Pest Megyei Hírlap, 1994. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-10 / 212. szám
É PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT 5 Vélemények az expóról Jó hírünket növelné A kormány expóval kapcsolatos elutasító döntése felkavarta az ország közvéleményét. A lakosság jelentős része helytelennek tartja a döntést, s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy több tízezren írták alá azt az ívet, mely népszavazásra szólít a világkiállításért. Lapunk hasábjain az aláírókat kérdeztük, hogyan vélekednek az eseményekről, a népszavazás kezdeményezéséről: Egy cica, két cica, száz cica... Kisállatmenhely a város szélén Minden jóérzésű ember szíve összeszorul, amikor utcára kitett, megunt háziállatokról hall vagy találkozik velük. Ezeket a szerencsétlen és vétlen élőlényeket nem csupán a rohanó járművek, hanem az éhség és télen a hideg tizedeli. Wac- lik Kálmán és felesége olyan menhelyet kíván létrehozni, amely átmeneti szállásként szolgál majd a cicáknak, kutyáknak mindaddig, amíg új gazdára találnak. Gecse Gusztávné nyugdíjas pedagógus és festőművész elmondta, hogy az expót Magyarország ügyének tartja, s neki magának egyáltalán nem hozna anyagi hasznot a rendezvény. — Sajnos rengeteg országban negatív elképzelések élnek a magyar népről, márpedig ennek nincs alapja — mondta. — A világkiállításon végre megcáfolhatnánk a rólunk eh terjedt rossz híreket. A döntésüket nem értem, s nem is fogadóiméi. Szerintem pénz az lenne, egyszerűen csak valamilyen oknál fogva nem akar erre költeni a kormány. Véleményem szerint az expó biztos út lenne az anyagi fellendülés felé. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a munkanélküliség problémája is megoldódna. Az egyetlen, amivel a hélyzetet megváltoztatjuk, az a népszavazás, s ha a kormány egy kicsit is ad legalább a látszatra, figyelembe veszi a lakosság véleményét. — Szinte az egész életemet városlakóként éltem le — mondta —, de mindig szerettem az állatokat. A kétszobás budapesti lakásban nem volt lehetőségünk háziállatot tartani, éppen ezért régi vágyam volt egy kertes ház, ahol bepótolhatom a gazdiság minden örömét. Tavaly mentem nyugdíjba egy OTP számfejtője- ként. A felségem egy varrodában dolgozik. Összeszedve a megtakarított pénzünket a tavasszal megvettük a mostani kertes házunkat Budatétény- ben. A kert nagysága és a szomszédoktól való távolsága lehetővé teszi, hogy mások zavarása nélkül a kisállatgondozásnak élhessek. — Az állatok hogyan kerültek ide? — Nyilván észrevette, hogy egyik sem fajtatiszta. Magyarán szólva: a kutyák korcsok, és a cicák sem díjnyertes példányok, de ha valaki szereti az állatokat, mindez nem számít. Jelenleg három kutya és hat macska, ebből négy még egészen kicsi, él itt. Az első vendégünk, az általam Morzsinak nevezett pulihoz hasonlító kutya egy autóbaleset után került hozzánk. Egészen pontosan, autózás közben találtunk rá, amint a súlyos sebeit nyalogatva az árokparton nyüszített. Azonnal elvittük egy állatorvoshoz, aki hosszas kezelés árán megmentette az életét. Mára csupán egy kis sántítás emlékezteti a balesetre. A többi kedvencemet az ismerőseim hozták ide. Nyugdíjas lévén az időm végtelen, a kedvem pedig határtalan, hogy velük foglalkozzam és megmentsem őket. Gazdáik a szabadság lejárta után már nem kívánnak többé foglalkozni azzal a cicával vagy kutyával, amelyik hónapokon keresztül okozott nekik és gyermekeiknek