alakult ki erről a szolgáltatásról. Ez a korszerű kereskedelmi módszer a fejlett országokban már évtizedekkel ezelőtt meghonosodott, nálunk viszont néhány felelőtlen cégnek köszönhetően nagyon rossz hírre tett szert. A Magyar Könyvklub azonban soha nem volt és most sem csomagküldő szolgálat. Fő profdjuk a könyvkiadás és ezzel párhuzamosan a könyvkereskedelem megszervezése. Tehát a terméket maguk állítják elő (a könyvet), és gondoskodnak azok professzionális terjesztéséről, azaz nemcsak boltban árusítanak, hanem megszervezték a postai könyvteijesz- tést, ezenfelül már ügynök- hálózatuk is működik Veszprém megyében. A Magyar Könyvklub ma több mint félmillió tagot számlál, alig kétéves fennállásuk alatt ez igen jelentős eredmény. A klub ma az ország legjelentősebb kulturális intézménye. A szakmában vitán felül állt, hogy az évi 150 új cím megjelentetésével egyike az ország legjelentősebb könyvkiadóinak, egyúttal a legerősebb terjesztő vállalata és a napi kiküldött könyvcsomagok számát tekintve az ország legjelentősebb csomagküldési ágazatát mondhatja magáénak. Ócsai raktárukban nemrég nagyarányú fejlesztést végeztek: sikerült külföldről megvásárolniuk a legkorszerűbb csomagolótechnikát, ami azt jelenti, hogy ez a bázis napi 60 ezer könyvet képes csomagolni. Ugyancsak megemlítendő, hogy Ocsán található ma az ország egyik legkorszerűbb és legnagyobb könyvraktára, ahol a számítógépes nyilvántartási rendszernek köszönhetően a lehető leggyorsabban tudják az egyes könyvcsomagokat összeválogatni, becsomagolni. Boltjaik és ügynökhálózatuk ellátása szintén az ócsai raktárból történik. Kiváló a kapcsolatuk a Magyar Postával, kölcsönösen segítik egymást. A gazdag választék minden kötetét nem tudják azonban kiadni, ezért szoros együttműködést folytatnak több neves hazai kiadóval. (simon) Könyvespolc Sakálvadászat Az utóbbi hetek szenzációja Carlos szudáni őrizetbe vétele és Párizsba szállítása volt. A magyar sajtó is sokat foglalkozott a Sakál viselt dolgaival. Ennek ellenére valamiképpen kimaradt az írásokból, hogy a témáról egy hallatlanul izgalmas és érdekes, több mint 600 oldalas dokumentumkötet is olvasható. David A. Yallop, ír útlevéllel utazó angol írónyomozó-riporter könyve tavaly látott napvilágot Londonban. A Magyar Könyvklub példás gyorsasággal lefordíttat- ta és kiadta Nincs megállás — Sakálvadászat címen. A dokumentumkötet bemutatja Carlosnak, a terroristának az életútját, egyúttal a magánembert is, akiről kiderül, hogy valóságos playboy volt. Még Moszkvában megismerkedett egy kubai diáklánnyal, Somával, akitől Havannában lánya született. Szinte a világ minden táján voltak szeretői. Yallop vérbeli riporterként nemcsak Carlos nyomába szegődött, hanem a terrorizmus hátterét is igyekezett megvilágítani. Ennek érdekében olyan világhírű politikusokat is megszólaltat, mint Kreisky volt osztrák kancellár, Kadhafi ezredes, Arafat. A szerző könyvében egyebek mellett másfél oldalt szentéit a Sakál magyarországi, egy oldalt romániai tartózkodásainak, továbbá leírja, kik voltak azok a nagyhatalmú férfiak, akikkel kooperált. Asszad, Hone- cker, Kádár János, Ceau- sescu, Enver Hodzsa, Tódor Zsivkov, Gustav Hu- sák, valamint Szaddám Húszéin, Tito marsai. Azt is megtudjuk, hogy a Carlos-csoport Szabad Európa Rádió elleni bombamerénylete mögött maga a román diktátor állt. Nemcsak a könyv tartogat számtalan meglepetést, hanem az utószava is megdöbbentően érdekes, amelyből kiderül, hogy Carlos a hidegháború idején egyfajta sakkfigurává vált, és a körülötte kialakult mítosz hamis. (s. a.) Népi iparművészek országos találkozója A Hírős Hét fesztivál keretében az ország népi iparművészei találkoztak egymással Kecskeméten, a Magyar Népi Iparművészet Múzeumában. A múzeum fennállásának 10. évfordulóját a „Népművészet mesterei Bács- Kiskun megyében” című kiállítással ünnepelte Kedves barátunk! Ratkó József halálának ötödik évében irodalmi társaságot alapítunk. Alakuló összejövetelünket a tiszadobi Andrássy- kastélyban tartjuk, melyre szeretettel hívunk, és váijuk mindazokat is, akik együttgondolkodást, közösséget vállalnak velünk. Találkozunk Tiszado- bon, 1994. szeptember 24. napján de. 11 órakor. A Ratkó József Irodalmi Társaság szervezői: Bugya István, Fazekas István, Ratkó Józsefné, Serfőző Simon