örömet. Saját magam láttam, amikor a 70-es úton, Diósd után megállt egy autó és kiraktak belőle egy hat-hét hónapos ku- tyust. Miután tovaindult a jármű, az állat még sokáig futott utána nyüszítve, de a gép gyorsabb volt. Mi felvettük a kis állatot és befogadtuk. Szerencsére azóta már új gazdát találtunk neki és egy környékbeli bácsi házát őrzi hűen. — Mi lesz akkor, ha már nem csupán néhány, hanem több és egyre több állat lesz itt? — hiszen bizonyára sokan akarnak majd ily módon megszabadulni megunt kedvencüktől. Honnan lesz pénz az etetésükre, a gondozásukra, betegség esetén az orvosi kezelésre? — Magam is sokat töprengtem ezen. Mivel közeledik a hűvösebb idő, elkezdtem néhány házikót építeni a kert végében, ahol a macskák és a kutyák külön-külön békességben lakhatnak. Az etetésük tényleg sokba kerül, de más hobbim nem lévén, rájuk költőm a pénzemet. Meg aztán én nem dobozos és márkás eledeleket adok nekik, hanem ami az asztalunkon megmarad. Ahol kettőnek jut, akad ott a többinek is. Ami pedig az orvosi ellátást illeti, az oltások ezrekbe kerültek, de erre csak egyszer-egyszer van szükség. És ha van mit enniük, van hol lakniuk, kicsi az esélye a betegségnek. Egyébként sikerült összebarátkoznom egy állatorvossal, aki végtelenül örül az állatfarmomnak, és tudásával támogat. A gyógyszerek persze nem olcsók, de egyesek elisz- szák, mások elkártyázzák a pénzüket, én a saját örömömre és a kedvenceim javára, rájuk, szerencsétlen kis élőlényekre költők. — Mikortól lesz mindenki számára elérhető' az ön men- helye? — A terveim szerint októbertől már mindazok a feltételek adottak lesznek, amelyek lehetővé teszik, hogy több állatot is befogadjunk. Jelenleg csak a barátok, ismerősök tudják, hogy létezik egy ilyen menhely, de amint elkészülnek az ólak és egyéb szükséges kellékek, plakátok, szórólapok, sőt talán újsághirdetés útján fogom tudatni az érintettekkel, hogy az utcára zavarás helyett inkább ide hozzák megunt háziállataikat. És remélem olyanok is akadnak majd szép számmal, akik nem hozzák, hanem befogadják ezeket a végtelenül kedves, játékos állatokat. (szűcs) Adj esélyt! Információs telefonok pályakezdő munkanélküliek számára: Fővárosi Munkaügyi Központ, 1052 Budapest, Széchenyi tér 9. Telefon: 112-4630. Pest Megyei Munkaügyi Központ, 1117 Budapest, Karinthy F. u. 1—3. Telefon: 185-2411/126- os mellék. Teleki vádol, Márkus cáfol Ki juttatta Pécelt a csőd szélére? Lemondott a főszerkesztő s / Mi lesz az Érdi Újsággal? Mint arról több írásunkban is hírt adtunk, hosszas viták, sőt tettlegességig fajuló civa- kodások után júliusban felfüggesztették Teleki Gyulát, Pécel polgármesterét, s helyette Márkus János alpolgármestert bízták meg a polgármesteri teendők ellátásával. Teleki Gyula azonban a mai-napig sem törődött bele a képviselői többség döntésébe. s főleg abba nem, hogy székébe Márkus János ül. Erre utal a napokban megtartott testületi ülésen való kirohanása is, melynek során Márkust azzal vádolta, hogy csődbe viszi a községet, jobb esetben — ennek elkerülése végett — Pécseinek jelentős hiteleket kell felvennie, hogy az év hátralévő idején az önkormányzat működőképes maradjon. Hírek szerint Teleki nemcsak az ülésen állította ezeket, fáradhatatlanul járja a települést, s igyekszik minél jobban lejáratni Márkust és a köréje felzárkózott képviselőket a helyhatósági választások küszöbén. Úgy látszik Márkus János készült a leckéből, mert a testületi ülésen egy olyan dokumentumot prezentált, ami napnál világosabban tárja fel az év első hat hónapjának gazdálkodási politikáját Teleki hivatali idejéről, mely meghatározója a második félévnek. A mérlegnek az az érdekessége, hogy nem „kommunisták” készítették — Teleki szeret ezzel a szóhasználattal élni, ha bírálják —, hanem az a Zsolnai Lászlómé ga/oasági csoportvezető, akiről aligha lehet elmondani, hogy Már- kus-párti, sőt azon kevesek közé tartozik, akik Teleki fenntartás nélküli bizalmát élvezték. Viszont más a szimpátia és más a valóság, s ezen Zsolnainé nem kívánt kozmetikázni. A jelentésből kitetszik: Teleki irányítása alatt az ön- kormányzat a tervezett összbevételek 71,33 százalékát bekasszírozta — gépkocsisúlyadó, bérleti díjak, helyi adók... —, a kiadásokra szánt összeg 71,87 százalékát elköltötte, s az állami támogatások 74,77 százalékát kimerítette. Magyarán a július 8-án hivatalba lépett Márkus János az éves költségvetés 25 százalékát örökölte, ebből kellett felkészülni az iskolakezdéssel járó kiadásokra, a téli fűtési szezonra, folyamatosan biztosítani az intézmények működtetését, tartalékolni egy keményebb tél hóeltakarítási költségeire — egyszóval működésben tartani a nagyközség önkormányzatát. — Teleki „rókajósfgta” nem alaptalan, a csodával., lesz határos, ha nem jutunk csődbe vagy nem kell hitelt felvenni — jelentette ki a megbízott polgármester. — Következésképpen minden beruházást felfüggesztettünk, bár ennek okát a lakosság nem tudja, illetve a többségnek nincs róla tudomása. Ezt Teleki ki is használja, lépten-nyomon azt hangoztatja, bezzeg az ő idejében milyen ütemben szépítették, korszerűsítették a községet. Ezzel szemben mi semmit sem csinálunk, csak elherdáljuk a pénzt. De vajon milyen pénzt?! A morzsákat, amit ő hagyott ránk?! Nem lélekemelő ilyen körülmények közt dolgozni, vagy úgy felkészülni a választásokra, hogy a kampány idején semmi látványosat nem képes produkálni a ciklust lezáró testület — mondotta Márkus János a tájékoztató végén. A fentieket főleg azért tesz- szük szóvá, mert Pécelen járva egy Telekihez közel álló képviselő nemtetszésének adott hangot a lapunkban megjelent tényfeltáró írások miatt, amik — szerinte — egyoldalúan és elfogultan tálalták a tényeket. Azt is értésünkre adta, hogy a folyamatban lévő bírósági ügyek kimenetelétől függően netán a mi „elszámoltatásunkra” is sor kerül. Úgy látszik Teleki Gyula — és hívei — bízik abban, hogy e pereket ő nyeri meg, visszakerül székébe, s mint polgármesternek újra módjában lesz a becsületsértési pereket közpénzből finanszírozni. Volt már rá precedens, mint Márkus Jánostól megtudtuk, még polgármesterként Zsolnai Lászlónét utasította egy 70 ezer forintos ügyvédi számla rendezésére. Persze ez még nem olyan nagy ösz- szeg — nem olyan nagy, mint a jogtalan földfoglalás miatt kirótt IQ millió forintos büntetés —de nyilván ez is hiányzik a péceli költségvetésből. Matula Gy. Oszkár Elsőként még T. Mészáros András érdi alpolgármester indítványozta a laptervek elmaradása és a bérkeret túllépése indokával az Érdi Újság főszerkesztőjének. Dudás Lászlónak leváltását. Miután az erről való szavazás meghiúsult, az alpolgármester lemondott felelős kiadói tisztjéről, és az ügy lekerült a napirendről. Ezután Szabó Lajos képviselő kérte kilencedmagával augusztus végén az ügyben rendkívüli testületi ülés összehívását. Előterjesztésében a főszerkesztő, a szerkesztő és az olvasószerkesztő megbízásának megszüntetését kérte, új főszerkesztőre és szerkesztőbizottság felállítására tett javaslatot, névváltoztatást és gazdasági vizsgálat lefolytatását követelte. Indoklásában kifejti, hogy az Érdi Újság az elmúlt évek során pártoskodások, kicsinyes viták és elfogult vélemények orgánumává vált. A képviselő-testület á rendkívüli ülésén a határozati javaslat minden pontját megszavazta. Szeptember másodikával Dudás László főszerkesztő lemondott. Szebeni Antal, a várospolitikai hetilap olvasószerkesztője lapunknak kifejtette: a lap pártpolitikai elkötelezettségével kapcsolatos vád csak annyiban igaz, hogy Bencze Zita szerkesztő és a főszerkesztő tagjai a Fidesznek, de ez az újság szemléletén soha nem látszott meg. Pártérdekeket nem képviseltek, minden véleménynek helyt adtak. Ezt a MUOSZ közelmúltban kiadott állás- foglalása is jelzi, amelyik a megye egyik legjobban szerkesztett, objektív és konflik- tpsvállaló lapjának tartja az Érdi Újságot. Szebeni Antal úgy véli: az előterjesztést beadó képviselők saját pártjuk érdekeit szem előtt tartva a lap kisajátítására törekednek. A tervezett szerkesztőbizottság mindegyik tagja párttagságánál fogva az önkormányzati választásokat igyekszik majd befolyásolni, méghozzá a jelenlegi városvezetéssel szemben. Ráadásul az ügyben állást foglaló köztársasági megbízotti hivatal szerint a személyi kérdésekben minősített többségre lett volna szükség, amely egyik ilyen döntésnél sem volt meg, így a testület döntése törvénytelen, Szabó Lajos pedig félrevezette a képviselőket. Ugyanígy a lap szerkesztőiről sem dönthettek a városatyák, hiszen azokat korábban a főszerkesztő nevezte, ki. Szabó Lajos MDF-es képviselő szerint viszont az újság munkatársait a polgár- mester nevezte ki, mikor az a testület hatáskörébe tartozott volna. A köztársasági megbízotti hivatal állásfoglalását nem kötelező figyelembe venniük, főképpen azért, mert minősített többség egyik döntéshez sem kellett, mivel a lap nem önálló intézmény. Ezt a polgármester is megállapította már korábban egy interpellációra adott válaszában. Ennélfogva a testületet nem vezethette félre, csak erre a tényre hívta fel a figyelmet. A rendkívüli ülésen hozott határozatokat ugyan a jegyző is vitatja, Szabó Lajos szerint azonban nem kétséges: a testület határozatai érvényesek, és a lap nemsokára új néven: Érdi Polgárként lesz kapható a boltokban. Az általuk régóta várt, és igényelt elfogulatlan tájékoztatásra az új főszerkesztő, Biró András személyét tartja a garanciának. Égyben felhívja a figyelmet: a határozatokra a testület többsége szavazott, amelyet nem lehet kisebbségi véleményként beállítani. A köztársasági megbízotti hivatal vezetője, Skultéty Sándor kérdésünkre elmondta: az ügy végére a pontot csak a testület teheti oda. Konkrét állásfoglalást a hivatal ebben az ügyben nem adott ki, .csak azt szögezte le: a megoldás kulcsa az lenne, ha a testület eldöntené, az Érdi Újság önálló vagy nem önálló intézmény. Ugyanis, ha nem Önálló — amelyet a rendelkezésre álló iratok alapján a hivatalvezető személyes véleményében valószínűnek tart —, a hozott határozatok érvényesek. Önállóság megállapítása esetén viszont nem, ebben az esetben ugyanis hiányzik a szükséges minősített többség. A bonyolult ügyben csak egy biztos: a város lapját a jövőben új főszerkesztőnek kell jegyeznie. Nánási Tamás
